Délmagyarország, 2007. augusztus (97. évfolyam, 178-203. szám)

2007-08-30 / 202. szám

CSÜTÖRTÖK, 2007. AUGUSZTUS 30. •AKTUÁLIS* 3 Ticket Service beiskolázási és Top Prémium ruházati ajándékutalványt elfogadunk. SE VER NAPOK! 2007. 08.15-töl 09. 02-ig A Ruházati Áruházban __ f s fi az £031u ideje alatt lr~\ '"toden termék árából arsr 1 \ rrt I N) kedvezményt adunk U ™ fizetéskor a pénztáraknál, kivétel az AKCIÓS áruk! umsaaiBP^ ^J|M % márkás sportruházati • I termékek ^ eiHietiménnyel! Az áruház mögött 500 férőhelyes, ingyenes parkoló áll vásárjóink rendelkezésére. Az áruház megközelíthető a 90-es, 13-as, 75-ös buszokkal, jlletve az l.-es villamossal. M b=/ -l 1 l ;—s_ KINYITOTT A VADLIBA Az ÁNTSZ a Vadliba vendéglő 11 dolgozóját szűrte meg, hogy van-e köztük olyan, aki hordozza a kóroko­zót. - A torok- és orrváladékminták elemzése után kiderült, hogy a konyhai dolgozók közül ketten bakté­riumhordozók. Mindketten tünetmentesek, de gyógykezelés miatt a foglalkozás-egészségügyi orvoshoz utaltuk őket - tudtuk meg Tombácz Zsuzsannától az ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Igazgatóságának jár­ványügyi osztályvezetőjétől. Az ÁNTSZ a közegészségügyi előírásokat rendben találta, a tulajdonos a fer­tőtlenítő festést és takarítást elvégezte, a Vadliba ma kinyithat. Folytatás az 1. oldalról A 73 éves kiskundorozsmai asszony is a Vad­liba vendéglőből kapta az ebédjét. - Az édes­apám szerencsére csak a levesből kanalazott, a mama a grízes tészta felét ette meg. 16 óra körül kezdett el menni a hasa, hánynia is kel­lett. Legalább fél órát ült a kinti WC-n, de nem múlt el a baja - emlékezett vissza édes­anyja rosszul létére Kovács Ferenc. Ilona néni lánya, Veres Julianna fél 6 után érkezett haza, anyukáját a szobába kísérte, hogy átöltözzön. - Háromnegyed 7-kor hív­tuk az ügyeletet, mert édesanyám nem akart orvoshoz menni. Kijöttünk az utcára meg­nézni, hogy jön-e már a mentőkocsi, de köz­ben mama olyan rosszul lett, hogy leesett az ágyról - vette át a szót az idős asszony lánya. A néni a zuhanás után már nem tért magá­hoz, de tapintható volt a pulzusa. A család újra tárcsázta a mentőket: 20 óra után 3 perccel hívták a rohammentőt, ami 6-8 perc­cel később meg is állt a háznál. - A mentősök már csak a halál beálltát tudták megállapíta­ni. Korábban katéterezték a szívét, ezért nem lehetett használni az újraélesztő készüléket ­mondta el Veres Julianna. A család nem tud­ta elérni a néni háziorvosát, ugyanakkor az ÁNTSZ még péntek este megjelent a háznál és ételmintát vett az ebédből. Ilona nénit erős asszonynak ismerték a gyermekei, igaz, magas vérnyomása volt. ­Napközben még meszelték a házat és unoká­zott, majd kicsattant az egészségtől. Nem tudjuk felfogni, hogy mi történt - mondta maga elé Kovács Ferenc. A holttestet még péntek este elszállították. Veres Juliannának tegnap délután jelezte a rendőrség, hogy a család kérésére ma elvégzik az igazságügyi boncolást. Érdeklődésünkre az Igazságügyi Orvostani Intézetben is meg­erősítették, hogy megérkezett a rendőrségi határozat a boncolásra. H.L. Négyszázötvenmillió forintos kárt okozott a szentesi banda Transzformátorokat csapoltak Korszerűsített egyetemi informatika 185 millió forintból korszerűsí­tették a Szegedi Tudományegye­tem (SZTE) informatikai hálóza­tát - jelentette be tegnap Makay Árpád egyetemi docens, az egye­temi számítóközpont osztályve­zetője a József Attila Tanulmányi és Információs Központban. A hivatalos átadási ünnepségen el­mondták, az SZTE informatikai hálózata ugyan eddig is teljes le­fedettséget biztosított, ám több oktatási épületben okozott gon­dot a szűk sávszélesség és a kevés hozzáférési pont. A fejlesztés so­rán korszerűsítették a rektori hi­vatalt, az általános orvostudo­mányi kar, a bölcsészettudomá­nyi kar és a mérnöki kar épülete­it, továbbá a nemrégiben átadott közgazdász- és biológiai kooperá­ciós tereket. Növelték a helyben elérhető sávszélességet, vala­mint 950 új csatlakozási pontot létesítettek. Az SZTE a 37 millió forintos saját forrás mellé a Hu­mán Erőforrás Operatív Program pályázatán nyert 150 milliót. Négyszázötvenmillió forintos kárt oko­zott az áramszolgáltatóknak az a négy­fős szentesi banda, amely az ország egész területén olajat csapolt le transz­formátorokból. A tolvajok százötven te­lepülésen két év alatt mintegy kétszáz bűncselekményt követtek el. A rend­őrök augusztus 16-án állították meg furgonjaikat, amelyekben olajjal teli tartályokra leltek. Közúti ellenőrzés során csaptak le a rend­őrök .arra a szentesi bűnbandára, amely­nek tagjai transzformátorokat csapoltak meg az elmúlt két évben az ország egész területén. A tolvajok alkalmanként mintegy 2-300 liter olajat eresztettek le a trafókból: a legnagyobb egyszerre leszí­vott mennyiség 1300 liter volt. Az anyagi kár hihetetlen nagyságrendű: a lopások­kal mintegy 40, a rongálással további 400 millió forint kár keletkezett. - Az elkövetők bűncselekményeiket 2005-ben Szentesen és környékén, rá egy évre már a város nyolcvan-száz kilo­méteres körzetében követték el. Idén Mosonmagyaróvárra, a fővárosba és Miskolcra is eljutottak - beszélt az elfo­gás körülményeiről tartott tegnapi saj­tótájékoztatón Balogh-Szabó Imre. A Szentesi Rendőrkapitányság alezredese arról is beszámolt, hogy még csak az el­sődleges kihallgatásokon vannak túl. Eddig kétszáz esetet derítettek fel, elkö­vetési helyként 150 település került szó­ba. Kiderült, hogy valamennyi magyar­országi áramszolgáltató sértettje az ügy­nek, de legtöbbször a Démász Zrt. trafó­it csapolták meg. A négyfős banda a trafócsapolást jól járható utak mentén követte el, az autó­pályákat menekülési útvonalnak hasz­nálták, hogy minél hamarabb el tudják hagyni a helyszínt. Mivel az elkövetés módszerei hasonlítottak egymásra, a szentesi rendőrök már kezdetben arra gondoltak, hogy egy környékbeli bandá­ról lehet szó. - így került látókörünkbe egy társaság, akikre azért figyeltünk fel, mert jóval magasabb színvonalon éltek annál, amit megengedhettek volna maguknak. Ez­után célirányosan kezdtünk nyomozni és gyüjtöttünk ellenük bizonyítékokat ­mondta Révész Krisztián főhadnagy. A négy férfit végül sikerült tetten érni: au­gusztus 16-án egy közúti ellenőrzés so­rán állították meg furgonjaikat, amelyek kocsiszekrényében egy-egy 1000 literes műanyag tartályra leltek. Az egyikben öt­száz, a másikban hatszáz liter lopott transzformátorolajat találtak. A nyomo­zás során egy csongrádi garázsba is elju­tottak, ahol szivattyúkat, csöveket talál­tak. Itt tárolták az autókat is, ha éppen nem „dolgoztak". A bíróság három férfit - egyikük egy or­gazda - előzetes letartóztatásba helye­zett, ketten szabadlábon védekezhetnek. A rendőrök most a többi orgazdát kere­sik, akik 150-160 forintért vásárolták meg a bandától a lopott olajat. Ezeket a tartályokat használták a trafóolajlopás­hoz Fotó: Tésik Attila „Napközben még meszelték a házat, majd kicsattant az egészségtől" Ilona néni rejtélyes halála Veres Istvánné családja értetlenül áll a történtek előtt Fotó: Karnok Csaba Visznek itt mindent ILLYÉS SZABOLCS Lopják a transzformátorházból a hűtőolajat. Ezen már nem lehet nem röhögni, sírva. Amúgy is sírva vígad a magyar, akkor meg te­gyük mellé, legyen így: röhögve lop. Persze lehet itt historizálni, hogy hú, a negyven évátkosban mindenki így kompenzált, haza­termelődtek a gyárak, üzemek, megmaradt a reflex. Aztán itt van a megélhetési - mert már csak így hívják. Ma már ugye olyan sze­gények a szegények, hogy csak így élhetnek, nem is tudnak más­képp. Meg hogy szükség van az új „arisztokráciára", törvényszerű az eredeti tőkefelhalmozás, magától értetődő hát, hogy luxusvil­lává meg díszes cégszékházzá „privatizálódott", meg közbeszer­ződött sok-sok ez-az, persze így-úgy. Sőt lehet, hogy valahol itt lehet a lényeg 7 Talán valamiféle össz­magyar, eredeti nyersanyag-felhalmozás nyomait tapasztalhat­juk7 Vagy csak valami általános, betölthetetlen üresség követelő­dzik a pszichénk mélyén 7 Viszik a síneket (úgy, hogy húzzák ma­guk után a földön - a rendőröknek csak követni kell a barázdát). Viszik a vezetéket, a héten egy ismerősömnek vágták el úgy házá­nál az elektromos betápláló kábelt, hogy mindhárom fázist rajta hagyták (tehát ész nélkül). És persze viszik a hengát, a naftát ­minden formáját a folyékony kőolajszármazékoknak, autóból, csövön, vezetéken, mindenen keresztül, amin csak lehet. Mit számít, hogy felrobbannak, mit számít, hogy agyonverheti őket az áram egy trafóházban, mert ugye az olthatatlan szajrééhséget azt ki kell elégíteni. És még általánosítani is hiábavaló ostobaság, hogy cigány, meg külföldi, meg éhes politikus, cégvezető, lop itt minden réteg, osztály, nemzetiség válogatás nélkül - ha nem gáz­olajos hordóból, akkor a cégkasszából. Lehet historizálni, de szerintem felesleges - a mérleget most kell megvonni. A múlt az múlt, a lopás meg lopás, ennyi. Nem megélhetési, nem tőkefelhalmozási, csak így: lopás. Ezzel most kell szembesülni, és nem takarózni, hogy eddig is így volt, meg hogy nem lehet, lehetett másképp. Igenis lehet. Az, hogy valaki szegény, nem mentesíthet, mint ahogy az sem, ha valaki gazdag. Tüdőm, tele az összes dutyi, az igazságszolgáltató meg lágyszívű: jaj, szegény halmozottan hátrányos, meg jaj, szegény fehérgallé­ros milliárdos. Azért ez sem lehet ok. Mindez csupán szellemiség kérdése, itt dől el a koponyámban: a lelkiismeretemet alárendelem-e az anyagi érdekeimnek7Amíg igen a válaszom, biztos, hogy a röhögve lopók csapatát erősítem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom