Délmagyarország, 2008. május (98. évfolyam, 102-126. szám)

2008-05-22 / 118. szám

Csütörtök, 2008. május 22. Megyei tükör 111 KÉSIK AZ MA3-AS RÉGÉSZETI SZERZŐDÉSE Hónapok óta várnak Szeged-napi készülődés Egy aktív évre van szükségük a megyei régészeknek az MA3-as autópálya nyomvona­lának feltárásához. A szakem­berek ugrásra készen állnak, hónapok óta szerződésre vár­nak. MUNKATÁRSUNKTÓI Nem kötött még szerződést az M43-as autópálya nyomvonalá­nak kötelező régészeti feltárására a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat és a beruházó Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. Emiatt a megyei régészek várhatóan csak júliusban vagy augusztusban kezdhetik el a te­repmunkát - mondta tegnapi saj­tótájékoztatóján Zombori István megyei múzeumigazgató. - A megyei múzeumok 7 ré­gészcsapata és az ELTE régészeti intézetének szakemberei február óta ugrásra készen várják, hogy a szatymazi elágazástól Marosleié­ig tartó 70 méter széles és 24 kilo­méter hosszú sávon kijelölt 22 le­lőhelyet kiássák - tudtuk meg Lő­rinczy Gábor régészeti osztályve­zetőtől. Ennek a 294 ezer négy­zetméternek a feltárása 12 hóna­pos munka, ami - mivel időjárás­tól függő - csak október végéig folytatható. A szakszolgálat egy­ségesen fizet az autópálya-régé­szetért: 2000 forintot kap az in­tézmény négyzetméterenként. KNMNMNHttN gNKNtttt Hü 188898! M £ SZÜLETÉSNAPRA ZENÉLŐ SZÖKŐKÚT • Szeged várossá válását az önkor­mányzat nem tortával ünnepelte tegnap este, hanem a megfiatalo­dott zenérő szökőkút leleplezésével. A 29 éve Tarnai István által terve­zett térdísz új vízjátéka 12 méter magasra nyúlik fel, a fanfár után el­sőként a Túl a Tiszán című népdalcsokor vezette fel az egyórás zenei műsorát. A kút 1200 köbméter vizet spriccel szét óránként, és 100 dal­lamot játszik le. Fotó: Karnok Csaba TRANSZPARENS HIRDETI A KÁRÁSZ UTCA FELETT AZ ÜNNEPET Folytatás az 1. oldalról A teraszokon üldögélők, vagy a fagyival sétálók közül töb­ben tegnap is a Szeged-napi programfüzetet lapozgatták. A Klauzál téri palotákat csodáló villányi középiskolások saj­nálták, hogy csak kétnapos ki­rándulásra jöttek a napfény városába. A Kölcsey utcában új dobogót, a Dugonics téren a büfések sátrát ácsolták. - Ásványokat, a magam ké­szítette ékszereket és bizsukat kínálunk, idén először a Dugo­nics téren - mutatja portékáját az egyik kereskedő, Riskó Ti­borné. A szegedi asszony bosz­szankodik, hogy kiszorult a hí­di vásárról: ott 38 ezer forintba került volna a sátor bérleti díja, itt 72 ezret fizet a bódéért, s örül, ha öt nap alatt akkora be­vétele lesz, mint a kézműves­vásár két napja alatt. Péntek estétől szombat reg­gelig kétszáz sátrat állít föl a Belvárosi hídra az ottani kéz­művesvásárt szervező Ördög­szekér Bt. Idén a tavalyinál har­minccal kevesebb lesz a kiállí­tó, mert csak a hazai és minő­ségi termékeket kínáló kézmű­vesek jöhetnek - tudtuk meg a szegedi hídi vásár ötletgazdájá­tól és főszervezőjétől, Mocseli­ni Rudolftól. A megszokott és megszeretett vásározók mellett az újszegedi oldalon fölállított színpadon nép- és világzenei attrakciókkal, színházi produk­ciókkal is csalogatják majd a nézelődőket. - Postáztunk 600 meghívót, lobogódíszben a város, kedden megnyílt, s szinte május végéig tart a rendezvények sora. Szer­dán például az iskolákban em­lékeztek a szegedi diákok a szabad királyi várossá válás fordulataira. Ma a sportolókat ünnepeljük, pénteken a dísz­közgyűlést tartjuk, átadjuk a városi kitüntetéseket, és a Szent István téren reneszánsz koncert szól, szombaton pedig az ebből az alkalomból kompo­nált Huszár Lajos-művet az al­sóvárosi templomban mutatja be a Bartók gyermekkórus - so­rolta Kerek Attila. A protokoll BS Rendszeretők A vendégeket váró Szegeden a környezetgazdálkodási kft. a város 16 pontján 88 nagyméretű zászlót helyezett el, de virágdíszekkel is dekorált. A zöldruhások több mint 100 ezer négyzetméternyi közterületet takarítanak, naponta 50 köbméter hulladékot gyűjtenek össze - a rendezvények ideje alatt is. Például a borfesztivál nyitánya utáni reggel két teherautónyi szemetet szállítottak el a Széchenyi térről. Eddig 15 ezer négyzetméteren parkosítottak, 2 millión meg füvet nyírtak, a galambürüléket négyszer tüntették el, háromszor gyérítették a szúnyogokat. A rendezvénysorozat zárása után, kora reggel A0-50-en takarítanak majd és kijavítják például az eltört padokat, eltüntetik a friss firkákat - több százezer forintnyi is lehet a kár. helyi nagymestere hangsúlyoz­za: folyamatosan bővül a vá­rosnapi rendezvény: például tíz helyszínen várják a közönséget - minden korosztályból lesz magaskultúra, de sport is; a köztünk élő nemzetiségek, a Grand Café, a Reök-palota is színesíti a programpalettát. A múlt évben ilyenkor több mint 6000 vendégéjszakával körülbelül 150 millió forintnyi turisztikai töke érkezett a vá­rosba. De idén - a kedvezőbb­nek ígérkező időjárás és a ko­rábbiaknál is színvonalasabb kínálat miatt - ennél is több vendégre és sok ezer látogató­ra számítanak a szervezők. Így hát a gazdasági hatása is jelentős a Szeged-napi feszti­válnak. Fotó: Schmidt Andrea GYÁSZOLUNK Ma 16 órakor Mórahalmon búcsúzunk Tóth-Godó Istvánnétól, aki több mint húsz évig postás kollegánk volt. Értelmetlen halála a családnak egy elvesztett gyermeket, feleséget, anyát, nagymamát jelent, számunkra egy sikoltást: „Lelőttek egy postást!" Búcsúznak azok a postások, akik személyesen ismerték, együtt dolgoztak Rózsikával, és gyászolnak azok is, akik nem lehetnek ott, mert ma is róják az utcákat: ki gyalog, ki jármüvei. Járják kézbesítöjárásaikat esőben, napsütésben, télen, nyáron a sokszor nehéz körülmények ellenére. Teszik a dolgukat szerényen, odaadóan, elkötelezetten azért, hogy a küldemények mindenkihez biztonságban eljuthassanak, azért, mert szolgálatot teljesítenek. Emlékét megőrizzük! a Magyar Posta dolgozói Tóth-Godó Istvánné kézbesítőt a Magyar Posta Zrt. saját halottjának tekinti. EGYRE KEDVELTEBBEK A CSONGRÁDI BOROK Azok a testes vörösek... Az egész dél-alföldi borrégiónak is lökést adhat, hogy Frittmann Jánost választották tavaly az év borászává - vélik a szegedi bor­fesztiválon is árusító helyi termelők. Sokan még most is fenntartá­sokkal kezelik az itteni nedűket, bár akadnak már lelkes híveik is. R. TÓTH GÁBOR Az alföldi termelők közül első­ként lett tavaly az év borásza a soltvadkerti Frittmann János. ­Ez az egész Duna borrégiónak, így Csongrád-Bokrosnak egy ha­talmas dolog, hozzájárulhat a ré­gióval szemben meglévő sztereo­típiák lebontásához - fogalma­zott lapunknak Frittmann. Egyet­értenek vele az általunk megkér­dezett Csongrád megyei terme­lök is, akiket a térség borászatá­nak helyzetéről faggattunk. - Nagyon örülünk János sike­rének, az ő szárnyai alá felsora­kozva kicsit mi is megmutat­hatjuk, mit tud ez a borrégió, amelyik az egyik legnagyobb Magyarországon - fogalmaz a csongrád-bokrosi Bodor István. Kiemeli, hogy nemcsak mére­teink, adottságaink is kiválóak: itt a legmagasabb a napsütéses órák száma, a homok hövisz­szatükröző ereje miatt maga­sabb az átlaghőmérséklet is. - Mégis manapság is fenntartá­sokkal kezelik az itteni borokat, pedig nagyon szép boraink van­nak most már, sorra nyerik a ver­senyeket - mondja. Bodor István szerült ez is fontos, ám a „legjobb marketing a szájhagyomány". ­Generációváltás kell, hogy eltűn­jön a rossz érzés az alföldi borok­B0D0R ISTVÁN: GENERÁCIÓVÁLTÁS KELL! Fotó: Karnok Csaba A VILÁG LEGJOBB HOMOKI BORAI. Aranyi Sándor festő­művész, tanszékvezető min­den évben kilátogat a bor­fesztiválra. - Két csongrádi homoki száraz vörösbor, a kékfrankos és a cabernet a kedvencem. Szeretem az ízüket, zamatukat, a színü­ket. Szerintem a világ leg­jobb homoki borai Csongrá­don teremnek. Sok nemzet­közi összehasonlításban is megállná a helyét. A francia, a német és az argentin mű­vészkollégák mindig sok csongrádi bort visznek haza - meséli a festőművész. kai szemben. A mai fiatalok már egyáltalán nem foglalkoznak a múlttal, ha ízlik a bor, megisszák - ismerteti a receptet, s hogy a fia­talok valóban fogékonyak, bizo­nyítja az is, hogy az egyetem vö­rösbora is a csongrádi pincészet 2006-os cabernet sauvignonja ­amely a tegnapi borversenyen is aranyérmet kapott. - A megyei vendéglátóhelyek is megtehetnék, hogy a csongrá­di borokat ajánlják a vendégeik­nek. A legtöbben nem törődnek ezzel, hamarabb kínálják a villá­nyit. Ennyire vagyunk lokálpat­rióták - fogalmazott az ásotthal­mi Tóth István. Az ő olaszrizling­je is az egyetem bora, az univer­zitás ezt adja ajándékba vendé­geinek és vendéglátóinak. - A szép, testes vörösekkel sem kell már szégyenkeznünk, az itteni borok igazi karaktere azonban a gyümölcsösség, frissesség - vall­ja Tóth István.

Next

/
Oldalképek
Tartalom