Délmagyarország, 2008. október (98. évfolyam, 230-255. szám)

2008-10-13 / 240. szám

Szerda, 2008. október 15. Megyei tükör 17 GYENGÉBB ÉVBEN IS JÓ ÜZLET A VADDISZNÓTENYÉSZTÉS Házikanra nem lövünk! Jól jövedelmez a vaddisznótartás, még ha speciális helyre van is hozzá szükség, és jóval több ideig tart, mint házi sertést tenyészteni - hal­lottuk az ásotthalmi Dani Zsolttól. A tenyésztő továbbra is vadássza, főzi és eszi a vaddisznót. DOMBAI TÜNDE Az ásotthalmi vadász és autókereskedő Dani Zsolt nyolc éve vette az első két vaddisznó tenyészkocáját. Könnyen boldogult, ezért fejlesztett. Most azt mondja: pár év, és megél belőle. Az átokházi határban négy hektáron közel százas törzsállományt nevel. Szaporu­lattal együtt mintegy 300 jószágot tart. Igazi erőd épült az erdő alján. Vad­disznócsaládonként kettős drótkerítés határolta kifutóudvarok, hozzá zu­hanyzós dagonyázóhely. A napi me­nü: zöldség, árpa, kukorica, lucerna, tojás. Vadon élő vaddisznók nem él­nek ennél komfortosabban! Vágyakoz­nak is be, ostromolják a zárt tenyésze­tet. - Vadon befogott disznóból nem lesz nevelhető jószág. Tenyészteni is csak az kezdjen, aki teljesíti a speciá­lis igényeket - magyarázta Dani Zsolt. Nem elég a rendkívül ijedős szelídített vaddisznónak a zaj-, mozgás- és em­bermentes környezet. Szállítani is csak zárt kocsiban, ládában szabad, különben elpusztul a stressztől. A vé­B NOÉ BÁRKÁJA. Vadászni a tenyész­tő továbbra is jár - vaddisznóra is. Főzi is, eszi is - de nem a saját ne­veléseit. Az udvaruk Noé bárkája, aki oda bejutott, legyen csirke, ka­csa, gyöngytyúk - életben marad. Ezek helyett vásárolják a fazékba valót. Mennyit élhet egy vaddisz­nó? Dani Zsolt becslése szerint 15 évig - nála. Szabadon feleennyit sem, több száz kilósán kiváló szag­lása, érzékei sem mentik meg, nem tud elrejtőzni. rében örökre vad marad - sokszor tá­mad, harap. - Mindegyik vaddisznó más, szép­nek az összképe alapján tekinthető. Intelligensebb a kutyánál is - mondta a tenyésztő. Az ásotthalmi telep leg­szebbjeit hazai és külföldi vadaspar­kok nevelik tovább, ahonnan nagy va­dászati területekre engedik ki őket. Ott rövidesen visszavadulnak. A gaz­da kezes bárányaiból, ha nem is dúva­dak, de vaddisznók lesznek. A megyében - a mezőgazdasági hi­vatal adatai szerint - tenyészetben megközelítőleg összesen 500 vaddisz­nót nevelnek Derekegyházon és Asott­halmon. A szabadban élők számát 300-ra becsülik. Miattunk kelnek fel kora hajnalban ! Évente 2-k malac Nem szenvedés a hajnali kelés azok­nak, akik a mi kényelmünk miatt ébrednek akkor, amikor mi még az igazak álmát alusszuk. Egy újságki­hordót, egy villamosvezetőt és egy rádióst kérdeztünk arról: hogyan te­lik egy napjuk. KOVÁCS KRISZTA Még alszik Szeged, egy lélek sincs az utcán, a bulizok is táncolnak még, amikor fél háromkor Andirkó Kriszti­án kerékpárra pattan. - Hétfőtől szombatig dolgozom. Éjjel kettőkor kelek, és hatkor fejezem be a munkát. Már megszoktam ezt a rit­must. Szeretem csinálni, bár kezdek elfáradni. Tíz év hosszú idő - mondja a 28 éves fiatalember, aki miután be­dobja az utolsó újságot is a postaládá­ba, hazamegy pár órát aludni. Akkor, amikor mi ébredezünk. Délelőtt pedig indul tovább: egy futárcégnél dolgozik délután ötig. - Napközben nem vagyok álmos. Mikor hazaérek, akkor jön ki rajtam a fáradtság. 9-10 körül szoktam lefeküd­ni aludni. Kicsit hosszúak a napjaim, de még bírom. Majd ha családom lesz, változtatok - magyarázza Krisztián. A tízemeletesek ablakai sötétek, csak két lakásban ég a lámpa. Hajnali három óra ötven van - ekkor indítja be először a villamost Kovács Tibor. - Közel lakom, ezért nem kelek ko­rábban háromnál. Az első járattal tel­jesen más Szeged, mint mondjuk hét­kor. Akkor már sokan vannak az ut­• • Szerintem aki 7 7 hajnalban kel, az azért csinálja, mert szereti a munkáját. Másképp nem lehet. Kisházi Sanyi cán, nincs ilyen nyugalom - magya­rázza a 39 éves villamosvezető. 18 éve viszi az utasokat, általában Rókus és a vasútállomás között. Az első járaton is vannak utasok: buli­zásból hazafelé tartók, korai vonat­tal utazók, vagy már munkába in­dulók. - Jó pár évvel ezelőtt volt olyan utas, aki gyümölcsöt adott vagy „jó közlekedést" kívánt, amikor felszállt ANDIRKÓ KRISZTIÁN MÁR TÍZ ÉVE HORDJA A FRISS ÚJSÁGOT Fotó: Frank Yvette kora reggel. Mára ezek a figyelmessé­gek kikoptak - meséli Tibor. - Fárasztó a korai kelés, de megszoktam. Ha dél­utános lennék, azzal az egész napo­mat elrontanám, tgy legkésőbb fél ket­tőkor végzek. Utána még van időm a családra. Alig van autó az utcán, amikor Kisházi Sanyi beül a kocsijába. A kutyát sétáltató idős bácsit csak arcról ismeri: köszönnek egymás­nak. A Rádió 88 reggeli műsorveze­tője hajnali ötkor kel. Hat előtt öt perccel már adásban van. - Azt hittem, gyorsan megszokom a korai kelést, de nem. Hideg zuhannyal és erős kávéval kezdem a napot. A ko­csiban olyan zene szól, ami felpörget. De akkor derülök fel igazán, amikor meglátom a kolléganőm, Balázs Szandra arcát. A 27 éves rádiós május óta ébred minden hajnalban úgy, hogy nekik kettejüknek van a legjobb munkájuk: ők ébresztik a szegedieket. Ezért nem teher Sanyinak a korai kelés. A Cafe 88 után még nem megy ha­za: üzleteket köt, és készül a másnapi műsorra. Este kilenckor szinte „bele­zuhan" az ágyba. A barátai már meg­szokták, hogy sosem ér rá. - Szerin­tem, aki hajnalban kel, az azért csi­nálja, mert szereti a munkáját. Más­képp nem lehet. Hálás feladat a vaddisznótartás, noha feleolyan gyorsan fejlődik, mint a házi sertés. A kocát kettő, a kant négy évig kell tartani? A felnevelt szaporulat töredéke a házi disznóénak: évente kettő-négy malac. Az ára viszont - az idei gyengébb évben is - négyszerese a házinak. Élő állat kilóját átlagosan 1000 forintért lehet eladni 50 kilósig. Száz kilóig 50-70 ezer forintért viszik darabját, a nagyobbakat 70-90 ezerért. Egy négyéves kanért megadnak akár 250-300 ezret is. DANI ZSOLT: A TENYÉSZTETT VADDISZNÓ IS VISSZAVADUL Fotó: Frank Yvette POLITIKUST, SZÍNÉSZT ÉS RENDŐRT FAGGATTUNK: BARÁT VAGY ELLENSÉG A TÜKÖR? Ötből három magyar elégedetlen a külsejével Csupán a magyarok kétötöde elé­gedett azzal, amit a tükörben lát. A férfiak jobban elfogadják magu­kat, mint a hölgyek. A szegedi közélet három ismert személyisé­gét - a politikust, a színészt és a rendőrt - faggattuk, mit gondol saját külsejéről. MUNKATÁRSUNKTÓL A napokban megjelent egy felmérés: csupán a magyarok kétötöde elége­dett a külsejével. Közöttük is a férfiak vannak többségben. A nők 25 százalé­ka gondolja úgy, hogy külsejének nagy szerepe van abban, hogyan ala­kul karrierje. A párválasztásnál az emberek negyede tartja fontosabbnak a belső tulajdonságokat, és minden ti­zedik magyar szerint a külső az elsőd­leges. - Nemrég leadtam húsz kilót. Stilus­és életmódváltáson mentem keresztül. Most teljesen elégedett vagyok a kül­sőmmel - mesélte Farkasné Pocsai Blanka. A 44 éves önkormányzati kép­viselő elárulta, a szakmájában elő­nyös, ha egy nő elegánsan, nőiesen öl­tözködik. - Nem vagyok híve a plaszti­VAD RÓBERT kai beavatkozásoknak, sosem feküd­nék kés alá azért, hogy megfiatalítsa­nak. Ha valaki elégedett önmagával, az sugárzik róla. Ez mindenféle szépé­szeti beavatkozásnál többet ér. Hasonlóan vélekedik a kérdésről Márkus Judit is. A 29 éves színésznő irtózik mindenféle műtéttől, ráadásul MÁRKUS JUDIT az arcjátéka sem lenne kifejező, ha kés alá feküdne. - Korábban zavart az orrom formá­ja, hogy alacsony vagyok, túl széles­nek találtam a csípőmet, és vékony­szálú a hajam. De mára elfogadtam a külsőmet olyannak, amilyen. Nem le­het ugyanis úgy színpadra állni, hogy FARKASNÉ POCSAI BLANKA Fotó: DM/DV az ember nincs összhangban önmagá­val - magyarázta Márkus Judit. A szín­házban szerinte mindenre van megol­dás. - Az orromtól karakteres az arcom, a 164 centimmel nem vagyok maga­sabb egyik férfi partneremnél sem, és a fodrász, valamint az öltöztető is érti a dolgát. Az öregedéstől nem félek: iz­galmasnak találom azt, ahogyan vál­tozik az arcom. Minden ránc jelent va­lamit. Kíváncsi vagyok, milyen leszek például tíz év múlva - mosolygott a fiatal színésznő. Emellett mindkét hölgy azt mondta: a párválasztásnál számukra nem elsődleges a külső. - Rögtönzött közvélemény-kutatá­sunkból a férfiak sem maradhattak ki. Vad Róbert, a megyei baleset-megelö­zési bizottság titkára rendszeresen sportol, de nem a külseje miatt. Azt mondta, a mozgás feltölti energiával. Az egy „kellemes" mellékhatás, hogy izmosabb lesz tőle. - A munkámban fontos, hogyan néz ki az ember. A rendőrséget képvise­lem, ha nyilatkozni kell, vagy ha vala­hol meg kell jelenni. Ezért figyelek a külsőmre - válaszolta a 32 éves rendőr százados, aki a hölgyekhez hasonlóan nem vállalkozna szépészeti operáció^ ra. - Nekem a párválasztásnál fele-fele arányban számít a külső és a belső. Fontos, hogy tudjunk beszélgetni, de szerintem ugyanilyen fontos, hogy húsz év múlva is felkeltse az érdeklő­désemet a párom.

Next

/
Oldalképek
Tartalom