Délmagyarország, 2008. május (98. évfolyam, 102-126. szám)

2008-05-22 / 118. szám

61 Megyei tükör Csütörtök, 2008. május 22. AHOL VAN ÉLET A MŰVELŐDÉSI HÁZBAN, OTTSZERETIK A FALU MOZIT Negyvenkilós családi film 200 forintért NEM HÁROMNAK, MÁR KÉT NÉZŐNEK IS LEVETÍTIK A FILMET Három falusi mozi tartja a frontot a megyében rendszeres programmal. Forráskúton és Deszken hetente vetítenek, Balástya komoly műszaki gondokkal küzd. A pitvarosi filmszínház idén lehúzta a rolót, helyette rendelésre tartanak filmbemutatókat, akárcsak ma Zákányszéken. pompái tUmpc ínséges időben, amikor a multiplexek is minden puskaporukat ellövik, hogy nézőt fogjanak, és amikor Kisteleken és Makón is elvérzett már a filmszínház - csodaszámba mennek a falusi vetitöhelyek. Forráskút kitart; a régi tekercses mozigép 45 éve forog a művelődési házban. A hajdani adásszünetes hétfőből alakult ki a mozinap, még nyáron sincs szünet. Dudás István helybeli lakatos egy kihalóban lévő foglalkozás képviselője: mozigépész. Családi hagyomány náluk a vetítés, édesapja kezdte tekercselőként, majd előlépett gépésznek. Tőle a lánya vette át, őt István váltotta fel úgy tizennégy éve. - Akkoriban a 150 fős nézőtéren az állóhelyekért is közelharcot vívtunk a jegyárus Mancika néninél - idézi fel a hőskort István. - A kereskedelmi tévék, a multiplexek, a házimozik és a DVD miatt ellustultak a nézők, és nálunk is kevesebb a vetítés. Egyedül maradtam a gépházban, Mancika néni helyett a művelődési ház vezetője szedi a jegyeket. Persze a zúgó gépek mellől kiülök a nézőtérre, hiszen húsz percem van a következő tekercsig, amit már befűztem a másik vetítőbe. Fotó: Frank Yvette mostani műanyag szalag már nem gyúlékony, mint a korábbi celluloid, nem is gyakran szakad. Nehéz viszont, egy öttekercses 90 perces film ugyanis dobozostul 40 kilót nyom. Posta hozza-viszi a kismozik között. - A mai I. e. 10000 című filmhez hasonló animációs családi filmekkel ötven-hatvan fős nézőcsúcsot szoktunk elérni. Az amerikai akciótörténetekre is „tódul" a 16 és 20 év közötti közönB A balástyai küzdő és a deszki bajnok A szomszéd vár, Balástya az „életéért" küzd. Az elavult hangrendszer az utolsókat rúgja - tájékoztatott Szendrei Éva, a művelődési ház vezetője. A javítás miatt az egyébként kéthónapos nyári szünet három hónaposra nyúlik, és a működtető közalapítványnak 600 ezer forintot kell előteremtenie rá. A falumozik titka a jól szervezett művelődési ház, ahol érvényesül a „tömegvonzás" - mondta Petróczy Sándor, a szegedi mozis szakma veteránja, akinek jelenleg megyei filmellátó cége van. A falusi filmszínházak között szerinte a deszki viszi a pálmát. Figyelem a jeleket a képkocka sarkában, bár megesett már, hogy belefeledkeztem egy jó sztoriba, vagy elaludtam, és lefutott a szalag, a közönség meg fütyülve követelte a folytatást. A DUDÁS ISTVÁN CSALADJABAN HAGYOMANY A MOZI ség, akkor 15-16-an is eljönnek - számol utána Kovács Mónika a hétfőn este 8-kor üresen kongó nézőtér ajtajában reménykedve. - A százforintos jegyárat idén emeltük duplájára, ezt sem a bevétel, hanem inkább a mozizás eszmei értéke miatt. A filmvetítés nálunk fontos hagyomány, közösségmegtartó ereje van. Szeretjük, úgyhogy megküzdünk érte. Még akkor is, ha az önkormányzatnak félmillió forintba kerül a fenntartás évente. Késve, de megérkezik az első fecske, Kecskeméti Andrea törzsnéző, egy helyi vállalkozás irodistája, egyben a helyi fiatalok egyesületének vezetője. - Tudtam, hogy Pisti megvár a kezdéssel. Mi ebben a jó? Tíz méter széles még a házimozi sem lenne - ha lenne otthon. Itt jobb a térélmény. Pisti már két embernek is vetít, annyi meg mindig összejön. Mónikától lehet néznivalót „rendelni" - mondja Andrea. Közben bekísérjük őt és Mónikát, a géRENDKÍVÜLI ADÁSNAP. Pitvaroson idén megszűnt a rendszeres vetítés, az ifjúsági házban csak néha kérnek néznivalót a szombati matinéra. így volt a múlt hét végén is, de senki nem ment el. Zákányszéken most ma lesz „rendkívüli adásnap" Vukkal, valamint az Alvin és a mókusok című rajzfilmmel. pész fiával együtt megvan a létszám. A parkból ekkor három középiskolás fiú vágtázik, hogy elcsípje a kezdést. Kikiabálnak a sötét nézőtérről: - Jó buli a mozi! A leghátsó sor a legjobb, mert ott nem szól be senki, hogy húzzuk le a fejünket. Beszélni Hetente akár 600 kilométert is vezet Tőke Viktória szurdopedagógus, utazó tanár. Feladata a régiónkban élő halláskárosult gyerekeket megtanítani helyesen beszélni, helyesen „hallani" hallókészülékeikkel. KASZA ROLAND - A gimnázium utolsó éveiben ezt a szakmát néztem ki magamnak, én sem tudom, pontosan miért. Mindenképpen gyerekekkel szerettem volna foglalkozni, segíteni beilleszkedésüket - mondta Tőke Viktória, a szegedi Klúg Péter óvoda és általános iskola utazó szurdopcdagógusa. - Főiskola előtt jártam egy jelnyelvtanfolyamra, akkor határoztam el, hogy az egyik szakterületem a hallássérültekkel való foglalkozás lesz. A budapesti Gyógypedagógiai Főiskolán elvégeztem a hallássérültek pedagógiájának terapeuta szakát, valamint a tanulásban akadályozottak tanári szakját. A fővárosban négy évig tanított, majd férjhez ment, és átköltözött Szegedre, ahol három éve dolgozik. Feladata három megye - Bács-Kiskun, SZURDOPEDAGÓGUS. A görög-latin eredetű szurdopedagógus szakkifejezés a hallássérültek nevelésére felkészített gyógypedagógiai tanárt jelöli. Jelenleg kilenc speciális intézmény működik az országban a hallássérültek számárra. A szurdopedagógus feladata: a hallássérült óvodás- és iskoláskorú gyermekek és fiatalok komplex fejlesztése, a hallássérült felnőttek rehabilitációja, a nyelvi-kommunikációs készségek, a magyar nyelvi és irodalmi ismereteket nyújtó tantárgyak oktatása. akiknek agilis a szülője, mindent kijár számára. Sokszor ahhoz is komoly diplomáciai érzék szükséges, hogy szerződést kössenek az adott önkormányzatokkal, ahol a speciális oktatást igénylő fiatalok élnek. Jól haladnak: amikor Viktória Szegedre jött, néhány gyerekkel kezdte meg munkáját, mára közel harminc helyre járnak. Azóta megnyertek egy uniós pályázatot is - mint azt lapunk korábban megírta -, így ma már két utazó tanár látogatja a diákokat régiónkban. is tanít az utazó tanár Békés és Csongrád- területén élő halláskárosult diákok felkeresése, helyes beszédre, „hallásra" tanítása. Összesen 13 tanulóval foglalkozik - a legfiatalabb három-, a legidősebb tizenkilenc éves. Algyötöl Kiskunfélegyházán át Mórahalomig hetente 5-600 kilométert tesz meg autóján, melynek csomagtartója rejti azokat a készségfejlesztő játékokat, amiket korosztálytól függően használ a heti kétórás foglalkozások során. - Nem szépen beszélni tanítom őket, mint a logopédus, hanem mindenféle olyan készséget fejlesztünk, ami a hallással, beszéddel kapcsolatos, például a beszédindítás, hanglejtés, hangszín, ami a hétköznapi embernek természetes, a diákjaim számára azonban az integráció nélkülözhetetlen elemei - meséli mosolyogva szakmájáról. Ebben nagy segítségére van a Szegedi Tudományegyetemen kifejlesztett Beszédmester olvasásfejlesztő- és beszédjavítás-terápiai számítógépes program. A játékos multimédiás alkalmazás használata során például a gyerekek megtaTŐKE VIKTÓRIA A GYEREKEK KEDVENC JÁTÉKAIVAL Fotó: Karnok Csaba nulhatják a különbséget zöngés és zöngétlen hangok között egy kedves béka segítségével, ami a zöngés hangokra ugrik, és ha helyes ritmusban ejtjük a hangokat, ugyanakkora távolságra. - Fontos szerepe van a szurdopedagógusnak abban, hogy a halláskárosult gyerek megtanul-e rendesen beszélni. De mi csak két órát tudunk velük foglalkozni hetente, ez egyáltalán nem elég. A szülőknek is segíteniük kell, a foglalkozás nem érhet véget a mi távozásunkkal. Szerencsére ezt egyre többen belátják - mondta a harmincéves tanár, hozzátéve, azok a gyermekek tudnak igazán boldogulni,