Délmagyarország, 2007. december (97. évfolyam, 280-303. szám)

2007-12-10 / 287. szám

r RÉTI BARNABÁS A TERMINÁTOR 3. SZTÁRJÁVAL FORGATOTT Családtagok és barátok közt Réti Barnabás alig várja a hétvégéket: a Barátok közt sztárja a kimerítő for­gatások után szülei Zsombó melletti lovas farmján töltődik fel. Korábban maga is nyeregbe pattant, manapság azonban még hobbiból sem lovagol­hat. HORVÁTH IEVEHTE - Fel voltunk rá készülve, hogy színész lesz Barnabásból, mert már gyerekko­rában darabokat irt és rendezett, dísz­letként pedig a nagymamája nagy becsben tartott bútorait használta ­beszélt fia korán kidomborodó elhiva­tottságáról Réti Gábor, Nincs lovaglás Réti Barnabásnak, a Barátok közt Erikjének szülei gyakran utaznak a fővárosba fiúk egy-egy színházi be­mutatójára, és amióta Barnabás sze­repet kapott a szappanoperában, az­óta esténként a tévé előtt csücsül a család. Bár megtehetnék, mégsem faggatják a sorozat sármos autósokta­tóját, hogyan alakul a sorsa a telere­gényben, inkább kivárják a követke­ző epizódot. Barnabás remekül megérti magát a szüleivel és testvérével, Dáviddal, ezért ha csak teheti, máris siet haza. A legtöbb időt hétvégenként a Zsombó határában megbúvó lovas tanyájukon töltik. A Réti fivérek a patások mellett nőttek fel: Barna tízéves forma lehe­tett, amikor elkezdett futószáron lova­golni. A sorozat miatt azonban ma­napság még hobbiból sem ülhet lóhát­ra. - Nagyon tempós a gyártás. Egy héten négy-öt napot forgatunk és miu­tán 22 színészhez kell alkalmazkodni, ezért akár egy kisebb ficam vagy hú­zódás is komoly bonyodalmat okoz­hat, akár a forgatókönyvet is át kell ír­ni. Nem űzhetünk veszélyes sporto­kat, síelnünk és lovagolnunk sem le­het - beszélt a szigorú szabályokról a színész. Dávid egyáltalán nem irigyli fivéré­től a népszerűséget, soha nem akart a világot jelentő deszkákon állni. - Min­dig is a lovak világa varázsolt el, hat éve díjugratóként versenyzem, három évig a junior válogatottnak is tagja voltam. Azért annyi hasonlóság min­denképpen akad bennünk, hogy mindketten nemzetközi karrierre vá­gyunk: én a díjugrató pályákon, Bar­na pedig a filmvásznon - vont párhu­zamot a céljaik között a kisebbik Réti fiú. Jelenetek a várban Könnyen lehet, hogy Barnabásnak már nem is kell túl sokat várnia egy hollywoodi szerződésre. Korábban ki­sebb mellékszerepben feltűnt Szabó István Csodálatos Júliájában és Peter Greenaway egyik filmjében is. Nemré­giben a Painkiller Jane című kanadai sci-fi sorozat egyik epizódjában ka­pott szerepet, amelyben a Terminátor 3.-ból ismert Kristinna Lokennel forga­tott együtt. - A sorozat első szezonjá­nak utolsó négy epizódja Magyaror­szágon játszódik, a jeleneteket a vár­ban vették fel az ősszel. Amerikai kiképzőtábor Barnabás már színházi rendező­ként is letette a névjegyét: a Szege­den is bemutatott Üvegfigurák című darabbal debütált és régi vágya, hogy egyszer nagyjátékfilmet készít­sen. 18 évesen filmrendezőnek je­lentkezett a főiskolára, de nem vet­ték fel. Később a New York-i színi­akadémián vett kurzusokat, ahol a színészmesterségen kívül a rendezői és operatőri munkába is belekóstol­hatott, híres hollywoodi filmek jele­neteit forgatták újra. - A vizsgámon Róbert De Niro és Sharon Stone jele­netét játszottuk el a Casinóból. Egy-egy jelenetet több kameraállás­ból is felvettünk. Ha kellett, akkor a kamerát kezeltük és storyboardot rajzoltunk. Olyan volt, mint egy ki­képzőtábor - vallott tengerentúli ka­landjáról a fiatalember. A Barnabással szerződésben álló produkció egyébként nem tiltja, hogy a tehetséges színész nagyjátékfilmek­ben is szerepeljen, hiszen ezek csak erősítik az imázsát. BARNABÁS ÉDESANYJÁVAL ÉS KEDVENC LOVUKKAL A TANYÁN Fotó: Karnok Csaba ES SZÍNPADRA TERMETT FIÚ. - Néhány évvel a halála előtt Bessenyei Feri bácsi a la­josmizsei lovas tanyájára invitálta a családot - mesélte Réti Gábor. - A színészóriás maga is rajongott a lovakért, minden pénzét rájuk költötte. Tudott a fiam szándé­káról, hogy szeretne színésznek állni, de állítólag majd' minden ifjút lebeszélt a pályáról. Barnabással mégis kivételt tett. Magához hívta, és csak annyit mondott neki: színpadra termettél, fiam! A CSÁSZÁR SZÁZÖTVEN ÉVE JÖTT VÁSÁRHELYRE - ERZSEBET MINT POZITÍV ÜZENET ' Ferenc József is tudta: országot járni jó Az országjáró körutak növelik a po­litikus népszerűségét, ez nem a mai píárműhelyek találmánya, már Fe­renc József osztrák császár és magyar király is tisztában volt vele. Először 150 éve, az 1857-es országjáró körút során jött el Hódmezővásárhelyre, a „hatásos, pozitív üzenet" pedig az volt, hogy csodaszép feleségét, az akkori szívek királynéját is magával hozta. Második látogatásakor volt rendbontás is, amelyért akkor az al­ispánt tették felelőssé. SZŰCS CSABA A magyar szabadságharc bukása után nyolc évvel Ferenc József és a gyönyö­rű Erzsébet királyné körútra indult az országban. Az Alföldet is érintő uta­zást már három éve halogatta a bécsi kamarilla, ugyanis tartott Rózsa Sán­dor bandájának támadásától. A be­tyárvezért végül 1857 elején csellel el­fogták, így elhárult az országjárás elő­li akadály. A császári út programja 1857. február 3-án érkezett meg a bu­dai főkormányzói hivatalba. Ezt két - hintóval hozta be őket a városba. A kocsit a főnemes két gyönyörű vasde­res lova húzta. A fogadásnak a főtéren felállított, tarka virágokkal díszített sátor adott otthont, melyet Draskovits János helyi vaskereskedő előkelő bú­toraival és képeivel rendeztek be. A királyi vendégeket Beszedics Antal polgármester is köszöntötte. Tizenöt évvel később komoly árvíz sújtotta az itt élőket, a Tisza több ezer hold szántóföldet árasztott el, de ek­kor még senki sem gondolta, hogy 1879-ben egy újabb árhullám csaknem egész Szegedet elpusztítja majd. Fe­renc József, aki ekkor már az Oszt­rák-Magyar Monarchia uralkodója volt, 1872-ben beutazta a vízzel borí­tott Alföldet. Különvonata Vásárhelyre május 9-én érkezett meg. Az ünnepé­lyesen feldíszített indóháznál a me­gyei és városi tisztikar mellett népes tömeg fogadta a királyt, mely kelle­mes benyomást tett rá. Ám az embe­rek, amint a fenség a földre lépett, lel­kesedésükben áttörték a csendőrök sorfalát, hátra szorítva így több fontos EÍFrakkos betyárok Az uralkodói pár 1857-es vásárhelyi látogatásakor a főtéren összegyűlt tömegben ott volt a két híres betyár, Szabó Palkó és Miska, frakkban. A császári hintó elé befogott két ló megtetszett nekik. A paripák néhány nap múlva visszakerültek a gróf majorjába, a zsiványok egy éjszaka odaosontak, lelőtték a puskával érkező ispánt, és elvitték a két lovat. FERENC JÓZSEF ÉS ERZSÉBET KIRÁLYNŐ PORTRÉJA IS LÁTHATÓ A VÁSÁRHELYI VÁROSHÁZA DÍSZTERMÉBEN Fotó: Tésik Attila hónap múlva a látogatás részleteivel kapcsolatos, 23 utasításból álló csá­szári rendelkezés követte. Ferenc Jó­zsef és Erzsébet május 4-én hajózott le a Dunán Bécsből Budára az Adler ne­vű gőzhajón. Cegléd felől vasúton ér­keztek meg Szegedre, innen május 25-én hajóval utaztak tovább Hódme­zővásárhelyre. Körtvélyesnél kötöttek ki, majd a szelevényi gróf - kinek Szentes mellett hatalmas birtoka volt személyiséget. Mindezért az alispánt tették felelőssé, aki megakadályozta a rendőrség közbelépését. Az uralkodó Rónay Lajos főispán és Pokomándy István polgármester ünnepi beszéde után tovább folytatta útját. Ferenc Jó­zsef a megye szegényeinek és szűköl­ködőiknek összesen 19 ezer 800 forin­tot adományozott, ebből háromezret Vásárhely nehéz sorsú családjai kap tak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom