Délmagyarország, 2007. június (97. évfolyam, 126-151. szám)

2007-06-30 / 151. szám

NAPI MELLEKLETEK Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek SZERKESZTI: ÚJSZÁSZI ILONA, WERNER KRISZTINA 2007. JUNIUS 30. WWW.DELMAGYAR.HU AZ OLAJSZŐKÍTÉS A RENDSZERVÁLTÁS UTÁNI MAGYARORSZÁG LEGJOBBAN JOVEDELMEZO ILLEGÁLIS ÜZLETE VOLT az olajmaffia szorításában Villámgyorsan előkerültek a kilencvenes évek elfeledettnek hitt olajügyei a Kármán Irén oknyomozó újságírót június 22-én ért brutális támadás után. Az egyelőre homályos hátterű támadás nyomán megmozdult a politikai elit és felbolydult az alvilág. Csongrád megyében az olajospénzek főleg a vendéglátásban, az ingatlanbizniszben és a sportban fehéredtek ki. Csak a halálom után..." Az olajszőkítés a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legjobban jövedelmező illegális üzlete volt. Óvatos becslések szerint a kilencvenes években az olajmaffia több száz, egyes vélekedések szerint két-háromezer milliárd forintot vont el a költségvetéstől. A környezetszennyezésről és a gépjárművekben okozott károkról nem is beszélve. Az olajügyekben mindennaposak voltak a máig felderítetlen leszámolások, a bérgyilkosságok és a robbantásos merényletek tucatszám szedték áldozataikat. Vesztegető szőkítők Az olajos ügyek 19911992-ben kezdődtek és a kilencvenes évek közepéig, 1995-96-ig tartottak. A visszaélésekre a gázolaj és a háztartási fűtőolaj (hto) jelentős árkülönbsége adott lehetőséget. A két termék minőségileg azonos volt, de az utóbbit „szociális megfontolások miatt" lényegesen olcsóbban értékesítették. A hto-t 1991-től pirosra festették, ám az adalék a motorokat nem károsította, változatlanul használták üzemanyagként. A Legfőbb Ügyészségnek szóló jelentés szerint a tettesek adócsalással és jövedékkel visszaéléssel bűncselekményt követtek el. A fűtőolajként behozott termékeket a vámkezelésnél kellett volna színezni, ez adott lehetőséget a visszaélésekre. Amennyiben a festék mégis bekerült az olajba, savazással közömbösítették, a gázolaj visszaUtolsó ügy A Szegedi Városi Bíróságon hét éve húzódik az utolsó Csongrád megyei olajosügy, ami Bács-Kiskun megyéből folyt át. A vádirat szerint a vádlottak mintegy egymilliárd forint kárt okoztak. Az ügyben legutóbb 2007. január 15-én tartottak tárgyalást, akkor a bíró újabb vegyészszakvélemény beszerzését rendelte el. Ez azonban máig nem készült el, ugyanis több intézet sem vállalta el a megbízást. Ráadásul a bíró is tartósan megbetegedett. Újabb tárgyalás leghamarabb ősszel lehet, hacsak addig nem jön közbe valami. nyerte eredeti színét. Ez volt az úgynevezett olajszőkítés. Sok vámost megvesztegettek, emiatt gyakran nem került adalékanyag a hto-hoz. Csongrád megyében még magas pozíciót betöltő tisztet is a vádlottak padjára ültettek, nagy botrányt kavart, hogy ügyében két, egymástól részben eltérő vádirat is született. A bűnelkövetők módszerei kiterjedtek a vesztegetési kísérlettől a fiktív cég alapításán, illetve a meglévő vállalkozás megvásárlásán, majd fantomizálásán keresztül egészen az okirat-hamisításig. A külföldről behozott szállítmányokat részben fiktív cégek nevére vámkezeltették, vagy addig utaztatták az országban, amíg nyomuk A kőolajtermékek forgalmazásával 1991 és 1999 között 4300 bűncselekményt, hamisítást, csempészetet, vámorgazdaságot követtek el, perbefogtak 340 vádlottat FOTÓK: KARNOK CSABA „Itt és most beszélek először arról, hdgy engem az olajmaffia a családommal zsarolt. Évekkel ezelőtt, egy este felhívtak telefonon, és egy ismeretlen hang arról beszélt, hogy a lányomat az utcán elfogták és velük ül egy autóban. Azt mondták: 'A lánya itt van mellettünk, sorsáról maga dönt, csak magán múlik, hogy mi történik vele! Ha nem feszegeti az olajügyeket, senkinek nem esik bántódása!' Hívtam a lányomat, de még nem ért haza, pedig otthon kellett volna lennie. Eldöntöttem, hogy meghátrálok. Pár nap múlva újabb figyelmeztetést kaptam: a Parlament folyosóján egy olyan politikustársam érdeklődött a fiam hogyléte felől, akivel csak köszönő viszonyban voltunk. Kiderült, a fiamat külföldön elfogták és öt napig fogságban tartották. Rájöttem, mindent tudnak rólunk" - mesélte egy volt parlamenti párt vezető politikusa szűk körben. Elmondta: a telefonhívás után soha többé nem feszegette az olajügyeket. Nem kért védelmet, lánya elrablását, a fenyegetést és a zsarolást nem jelentette, attól tartott, hogy bármikor utánuk nyúlhatnak, ennyit pedig a különböző összefonódások miatt egyébként is kilátástalan ügy nem ért. Csak egyik politikustársát avatta be a részletekbe, aki megértette döntését. A megfélemlített politikus elárulta: a közvélemény egyszer megtudhatja, hogy „azokban az időkben" mi történt, mert megírja és közjegyzőnél letétbe helyezi a szöveget, amit „csak a halálom után lehet nyilvánosságra hozni". Az első „olajvonatok" 1991-ben érkeztek, az „olajos ügyek" 1993-tól sikamlóssá tették a gazdasági és a politikai életet veszett. A halasztott vámfizetés lehetősége további visszaélésre adott lehetőséget: az importőrök 15 napot kaptak arra, hogy a vámot leróják. Ennyi idő alatt a vállalkozás gyakran az olajjal együtt felszívódott. Az olajszőkítésre berendezett telepeket általában nem létező személyek nevére bérelték, a szőkített olajat ugyancsak fiktív cégeken keresztül értékesítették, így legfeljebb a bűnöző szervezet szempontjából jelentéktelen végrehajtók ellen sikerült eljárást kezdeményezni a fentiek miatt amúgy is nehezen bizonyítható ügyekben. Miért hagyták? Máig nem tisztázott, hogy az Antall- és a Boross-kormány, egyáltalán a politika miért hagyta évekig a csalásra lehetőséget adó kettős árat. A közvélemény tényként kezelte a politikusok és az alvilág összefonódását. 1993-ban az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban operatív bizottságot hoztak létre az olajmaffia megfékezésére. A kettős árrendszer mégis csak 1995-től szűnt meg. Nem sokkal később megszigorították a halasztott vámfizetés szabályait, 1998-tól pedig az üzemanyag céljára szolgáló kőolajtermékeket azonnal behajtandó jövedéki adó terhelte. Ezek az intézkedések jelentős mértékben csökkentették az olajjal való visszaélés lehetőségeit. 2000-ben az országgyűlés ad hoc bizottságot hozott létre az olajügyek és a kapcsolódó korrupciós ügyek feltárására, a testület azonban nem jutott kézzelfogható eredményre. A Legfőbb Ügyészség 2000 márciusában nyilvánosságra hozott vizsgálati jelentése szerint 1991 és 1999 között a kőolajtermékek forgalmazása során 4300 bűncselekményt, hamisítást, csempészetet, vámorgazdaságot követtek el. A perbe fogott 340 vádlott többségét börtönbüntetésre ítélték, de számos elkövetőt nem „találtak". Csongrád is érintett A kilencvenes években Csongrád megyében sokan éltek olajszőkítésből. A bűncselekményekből származó felhalmozott tőkét a tettesek 1996-tól igyekeztek legális vállalkozásokba fektetni - olvasható a Magyar Rendészet 2001/l-es számában. A rendőrtiszti főiskola szakmai, tudományos folyóirata Szervezett bűnözés válBrutális támadás Ötmillió forintos nyomravezetői dijat tűzött ki az országos rendőrfőkapitány a múlt héten pénteken megvert újságíró ügyében. Az olajszőkítési ügyekben is nyomozó Kármán Irént (képünkön) Pesterzsébeten ütötték le és tuszkolták be egy kocsiba. Brutálisan megverték, majd összekötözve a lágymányosi Duna-parton hagyták, ahol egy horgász talált rá. Az újságírót szombatra virradóra életveszélyes állapotban szállították a Szent János Kórház baleseti sebészetének intenzív osztályára. tozásai Csongrád megyében a '90 -es években cím alatt részletezi, milyen bűnözői csoportok alakultak ki a térségben. A tanulmány szerint következtetni lehetett arra, hogy kik gazdagodtak meg az olajügyekből. A „mintegy 80-100 fő nem a termelői, hanem a szolgáltatói iparágba fektette be a pénzét. Elsősorban a vendéglátás területére koncentráltak." Őrző-védő cégek, éttermek, panziók, belvárosi üzletek, cukrászdák, játékklubok, értékes ingatlanok és konditermek kerültek az egykori olajosok tulajdonába. Az olaj maffiózók kifehérített pénzükkel igyekeztek a közéletben szerepet vállalni. Csongrád megyében pár éve néhányan felbukkantak a politikai hatalom közelében is, befektettek a sportba, a labdarúgást és a küzdősportot támogatták. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztályának nyomozói az előző évtizedben rengeteg ügyet derítettek fel, közülük többen már nem rendőrök. Ők baráti társaságokban elmondtak olyan részleteket, amikről évekig hallgattak. Megnevezték azokat a ma már „köztiszteletben" álló vállalkozókat, akik első százmilliójukat olajszőkítéssel szerezték. Néhány napja már semmire sem emlékeztek. Azt elárulták, hogy elővették önvédelmi fegyverüket... ÖSSZEÁLLÍTOTTA: OLÁH ZOLTÁN