Délmagyarország, 2008. május (98. évfolyam, 102-126. szám)

2008-05-22 / 118. szám

61 Megyei tükör Csütörtök, 2008. május 22. AHOL VAN ÉLET A MŰVELŐDÉSI HÁZBAN, OTTSZERETIK A FALU MOZIT Negyvenkilós családi film 200 forintért NEM HÁROMNAK, MÁR KÉT NÉZŐNEK IS LEVETÍTIK A FILMET Három falusi mozi tartja a frontot a megyében rendszeres programmal. Forráskúton és Deszken hetente vetí­tenek, Balástya komoly műszaki gondokkal küzd. A pitvarosi film­színház idén lehúzta a rolót, helyet­te rendelésre tartanak filmbemuta­tókat, akárcsak ma Zákányszéken. pompái tUmpc ínséges időben, amikor a multiplexek is minden puskaporukat ellövik, hogy nézőt fogjanak, és amikor Kisteleken és Makón is elvérzett már a filmszín­ház - csodaszámba mennek a falusi vetitöhelyek. Forráskút kitart; a régi tekercses mozigép 45 éve forog a mű­velődési házban. A hajdani adásszü­netes hétfőből alakult ki a mozinap, még nyáron sincs szünet. Dudás István helybeli lakatos egy ki­halóban lévő foglalkozás képviselője: mozigépész. Családi hagyomány náluk a vetítés, édesapja kezdte tekercselő­ként, majd előlépett gépésznek. Tőle a lánya vette át, őt István váltotta fel úgy tizennégy éve. - Akkoriban a 150 fős nézőtéren az állóhelyekért is közelhar­cot vívtunk a jegyárus Mancika néni­nél - idézi fel a hőskort István. - A ke­reskedelmi tévék, a multiplexek, a há­zimozik és a DVD miatt ellustultak a nézők, és nálunk is kevesebb a vetítés. Egyedül maradtam a gépházban, Man­cika néni helyett a művelődési ház ve­zetője szedi a jegyeket. Persze a zúgó gépek mellől kiülök a nézőtérre, hiszen húsz percem van a következő tekercsig, amit már befűztem a másik vetítőbe. Fotó: Frank Yvette mostani műanyag szalag már nem gyú­lékony, mint a korábbi celluloid, nem is gyakran szakad. Nehéz viszont, egy öt­tekercses 90 perces film ugyanis dobo­zostul 40 kilót nyom. Posta hozza-viszi a kismozik között. - A mai I. e. 10000 című filmhez ha­sonló animációs családi filmekkel öt­ven-hatvan fős nézőcsúcsot szoktunk elérni. Az amerikai akciótörténetekre is „tódul" a 16 és 20 év közötti közön­B A balástyai küzdő és a deszki bajnok A szomszéd vár, Balástya az „életéért" küzd. Az elavult hangrendszer az utolsókat rúgja - tájékoztatott Szendrei Éva, a művelődési ház vezetője. A javítás miatt az egyébként kéthónapos nyári szünet három hónaposra nyúlik, és a működtető közalapítványnak 600 ezer forintot kell előteremtenie rá. A falumozik titka a jól szervezett művelődési ház, ahol érvényesül a „tömegvonzás" - mondta Petróczy Sándor, a szegedi mozis szakma veteránja, akinek jelenleg megyei filmellátó cége van. A falusi filmszínházak között szerinte a deszki viszi a pálmát. Figyelem a jeleket a képkocka sarká­ban, bár megesett már, hogy belefeled­keztem egy jó sztoriba, vagy elalud­tam, és lefutott a szalag, a közönség meg fütyülve követelte a folytatást. A DUDÁS ISTVÁN CSALADJABAN HAGYOMANY A MOZI ség, akkor 15-16-an is eljönnek - szá­mol utána Kovács Mónika a hétfőn es­te 8-kor üresen kongó nézőtér ajtajá­ban reménykedve. - A százforintos jegyárat idén emeltük duplájára, ezt sem a bevétel, hanem inkább a mozi­zás eszmei értéke miatt. A filmvetítés nálunk fontos hagyomány, közösség­megtartó ereje van. Szeretjük, úgy­hogy megküzdünk érte. Még akkor is, ha az önkormányzatnak félmillió fo­rintba kerül a fenntartás évente. Késve, de megérkezik az első fecs­ke, Kecskeméti Andrea törzsnéző, egy helyi vállalkozás irodistája, egyben a helyi fiatalok egyesületének vezetője. - Tudtam, hogy Pisti megvár a kezdés­sel. Mi ebben a jó? Tíz méter széles még a házimozi sem lenne - ha lenne otthon. Itt jobb a térélmény. Pisti már két embernek is vetít, annyi meg min­dig összejön. Mónikától lehet nézniva­lót „rendelni" - mondja Andrea. Köz­ben bekísérjük őt és Mónikát, a gé­RENDKÍVÜLI ADÁSNAP. Pitvaroson idén megszűnt a rendszeres vetítés, az ifjúsági házban csak néha kér­nek néznivalót a szombati matiné­ra. így volt a múlt hét végén is, de senki nem ment el. Zákányszéken most ma lesz „rendkívüli adásnap" Vukkal, valamint az Alvin és a mó­kusok című rajzfilmmel. pész fiával együtt megvan a létszám. A parkból ekkor három középiskolás fiú vágtázik, hogy elcsípje a kezdést. Kikiabálnak a sötét nézőtérről: - Jó buli a mozi! A leghátsó sor a legjobb, mert ott nem szól be senki, hogy húz­zuk le a fejünket. Beszélni Hetente akár 600 kilométert is vezet Tőke Viktória szurdopedagógus, uta­zó tanár. Feladata a régiónkban élő halláskárosult gyerekeket megtaní­tani helyesen beszélni, helyesen „hallani" hallókészülékeikkel. KASZA ROLAND - A gimnázium utolsó éveiben ezt a szakmát néztem ki magamnak, én sem tudom, pontosan miért. Mindenképpen gyerekekkel szerettem volna foglalkoz­ni, segíteni beilleszkedésüket - mondta Tőke Viktória, a szegedi Klúg Péter óvo­da és általános iskola utazó szurdopcda­gógusa. - Főiskola előtt jártam egy jel­nyelvtanfolyamra, akkor határoztam el, hogy az egyik szakterületem a hallássé­rültekkel való foglalkozás lesz. A buda­pesti Gyógypedagógiai Főiskolán elvé­geztem a hallássérültek pedagógiájának terapeuta szakát, valamint a tanulásban akadályozottak tanári szakját. A fővárosban négy évig tanított, majd férjhez ment, és átköltözött Sze­gedre, ahol három éve dolgozik. Fel­adata három megye - Bács-Kiskun, SZURDOPEDAGÓGUS. A görög-la­tin eredetű szurdopedagógus szakkifejezés a hallássérültek ne­velésére felkészített gyógypedagó­giai tanárt jelöli. Jelenleg kilenc speciális intézmény működik az országban a hallássérültek számá­rra. A szurdopedagógus feladata: a hallássérült óvodás- és iskolásko­rú gyermekek és fiatalok komplex fejlesztése, a hallássérült felnőttek rehabilitációja, a nyelvi-kommu­nikációs készségek, a magyar nyelvi és irodalmi ismereteket nyújtó tantárgyak oktatása. akiknek agilis a szülője, mindent kijár számára. Sokszor ahhoz is komoly diplomáciai érzék szükséges, hogy szerződést kössenek az adott önkor­mányzatokkal, ahol a speciális okta­tást igénylő fiatalok élnek. Jól halad­nak: amikor Viktória Szegedre jött, néhány gyerekkel kezdte meg munká­ját, mára közel harminc helyre jár­nak. Azóta megnyertek egy uniós pá­lyázatot is - mint azt lapunk korábban megírta -, így ma már két utazó tanár látogatja a diákokat régiónkban. is tanít az utazó tanár Békés és Csongrád- területén élő hal­láskárosult diákok felkeresése, helyes beszédre, „hallásra" tanítása. Össze­sen 13 tanulóval foglalkozik - a legfia­talabb három-, a legidősebb tizenki­lenc éves. Algyötöl Kiskunfélegyhá­zán át Mórahalomig hetente 5-600 ki­lométert tesz meg autóján, melynek csomagtartója rejti azokat a készség­fejlesztő játékokat, amiket korosztály­tól függően használ a heti kétórás fog­lalkozások során. - Nem szépen beszélni tanítom őket, mint a logopédus, hanem mindenféle olyan készséget fejlesztünk, ami a hal­lással, beszéddel kapcsolatos, például a beszédindítás, hanglejtés, hangszín, ami a hétköznapi embernek természe­tes, a diákjaim számára azonban az in­tegráció nélkülözhetetlen elemei - me­séli mosolyogva szakmájáról. Ebben nagy segítségére van a Szegedi Tudo­mányegyetemen kifejlesztett Beszéd­mester olvasásfejlesztő- és beszédjaví­tás-terápiai számítógépes program. A játékos multimédiás alkalmazás hasz­nálata során például a gyerekek megta­TŐKE VIKTÓRIA A GYEREKEK KEDVENC JÁTÉKAIVAL Fotó: Karnok Csaba nulhatják a különbséget zöngés és zön­gétlen hangok között egy kedves béka segítségével, ami a zöngés hangokra ugrik, és ha helyes ritmusban ejtjük a hangokat, ugyanakkora távolságra. - Fontos szerepe van a szurdopeda­gógusnak abban, hogy a halláskáro­sult gyerek megtanul-e rendesen be­szélni. De mi csak két órát tudunk ve­lük foglalkozni hetente, ez egyáltalán nem elég. A szülőknek is segíteniük kell, a foglalkozás nem érhet véget a mi távozásunkkal. Szerencsére ezt egyre többen belátják - mondta a har­mincéves tanár, hozzátéve, azok a gyermekek tudnak igazán boldogulni,

Next

/
Oldalképek
Tartalom