Délmagyarország, 2007. október (97. évfolyam, 229-254. szám)

2007-10-30 / 253. szám

A BELVÁROS FELÉ HALADNAK Ma vagy holnap a Damjanich utcai kereszteződést „támadják meg" a gépek, fokozatosan haladnak a belváros felé. Majd a Szent Gellért utcai, legvégül a Párizsi körúti csomópont következik, a munkála­tokat november végére kell befejezni. - Minden azon múlik, milyen időnk lesz, már ez az egy-két na­pos esőzés is okozott fennakadást - válaszolta az ütemezést firtató kérdésünkre Nagy Gábor, a kivi­telező Hódút fő-építésvezetője. Lassan két hete tart a Budapest és Do­rozsma felől a városba vezető főút fel­újítása, az autós társadalom még mindig nehezen tűri a kellemetlenségeket. Tfegnap a Rókusi körút és a Kossuth Lajos sugárút kereszteződésében értek egymásba az au­tók, ma vagy holnap a Damjanich utcai kereszteződésben várható újabb dugó. A Budapesti és a Dorozsmai út, valamint a Kossuth Lajos sugárút felújítását két héttel ezelőtt kezdte el a Magyar Közút Kht. Akkor alakult ki a legdurvább dugó, a Cora-keresz­teződés szűk keresztmetszetén alig tudtak átvergődni az autósok, ráadásul a teherautó­kat, kamionokat elfelejtették a sztráda nyu­gati lejárójához terelni. Mára új aszfaltjával a Cora-kereszteződés maga az álom. Ezt követően azonban lassul a forgalom, félig halott sávok következnek a Budapestről bevezető út két oldalán, a szél­sőkben ugyanis még nem fejezték be a csator­nafedelek „felemelését". Majd ha ezzel is vé­geznek a munkások, aszfaltozzák le a legfel­ső, úgynevezett kopóréteggel az utat. Halad­ni a kétszer egy sávon ennek ellenére - meg is lepődünk rajta - lehet: biztosan azért, mert a közlekedési lámpákat villogóra állították, ha lassú is, de ütemes a forgalom. Az Izabella hídon még nem látni útfelbontás nyomát, bele is taposnak az autósok a gázba, de a lendületnek hamar vége: a Rókusi körúti lámpás kereszteződésben dugóba kerülünk. Hogy ezen átjusson valaki, jó idegekre és jó gumikra van szükség, a felmart és még nem felmart sávok magassága között akár tíz centi is lehet a különbség. Mivel itt működnek a közlekedési lámpák, az autók viszont lépés­ben bukdácsolnak a csatamezőn, kerülgetve a gépeket is, tegnap óriási dugó alakult ki. A Vá­sárhelyi Pál utcában a Tisza Volán irodaházá­ig, vagyis a Bakay Nándor utcánál lévő körfor­galomnál is messzebb ért a kocsisorvége. „Aki ezekben a napokban az amúgy is for­galmas Rókusi körúti kereszteződésen sze­retné magát átverekedni, kösse föl a gatyáját" - adott jó tanácsot egy munkás. O mesélte el, hogy a munkaterületeket védő bójákat felsze­dik az autósok: megállnak, kiugranak a ko­csiból, arrébb lökik őket, és az egérúton men­nek tovább. F. K. KEDD, 2007. OKTÓBER 30. Az egészségügyi tárca korábban ennyit ígért A háromszázmilliót kéri Szabó rektor Elengedhetetlennek tartja a Szegedi Tudományegyetem, hogy az illetékes minisztérium 300 millió forinttal támogassa a szegedi egészségügyi integrációt - fogalmazta meg közleményében tegnap Szabó Gábor, a szegedi egyetem rektora. Az önkormányzati kórház, valamint a szakorvosi ellátás és a házior­vosi szolgálat integrációját az egyetem klinikai központjával a Szege­di Tudományegyetem szenátusa feltételekkel támogatta. Ezek közé tartozott, hogy a rektor a megkötendő szerződést csak akkor írja alá, ha az egészségügyi kormányzat az integráció végrehajtásához bizto­sítja az előzetes tárgyalások szerinti 300 millió forintot. Az egyszeri, vissza nem térítendő támogatás az osztályok, a laboratóriumok és a konyhák összevonását, a gazdasági-műszaki apparátus átalakítását és egy kórházi épület kiürítését fedezné. A támogatási igényt az egész­ségügyi tárca egyik államtitkára jogosnak ismerte el, a szegedi projek­tet szakmailag támogatta, erre a rektor aláírta az integrációs szerző­dést. Ezt követően azonban a másik államtitkár közölte: forrás híján a kért összeget nem tudják biztosítani, a projekt megvalósítása csak önkormányzati és egyetemi saját forrásokból történhet. Az önkormányzat azonban kizárólag fejlesztési célú támogatást biztosít az egyetemnek a feladat ellátásáért. Ebből az átköltöztetés költségei nem fedezhetők. Ugyanakkor a klinikai központ gazdasági helyzete és az egészségügy finanszírozása sem engedi meg, hogy a be­tegellátásra érkező pénzből elvonjanak az integráció közvetlen költsé­geinek fedezésére. Ezért ismételten, közleményben is hangsúlyozza a rektor: az SZTE továbbra is elengedhetetlennek tartja a 300 millió fo­rint egyszeri, minisztériumi támogatást. Pártszékházmustra Folytatás az 1. oldalról Svédvörös - ilyen színűre pácol­ták a lambériát a Magyar Szocia­lista Párt Tisza Lajos körúti irodá­jában. Mészáros Tamás ügyvivő azt mondja, mindenképpen piro­sat kerestek. Ezen felbuzdulva, és mert korábban az egész, most ál­lami tulajdonban lévő Belvedere az MSZMP tulajdona volt, régi re­likviákat keresünk. Hiába. Lenin­szobrot nem tud mutatni Tamás, de egy szimpatizáns által készí­tett festményt igen. A címe Győ­zelem, mi a 70-es évekbe helyez­nénk, de kiderül: 2006-ban ké­szült. Az iroda különben elegáns, ablakai a Tiszára néznek. Kevésbé csinos, inkább szocre­ál viszont a Fő fasori székház ­ezt az önkormányzattól bérlik -, itt rendezték például október 12-én a megyei küldöttgyűlést, melyen a miniszterelnök is részt vett. Ez a székház nem szép, vi­szont nagy: 218 négyzetméter. Az SZDSZ Földváry utcai székházában a kék motivál, a de­koráció az aktuális kampánytól függ, Kovács Pisti például már nincs itt. A molinókat, a plaká­tokat a fővárosból kapják a vidé­ki irodák, így - érdekes módon ­a liberális párt irodája az, amely­nek dizájnját részben központi­lag határozzák meg. A legnagyobb székház Szege­den a Magyarországi Szociálde­mokrata Párté, mely egyetlen képviselőt ad a közgyűlésnek: a párt városi elnökét, Beck Zol­tánt. A 440 négyzetméteres há­zért egyébként valószínűleg nem sok képviselőcsoport kapkodna, a Hüvelyk utcai épületre ráfér a felújítás - a párt tagjai dolgoznak is rajta. Az ingatlant egyébként nem csak az MSZDP használja, egy alapítványnak és a polgárőr­ségnek is van itt irodája. A párt­székházban rendeznek társashá­zi gyűléseket, de adták már köl­csön névnapi ünnepségre is. Fi­zetni nem kell érte, csak vigyázni rá. A berendezés itt kevésbé tet­szetős, mint a Fidesznél és az MSZP-nél: sárga terítő, lila füg­göny, régi bútorok. Van viszont mini könyvtár - Upton Sinclar­tól Gorkijig - és biliárdasztal is. Mivel külön helyiségben áll, ne­vezhetnénk azt akár biliárdte­remnek. A falakon oklevelek és óvodai dekorációk. A párt egyik tagja óvónő. A Tisza Lajos körúti, a Victor Hugó és a Földváry utcai székhá­zak mindennap nyitva vannak, az MSZDP-é csak kedd délutá­nonként. A betérők mindenkinél ugyanazok: szimpatizánsok, ér­deklődők, panaszkodók. GONDA ZSUZSANNA A KERESZTÉNYDEMOKRATÁKÉ KiCSi Az önkormányzattól bérel Irodát a Fideszen, az MSZP-n (Fő fasori épület) az SZDSZ-en és az MSZDP-n kívül az Együtt Szege­dért Egyesület a Kárász utcán, a KDNP a Gyertyámos utcában, az MDF a Tábor utcában (megyei szervezet) és a Gyertyámos utcá­ban (városi szervezet). A Centrum használt egy Irodát a Victor Hugó utcában, de október közepén ki­költözött. Az irodák közül a KDNP-é a legkisebb, csupán húsz négyzetméteres. Beck Zoltán, az MSZDP városi elnöke a székházban Fotó. Karnok Csaba Legközelebb a Damjanich utcai kereszteződést „támadják meg" Vándorló dugók a sugárúton Autó autó és villamos hátán a Rókusi körút és a Kossuth lajos sugárút találkozásánál Fotó: Miskolczi Róbert Egyre többen próbálkoznak költségcsökkentő megoldásokkal is Még mindig a gázfűtés a legolcsóbb Sokféleképpen teremthetünk meleget otthonunkban, de a szakemberek szerint még min­dig a központi gázfűtés hasz­nálata a legelterjedtebb és a leg­olcsóbb. A konvektorok hasz­nálata elavult, a szilárd fűtő­anyag tüzelésével működő cse­répkályha és a gázüzemű Szi­eszta kályha önmagában nem költségtakarékos. - Amikor valaki új háza vagy la­kása fűtésrendszerének tervezé­sén gondolkodik, mindig a föld­gázos energiafelhasználást java­soljuk. A magyar háztartások ki­lencven százalékában adott ez a lehetőség, és ma még mindig ez'a legolcsóbb. A jelenlegi fogyasztói árakat tekintve - ha valaki nem kedvezményesen jut fához vagy szénhez - önmagukban nem költségkímélőbbek a szilárd tüze­lésű megoldások: cserépkályhás, kandallós tüzelés - magyarázta Karsai Ferenc épületgépész-mér­nök, az egyik szegedi tervezőiro­da vezetője, akitől azt is megtud­tuk: a konvektorok kivitelezése olcsóbb, mint a központi fűtésé, de üzemeltetésük harminc száza­lékkal drágább, mert rossz a ha­tásfoka. A propán-bután gázzal működő Szieszta kályhákat pedig csak olyan víkendházban érde­mes fűtésrásegítőként használni, ahol nincs jobb megoldás. Ha nem jól szellőző térben működik, nagyon veszélyes, hiszen nem ve­A hagyományos széntüzelés kiszorulóban van Illusztráció: Tésik Attila zeti el kémény az égésterméket. A szakember elmondta: ma a leg­komfortosabb és a legkörnyezet­kímélőbb a villanyfűtés. Működ­tetéséhez nem kell kéményt és kazánt építeni, harminc száza­lékkal olcsóbb is, de a gázüzemű központi fűtési rendszereknél kö­rülbelül háromszor drágább üze­meltetni. Míg egy átlagos lakás havi gázfűtésszámlája körülbelül 20 ezer forint, ugyanez villanyfű­téssel akár 50-60 ezer is lehet. - Korábban fával és szénnel fű­töttünk. Mára már kiépítettünk egy vegyes tüzelésű kazánt, így akár szilárd fűtőanyaggal, de gáz­zal is felmelegíthetjük otthonun­kat a téli hónapokra. Tapasztalata­ink szerint százhúsz négyzetméte­res családi házunk felfűtése nem lenne feltétlenül olcsóbb tűzifával, ráadásul kényelmetlenebb is, így gyakrabban használjuk a moder­nebb technológiát - magyarázta egy tiszaszigeti háztulajdonos. A makói Nagy fenő is arra tö­rekszik, hogy minél olcsóbban megússza a hideg hónapokat. - Kezdetben konvektorokkal fűtöttem, de praktikusabbnak ta­láltam, hogy a nappaliba vegyes tüzelésű kályhát szereltessek, így amellett, hogy sokkal hangu­latosabbá váltak a téli esték a szobában, a fűtésrásegítéssel kö­rülbelül ötezer forintot spórol­tam havonta. Ezen a télen egy teljesen űj rendszerrel próbálko­zom: a nappalinkba kandallót építettem, amely speciális tech­nológiával a központi fűtéshez szükséges vizet is felmelegíti ­mondta a háztulajdonos, aki azt is elárulta, négyszázezer forintjá­ba került a berendezés, ami kö­rülbelül három-négy év alatt té­rülhet meg. Már megvásárolta a télire szükséges famennyiséget, a harminc mázsa bükkért ötven­ezer forintot fizetett. Úgy gon­dolja, márciusig a fűtésre már nem kell többet költenie. Sokakban felmerülhet az a kér­dés is, központi fűtés kiépítésénél a radiátoros vagy a padlófűtéses technológiát érdemes-e választa­ni. A szakemberek szerint a pad­lófűtés lassabban melegíti fel ott­honunkat, viszont sokkal tovább tartja a meleget, körülbelül tíz százalékkal energiatakarékosabb, és kellemesebb hőérzetet is nyújt. K. T. I. ALTERNATÍV LEHETŐSÉGEK Mj Egyre többen kombinálják a hagyo­mányos központi fűtést modern al­ternatív lehetőségekkel. A háztető­re szerelt kollektorok segítségével hasznosítják a napenergiát, geo­termikus fűtési rendszert építenek ki, melynek lényege, hogy a fagy­határ alá mélyen leásnak a talajba, és a melegebb talajvizet vezetik az épület rendszerébe. A korszerű fű­tésrásegitő technológiák nyugaton már elterjedt módszernek számí­tanak. Energiatakarékosak, de ki­építésük drága, hosszú évek alatt térül csak meg az áruk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom