Délmagyarország, 2007. november (97. évfolyam, 255-279. szám)

2007-11-15 / 266. szám

CSÜTÖRTÖK, 2007. NOVEMBER 15. • MEGYEI TÜKÖR" 7 Saját útjukat keresik az utazási irodák Sok a vadász, kevés az utas a piacon Idén ugyan látványosan csak egy utazási iroda csődölt be az országban, a Bella Tours, de több megyei utazásszervező alatt már rezgett a léc. Az irodák száma egyre nő, az utasok viszont fogyókúrára fogták magukat, vagy a legolcsóbb megoldást választják: maguk keresgélnek az interneten. A cégeknek el kell dönteniük, hogyan tovább. Nagy zűrök nincsenek az utazásszervezési piacon, hála a szigorú törvényi szabályozásnak. Vagyis annak, hogy a cégek által befizetett magas kaució fedezetet nyújt arra, hogy az utasok pénze nem vész el és hazahozzák őket, ha külföldön rekednek. Idén csak egy utazási iroda, a Bella Tours csődölt be, amelynek charterjáratokon megközelíthető úti céljait a Csongrád megyei irodák nagy része árulta. Az egyik szegedi utazásszervező tulajdonosa, Demeter Attila elmondta, volt egy „bellás" utasuk, aki egy szerdai napon indult volna, és a cég előtte való hétfőn húzta le a redőnyt. Sikerült azonban elintézniük, hogy az ügyfél a megadott napon mégis útra kelhessen, nem kevés izgalom és szervezés árán. Látványos csődök valóban nincsenek - fűzte hozzá a történtekhez Demeter Attila -, de nem könnyű fennmaradni, mivel sok az eszkimó, kevés a fóka. Az utazási irodákat összefogó szervezet, a MUISZ elnöke, Molnár Gabriella jelentetne ki nemrégiben, hogy az idei gyatra szezon megrostálja a cégeket, a kisebbek valószínűleg felhagynak majd az utazásszervezéssel - sokaknál a saját utat már csak a síprogramok képviselik -, és ügynökként értékesítik majd a „nagyok" útjait. Erre reagálva Demeter Attila azt mondta, ezt ugyan meg lehet lépni, de jól nem lehet járni, hiszen kicsi a megszerezhető jutalék. Szerinte jobb, ha az iroda saját utat választ magának, és nem kockáztat, hanem a biztonságra törekszik. Múlt mondotta, nem véletlen, hogy a szegedi irodák nem foglalnak chartergépeken helyeket, hiszen semmi garancia nincs arra, hogy azokat a szezonban hétről hétre fel tudják tölteni. A tizenöt éve a piacon lévő szegedi utazásszervező különben arra készül, hogy egy országos hálózathoz csatlakozik, és ezzel erősíti pozícióit. Találtunk olyan utazási irodát, amelynek vezetője csak nevének leírása nélkül vallotta be: gondjaik vannak. Míg korábban a tulajdonos három alkalmazott bérét is ki tudta fizetni, most csak egy embert foglalkoztat. Aki a főszezonban teljesítőképessége határán dolgozott - mondta -, most viszont nincs munkája. Ez az internetnek is köszönhető, sokan foglalnak a világhálón szállást. „Az október és a november a halállal egyenlő" - jegyezte meg. Tavaly ilyenkor még keresték az egzotikus utakat az emberek, ma senki nem nyit rájuk. Hozzátette: ezeknél a last minute ár alsó határa is 180 ezer forint. A vezető szintén kijelölte irodája stratégiáját: az ügynökök közé kénytelen beállni, a „kis kockázat, kis nyereség" elve alapján. Kilóg a sorból egy szegedi iroda, amely 1993-as alapítása óta kizárólag saját, buszos városnéző utak szervezésével foglalkozik. Vezetője és tulajdonosa, Zsebők Jánosné szerint is nehéz év volt a 2007-es, főleg az olyan „termékkel" - az egész ország területén árusított autóbuszos kulturális körút mint az övék. Arra a kérdésre, ha most alakulnának, boldogulnának-e, egyértelmű nemmel válaszolt. A most zajló, az utazási irodák átrendeződésével járó folyamatra pedig azt mondta: tisztul a piac, valakiből vagy ügynök lesz, vagy utazásszervező. EK. MÁSOK ÚTJAIT IS ERTEKESITIK Leleményesnek kell lennünk, több lábon kell állnunk ahhoz, hogy társas útjainkra találjunk elegendő számú jelentkezőt - halljuk az egyik vásárhelyi utazási iroda cégvezetőjétől, Zanáné Raffai Gabriellától. Az iroda touroperátorként is tevékenykedik: saját útjaikat országos szinten is értékesítik, megbízva ezzel más utazásszervező cégeket, emellett ők is értékesítik mások útjait. A cégvezető szerint Vásárhelyről kisebb távolságokra, például a horvát tengerpartra vagy Ausztriába egyénileg szervezik az emberek az utazást, Irodákhoz esetleg kinti szálláshelyek keresésekor fordulnak. Zanáné Raffai Gabriella szerint az egyik legnagyobb problémát a legális utazási irodáknak az illegálisan tevékenykedő szervezők jelentik. Ők ugyanis semmiféle járulékot sem fizetve, nem megfelelő háttérrel és biztosíték nélkül dolgoznak, rontják a szakma presztízsét - és persze jól megélnek. A jókora kínálathoz utasok is kellenének Illusztráció: Schmidt Andrea Becsomagolják a nyomdacsarnokot Ma este Presztízs-gála w mm Nyomdacsarnokunk puszta falai között alakul a gálaest színtere Fotó: Karnok Csaba Ma este negyedszerre adjuk át a Délmagyarország Presztízs Díjakat sajtóházunk nyomdacsarnokában. Meghívott vendégeinket nívós műsorral szórakoztatjuk, az estet svédasztalos vacsora zárja. MUNKATÁRSUNKTÓL A Presztízs-gála előkészületei már harmadik napja tartanak, hiszen a sajtóház nyomdacsarnokában a puszta falakból és a betonaljzatból kell olyan helyszínt varázsolni, amely méltó az Oscar-díjak átadásához hasonló ceremóniához. Ez tavaly sikerült. Idén azonban még látványosabb attrakciókhoz készítik a díszleteket és a hangtechnikát a szakemberek. Ma este lépcsőzetes, különleges kialakítású színpad fogadja majd a vendégeket, ami felülmúlja a tavalyi látványt. A hangtechnika is világszínvonalú lesz, speciális digitális pultokkal. A világítást 200 méteres alumíniumrendszer rögzíti a mennyezethez, és 60 darab intelligens fényforrás világítja majd meg a teret. Különleges a vetítési technológia is, egy kör alakú projektoron például extra animációkat mutatnak be. A díszleteket, az asztalokat, a székeket, a technikai berendezéseket, a több száz négyzetméternyi szőnyegpadlót egy kamion és nyolc teherautó szállította a sajtóház parkolójába. Ma terítik le azt a vörös szőnyeget is, amelyen a vendégek léphetnek be az épületbe. A gálaest 19 órakor kezdődik, de kérjük vendégeinket, hogy már fél hét és háromnegyed hét között foglalják el helyüket az asztaloknál. Pontban este 7 órakor Hajdú B. István lép a színpadra mint az est házigazdája, majd Pap Klára, a Lapcom Kft. Délmagyarország Kiadó igazgatója köszönti a vendégeket. A ceremónia nívós műsorral indul: Varga Feri és Balássy Betti szórakoztatja a meghívottakat a Studio 11 Big Band közreműködésével. A látványos hang- és fénytechnikával kísért program egyedi, csak erre az estre állították össze a művészek. Majd a Presztízs Díjak átadása következik mind a hat kategóriában, a sort a különdíj nyitja. A műsor svédasztalos vacsorával zárul, amely mellett lehetőség nyílik a kötetlen beszélgetésre. Kirgiz oktatók vendégeskedtek Vásárhelyen Itt „páprikásh" - ott meg saslik Két kirgiz oktatót látott vendégül hat héten át a szegedi egyetem mezőgazdasági kara. Tajimamat Erkebaev és Sabyr Tbigonbaev Hódmezővásárhelyét igazi nyugati városnak ismerte meg. Különösen ízlett nekik a „páprikásh" és a „pálinka". A kirgizisztáni agrártudományi képzés bolognai típusú átalakítását segíti a Tempus-program, melynek részeként a Szegedi Tudományegyetem tapasztalatszerzésre kirgiz oktatókat látott vendégül. Tajimamat Erkebaev és Sabyr Toigonbaev, az Oshi Egyetem két tanára hat hetet töltött Hódmezővásárhelyen, a mezőgazdasági karon. - „Páprikásh", „pálinká" - sorolta Sabyr Toigonbaev a rájuk legnagyobb hatást gyakorló hungaricumokat. Utolsó teljes magyarországi napjukon beszélgettünk velük. - Minden, amit itt láttunk, új volt számunkra. Mindenütt tisztasággal találkoztunk, rengeteg a zöldövezet. Az itteniek nagyon vendégszeretők. Az egyetemen pedig rendkívül korszerű eszközöket láttunk: az órákon számítógépet, internetet használnak. Nálunk ilyen lehetőségek még nincsenek. A laborok felszereltsége is jobb - sorolta tapasztalatait Tajimamat Erkebaev. Olyan tanterveket tudnak magukkal vinni, amelyekkel megreformálhatják kirgizisztáni tanóráikat. Az Oshi Egyetem 19 karára és 110 tanszékére 25 ezer hallgató jár. A két város különbségeit és hasonlóságait firtató kérdésünket egyszerűen válaszolták meg: „ez egy nyugati város, amaz pedig Az ázsiai Svájcból jött a két oktató Fotó: Tésik Attila egy keleti". Ezt Palotás János projektmenedzser tapasztalatai is igazolják: ő márciusban vendégeskedett Kirgizisztánban. - A vendégszeretetük példás: a „vendég magasabb, mint az apám" - tartja egy mondásuk. Meglepő volt, de ott is ismerik a Tenkes kapitányát vagy a Csárdáskirálynőt. Szállodánk kifogástalanul felszereltnek bizonyult, ám előfordult, hogy nem volt villany és víz. A Lenin-szobrok állnak, az épületek is a szovjet időkre emlékeztetnek. Az utcán sütik a saslikot, persze turista ne egyen belőle! - sommázta Palotás János, kiemelve egy újabb érdekességet: az oshi egyetemen nincs angolvécé. - Az épület mellett létesítettek egy kis bódét ezekre a célokra, ám nincsenek benne elválasztó falak - így hallgató és tanár egymás mellett guggol - mondta Palotás János. A fővárosban „elég nagy a rendetlenség, pedig vonalzóval tervezett a város". Szélesek, ám igen rossz minőségűek a sugárutak. A turistáknak pedig nem javasolják, hogy sötétedés után az utcán mászkáljanak. - Hazafelé 24 órás út vár ránk, előbb Budapestről Moszkvába, majd innen Bishkekbe repülünk, az ország fővárosába magyarázta Sabyr Toigonbaev. Több mint hatezer kilométert utazunk hazáig, és meg kell szoknunk az ötórás időeltolódást is. R. TÓTH GÁBOR AZ AZSIAI SVÁJC Kirgizisztán kétszer akkora, mint hazánk, területe 180 ezer négyzetkilométer, mégis feleannyian, 5 millióan lakják. Fővárosa az egymilliós Bishkek. Az északon Kazahsztán, délkeleten Kína határolta közép-ázsiai ország 1990 óta független, korábban a Szovjetunió egyik tagállama volt. Területének 90 százaléka hegyvidék, legmagasabb pontja 7500 méter. Kétezer kisebb-nagyobb tó szabdalja - nem véletlenül nevezik az ázsiai Svájcnak.