Délmagyarország, 2008. február (98. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-12 / 36. szám

i 8 I Kultúra Kedd, 2008. február 12. Szembesítés: az esélyes direktorjelöltek Herczeg Tamás: 1. - Népszínházat tervezek, ami nemcsak a polgárok kultúrabarát elitjének zárt terepe, hanem mindenkié. Jellemzően nemzeti nyelven játszó, intenzív színházi élményt nyújtó népoperával, amely nem csupán a vájt fúlűeknek kíván megfelelni. Erős közönségnevelő programot is tervezek, ami prózában, operában is az ismert és népszerű klasszikusokra épül, ezáltal az iskolai művészetoktatás alapelemeit idézi fel. Hangsúlyos a nézőutánpótlás-nevelés, az iskolás korosztály színházba szoktatása. Fokozatosan jutunk el a kevésbé népszerű kortárs müvekhez. 2. - Az igazgatóválasztás valódi tétje az, hogy kik határozzák meg a színház művészi és szellemi arculatát. Én teljes körűen megjelöltem és bemutattam csapatomat, míg Gyúdi Sándor mindössze művészeti vezetőjét nevezte meg a kiváló táncművész személyében. Ám a Szegedi Nemzeti Színház mégsem csupán zenés-táncos színház. Számomra elképzelhetetlen, hogy ad hoc módon választódjék ki az alkotói csapatom. A prózai tagozat vezetőjének megnevezése, hitem szerint, elengedhetetlen. Komoly felelősség is egyben, hiszen ez az alkotói közösség nagyrészt felelős a régió kulturális identitásáért - szellemiségéért is. Operaigazgatóként Kesselyák Gergely karmester-rendezőre számítok. Béres Attila a prózai tagozatot vezetné. Ugyanakkor pályázatom integrálja a versenytársam művészeti törekvéseit is, hiszen bírom Gyúdi karnagy úr igéretét, hogy állandó karmesterként számíthatok rá, míg Juronics Tamás vállalta, hogy nemcsak koreográfusként, hanem prózai és zenés előadások rendezőjeként is szerepet vállal csapatomban. 3. - Lemondok róluk. 4. - Ahogyan leírtam: átvilágítás, erre alapozva középtávú stratégiai terv kidolgozása, és a 2008/2009-es évad programjának azonnali beindítása. Opera: a szegedi közönség méretéhez igazodva, nagyszériás repertoárrendszerben játszunk. A Vaszy-hagyomány jegyében: a repertoár alapját a népszerű klasszikusok adják, de feladatunknak tekintjük a ritkaságok és elfeledett remekmüvek gondozását is. Évadonként két bemutatót tartunk, a továbbjátszásokkal és a felújításokkal visszaépítjük az évtizeddel ezelőtti körülbelül 10 opera/évad rendszert. Évente egy klasszikus mü gyerekközönségnek szánt változatával is előállunk. Szeged-Mezzo Operaverseny: a projekt saját ötletem, és legnagyobb nyeresége a hazai és nemzetközi együttműködés. 37 ország 50 millió nézőjéhez jut el. Az operaverseny néhány év múlva egyike lehet Európa kiemelkedő zenei eseményeinek, akár egyenrangú Bayreuthtal, Salzburggal. Próza: különös figyelmet fordítunk az ifjúságra. Keresik a közösségben megtapasztalt élményt, a mindennapi gondjaikban való eligazítást. Tőlünk problémaérzékenységet, és főként igazmondást várnak. Azt, hogy átélhetővé, szerethetővé tegyük a fontos társadalmi és kulturális értékeket. A felnőtt generációkat előbb vígjátékkal, zenés bemutatóval, klasszikus (ismert) darabokkal nyerjük meg, majd a sikerek húzóerejét felhasználva fokozatosan szoktatjuk a kortárs művek befogadására is. 5. - összességében: újabb nézőcsoportok megnyerése, javuló szakkritika, elismerések, fesztiválmeghívások, folyamatos véleménykutatás. Az elveszített bérletesek viszszaszerzése. Együttműködés pályázatomat támogató színházszakmai szervezetekkel: Nemzeti Színház, Tavaszi Fesztivál, MÜPA, színművészeti egyetem, határon túli színházak. 6. - Jó színművésznek tartom. A Szegedi Nemzeti Színház főigazgatói posztjára pályázókat holnap délután hallgatja meg a városházán az önkormányzat kulturális bizottsága. A négy pályázó közül a legesélyesebbnek tartott két jelölt - Gyüdi Sándor, a Szegedi Szimfonikus Zenekar igazgató-karnagya és Herczeg Tamás, a Szegedi Szabadtéri Játékok és Fesztivál Szervező Kht. igazgató-helyettese, a Regionális Összművészeti Központ igazgatója - programját és elképzeléseit párhuzamos interjúban szembesítettük. MUNKATÁRSUNKTÓL ES A KÉRDÉSEK: 1. Mit tart a pályázatában vázolt főigazgatói programjából a három alappillérnek? 2. Megítélése szerint melyek a legfontosabb különbségek az ön és a másik esélyesnek ítélt pályázó elképzelései, színházeszménye és „csapata" között? 3. Milyen tervei vannak megválasztása esetén jelenlegi munkájával, vezetői megbízatásával kapcsolatban? 4. Megválasztott főigazgatóként mi lenne az első három legfontosabb teendője? 5. Középtávon, 3-5 éves periódusban melyek azok a legfontosabb változások, amelyeket szeretne elérni a Szegedi Nemzeti Színházban? 6. Számít-e valamilyen módon a leköszönő főigazgató, Székhelyi József munkájára? Gyüdi Sándor: 1. - Szeged csak a kultúrára építhető jövőjének egyik legfontosabb „pillére" maga a színház; vezetői működésemet áthatja a meggyőződés, hogy a színház a város számára stratégiai jelentőségű. A második pillér az értékeknek az a koncentrációja, amely az ország egyik legnagyobb színházában és körülötte a város művészeti életében együtt van, mint az atomreaktorban a hasadóanyag „kritikus tömege", melynél az óriási energiákat felszabadító láncreakció beindulhat. A harmadik pillér a közönség tisztelete, az embereké, akiknek az adójából él a színház, a nézőké, akik áldoznak a belépőjegyre, és mindezért joggal várják, hogy igényük szerint megkapják a mélyen megindító művészi élményt, vagy éppen a könnyű szórakozást, a sok és sokféle előadást, de a bel- és külföldi szakmai sikereket is, melyek alapján büszkék lehetnek az általuk fenntartott színházra. 2. - A színház számomra az alkotóközösség, az előző produkciókból származó kollektív tudás, szellemi kapcsolatok hálózata a társulaton belül és a közönséggel. Ennek a komplexumnak természetesen nagy a tehetetlensége: könnyebben mozdul a megszokott pályákon, de a hiteles vezetőket képes követni új utakon is. A csapatomban nem olyanok kapnak szerepet, akik kívülről szemlélve látják a helyes irányokat, hanem olyanok, akik belső húzóerőként már megszerezték a tekintélyt, elfogadottságot, hitelességet. A korszerű színházművészet eszményeinek követése, a társulat művészi megújulása velük érhető el. 3. - Magamat elsősorban zeneművésznek tartom, és nem ambícióm általában véve a vezetői karrier. A karmester ugyanakkor a pálcával a kezében is vezető, és pályájának bizonyos szakaszában ez jelentheti a konkrét produkciókon túl művészeti műhelyek irányítását is. Pályázatom központi gondolata az egymásra utalt, nagyot alkotni csak együttes erővel képes társulatok munkájának lényegesen szorosabb összehangolása, ezért a zenekarnál végzett munkámat folytatni kívánom. Amennyiben a független intézmények vezetésére vonatkozó jogi szabályozás ezt indokolja, ve• • Olyan értékrend 7 7 alakuljon ki, amelyben a tehetségnek és megbízhatóságnak van becsülete. zetői hatáskörök átrendezése szükségessé válhat, de a zenekartól nem szeretnék elszakadni. 4. - Első teendőm a helyzet alapos feltárása, amit az intézményen kívülről csak hallomásból, valószínűleg több ponton torzítottan lehet csak ismerni. Az anyagi paraméterek, a szerződéses kötelmek ismeretében kell egyidejűleg megtenni a másik két lépést: meghatározni a következő évad művészi programját, megvalósításához felállítani az optimális vezetői gárdát, művészi csapatot, a működést hatékonyan segítő apparátust. 5. - Azt szeretném, ha a közönség és a színház kapcsolata alapvetően javulna, és ezen nem csupán statisztikai adatokat, hanem lokálpatrióta büszkeséget, szeretetet is értek. Azt szeretném, ha a magyar színházi életben nagyot emelkedne a színházunk presztízse, ha mindenki, aki a színházban dolgozik, fontosnak és elismertnek érezné magát a munkája által - ugyanennek másik oldala viszont az, hogy olyan értékrend alakuljon ki, amelyben a tehetségnek, szorgalomnak, áldozatvállalásnak, megbízhatóságnak van becsülete. Ez utóbbi belső változás lendíthet nagyot művészi értelemben. 6. - Székhelyi József a társulat egyik legkiválóbb színésze, több szegedi rendezése méltán aratott sikert. A vezetés terhétől megszabadulva várhatóan további művészi energiái szabadulnak fel, és erre szeretnék építeni. HERCZEG TAMÁS ÉS GYÜDI SÁNDOR KEZET FOG A NAGYSZÍNHÁZI MEGHALLGATÁSON Fotó: Frank Yvette • • Operaigazgatóként 7 7 Kesselyák Gergely karmesterre számítok. Béres Attila a prózát vezetné. Szegeden folytatja a szentesi lexikonszerkeszto Szegeden folytatja pályáját a szentesi Bodrits István könyvtáros, lexikográfus, aki a Kurca-parti településen eltöltött több mint két évtized alatt országos elismerést szerzett az általa szerkesztett és írt kiadványokkal. Ugyanilyen feladatok várnak rá a megyeszékhelyen is. balázsi iréh Bodrits István huszonhét évet töltött Szentesen, ahol huszonnégy esztendeig könyvtárosként dolgozott. Az országosan is elismert lexikográfus, szerkesztő olyan csendesen költözött el a Kurca-parti településről, hogy csak a barátai figyeltek fel a hiányára. Amikor távozásának okáról kérdeztük, a szegedi Hittudományi Főiskolán is tanult könyvtáros Szent Pálnak a Timóteushoz irt második leveléből vett idézettel válaszolt: „A jó harcot megharcoltam, a pályát végigfutottam, hitemet megtartottam..." Szentesi évei alatt a mérleg serpenyőjébe 27 könyv szerkesztése, 30 lexikonban való közreműködés és számtalan szakmai műhely elismerése került. A helybeliek a legbüszkébbek a Kurca-parti vallomások című kötetre, valamint az azt megelőző Vallomások Szentesről című kiadványra. Bodrits István azonban a Révai új lexikonét említi, mint országos jelentőségű munkáját. A 18 kötetes kiadványnak ö volt a Csongrád megyei szerkesztője, ebben a tisztségében a tőle megszokott magas színvonalon dolgozta fel megyénk összes településének történetét Algyőtől Zsombóig. Ö írta a Csongrád megyét bemutató terjedelmes szócikket is a Révaiban. A „leltárában" a Nagy szentesi sportkönyv szerepel a második helyen, amely vidéki viszonylatban példátlannak számít. A lektori vélemény alapján mintaértékű az a teljesítménye is, amit a Tények könyve és a Tények könyve medicina című kötet Csongrád megyei fejezetében nyújtott. A hagyomány szolgálatában című kiadványban a megye muzeológusait mutatta be a tőle megszokott alapossággal. Ugyanez jellemző szerzőként és szerkesztőként egyaránt Az első magyar újságíró-lexikonban végzett munkájára is. Még a rendszerváltozás előtt két munkatársával megírt városi kortárslexikont, a Szentesi ki kicsoda című művet pedig etalonnak tartották más településeken is, ahol ennek alapján készítették el a helyi kiadványukat. Bodrits István a megyeszékhelyen folytatja munkásságát. - Hálás vagyok a Gondviselésnek, hogy megadta a lehetőséget, hogy pályám Szegeden beteljesedhet, tudásommal, emberi tartásommal szolgálhatok - vallja. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola történelem-könyvtár szakán szerzett diplomájával olyan feladatok várnak rá, mint amilyeneket Szentesen is végzett. Hozzátette: az eddigi tudását kell kamatoztatnia. A megye és a települések történetéről adattárat hoz majd létre, és elkészíti a neves szegediek életrajzi lexikonát. • BODRITS ISTVÁN SZENTESEN"27 KÖNYVET SZERKESZTETT, 30 LEXIKON ELKÉSZÜLÉSÉBEN KÖZREMŰKÖDÖTT Fotó: Tésik Attila