Délmagyarország, 2007. november (97. évfolyam, 255-279. szám)

2007-11-15 / 266. szám

8 "MEGYEI TÜKÖR" CSÜTÖRTÖK, 2007. NOVEMBER 15. Vásárhelyen 250, Szentesen 50 katona hiányzik Toboroznak, még sincs elég újonc A szegedi toborzóirodában. A kezdő nettó fizetés 80 ezer forint körül mozog, de ehhez pótlékok is járnak Fotó: Tésik Attila Nemrég átszervezték, karcsúsították a honvédséget, most meg kiderült: kevés a katona. A szentesi dandárnál ötven üres álláshelyet tartanak nyilván, a vásárhelyi laktanya kétszázötven munkavállalót vár, elsősorban lövészből és gépkocsi­vezetőből van hiány. Reklámkampányt indítottak, és bíznak abban, hogy a bú­várkodás vagy a külföldi szolgálat le­hetősége vonzó a fiatalok számára. A sorkötelezettség megszűnése óta hiva­tásos és szerződéses katonákat alkalmaz a Magyar Honvédség. Országszerte több to­borzóiroda is működik - térségünkben Szegeden -, ahol a katonaság iránt érdek­lődők minden fontos információt meg­kaphatnak. - A vásárhelyi alakulat kezdeményezése akár példa értékű is lehet a Magyar Hon­védségben. Ugyanis az iroda munkája mellett mi saját kezünkbe vettük a tobor­zást - halljuk Farkas Imre ezredestől, a helyőrség parancsnokától. A vásárhelyiek nemcsak a médiában kezdtek reklámkampányba, hanem szer­dánként a laktanyába is várják az érdeklő­dőket. Ez azért' jelentős, mert az állást ke­reső helyben ismerheti meg leendő mun­kahelyét. - A személyes találkozások során a szakma nehézségeit sem titkoljuk, nyíltan elmondjuk: milyen feladatokat kell ellátni nálunk, és mennyiért ­folytatta az ezredes. A kezdő fizetés nettó 75-80 ezer forint, ehhez hozzá­jönnek a pótlékok, a 13. havi illet­mény, a havi ötezer forintos étkezési hozzájárulás. Ez a helyőrség azért is népszerűbb a töb­bihez képest, mert itt jóval több a külszol­gálati lehetőség. Egy-egy pristinai, szaraje­vói vagy más külföldi misszió - a veszélye­ket leszámítva - jóval többet hoz a katona konyhájára, mint ha csak itthon teljesíte­ne szolgálatot. Eddig több száz érdeklődő fordult meg a helyőrségben. Mivel a térségben is igen magas a munkanélküliség, sok civil a honvédségben próbál meg kiutat találni. A parancsnoktól megtudtuk, hogy közel kétszáz fővel meg is kötötték a szerző­dést. Ennek ellenére még mindig van bőven munkahely a laktanyában. Mintegy két­százötven fő hiányzik még az állomány­ból. Elsősorban lövész és gépjárművezetői beosztásba keresnek munkaerőt, férfia­kat, nőket vegyesen. A szentesi műszaki alakulatot dan­dárból zászlóaljjá alakították a közel­múltban. Talán ez is közrejátszott ab­ban, hogy az egész honvédelmet érintő átszervezés időszakában sokan búcsút mondtak a hadseregnek, különböző okok miatt. Juhász László százados ar­ról tájékoztatta lapunkat, hogy tavasz­szal a honvédelem felvételt hirdetett, és most már a szentesi laktanyában is je­lentkezhet katonának bárki. A teljes létszám egyötöde hiányzott a közel­múltban, száz embert kellett felvenni gyorsan. Az önkormányzat és a munkaügyi köz­pont közbenjárásával munkanélküliek körében kampányszerűen népszerűsítet­ték a katonai pályát, sikerrel. Az elmúlt néhány hónapban ötven embert vettek fel, s további ötven fő jelentkezését várják. Ju­hász László leszögezte: egyetlen búvárra van még szükség, mellette pedig C és E kategóriás jogosítvánnyal rendelkező ér­deklődök jelentkezését várják. K. T.-B. G. Mától közlekedési konferencia Ma kezdődik a kilencedik nem­zetközi közlekedési konferen­cia a Csongrád Megyei Keres­kedelmi és Iparkamaránál. Az előadások - két napon át - há­rom, egymással összefüggő te­rülettel foglalkoznak: a közle­kedésszervezéssel, a területfej­lesztéssel és az önkormányza­tisággal. A kilencedik nemzetközi, hagyo­mányosan novemberre szerve­zett közlekedési konferenciát ­amely ma kezdődik és holnap ér véget - idén is a Csongrád Me­gyei Kereskedelmi és Iparkama­ra, valamint annak Euró Info Központja szervezi a Magyar Ke­reskedelmi és Iparkamara támo­gatásával. A közlekedésszerve­zéssel, területfejlesztéssel, ön­kormányzatisággal foglalkozó előadások a három terület leg­fontosabb kérdéseire szeretné­nek rávilágítani, s bemutatni az uniós és a hazai szabályozás kö­zös és eltérő pontjait. Az előadók - tájékoztatta la­punkat Szeri István, a kamara el­nöke - arról számolnak be a hall­gatóságnak, hogy az önkormány­zatoknak milyen típusú felada­tokat kell megoldaniuk a terület­fejlesztésben és a közlekedés­szervezésben. Ezért tartja a meg­nyitó előadást Újhelyi István, az Önkormányzati és Területfej­lesztési Minisztérium államtit­kára. Ehhez szorosan kapcsoló­dik az önkormányzatok szövet­sége elnökének, Gémesi György­nek a mondandója a települések ellátási felelősségéről és finanszí­rozási lehetőségeiről. A mintegy kétszáz fős, az or­szág minden tájáról és a határo­kon túlról is érkező hallgatóság, a közlekedési szakemberek meg­tudhatják, milyen szabályozás várható 2008-ban: az előadó Da­bóczi Kálmán, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium főosz­tályvezetője. Pénteken Nagy Sándor, Szeged alpolgármestere tart tájékoztatót a város helyi tö­megközlekedésének fejlesztési irányairól 2010-ig. Szeri István Önkormányzati lehetőségek a magyar közforgalmú közlekedés ellátási mechanizmusában cím­mel tart előadást. A konferenci­án megemlékeznek arról is, hogy huszonöt éves a magánfuvarozás Magyarországon. F.K. A sok elektromos berendezés károsítja az egészségünket A digitálisnál jobb a hagyományos ébresztőóra Ma már elképzelhetetlen az életünk elektromos berendezéseink - tévénk, rádiónk, számítógé­pünk - nélkül. Az elmúlt évtizedekben azonban több százszorosára nőtt a mesterségcsen keltett elektromágneses terhelés. A hétköznapi nyelven csak clektroszmognak emlegetett háttérsugár­zás lehet például az oka, ha álmatlansággal, ideg­rendszeri problémákkal vagy magas vérnyomás­sal küzdúnk. - Az elektroszmog, egyéb más probléma mellett, komoly idegrendszeri zavarokat, álmatlanságot, fejfájást, fáradékonyságot és stresszt is okozhat. Sokan nem is tudják, hogy az elektromágneses hullámok túlzott jelenléte, milyen nagymérték­ben megterhelheti a szervezetet - magyarázta Várszegi Mária, a dél-alföldi regionális alvásdiag­nosztikai centrum szakvezető főorvosa. A front­érzékenységhez hasonlította a jelenséget: min­denkinek másképpen reagál a szervezete. Az al­vászavarral küszködő betegeket különböző mű­szerekkel vizsgálják, arnelyekbe elektroszmogot szűrő berendezéseket is építettek. Az érzékeny szerkezetek rögtön jelzik, ha a környezetben ma­gas a szennyezettség mértéke. A sugárzás hatásai még nincsenek kellőképpen dokumentálva, va­gyis nem bizonyítható, hogy például daganatos betegségeket is okozhat. A szakember minden­képpen javasolja, hogy miközben alszunk, kap­csoljuk ki a mobiltelefonunkat, vagy vigyük ki a szobából, és használjunk inkább hagyományos ébresztőórát. * , A rádiótelefonon kívül számtalan hétköznapi eszköz, a tévé, a csecsemők légzését figyelő beren­dezés (bébitelefonj, a rádió, a taxisok rádiója, a ház­tartási berendezések, a számítógépek, a nagyfe­szültségű villamos vezetékek, tehát minden elekt­romos berendezés elektromágneses sugarakat, azaz hétköznapi nyelven elektroszmogot bocsát ki. A szakirodalom szerint csak a rádiófrekvenciás tarto­mányban körülbelül 350-szeresére nőtt a mester­ségesen keltett környezeti elektromágneses terhe­lés - az utóbbi negyven évben. A háttérsugárzás káros hatásainak kivédésére ma már a házak építésénél is van lehetőség: a lakások falaiba speciális árnyékolástechnika kerül, így har­minc-hatvan százalékkal lehet csökkenteni az ár­talmas tényezőt. Ha a radonsugárzás kiszűrésére alkalmas szigetelést és a speciális automata szellő­zőberendezést is kérjük lakásunkba, akkor egy öt­ven négyzetméteres ingatlan ára körülbelül félmil­lió forinttal kerül többe. Budapesten már alkalmaz­ták a technológiát, Tatabányán most először épül­nek ilyen megoldással lakások. KANCSÁR TÍMEA MAGYAR TALALMANY Egy háromtagú magyar fejlesztőcsoport létrehozott egy Kör alakú, körülbelül öt centiméter átmérőjű szerkezetet, mely sípol, ha a mágneses tér erőssége meghaladja az egész­ségre ártalmas határt. A találmány szabadalmaztatása fo­lyamatban van. A feltaláló Szöllósy János elmondta, hogy már legyártották a mintadarabot. Készíthetik kitűzőnek, beépíthetik névjegykártyatartóba, golyóstollba. A mágne­ses szenzor Iránt Amerikában a legnagyobb az érdeklődés. Margitka néni százéves MUNKATÁRSUNKTÓL Tegnap délután századik szüle­tésnapja alkalmából köszöntöt­te Gyarmati Dezsőnét Szege­den Solymos László várospoliti­kai alpolgármester és Novkov Veszelinka, a szociális iroda ve­zetője. Margitka néni rendkí­vüli tehetsége és képességei már korán megmutatkoztak: minden tanévben kitűnő bizo­nyítványt kapott, ezért a zárdá­ban az apácák felkarolták és se­gítették volna az ifjú tehetsé­get. Édesanyja azonban ezt nem engedte, ezért varrónő­ként dolgozott. Gyarmati De­zső villanyszerelőhöz 21 éve­sen ment férjhez, két gyerme­kük született. István nevű fiuk - aki néhány évvel ezelőtt el­hunyt - nemzetközileg elis­mert, Kossuth-díjas fizikus, akit kétszer terjesztettek elő Nobel-díjra. Lányuk biológia szakos pedagógus, számtalan kitüntetést kapott tanárként és tankönyvíróként egyaránt. Margit néni egészségi állapota korának megfelelő, hosszú éle­tének titka a munka, a család és a tanulás szeretete. Jelenleg lánya és annak férje gondozza. Családjában két unokája és négy dédunokája fogja köszön­teni századik születésnapja al­kalmából. Fotó: Segesvári Csaba A százéves Margitka néni és az ünnepi torta

Next

/
Oldalképek
Tartalom