Délmagyarország, 2008. március (98. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-01 / 52. szám

Szombat,2008. márciusi. Aktuális 13 SULYOK ERZSÉBET ' * Szagos abszurd „A halak normálisan úsznak, de hevesen lélegeznek. Majd később a vízfelszínhez közel úsznak, és rendszertelenül, néha görcsös módon kapkodják a levegőt. Egyre kevesebbet mozognak, megülnek egy félreeső sarokban, magukba fordulnak, apatikusak lesznek, majd elpusztulnak. A kopoltyúfedő lilásra is színeződhet. Ezeknek a szimptómáknak az észlelésekor ajánlott azonnal ammónium, és pH-mérés, majd a gyanú beigazolódásakor sürgős beavatkozás, amik közül a leghatékonyabb a pH-érték gyors lesüllyesztése lehet." Ez történik egy akváriumban ammóniamérgezéskor. Ugyanez történhet a halastóban is, csak minden sokkal nagyobb, több, drasztikusabb. Tíz nap alatt 16 tonnányi haltem m A S7Övpppk tem a Csa)",óban " el lehet ezt képzelV m ^ . ni? Ügy értem azt, hogy a látványos # # elfogynak, mint halpusztulás 10 napja alatt nem lehetett hatásosan védekezni? Ügy látszik, nem. És a tetemhalmok tövén máris kél a vita: az eddig 70 milliós veszteséget elkönyvelni kénytelen halászati cég szerint a Kecskemét, Félegyháza felől csordogáló Dong-ér hozta a mérget. A hatóság szerint nem. Patt. A halászoknak sakk-matt. Hogy mégis mitől lehet százszor akkora az ammóniatartalma egy víznek, mint amiben a halak békésen úszkálhatnának, ahelyett, hogy elkezdenék görcsösen kapkodni a levegőt? Nem kell jósnak lenni: soha nem fog ez kiderülni minálunk. Megy még a vita-duma egy darabig. Mi most bedobjuk például, hogy lehet ammónia - ez a maró, mérgező, égető, lúgos ízű, színtelen, különösen átható, szúrós szagú, könnyezésre ingerlő gáz (nitrogén és hidrogén vegyülete) - akár a talajban is. Vulkánok, vagy égő széntelepek közelében. Bár a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetben, amelynek része a Csaj-tó, vulkáni működést eddig nem regisztráltak, és nem jelentkezett még befektető a lappangó szénvagyon kibányászására sem - az ember sosem tudhatja... Lehet aztán ammónia a madarak, a kígyók, a gyíkok vizeletében, sőt fölszabadulhat a guanóból, és itt idézzük eszünkbe, hogy ezen a fokozottan védett területen, ahol most 16 tonnányi hal halt el - rengeteg a madár. Kígyó talán nincs, gyík is kevés. De az ember sosem tudhatja... Majd a duma elhalkul, a szövegek végleg elfogynak, mint a Csaj-tóból a halak. Minden következmény nélkül. A szövegek elfogynak, mint a Csaj-tóból a halak. Minden következmény nélkül. Telefonos csalók garázdálkodnak Szegeden Az utóbbi időben több lakossági bejelentés érkezett a Szegedi Rendőrkapitánysághoz: ismeretlenek telefonon, interneten keresztül igyekeznek az állampolgárokat megkárosítani. MUNKATÁRSUKKTÓL A rendőrség tapasztalatai szerint az utóbbi hetekben a gyanútlan lakosokat csalók a következő leggyakoribb módszerekkel próbálják megkárosítani: a telefonáló azt mondja, bank, illetve telefontársaság alkalmazottja, és a bankkártya adatait, valamint a személyi adatokat szeretné pontosítani. Vagy: a telefonáló közli, hogy az illető nagyobb összegű nyereményt nyert, de az átutalás akadályokba ütközött, és a sikeres tranzakcióhoz személyes adatokra, valamint bankszámlával kapcsolatos adatokra van szükség. Internetes megkeresés útján szintén banki átutalásokra, adatpontosításokra hivatkoznak, igyekeznek megtudni minél több adatot - a bankszámlán lévő összegek illegális levétele reményében. A rendőrség felhívja a lakosság figyelmét, aki hasonló jelenséggel találkozik, vagy a fenti módszerekkel felkeresik, győződjön meg arról, hogy az érdeklődő személy valóban az adott bank, telefontársaság, illetve a hivatkozott szervezet képviselője-e. A szegedi kapitányság kéri, aki a föntiekhez hasonló esetet tapasztal, hívja a 62/562-400-as telefonszámot, vagy a 107-es, 112-es ingyen hívható segélyhívót, illetve a telefontanú 06-80-555-111-es számát. 16 tonna hal pusztult el a csanyteleki tavaknál Folytatás az 1. oldalról A tórendszer medencéi között - az oxigén ellátás miatt - áramoltatják a vizet, mindegyikbe jutott a szennyeződésből, ezért - a kárászok és a méretes pontyok kivételével - egyik tenyésztett halfajta sem bírta ki a mérgezést. A csukák, süllők, harcsák, busák, illetve a tenyészhalak 90 százaléka elpusztult, a kár értéke elérheti a hetvenmillió forintot. - 1993 óta a Dong-érböl vesszük a vizet, és még soha nem volt ilyen problémánk. Próbáltuk kezelni a helyzetet, de a vegyszerezés sem segített, mert a pH-érték és az ammóniaszint is nagyon magas volt - mondta lapunknak Szabó Zoltán. A halászmester hozzátette: hiába értesítette időben a felügyeletet és a Kiskunsági Nemzeti Parkot, a mérgezés tudomásulvételén kívül nem történt semmi, nem intézkedtek. Bár a halászati társaságnál meg vannak győződve arról, hogy a Kecskemét és Kiskunfélegyháza felől csordogáló Dong-érböl juthatott a tórendszerbe a szennyező anyag, ezt a hatóságok vitatják. - Ha nem tudjuk, honnan került a Dong-érbe az ammónia, kár a többi országra mutogatni, ha habzik a Rába. Előbb itthon kéne rendet tenni - vélekedett Szabó Zoltán. Úgy érzi, hiába venne föl hitelt, tenyészhalat nem tud vásárolni, mert hiánycikk, ezért mindent elölről kell kezdenie. - Környezetszennyezésre utaló tényezőt nem találtunk a Dong-ér mentén, ezért az az álláspontunk, hogy nem onnan kerülhetett a szennyező anyag a tórendszerbe - nyilatkozta lapunknak Kardos Sándor. Az Atiköfe igazgatója hozzátette: ha az említett csatornán keresztül került volna a Csaj-tóba az ammónia, ott is elpusztultuk volna a halak, de ilyet nem észleltek. Ugyanakkor szerinte halfertőzés is okozhatta az ammóniafeldúsulást, ezért ezt a lehetőséget is meg kell vizsgálni. A TENYÉSZHALAK 90 SZÁZALÉKA ELPUSZTULT, A KÁR 70 MILLIÓ Fotó: Segesvári Csaba BŰ A NEMZETI PARK NEM VIZSGÁLÓDOTT. Az 1300 hektáros tórendszer a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzethez tartozik, így fokozottan védett természetvédelmi terület, az átvonuló vándormadarak fontos pihenő- és táplálékhelye. A haltetemekre lecsaptak az itt telelő szárnyasok is, de elpusztult madárral egyelőre nem találkoztak a Csaj-tó halászai. A tórendszer - amelynél eddig 269 madárfajt figyeltek meg - természetvédelmi kezelője a Kiskunsági Nemzeti Park. Kíváncsiak voltunk az ő véleményükre is, de tegnap az igazgatót nem értük utol. Megkeresésünkre azt a választ kaptuk a nemzeti park titkárságán, hogy értesültek a halpusztulásról, a természetvédelmi őr többször kilátogatott a helyszínre, de azzal kapcsolatban nem volt felmérés, hogy a szennyezés okozott-e kárt a csanyi madárvilágban. A nemzeti parknál hangsúlyozták: a hatósági jogkör nem az övék, hanem az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyeleté, így ők intézkedhetnek az ügyben. Légimentő-bázis - csak jövőre! MAGYAR ANNA VIZITÁLT A SZENTESI KÓRHÁZBAN Mentőövet nyújt a megye A megyei önkormányzat támogatásával lélegzethez jutott a szentesi kórház, így nem került csődhelyzetbe - mondta Magyar Anna elnök tegnap Szentesen. Ezért az intézmény konszolidációja nem aktuális. BALÁZSI ÍRÓI - A megyei önkormányzat, mint a szentesi kórház fenntartója, erőn felül igyekszik helytállni, ennek ellenére is nehéz helyzetben van az intézmény, mert az egészségügy lebontása folyik - mondta tegnap szentesi látogatásán Magyar Anna, a megyei közgyűlés elnöke. Év elején a kórház 206 milliós tartozását faktorálással segítette a megye, így lélegzethez jutottak, és elkerülték a csődhelyzetet. További 90 milliót biztosítottak a működési kiadásokra, és mintegy 50 milliót a röntgendiagnosztizáló rendszer korszerűsítésére. A megye adott pénzt a szennyvíztisztító-beruházásra és az ingatlan-karbantartásra is. - Ezért nem indokolt a konszolidáció - fogalmazott Magyar Anna, utalva Szirbik Imre szentesi polgármester önálló képviselői indítványára. Szerinte az MSZP-SZDSZ frakció tagjainak kár volt kivonulniuk a megyegyűlésről, inkább a parlamentben nem kellett volna megszavazniuk az egészségügy lebontását. A kórházban százzal csökkent az ágyak száma, így jelentős bevételtől esett el az intézmény. A vizitdíj bevezetése óta pedig 15-16 százalékkal csökkent a járóbeteg-forgalom, amely következményeként 150 millió forinttal kevesebb lett az OEP-támogatás. A vizitdíjból 50 millió forint folyt be, de jelentősek az ezzel kapcsolatos kiadások is. Magyar Anna elmondta: az ö kezdeményezésére álltak ki annak érdekében, hogy a légi mentők dél-alföldi bázisa Szentesen legyen. A megye már elkészíttette a terveket a kórház területén a helikopter-leszállóhelyhez. Azt viszont elismerte az elnök: a helyi fejlesztésekben együtt tudnak működni kórháztulajdonos szentesi önkormányzattal. Az adósságállomány nagyságára vonatkozó kérdésünkre Várkonyi Katalin főigazgató azt válaszolta: 780-800 milliót tesz ki a teljes összeg, ebből lejön a 206 milliós faktorálás. A lejárt tartozás 173 millió forint, de pozitívum, hogy nincs benne 60 napon túli. Minden eddigi ígérettel szemben csak jövőre épül meg a légimentő-bázis Szentesen. Erről tegnap beszélt a Kurca-parti városban lapunknak Kincses Gyula, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára. MUNKATÁRSUNKTÓL - Nincs elbizonytalanodás, tudjuk, hogy mit akarunk - mondta tegnap Kincses Gyula, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára a Szentesre tervea tárca dönti el, hogy mikor kezdődik a szentesi beruházás. Jakabszállás legfeljebb ideiglenes megoldásként jöhet szóba. Kincses úgy véli: attól nem kell tartaniuk a szentesieknek, hogy ők „beleszeretnek Jakabszállásba", és véglegesen ott marad a központ. Horváth Ágnes miniszter a napokban úgy nyilatkozott a jakabszállási reptérrel kapcsolatban, hogy semmi sincs ingyen. Kincsestől megkérdeztük, most akkor pénzért vagy ingyen El KINCSES A VIZITDÍJ MELLETT. A vizitdij és a kórházi napidíj megtartása mellett foglalt állást tegnap Szegeden és Szentesen Kincses Gyula. Az Egészségügyi Minisztérium államtitkára szerint a díjak eltörlése a reformot ugyan nem akasztja meg, a bevételük 25-35 százalékát ebből szerző háziorvosoknak azonban érdemi kárt okoz. zet elhelyezésért viszont fizetni kell. Kérdésünkre, elkészült-e már a pályázat a szentesi légimentő-bázis uniós forrásának lehívására, azt válaszolta Kincses: több tétel szerepel a brüsszeli listán, amelyen ott van egy sorban a szentesi mentőhelikopter-központ is. Elmondta: 2009 első felében valósulhat meg a légimentő-bázis Szentesen. Felvetésünkre, hogy az uniós forrás megérkezéséig a kormány nem tudná-e megelőlegezni a 90 millió forintot a szentesi központ felépítésére, azt válaszolta: megvizsgálták, hogy valamilyen más forrásból vagy maradványzpénzböl lehetne-e fedezetet találni, de nem volt rá lehetőség. ES Csúszáskronológia 2007. január 26.: Szirbik Imre polgármester bejelentette, hogy július l-jétől mára szentesi bázisról szállíthatják a betegeket a mentó'helikopterek. 2007 tavasza: megvan az építési engedély a légi bázis kialakítására. 2007. augusztus vége: a kormány döntött: Szentesen épül fel a dél-alföldi régió légimentő-bázisa. 2008. január 7.: Az Egészségügyi Minisztérium sajtóosztálya arról tájékoztatott, hogy várhatóan 2008 második felében szállnak fel az első mentőhelikopterek Szentesről. 2008. február 29.: Kincses Gyula államtitkár elmondta: 2009 első felében épülhet fel a szentesi légi bázis. zett légi bázissal kapcsolatban a Kur- bocsátják rendelkezésre a jakabszálca-parti városban. Állítása szerint ma lásiak a repterüket. Az államtitkár elolyan a gazdasági helyzet, hogy bűn- mondta: a reptérért nem kérnek nek számít forintot uniós forrás lehívá- pénzt, de vannak járulékos költségek, sa nélkül felhasználni. Hozzátette: nem Az épületek átalakításáért, a személy-