Délmagyarország, 2007. december (97. évfolyam, 280-303. szám)

2007-12-10 / 287. szám

Csütörtök, 2007. december 13. Megyei tükör 17 SZENT-GYÖRGYI ALBERT, A SZEGEDI EGYETEM PROFESSZORA 70 ÉVE VETTE ÁT A NOBEL-DÍJAT (10.) Szellemi örökösök a Tisza partján Kerámiatányér a szegénykonyhán Az alsóvárosi ferences rendház szegénykonyháján jártunk. Nemcsak a menüre, az ott étkezőkre is kíváncsiak voltunk. KISS GÁBOR GERGŐ A ferencesek adnak a külsőségekre. Ezt tapasztaltuk péntek este, amikor vacsorázni tértünk be hozzájuk az alsóvárosi ferences rendház mögött üzemeltetett szegénykonyhájukra. A negyven éhes ember - hajléktalanok és rendkívül szerény körülmények között élők vegyesen - a zöldbabgulyást elegáns kerámiatányérból falatozta. - Pedig szeptemberben még úgy tűnt, hogy idén, másfél évtized után nem tudunk kinyitni - mondta Didák testvér, a szegénykonyha vezetője. Nem az anyagi feltételekkel volt probléma az október elejétől május közepéig működtetett konyhán. - Régen sok volt a fiatal ferences, mára elfogytak. Nem volt, aki segítsen. Végső elkeseredésben a különböző civil szervezeteket kerestük fel, de szóróanyagokon is toboroztunk. Nyitásra hatvanan lettünk - tájékoztatott büszkén a ferences testvér. • K| Egyesek a szigorú # # feltételektől tartanak, de szerintem olyan is van, aki fél a másiktól. Didák testvér A szegénykonyhát két nagy szegedi tejtermékeket gyártó vállalat szponzorálja. Az egyik nemcsak ételt, hanem többmilliós anyagi támogatást is nyújt a ferenceseknek. Ezt az összeget a hívektől befolyt adományok egészítik ki. Reggelit és vacsorát a hét minden napján osztanak a rászorultaknak: előbbit átlagosan hetvenen, utóbbit negyvenöten kérnek. Miért csak ennyien? - Egyesek a szigorú feltételektől tartanak, például friss tüdőszűrő papírt, józan állapotot kérünk, de szerintem olyan is van, aki fél á másiktól - találgatott Didák testvér. A vendégek? Magdi néni több mint fél évtizede itt étkezik: nemcsak az étel, a társaság miatt is jön. Lőrincz Sándor műtős volt, most hajléktalan. Picurral, a barackszínű kiskutyával érkezett a szegénykonyhára. A négylábú, amíg gazdája bent falatozott, a bejáratnál várt rá türelmesen. A konyhafönök látogatásunkkor Benkőné Andrea és Banka Lajosné volt: kéthetente alkotnak megszokott párt péntek esténként a szegénykonyhán. - A csülkös bablevesünk kapta eddig a legtöbb dicsérő szót - mondta Andrea egy-egy adag gulyás porciózá sa közben. Náluk egyébként családi hagyomány, hogy segítenek a rászorulókon: lánya egy szeretetotthonban dolgozik szabadidejében. De főznek itt egyetemisták is, akiknek csütörtöki paradicsomlevese az elmondások alapján meglepően nagy sikert aratott. Az este hét órás nyitás előtt is csak apró összezörrenés zajlott le a várakozók között. Zsuzsa, aki hajléktalan, azt nehezményezte, hogy az egyik idős asszony, bár van lakása, mégis a szegénykonyhára jár enni. Voltson Gézáné azonban nem ment bele a vitába. A konyhán nevetve, kenyerét a levesbe áztatva vidáman kanalazta gulyását, ami mellé ezen az estén minden éhes ember egy csokoládémikulást is kapott ajándékba. Orvos és az élet titkát kutató tudós, kitűnő tanár volt. De sportoló és szellemesen társalgó humanista is. Katonai dezertőr, aki kémregénybe illő fordulatokkal politizált. Sőt: sármos férfi, akit olyannyira elvarázsoltak a nők, hogy négyszer nősült életének 93 éve alatt. Ő Szent-Györgyi Albert, az egyetlen magyar, aki szülőföldjén élt és dolgozott, mikor szegedi professzorként elnyerte a Nobel-díjat - 70 évvel ezelőtt. Erre emlékezve és emlékeztetve villantjuk föl most záruló sorozatunkban Szent-Györgyi Albert ellentmondásos életének titkait. REGGELIT ÁTLAGOSAN HETVENEN, VACSORÁT NEGYVENÖTEN KÉRNEK a FINOM VOLT A SZERZETESEK ZÖLDBABGULYÁSA Fotó: frank Yvette A szegedi egyetem az egyetlen magyarországi kutatóhely, ahol Nobel-díjra érdemes teljesítmény született. Szent-Györgyi Albert Nobel-díja máig rangot ad a Szegedi Tudományegyetemnek: a világranglistán a harmadik száz „leg" között, a legjobb magyarországi egyetemként jegyzik. • • Albert volt MM alegelragadóbbember a tudományos világban. Linus Pauling A Nobel-díj Szent-Györgyi Albert számára a legvágyottabb és legértékesebb elismerés. Talán azért, mert hetven évvel ezelőtti elnyerése után, Amerikában titkos reménye volt, hogy másodszorra is megkapja a rangos kitüntetést, harcos pacifistaként. A negyedik magyar származású tudós volt Szent-Györgyi, aki 1937. december 10-én (ma hetven esztendeje) átvehette a Nobel-díjat, de az első, aki szülőföldjén élt, amikor megkapta. A „Paprika-díj" (ahogy a Times nevezte) nemzeti győzelemnek számított, s ennek megfelelő lelkesedéssel ünnepelte az első világháború és Trianon miatt megtépázott tekintélyű Magyarország. Az ország a rádió élő (épp hetven éve 18 órakor kezdődő) közvetítéséből lehetett föltanúja a kivételes eseménynek. Ötven percig tartott az élő műsor - írja Szabó Tibor és Zallár Andor könyvében. Berlioz Rákóczi-indulóját játszotta a zenekar, a svéd király kezet fogott a szegedi tudóssal és átadta neki az 1937. évi orvosi Nobel-díjat: az aranyérmet, az oklevelet és a 40 ezer dollárnak megfelelő értékű csekket tartalmazó pecsétes borítékot. Iskolát alapított Szegeden. Itt született élete legnagyobb barátsága: Bay Zoltán fizikussal a zeneszeretet hozta össze. Itteni tanítványai közül hozzá hasonlóan külföldre távozott és sikereket ért el - például Laki Kálmán, Gergely János. Itthon Bíró Endre az ELTE biokémiai tanszékén folytatta mestere izomkutatási hagyományait, Ernst Jenő biofizikai iskolát teremtett Pécsett, Banga Ilona (férjével, Baló Józseffel együtt) felfedezte az elasztáz enzimet. A szegedi egyetem máig Szent-Györgyi örökösének tekinti magát. Világhírű egyetemi polgárának már a Nobel-díj odaítélésének hírét véve javasolták, majd 1938. április 7-én át is adták a természettudományi kar díszdoktori címét. Tanítványai és munkatársai közül az egyik legsikeresebb, Straub F. Brúnó, az aktin fehérje első leírója, követte az intézet élén, majd izom-biokémiai és enzimológiai kutatásait folytatta, s az MTA Szegedi Biológiai Központjának igazgatójaként ő hívta haza Szent-Györgyit. Az alkalmat megragadva a Szegedi Orvostudományi Egyetem 1973. október 12-én díszdoktorává fogadta Szent-Györgyit, majd 1986. október 22-én bekövetkezett halála után felvette nevét, s évente megrendezi a Szent-Györgyi napokat. Jelenleg a szegedi universitas Altalános Orvostudományi Kara Klinikai KözA NOBEL-DÍJAT SZENT-GYÖRGYI ALBERT MEGINDULTSÁGGAL VETTE ÁT V. GUSZTÁV SVÉD KIRÁLYTÓL Fotó: Móra Ferenc Múzeum gyűjteménye gyi Albert által irányított élettani kémiai intézet közvetlen utódának. 1952-ben az intézet nevét Orvosi Vegytani és Biokémiai Intézetre változtatták, majd a biokémiai részleg 1962-ben Biokémiai Intézet néven 1A tudomány hatalma „...Látom, tapasztalom, hogy ebben a kis országban olyan nagy a tudomány tisztelete, szeretete a közös emberi kincsek megbecsülése oly erős, hogy ennek alapján joggal várhatom; a magyar tudomány hatalmassá fog növekedni..." mondta Szent-Györgyi 1973-ban díszdoktorrá avatásán, Szegeden. Életrajzírója, Ralph W. Moss kérésére fogalmazta meg hitvallását: „Tartsd nyitva a szemed, az apró részleteket is vedd észre, és legyél mindenben mértéktartó - céljaidat kivéve!" pontja viseli a Szent-Györgyi nevet, a mostani jubileumi évben pedig - a Somogyi-könyvtár és a Móra Ferenc Múzeum gyűjteményére és segítségére alapozva - átadták a Nobel-dijas tudós pályáját, Szegeden őrzött tárgyait bemutató emlékszobát. A Szegedi Tudományegyetem három tanszéke tekinthető a Szent-Györönállósult. Ennek élére 1968-ban Szent-Györgyi Albert és Straub F. Brúnó egykori tanítványa és munkatársa Guba Ferenc professzor került. Vezetése alatt visszatértek az izom-biokémiai kutatásokhoz, ezekhez diákkörös hallgatóként csatlakott az intézet jelenlegi vezetője, Dux László profeszszor. A másik jogutód, az Orvosi Vegytani Intézet Kovács Kálmán, majd Penke Botond professzor vezetésével a peptid kémia nemzetközileg elismert kutató intézetévé fejlődött. Jelenleg az Orvosvegytani Intézetet és a TTIK-hoz tartozó Szerveskémai Intézetet is Tóth Gábor professzor vezeti, s a nagy elődök közé sorolja - többek között - a Szent-Györgyi-tanítvány Bruckner Győzőt, aki jobb keze volt kémiai ügyekben, de Fodor Gábort is. Egykori medikus tanítványai közül még ma is az egyetemen oktat, például Ormos Jenő, a Patológiai Intézetének emeritus professzora. Hannus István, a TTIK Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszéke professzora pedig elsőként hozta haza, s már 1989-ben közölt részleteket a nagy tudó's amerikai éveinek lenyomatát adó, ott megjelent cikk-gyűjteményből. De nemcsak a szegedi orvosok, biológusok és vegyészek érzik magukat Nobel-díjas tudósunk örököseinek. A tudomány Tisza-parti fellegvárában, a hozzá kapcsolódó új tudásközpontokban, vagy éppen az akadémiai kutatóhelyeken, í MÁSOK MONDTÁK. „A Szent-Györgyi által felállított új tételek teljesen új helyzetet teremtettek a kémiában - mondta Hammersten svéd professzor, mikor a Nobel-di] átadása előtt méltatta munkásságát. Szent-Györgyi elméletei és kísérletei magyarázzák meg a katalizációnak eddig teljesen ismeretlen lefolyását. 1933-ban kezdődik meg tulajdonképpen Szent,-Györgyi felfedezéseinek sorozata, amelyek rendkívül gondossággal és alapossággal végzett Szegeden. Éles meglátása képessé tett őt arra, hogy a lényeget elkülönítse a lényegtelentől..." Halála után Linus Pauling, az egyetlen ember, aki két meg nem osztott Nobel-dijat kapott, azt mondta: „Albert volt a legelragadóbb ember a tudományos világban." a Szegedi Biológiai Központban talán épp most olyan munka folyik, mely Nobel-díjra érdemes. (Vége)