Délmagyarország, 2007. szeptember (97. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-27 / 226. szám

6 •MEGYEI TÜKÖR" CSÜTÖRTÖK, 2007. SZEPTEMBER 27. ALAPÍTVÁNYOK OKTATJÁK A FELNŐTTEKET • A szegedi önkormányzat oktatási irodáján elmondták, a felnőttoktatást szinte kivétel nélkül alapítványok végzik. A tanítás ugyan helyileg önkormányzati intézményekben, gimnáziumokban és szakközépiskolákban folyik, de az önkormányzat ezen felöl már nem szól bele az oktatás menetébe. Pontos számot nem tudtak adni az irodában, hány helyen létezik esti középiskola. A Mórán kívül tanítási helyszínként a Kossuth Zsuzsa, a Gábor Dénes és a piaristák épületét jelölték meg. A Mórában tanuló felnőtteknek egyébként a 9. és 10. osztályban nem kell fizetniük az oktatásért - a nappali képzésben résztvevő hallgatóknak a rákövetkező két évben sem. Akik esti vagy levelező tagozaton akarják letenni az érettségit, azoknak 11. és 12. osztályban tanulmányi átlagukat figyelembe véve félévenként 0-13 ezer 600 forintot kell fizetniük. Az otthoni teendők helyett matematikával, magyarral, informatikával és egyéb tantárgyakkal birkóznak délutánonként azok, akiknek különböző okok miatt nem volt lehetőségük idejében letenni az érettségit. A esti tagozaton egymás mellett harcol a jó jegyekért a 19 éves, állattenyésztőnek készülő lány és a negyvenes diáknagymama. - Heten vagyunk testvérek, az általános iskola befejezése után azonnal el kellett kezdenem dolgozni - mesélte Takács Lajosné. Koráról csak annyit árult el: már betöltötte a negyvenet. Hogy mi a különleges benne? A kétgyermekes, négyunokás asszony tizenkettedik osztályos középiskolás, aki év végén érettségizik. Hetente háromszor A Szeged-Móravárosi Szakközép- és Szakiskolában összesen négyszáztízen - nappali, esti és levelező tagozaton - vesznek részt felnőttképzésben: mindnyájan az érettségiért szállnak harcba. Idén százötvenen jelentkeztek erre a képzési formára - tudtuk meg Bucskó József igazgatótól. A Mórában már évtizedek óta folyik felnőttoktatás - idén először már nem az önkormányzat, hanem egy közhasznú magánalapítvány égisze alatt. A diáknagymamától azt is megtudtuk, hogy esti tagozatra jár, és adminisztrátorként dolgozik. Hetente háromszor, délután kettőtől késő estig ül az iskolapadban. - Már a gyerekek születésekor eldöntöttem: amint a kisebbik befejezi a középiskolát, én akkor iratkozom be. Magamnak is akarok bizonyítani, és a munkahelyemen is szükség van erre a papírra. És ki tudja? Lehet, hogy az itt megszerzett tudással jobb pozícióba is kerülhetek - mondta az asszony. S ha már szóba került a família és a munkahely, elmondta, mindenhol becsülik kitartását. Gyerekei - mindketten a Mórában végeztek -, ha nem ért valamit, segítenek neki a tanulásban, munkahelyén pedig rugalmasan viszonyulnak „hobbijához". Nem kötelező bejárni - A családtól visszakapom mindazt, amit én adtam a gyerekeimnek, amikor még ők jártak iskolába, a kollégák pedig büszkék arra, hogy ilyen idősen is bele mertem vágni a tanulásba magyarázta a nő. A három kötelező érettségi tárgyon kívül - matek, magyar, történelem - biológiából és informatikából tesz a nyáron érettségi vizsgát. Tanítási napokon korábban megy a munkába, hogy a becsengetésre már az iskolában legyen. - A kieső időt pedig a többi munkanapon dolgozom le - mesélte. Osztálytársaival a korkülönbség ellenére is jól kijön, így a 19 éves Kakas Tímeával is. A fiatal lány két osztályt már elvégzett egy szegedi gimnáziumban, de mint mondta, komolyabban megbetegedett, második évét nem fogadták el, ezért jött át az „esti műszakra". A mélykúti diák szerint a délutáni oktatás előnyei: nem kötelező bejárni órára, és nem kell folyamatosan készülni, hiszen itt vizsgaidőszakok vannak. Tovább a főiskolára - Két hét alatt négyes-ötösre meg lehet tanulni az anyagot mondja a lány. Tímea egyébként nem áll meg az érettséginél: Hódmezővásárhelyre akar főiskolára menni, ahol vagy állattenyésztőnek vagy növénytermesztőnek tanulna szívesen. K.G. G. Húszéves a Szegedi Kortárs Balett (4.) Felnőtt korban - minden egészen más Babahatár Ezerévesnél is régebbi a kérdés: mi végre jöttünk a világra ?Jó Tamási Áron ezt felelte rá: hogy valahol otthon legyünk benne. A mesebéli egyszeri cigány pedig ezt: a faluvégre. Elvileg lehetett volna belőlünk kalapácsas gyilkos, hajléktalan, munkanélküli kukavizitáló, milliószámra élö becsületes ember, és akár tisztességes Nobel-díjas is. Tény azonban, ahogy növögettünk édesanyánk hasában, édes teherként, világra jöttünk után is édes teher maradtunk édesanyánk nyakán. Etetni, gügyögni, pelenkázni, fürdetni, éjszakánkint fölriadni, mindenhová elcipelni - leginkább az ő sorsához kötődtünk. Szépen szóló költökre hagynám a folytatást, a szikár próza ide kevés. Sokunk életkereteként jön szóba a négy kerék. A babakocsi gyermekségünk legelején és a tolókocsi a végszavak közelében. Cifrázza ezt is az élet, négykerekű balesetekkel is meg-megrakja, mi most maradjunk a legkedvesebbnél, a legaranyosabbnál, a babakocsinál. Nincsen annál szebb látvány, ahogy megy a boldog kismama. maga előtt tolván mosolygó kisdedét. És nagyobb kín sincsen, mint amikor villamosra akar szállni vele. Nem tudom, merre megy a világdivat ebből a szempontból, de amikor még mi leiedzettünk hasonló gondokban, seregestül voltak pehelykönnyű tolókák. Könnyűszerkezetes, vászonbetétes, négykerekű, „homokfutó" kicsike nyugágyak. Fölkapta az ember gyereke saját gyerekét, ha úgy jött ki a lépés, és apró lódítással föltette a viligára. Tájának is mondtuk. Nem a kocsit, hanem a villamost. Es mi van most: Legszívesebben minden kényelemmel megvert bababatárnak mondanám az apróságok mozgó otthonát. Megyek a villamossal Fölsővárosból Alsóvárosba, bár iogyttín fogy a gyermekáldás hazánkban is, majdnem minden utamra jut egy-egy a jövőbe utazó apróságokból is. Es belegebed az édesanya, amíg édes terhét fölerószakoskodja a járgányra. Ha úgy adódik, ugrok, mint a nikkelbolha, és segítek. Ugrik más is, végállomáson láttam már vezérállásút is szorgoskodni. Centizhetnénk a dolgot közgazdaságilag, hiszen kétszer akkora hely kell a csöppségnek, mint a mi korunkban, és ráadásul egyetlen fillért nem fizet, de mi maradjunk csak a fölszállás és leszállás komplikációinál. Mert majdnem akkora, mint a szülés közbeni skandalum. De nehéz az iskolatáska! Ez a strófabeli mondat későbbre van fönntartva, előbb áll a státusszimbólumot hajazó babakocsi a nehézkedési törvényben. Réges-régen elsütöttem már, naponkénti vonatozó koromban, minden föltalálót kötelezném, legalább harminc évig gyötrődjön mindennap találmányában. Annakidején a vasút megalkotója volt a célpont, most átruháznám a babakocsi kitalálójára. És adnám a kisebbik Kossuth-díjat a legkönnyebb négykerekű újra divatba hozójának. H. D. Vadászverseny Csongrádon Ma kezdődik Csongrádon a XVI. országos ifjúsági vadászverseny. Két nap alatt egyebek mellett vadászetikai jártasságukról kell számot adniuk az indulóknak, de kíváncsi a zsűri arra is, hogy milyen biztonsággal ismerik föl az állathangokat, a madarak röpképet, a nyomokat, valamint vadászati kürtjcleket a fiatalok. Ugyancsak szerepel a feladatok között a magés növény felismerés, a trófeaminősítés, a távolságbecslés, de motorfűrész- és fegyverszerelésben is összemérik tudásukat a versenyzők, akik a mai nap zárásaként korong- és bukócéllövészeten vesznek részt. A megmérettetést az iskolában, illetve a lőtér melletti vadászháznál tartják. A versenyzők az ország nyolc vadászati iskolájából érkeztek a Tisza-parti városba. A legutóbbi szakmai versenyen taroltak a csongrádi Bársony István Mezőgazdasági Szakközépiskola tanulói, csapatban és egyéniben ők szerezték meg az első helyet. A mostani megmérettetésről Vári László iskolaigazgató elmondta, házigazdakent győzelmi reményekkel szállnak versenybe. Emlékképek. Néhány adat. Sorsfordító dátumok és emberek. Történetek. Pár régi és új fotó - a balettről. Ezt ajánljuk szíves figyelmükbe ennek a hétnek a napjain, hiszen - láss csodát - huszadik évadja érkezett el a Szegedi Kortárs Balettnek. Amint sorozatunk véget ér, szombaton, ünnepi előadásban bemutatja a társulat Juronics Iá más új művét, a Hattyúk tava modern feldolgozását. Tulajdonképpen hónapokig nem vette senki komolyan, hogy a város emblematikus művészeti együttesét pikk-pakk az utcára lehet tenni. A 2000. május 30-át követően kibontakozó tiltakozási hullám csak amolyan figyelmeztetés volt: „reméljük, tudatában vagytok, hogy nem csinálhattok ilyesmit!" Az ország összes táncegyüttese, a szakmai szervezetek, |uronicsék külföldi vendégművészei és a közönségük a fenntartó önkormányzatot figyelmeztette. A színidirektor a nyomást érzékelve egy vitafórumon megígérte, hogy a táncosok továbbra is használhatják a „teljes színházi infrastruktúrát" jelképes bérleti díjért - addig is, amíg a város új játszóhelyet nem biztosít számukra. Végül semmilyen ígéretet nem tartottak be, a balettet sorsára hagyták, pontosabban a sértett direktor kénye-kedvére. „Másként láttam azután szinte mindent, a színházat, a szakmát, a körülöttem lévő embereket, a társadalmat, a Érettségi előtt, tizennyolc év felett - az iskolapadban Diáknagymama esti tagozaton Felnőtt tanulók a móravárosi középiskolában, elöl Takács Lajosné, a diáknagymama Fotó: Segesvári Csaba rilisában volt a bemutatója a Carmina Buranának, amely azóta stabil repertoárdarab, bárhol, bármikor hatalmas siker. Még ebben az évben luronics is megcsinálta a maga Requiemjét, a veszprémi fesztiválon díjesőt kapott a Mandarin. Aztán jött a Tűzmadár, a Bolero, a Szentivánéji álom, az Atlantisz, a Tybalt, .a Carmen. Két szegedi szabadtéri produkció, A fából faragott királyfi, majd az Új Világ. Juronics közben prózát rendezett Kecskeméten. 2005-ben Érdemes művész kitüntetést kapott. És ugyanebben az évben elkészült végre a szegedi kisszínház, a felújított épületben balettpróbatermet alakítottak ki. Az együttes visszaérkezett városábaszínházába. SULYOK ERZSÉBET FESZÜLT A HERCEG Új Világ. A szegedi szabadtérin két évadban is látta a közönség a látványos táncszínházi produkciót politikát, a művészetet, az értékeket. Amennyire meg tudom ítélni - jobb lettem. Lassan, de rájöttem, hogy az ifjúság édes madara és vele sok-sok szívnek kedves dolog - el." így összegezett utólag, 2003-ban luronics Tamás, aki akkor volt 34 éves és 10 éve együttesvezető. A kecskeméti színházban Bodolay Géza direktor fogadta be őket, régóta ismerték egymást/ Szegeden dolgoztak együtt korábban. Bebérletezték ott az előadásaikat. Pesten is sokat szerepeltek. És külföldön. Itthon, a városukban, bérlők maradtak, naptári évenként 35 millió Fotó: Frank Yvette önkormányzati forintért öt előadásuk lehetett. Eleinte mindegyik föllépésük valóságos szimpátiatüntetésbe fordult... A táncosok és vezetőik a rájuk szakadt bizonytalanságot megtanulták legyűrni és elkezdtek küzdeni - egyszerre a létért és a még jobb teljesítményért. 2001 áp£ Haller János táncolja a Hattyúk tavában holnap lesz a bemutató, szombaton a jubileumi ünnepi előadás - a férfi főszerepet. Nincs jól. Hetek óta kizárólag arra tud gondolni, hogy ki is ez a Siegfried herceg, mit gondol a világról. A pszichés megterhelés mellett a főszerep fizikailag is nagy próbatétel, pluszban pedig színészi teljesítményt is kíván. A Pécsett végzett fiatal táncos négy éve a Szegedi Kortárs Balett tagja, ígéretes tehetség, mondják róla, akik értenek ehhez, fokozatosan fejlődik és tűnik ki - nemcsak 190 centis magasságával.