Délmagyarország, 2008. június (98. évfolyam, 127-151. szám)

2008-06-07 / 132. szám

101 Szieszta i+ióiOyQpősínO \A a vb <dciévf!ftp,oIlé Szombat, 2008. június 7. Medárd előtt: Németh Lajos a természet kiszámíthatatlanságáról EGY HÉTRE HITELESÍTETT Róbert Ballard a hadsereg megbízásából tengeralattjáró-roncsokat is keresett ATITANIC-KUTATAS A Titanic utáni kutatás csupán fedőtörténet volt ahhoz, hogy két nukleáris tengeralattjáró nyomára bukkanjanak a tenger mélyén - állítja Róbert Ballard. Az oceanográfus vezette kutatócsapat 1985-ben határozta meg az óriási luxustengerjáró, a Titanic roncsának helyét - 73 évvel azután, hogy elnyelte a hullámsír az Atlanti-óceánon. Németh Lajos: Az emberi tevékenység miatt olyan energiatöbblet jut a légkörbe, amitől egyre gyakoribb a szélsőséges időjárás, például felhőszakadás FOTÓ:DM/DV Nem a Titanicot keresték, hanem szupertitkos küldetésként - két hidegháborús tengeralattjáró után kutatott a Róbert Ballard vezette csapat. Az oceanográfust az amerikai haditengerészet bizta meg azzal, hogy keressen A Scorpion 1968-ban tűnt el meg két amerikai tengeralattjárót, és tudja meg, mi történt azok nukleáris erőforrásaival. Thresher és Scorpion Az Egyesült Államok haditengerészetének két tengeralattjárója - a Thresher és a Scorpion - még az 1960-as években tűnt el több mint kétszáz emberrel a fedélzetén. A hadsereg Ballard Titanic-expedícióját finanszírozva arra kérte az oceanográfust, hogy az általa kifejlesztett merülő robotot is vesse be. De azt is közölték: ne pazaroljon sok időt a Titanicra, először a két tengeralattjárót kell megtalálnia. Felrobbant, összeroppant A Thresher (SSN-593) az atommeghajtású hajók kategóriájában kiváló volt. Egy mélytengeri merülési gyakorlat alkalmával tünt el 1963-ban. A tengeralattjáró fedélzetén az a magas nyomású vezeték robbant fel, amely a 300 méter mélységben hajózó tengeralattjáró nukleáris reaktorát látta el hűtővízzel. A tengeralattjáró a baleset következtében annyira mélyre süllyedt, hogy a törzsét összeroppantotta a nyomás. Ami a Scorpiont illeti: az amerikaiak azt feltételezték, hogy 1968-ban a szovjetek süllyesztették el. Ballard megtalálta mindkét tengeralattjárót, az egyiket az Egyesült Államok keleti partjainál, a másikat pedig az Atlanti-óceán keleti részén. Arra a következtetésre jutott, hogy a Scorpiont nem az oroszok semmisítették meg, hanem egy saját, a kilövést követően eltévedt torpedó okozhatta a pusztulását. Tizenkét nap a Titanicra Ballard azután kezdhette keresni a Titanicot, amikor a tengeralattjárók utáni kutatás lezárult. Csak 12 napja maradt. Keresztül-kasul szelték az Atlanti-óceán északi részét, végigpásztázták a tengerfeneket, és végül törmelékekre bukkantak, amelyek elvezették a Titanic végső nyughelyéhez. Ballard megtalálta a Titanicot! A hajó törzse kettétört. Az expedíciónak akkor már nem jutott ideje arra, hogy alapos vizsgálatokat végezzen. Egy évvel később, 1986-ban az oceanográfus csapatával visszatérhetett a luxustengerjáró roncsához, hogy részletes felvételeket készítsen a világ egyik leghíresebb hajójáról - a hullámsírban nyugvó Titanicról. TITKOSÍTÁS. A tengeralattjárókról gyűjtött adatokat Ballard és csapata átadta a haditengerészet szakértőinek, azt azonban soha nem tudták meg, hogy ők milyen következtetésrejutottak a tengeralattjárók elpusztulását illetően. Ballard minderről csak most beszélhetett, az anyagok titkosítását ugyanis csak most oldották fel. Jó-e, hogy olyan nők is mondanak időjárás-jelentést, akiknek gőzük sincs, milyen folyamatok zajlanak a légkörben? Többek között ezt is megkérdeztük Németh Lajostól, az ország egyik legismertebb meteorológusától. A szakember - Medárd előtt - arról is beszélt, hogy az emberekjóval többet várnak el ettől a tudománytól, mint amennyi egyelőre benne van. - Ügy látom, a televíziókban háromféle időjárás-jelentőt foglalkoztatnak. A nem hozzáértő, de dekoratív nőket, a Vissy Károly-féle, nyugodt típusokat, és önt, aki ha kell, a hóvihar, vagy a Medárd-napi zivatar kellős közepéről jelentkezik be. Tudatosan vállalta ezt a szerepet? - Ilyen habitusú vagyok. Talán nem véletlen, hogy a TV 2 1997-ben engem keresett meg. Nyilván korábbi időjárás-jelentéseimből lejöhetett, hogy a nézőkért sok mindent kész vagyok bevállalni. Irigylem a floridai kollégákat, akik a tornádó mellől jelentkeznek be élőben. Nálunk azért ennyire nem szélsőséges az időjárás, de vannak olyan helyzetek, amikor hatásosabb a helyszínen elmondani, mi történik és mi várható. A sör vitte a professzorhoz - Mi vonzotta erre a pályára? - A véletlen, de azt is mondhatom, hogy lényegében a sör. Amikor 1968-ban leérettségiztem, matematika-fizika tanári szakra jelentkeztem az Eötvös Loránd Tudományegyetemre, és fel is vettek. Akkor még nem volt önálló meteorológusképzés Magyarországon. Az egyik társammal sörözni mentem. Éppen neki kellett volna a következő kört fizetni, de azt mondta, hogy meteorológiai speckollra megy. Tamáskodó ember vagyok, hát elkísértem. A matematika-fizika szakon a százhúsz elsőéves hallgató megtöltötte a hatalmas előadótermet, a meteorológiai tanszéken pedig rajtam kívül volt négy, azaz négy hallgató, plusz a professzor, ö leültetett a szobájába, és mintha ezer év óta ismert volna, megkérdezte, kávét vagy teát kérek-e. Azt mondta, ha van kedvem, hallgassam meg az előadását. Tetszett, amiről beszélt, így ott ragadtam. Olyan volt, mintha családba kerültem volna. Meggyőződésem, hogy ez azért van, mert mindannyian ki vagyunk téve az időjárási elemeknek, amelyekhez képest az ember csak picike pont, és mi, meteorológusok ezt a titkot próbáljuk megfejteni. - És mi a titka annak, hogy a tévéhez került? - Nagyon nagy mázlim volt. A hetvenes évek eleje-közepe táján a Magyar Rádió mikrofonképes szakembereket keresett a meteorológiai szolgálatnál. Azt a filozófiát követték - helyesen -, hogy hitelesebb a rádióhallgató számára, ha nem a bemondó olvassa be az időjárás-jelentést, hanem egy hozzáértő mondja el. Bennem is láttak fantáziát, és kiválasztottak. Így kerültem a televízióhoz is, ahol előbb péntekenként a Tíz, majd az Öt perc meteorológia című műsorban, később a híradókban kellett megjelenni. Aztán 1997-ben átigazoltam a TV 2-höz. Azt mondták, vegyes felvágottat szeretnének, a szépséget a tudással vegyítenék az időjárás-jelentésekben. Mindjárt tudtam, hogy nem a szépségem miatt kerestek meg. Hosszú lábú cicababák - Mi a véleménye azokról a nőkről, akik csak elmondják az időjárás-jelentést, de gőzük sincs, milyen folyamatok zajlanak a légkörben? - Sokáig azt mondtam - és az alapfilozófiám most is ez -, hogy egy szakember hitelesebben adja elő az időjárás-jelentést. A kapitány vezesse a repülőgépet és ne a stewardess, holott az utóbbi sokkal szebb. Ma úgy látom, hogy a hétköznapi esetekben a szép lányok is el tudják mondani a prognózist, ha megkapják hozzá a szakmai segítséget. Rendkívüli helyzetben ónos esőnél, tornádónál, hófúvásnál viszont nem a hosszú combú cicababákat kell megkérdezni, hanem olyasvalakit, akinek ez a hivatása. - Mennyivel megbízhatóbbak a mostani előrejelzések, mint pályafutása kezdetén, 1975-ben? - Most körülbelül egy hétre vagyunk képesek olyan eredménnyel előre jelezni, mint annak idején egy-két napra. Jelenleg az egy-két napra szóló prognózisok beválása nyolcvanöt-kilencven százalékos. Persze nem mi lettünk okosabbak, hanem a technikai háttér fejlődött annyit az elmúlt három évtizedben, mint az előtte lévő nyolcvan évben. Húsz napra látnak előre - Ezzel párhuzamosan a meteorológusokat ért kritikák is csökkentek? - Abszolút. Hét-tíz napos országos előrejelzéseinkre alapozva ma már döntések hozhatók. Az, hogy a hétvégére érdemes-e horgászást tervezni, simán megtudható egy hétfön-kedden készített előrejelzésből. Ugyanakkor továbbra is jóval nagyobb az elvárás a meteorológusszakma iránt, mint ami ebben a tudományban egyelőrerbenne van. - Ez az, amikor megkérdezik, hogy melyik héten érdemes nyaralni menni? - Igen. Persze megértem azokat, akik elvárnák tőlünk az ilyen hosszú távra szóló előrejelzéseket, hiszen jó lenne tudni ősszel, hogy milyen kemény lesz a tél, mennyi-tüzelőt kell megrendelni vagy mennyit fogunk fizetni a" gázért. Sajnos azonban ezt nem tudjuk megmondani. A nagy kihívás számunkra éppen az, hogy minél hosszabbra terjesszük ki azt az időszakot, amire még objektív előrejelzés készíthető. Jelenleg két hétre, húsz napra látunk előre. - Gondolom, azért egyszer-kétszer ön is meglepődött, amikor kinézett reggel az ablakon. Mi volt a legnagyobb döbbehete? - Minden meteorológus életében vannak ilyenek. Mielőtt erre a kérdésre válaszolnék, elmondom, hogy ez az a szakma, amelyben senki nem állíthatja, hogy ő a legjobb. Az kapja a legnagyobb pofont a természettől, aki ezt teszi, sok esetben ugyanis szinte kiszámíthatatlan folyamatokról van szó. Ritkán ugyan, de nagy meglepetés éri az embert. A nekem legemlékezetesebb eset a szerb háború idején történt, valamikor a kilencvenes évek első felében. Este azt mondtam a nézőknek, hogy az országban nem várható számottevő havazás, majd másnap reggel, amikor kinéztem az ablakon, az erkélyen tizenöt centi havat láttam. A hó betemette Budapestet, ami számomra háborús helyzetet idézett. Az emberiség nem okos - Utána megnézték, mit rontottak el? - Minden prognózist utólag ellenőrzünk, hogy tanuljunk belőle. Akkor a Kárpát-medencét rendkívül hideg levegő ülte meg, s nem gondoltuk, hogy ekkora mennyiségű csapadék hullhat belőle. Csakhogy egy nagyon enyhe déli áramlás hatására a Földközi-tenger térségéből érkező levegő felsiklott az itteni hideg levegőre, erősödő melegfronti hatás alakult ki, és az összes nedvesség lehullott. - Jelentős része az erkélyére... Mind többször látjuk bejelentkezni a tévében orkándzsekiben. Ez azt jelzi, hogy egyre gyakoribb a szélsőséges időjárási esemény, vagy csak a média erősiti fel ezeket? - Nagyon sokáig szkeptikus voltam, és nem hittem, hogy a globális éghajlatváltozás hatására nő a meteorológiai szélsőségek száma. Ha fellapozzuk a régi krónikákat, kiderül, hogy mindig is voltak rendkívüli időjárási események. Ma azonban már úgy látom, hogy az emberi tevékenység miatt olyan energiatöbblethez jut Földünk légköre, amitől egyre gyakrabban tapasztalunk szélsőséges időt, például felhőszakadást vagy hirtelen kitörő szélvihart. A média szerepe csupán annyi, hogy minden jelentós történésnél ott vannak a kamerák, az újságírók. - Tart a jövőtől? - Igen, de nem abból a szempontból, hogy az időjárás visszavág. Attól félek, az emberiség nem annyira okos, hogy időben észrevegye, milyen irányba tartunk, pedig most még lehetne tenni ellene. Ez ugyan nem bennünket érint, de szeretném, ha a következő évszázadokban is lenne emberi élet a Földön. A Titanic 1912-ben indult Southamptonból végzetes útjára A