Délmagyarország, 2007. november (97. évfolyam, 255-279. szám)

2007-11-15 / 266. szám

AZ IGAZI SZEMPILLA NŐI TAKTIKÁK ÉS PRAKTIKÁK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN NAPI MELLÉKLETEK BIZALMASAN Péntek Szombat Hétfő A DÉL SPORTJA, A PÉNZ BESZEL Kedd Cv'Oí > f? Szerda SZERKESZTI: LÉVAY GIZELLA, SZABÓ CSILLA 2007. NOVEMBER 15. WWW.DELMAGYAR.HU GYŐZI ILDIKÓJA A KÉT LÁBON JÁRÓ MÉDIAHACK - AZ ŐSANYA BERÁGATTA AZ MTI-T Parkoló, hölgyeknek A stuttgarti gépen egy igen idős hölgy a szexuális természetű örömszerzésről olvasott önfeledten, amely cselekmény fölött mi, a magunk részéről, csendesen örvendettünk, az ember idősödvén is tartsa meg jó szokásait, maradjon kíváncsi és nyitott, hiszen még az utolsó kórházi ágyunk előtt is akadnak fölfedezésre váró területek. Nekünk, e szürkébe hajló, hideg stuttgarti kiránduláson ilyen terület volt a német parkolóház, s ebből a szempontból mindegy volt, hogy az egy fényes, külvárosi plázában, netán a fantasztikus szauna centrumban, vagy a városközpont gyomrában találtatott. Mellesleg, azon ifjú lányok, akik magyarhon nemzeti férfi-nő világának relációját szokták meg, ám aztán ide, Németországba kerülnek, igencsak csodálkoznak az emancipáció keménységén, az egyenjogúság szigorán és átlagos brutalitásán, mert például lányt ellökni iskolafolyosón annyit tesz, mint fiút öklelni, ám egy átlagos magyar ifjú, vagy férfi csak annyival, hogy az ajtóban előre engedi a nőt, már szinte tollkoronás grállovaggá avanzsál. Nos, arról van szó, hogy most már minden német parkolóházban fellelhető a következő fölirat: Frauenparkplatz. Parkoló hölgyek részére. Nyilván részletes szakirodalma van e tüneményes jelenségnek, kardos érvek és lándzsás ellenérvek csaphattak össze, mi is utána gondolunk, hogy nem diszkrimináció lenne ez valamiképpen mégiscsak. Például a rosszmájúak szerint a német nők számára fenntartott parkolóhely szélesebb, mint a férfiaké. Gyorsan lemérjük, s persze egyáltalán nem az. Aztán arra figyelünk föl, hogy a női parkoló közelebb van a bejárathoz, illetve a kijárathoz, honnan önfeledt vásárlás esetén, a máskülönben roppant erős német nő jóléti társadalom tonnás bevásárlási súlyaival visszaérkezhet. Úgy hát e figyelmesség lenne a női parkoló kialakításának és legalizálásának a legfőbb oka? A német nő, ha már kell neki, cipeljen kevesebbet, illetve rövidebb távon?! Valószínűleg igen. Egyébként pedig biztosak lehetünk abban, hogy német férfi német nő helyére nem fog beparkolni, ahogy ez Magyarországon logikus és természetes is lenne. S német férfi vezető nem is szidja úgy a női vezetőt, ahogy ez nálunk szokás. S nem csak azért, mert a német nő legalább olyan erős, mint a német férfi. Másért sem. De ezt már igazán nem magyaráznánk. DARVASI LÁSZLÓ Szakácskönyvünk a héten nyomdába kerül Az álhíreket mindig leleplezik, ugye? Utolsó fázisához érkezett a Délmagyarország és a Délvilág új szakácskönyvének szeptember óta tartó készítése: a fotókkal gazdagon illusztrált, 232 oldalas kötet a héten kerül nyomdába. Ezt megelőzően a szerkesztőségünkbe eljuttatott, közel ezerötszáz recept elbírálására került sor. A recepteket beküldő olvasóink közül a könyvbe bekerülőket természetesen már le is fotóztuk. Ily módon minden érintett értesülhetett a jó hírről, hogy az ételleírásokat kiválogató szakácsok jóvoltából társszerzője lehet kiadványunknak. A közel száznyolcvan ételt és italt öt vendéglátóhelyen készítették el szakácsaink, akik elmondták, hogy sok értékes és érdekes finomsággal találkoztak a beküldők jóvoltából. Öröm volt számukra ez a munka. November 17-én pedig előfizetőink lapunkban, olvasóink a postaládában találhatnak egy szakácskönyvről szóló ingyenesen visszaküldhető képeslapot, melyen már meg lehet rendelni a kötetet. Nem kell tehát mást tenni, minthogy viszszaküldik címünkre ezt a lapot, mi pedig rögzítjük a rendelést, majd kézbesítőink-leghamarabb december második hetében házhoz viszik a könyvet. Jacob Gábor képszerkesztő-grafikus tördeli az új szakácskönyvet FOTÓ: FRANK YVETTF Ildikó megtette kötelességét, Ildikó mehet: Győzike vásárhelyi barátnője, csak azzal, hogy úgy tett, mintha bujkálna a sajtó elől, eladta a Győzike Show következő sorozatát Az álhír, médiahack bevett reklámfogás: roma szórakoztatóiparostól a költőnőig, csintalan egyetemistától a játékfilm-forgalmazóig sokan éltek vele. A Magyar Távirati Iroda azonban most feljelentette a fogyasztóvédelemnél a Megy a gőzös című, Csongrádon forgatott film forgalmazóit a reklám miatt. Kongóban él egy madzsari nevű, magyar eredetű törzs - ez derült ki nemrégen több újságból. A hírek az Africa Research Institute nevű intézetre hivatkoztak. Akadtak, akik komolyan vették a hírt - amely gyakorlatilag csali volt. Kresalek Dávid rendező dokumentumfilmjének forgatásához készítették vele elő a terepet. A Hackni című alkotás a médiahack-jelenségről szól: arról, milyen könnyen megtéveszthetők az újságok, tévék. Kresalek bebizonyítja, hogy sok újságíró szemében fontosabb a szenzáció, mint a hitelesség. Ezt pedig nagyon sokan kihasználják. Mintha tényleg létezne A haszonélvezők köre elég széles: ebbe a táborba tartozik például Gáspár Győzike is, akinek vásárhelyi Ildikóját lapunk is többször próbálta bemutatni. Ekkoriban indulatos telefonálók gyóntatták a szerkesztőt, miért kell foglalkozni egy olyan énekes dolgaival, akinek nincs is hangja. Lehet, hangja tényleg nincs - de azt tudja, minek mekkora a hírértéke a sajtóban, és mit mivel lehet eladni. Például a valóságshow új sorozatát be lehet harangozni azzal, hogy ők most válni készülnek, és Győzikének máris van egy barátnője, aki ráadásul a háttérben szeretne maradni. Egyszer úgy tűnik, mintha tényleg létezne, máskor Bea asszony azt mondja, Ildikó csak férje fantáziájának a szüleménye. Erre nincs bizonyíték, az ellenkezőjére sincs, a show viszont továbbra is a legnézettebb műsorok egyike. A roma szórakoztatóiparos így fogalmazta meg elveit, amikor most arról kérdeztük, miért nem láthattuk az ő Ildikóját: - Csak azt csinálom, amit a gádzsók: ha a Németh Kristóf babájáról készült fotókat is pénzért mutathatja be elsőként egy újság, akkor miért ne kérhetnénk mi pénzt Ildikó fotóiért? - mondja Győzike. Azzal búcsúzik, hogy akkor 21.20-kor találkozunk a képernyőn. És a műsor abból a szempontból tényleg érdekes, hogy nem lehet tudni, mikor látja a néző a valóságot, és mikor rendezik át azt, csak azért, hogy poénosabb legyen. Koltaiék ősanyja Egy most kezdődő médiahackbotrány is kötődik egy szállal megyénkhez, de ennek egy biztosan nem létező nő a főszereplője. A Megy a gőzös című, Csongrádon forgatott film készítői az utómunkálatok idején összebeszéltek egy bulvárlappal, és álhírt tettek közzé. Eszerint a Kazincbarcika mellett a régészek megtalálták Álmos vezér nővérének, a barcikai ősanyának a sírját. A hírt átvette a Magyar Távirati Iroda is, majd 66 perc múlva pontosította a kiadott cikkét. Október végén pedig reklámfelügyeleti eljárást kezdeményezett az ügyben a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnál, emellett etikai vizsgálatot kért a Már nem lehet kibogozni, ki kit nem szeret, Magyar Reklámszövetségtől, „a közvélemény szándékos félrevezetésén alapuló reklámkampány miatt". Az MTI szeretne gátat szabni annak, „hogy gazdasági vagy más érdekből rendszeresen félrevezessék a közvéleményt, s ehhez az emberek bizalmát élvező sajtóműhelyeket, szerkesztőségeket használják fel". Gabonakörök lánccal - Megdöbbentőnek és nevetségesnek is tartom, hogy a Magyar Távirati Iroda egyik hibáját egy másikkal próbálja helyrehozni - felelte kérdésünkre P. Koltai Gábor. A Megy a gőzös című film producere emlékeztetett: ők a bulvárlappal közösen beszélték meg a játékot, más médiumnak nem adtak közleményt. Az MTI pedig e cikk alapján - nem ellenőrizve kellőképpen az információt - írt egy hírügynökségi tudósítást. - Pedig ha beírták volna bármelyik internetes keresőbe, hogy barcikai ősanya, már ekkor olyan találat került volna elő, amely arról szól, hogy a készülő Koltai-film egyik szereplőjéről van szó. A médiahack tehát a mai magyar kultúra mi a valóság, és mi csak a show része FOTÓ: RTL KLUB része, de már nem mai jelenség: évekkel ezelőtt fiatalok azt bizonyították be, hogy meg lehet téveszteni a paranormális jelenségeket kutató szakértőket: lánc, gólyaláb segítségével izgalmas gabonaköröket lehet kanyarítani. Ugyanakkor ez természetesen nem is magyar specialitás. A Borát című filmvígjátékot a Music Tv díjkiosztó gáláján reklámozták burkoltan: a tudósítások arról szóltak, hogy a gála házigazdája „egy Borát Sagdiyev nevű televíziós tudósító Kazahsztánból", holott az illető Sacha Báron Cohen brit humorista volt, akinek azóta már nálunk is bemutatták Borát című filmvígjátékát. Az egyik legszebb médiahack egy magyar költőnő nevéhez fűződik - és ez talán nem véletlen. Karafiáth Orsolya hivatalos életrajzában a díjak, elismerések rovatban ez áll: Az Év Nője Díj, 2002. Ilyen díj azonban nem létezik. Ő találta ki. Ez egy ideje közismert, ám akik azóta írnak róla, továbbra is megemlítik ezt az életrajzi adatot. Nála hagyták a díjat, amely most már éppen úgy az övé, mint a két éve kapott Magyar Köztársasági Aranyérdemkereszt. BAKOS ANDRÁS Kihasznál egy rendszert A hacking vagy hekkelés eredetileg üzleti, technológiai, kriminalisztikai fogalom, de most már kulturális jelenség is. „Olyan tevékenység, ami egy már létező struktúrát használ fel, annak szabályait figyelmen kívül hagyva, de alaposan ismerve, arra, hogy megvalósítsa célját. Azaz: kihasznál egy rendszert, ami túl nagy ahhoz, hogy működjön, vagy átlássa önmaga működését, sőt pontosan működése miatt nem lát magára" - így írták körül az ELTE-n idén májusban megrendezett konferencia szervezői a médiahekket.