Délmagyarország, 2007. november (97. évfolyam, 255-279. szám)

2007-11-10 / 262. szám

NAPI MELLÉKLETEK A LEGEK ELŐADÁSA: VERDI OTELLÓJA SZEGEDEN - JÓSÉ CURÁVAL Kedd . Szerda Csütörtök Péntek WWW.DELMAGYAR.HU és teszi kötelességét SZERKESZTI: ÚJSZÁSZI ILONA, WERNER KRISZTINA Jósé Curát a XXI. század tenorjaként emlegetik vizsgarendezésként színpadra állító Anger Ferenc. Elárulta: a próbafolyamat kezdetétől konzultálnak Curával, akinek így nem lesz nehéz magáévá tennie a rendezői koncepciót, beállnia a kész előadásba. - Kaptunk a színpadon három órát, hogy egy világot teremt­sünk, egy univerzumot nyújt­suk a közönségnek. Ez nagyon szép feladat! Ötcsillagos szegedi napok Izgalmas együttműködés­nek nevezte a szegedi színház és a Cura szerződéseit meg­kötő és az abban foglaltakat teljesíttető cég kapcsolatát Nagy László. A szegedi teát­rum kommunikációs vezetője elárulta: Jósé Cura Amerikából érkezik. A budapesti reptérről külön, az itteni tartózkodása alatt végig rendelkezésére álló autóba ül, hogy az első elő­adása előtt néhány nappal ­várhatóan 2008. április 7-én ­Szegedre érkezzen. A Ti­sza-parti városban a világhí­resség számára az ötcsillagos hotelnek megfelelő színvona­lú szolgáltatásokat is magába foglaló ellátás jár. A művész testőrt is igényelhet. Külön színházi öltözőjében - többek között - szénsavmentes ás­ványvizet; forró vizet, mellette English Breakfast mentateát, friss gyümölcsöt, tisztálkodási lehetőséget kell biztosítani. - Jósé Curának nincsenek sztárallűrjei - jelenti ki hazai impresszáriója, Bokor Roland. Mikor szokásairól kérdeztük, példaként említi, hogy a mű­vész gyakran ölt magára fekete színt. Szegeden egyébként ke­mény munka, napi 2-3 próba, illetve két előadás vár a mű­vészre. Ha marad szabadideje, akkor Bokor Roland szívesen elkísérné az argentin tenort ­például a kiváló akusztikájú zsinagógába, a szabadtéri né­zőtértől mentesen szépséges arcát mutató Dóm térre. jose Cura fellépti díját a már aláírt szerződés szerint nem árulhatja el a szegedi színház. Az itteni többnapos tartózko­dása, a produkcióval kapcso­Tízezres jegyár Jósé Cura szegedi Otel­lójára már árulják a jegye­ket. A Szegedi Nemzeti Szín­ház 2008. április 9-i (szer­dai) és 11-i (pénteki) elő­adására a legolcsóbb be­lépő (a kakasülőre, a har­madik emelet oldalszékeire) 9 ezer 900 forint; a leg­drágább jegy (a földszint első nyolc sorába és a pá­holyokba) 19 ezer 900 fo­rintba kerül. latos próbák és az előadás je­lentette teljesítményért nyu­gat-európai mércéjű honorá­riumot kap. A honorárium összegét 100 ezer euróra, va­gyis 25 millió forintra becsüli a Szegedi Operabarátok Egye­sülete. Curáról a momus.hu inter­netes komolyzenei magazin fórumozós közönsége elisme­ri, hogy a vendégművész 15 éve a nemzetközi operaélvo­nalhoz tartozik, ebből 13 éve a „sztártenori" státus is kijár ne­ki. Itt olvastuk azt is, hogy Curát rövidesen meghallgat­hatjuk Pollioneként a Normá­ban, Gruberova partnereként, ugyanis a Bartók Rádió no­vember 16-án közvetíti a Bécsi Staatsoperből az operát. Ez persze nem pótolhatja szegedi előadás élményét, hiszen Ma­gyarországon, színpadon, tel­jes szerepben korábban még nem volt szerencsénk Jósé Cu­rához. Tehát áprilisban alka­lom kínálkozik arra, hogy sze­mélyesen megismerjük Cu­ra-Otellót! ÚJSZÁSZI ILONA Szereposztás Giuseppe Verdi Otellójának 2008. áprilisi szegedi előadásában majdnem minden közreműködő és karakter „kettős" és „hármas" szereposztású - kivéve természetesen az amúgy szegedi születésű rendezőt, Anger Ferencet; a jelmezeket megálmodó Papp Janót, a díszlettervező Szendrényi Évát, valamint a világítástervező Bányai Tamást. A Szegedi Nemzeti Színház honlapján található in­formációk alapján már tudjuk, vezényel: Pái Tamás, továbbá Molnár László és Koczka Ferenc. A címszerepben két meghívott művész lép színpadra: Jósé Cura és Wendler Attila. A főbb karakterek közül Jagót: Réti Attila és Kelemen Zoltán alakítja; Cassio: Kóbor Tamás és Hajdú András (meghívott művész); Desdemona: Vajda Júlia Liszt-díjas, Wittinger Gertrúd, valamint Rálik Szilvia (meghívott művész). 2007. NOVEMBER 10. Máris a legek előadásának mondják a iosé Cura vendég­szereplésével színre vitt szegedi Otellót, pedig csak jövő év áprilisában tapsolhat a közönség a világhírű argentin te­nornak. A Szegedi Nemzeti Színház produkciója létrejötté­nek története, illetve a címszereplő sztárral kötött szerző­dés részletei is mutatják: az előadás mindenképpen az idei évad szenzációja. Ügy is mondhatnánk: máris reflektor­fénybe állította a szegedi operajátszás értékeit. Világszenzációként jellemezte több nyilatkozatában is Szék­helyi József, a Szegedi Nemzeti Színház direktora Verdi Otelló című operájának bemutató­ját, ugyanis a címszerepet fosé Cura énekli. A világhírű ar­gentin tenor 2008. április 9-én és 11-én Magyarországon el­sőként a Tisza-parti városban mutatkozik be színpadi elő­adáson. Macsó művész - Déli típus, mediterrán al­katú művész Jósé Cura. Rend­kívüli intelligenciájú, sokolda­lú művész. Buenos Airesben, a Tetro Colon zenei iskolájában 21 évesen indította énektanul­mányait, az ottani kórus tagja volt, de szólókarriert ajánlot­tak fel számára. Univerzális teljesítményre képes, amit bi­zonyít, hogy idén júliusban Ri­ekában Leoncavallo művé­nek, a Bajazzóknak nemcsak rendezője volt, hanem a fő­szerepet is ő énekelte, miköz­ben az előadás díszlet- és jel­meztervezőjeként is bemutat­kozott - meséli Bokor Roland, aki az argentin művész első magyarországi bemutatkozá­sának, 2000. júliusi Erkel szín­házbeli fellépésének ugyan­úgy szervezője volt, mint a jövő év áprilisi Tisza-parti föl­lépésének. Macsónak tűnik kinézete alapján, mégis: családcentri­kusságáról nevezetes Jósé Cu­ra. Magánéletéről nem nyi­latkozik. A nyilvánosságnak csak annyit enged tudni, hogy az 1990-es évek elején átte­lepedett Európába, Madrid­ban él feleségével és három imádott gyermekével. - Fantasztikus operakarrier­je kezdetén Ács János, az Olaszországban élő karnagy ajánlotta figyelmembe Curát ­emlékszik az első találkozásra Bokor Roland. - Több kon­certet is szerveztem számára Magyarországon, de például Moszkvában is. Beszélgetése­ink során fölmerült: szívesen bemutatkozna színpadi sze­repben is. Ezt említettem ­többek között - Székhelyi Jó­zsef színidirektornak. S ami­kor kiderült, a Szegedi Nem­zeti Színház operatársulata műsorra tűzi az Otellót, nyil­vánvalóvá vált: Cura itt egyik legkedvesebb szerepében mu­tatkozhatna be. Amikor me­séltem neki Szegedről, az it­teni teátrumról és a társulat hagyományairól, akkor meg­erősödött az elhatározás - lé­vén, hogy partnerei jórészt it­teni művészek -: Jósé Cura fellépésével reflektorfénybe állítja a szegedi operajátszás értékeit. Az idegen otthontalansága A XXI. század tenorjaként is emlegetett Cura első magyar­országi színpadi rendezője a Elsők Az Otelló premierje 1887-ben volt a Scalában. Jósé Curát Otellóként is meg­ismerték Londonban, Buenos Airesben, Madridban, Mün­chenben. A világ legnagyobb színpadainak és koncertter­meinek egyik legünnepeltebb sztárja Szegeden először 2001-ben, a Szegedi Sza­badtéri Játékok színpadán mutatkozott be. (Ez volt má­sodik magyarországi fellépé­se.) Ezt követően, 2003-ban megtapsolta őt a margitszigeti szabadtéri, a gyulai várjáté­kok, és a veszprémi fesztivál közönsége. Később fellépett két zártkörű rendezvényen, majd az Operaház szilveszteri gáláján. Jósé Cura első ma­gyarországi színpadi bemuta­tózásának Szeged ad otthont. szegedi születésű, az itteni színházat énekesként is jól is­merő, most épp a velencei akadémia végzős hallgatója, Anger Ferenc. - A partitúrából építkezünk. Ugyanakkor a szegedi előadás mind látványában, mind dra­maturgiailag arra keresi a vá­laszt, hogy miért éppen Ve­lencében, e másfél négyzet­kilométernyi szigetvilág Cip­rusra „exportált" zárt közös­ségében játszódik e viszonylag hétköznapi történet. A velen­cei életérzés része, ahogyan a „bennszülöttek" az idegenek­kel viselkednek. Otelló ide­gensége és e zárt közösségbe való beilleszkedési vágya kap hangsúlyt. A „couleur locale" érzékeltetése nyilvánvalóvá teszi: nem véletlen, hogy min­den abba az irányba mutat, hogy Desdemonával kialakult kapcsolata tragédiába torkol­lik - magyarázza értelmezé­sének lényegét a Verdi-operát A Szegedi Szabadtéri Játékok meghívására 2001-ben csak néhány órát töltött a Tisza-parti városban Jósé Cura FOTÓK: KARNOK CSABA

Next

/
Oldalképek
Tartalom