Délmagyarország, 2007. június (97. évfolyam, 126-151. szám)
2007-06-02 / 127. szám
Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek SZERKESZTI: ÚJSZÁSZI ILONA, WERNER KRISZTINA 2007. JÚNIUS 2. WWW.DELMAGYAR.HU NAGY FERENC PROFESSZOR SZERINT AZ ENYHÍTÉS CSAK LÁTSZÓLAGOS, NEM IS ÉRT VELE EGYET A Btk. tervezett módosításában már nem szerepel a legsúlyosabb bűncselekmények, a szinte kivétel nélkül több gyilkosság elkövetőit büntető, tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés. Egy neves szegedi büntetőjogász professzor éles kritikát fogalmazott meg a tervezettel kapcsolatban, de nem a szerinte egyébként csak látszólagos enyhítés miatt, sőt ellenkezőleg! A közvélemény egy része, a halálbüntetés-pártiak biztos, hogy elégedetlenek lesznek, azokról nem is beszélve, akiknek egy vagy több családtagja gyilkosság áldozata lett. Ha az országgyűlés elfogadja a büntető törvénykönyv (Btk.) módosítását, akkor megszűnik a valóban életfogytig tartó szabadságvesztés, helyébe élethosszig tartó büntetés kerül további módosításokkal, enyhítésekkel. Húsz év és fegyház helyett börtön? Az elfogadásra váró tervezet 38. § első bekezdése úgy fogalmaz, hogy „(...) az élethosszig tartó szabadságvesztés azzal szemben szabható ki, aki a bűncselekmény elkövetésekor a huszadik életévét betöltötte". A második bekezdés szerint „(...) az élethosszig tartó szabadságvesztést büntetés-végrehajtási intézetben, börtön fokozatban kell végrehajtani". A 39. § első bekezdése arról rendelkezik, hogy „(...) az élethosszig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén a bíróság az ítéletében meghatározza a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját, amely húsz évnél kevesebb nem lehet". A paragrafus második bekezdése szerint: „(...) a bíróság az élethosszig tartó szabadságvesztésre ítéltet csak akkor bocsáthatja feltételes szabadságra, ha a szabadságvesztésből letöltötte az ítéletben meghatározott időtartamot, és megalapozottan feltehető, hogy nem fog elkövetni újabb bűncselekményt". A jelenlegi, az 1998 óta hatályos jogszabály szerint a tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt bűnözők még feltételesen sem bocsáthatók szabadlábra, és egész életüket nem az enyhébb fokozatú börtönben, hanem a legsúlyosabb büntetési fokozatban, fegyházban kell leélniük. Burkoltan marad minden a régiben - A közvélemény ebből minden bizonnyal azt fogja érzékelni, hogy a jogalkotók a tervezett módosítással jelentősen enyhítenék azt a büntetési tételt, amellyel a legsúlyosabb bűncselekményeket elkövetők sújthatók. Pedig ez nem így van. A módosítás - akár húsz évig úgy értelmezhető és értelmezendő, hogy 20 évnél hoszszabb lehet, csakhogy erre hiányzik a törvényi feiső határ meghatározása - kommentálta és egyúttal kritizálta a tervezetet Nagy Ferenc, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára (képünkön). A neves büntetőjogász professzor arra hívja fei a figyelmet, hogy a bírói mozgástér „felfelé" korlátok nélküli, ami szerinte komoly alkotmányossági aggályokat kelt. HALALBUNTETES A VILÁG ORSZAGAIBAN - Ez ugyanis a törvényesség, a pontos meghatározottság, azaz a nulla poena sine lege carta követelményének nem felel meg. Gyakorlatilag burkoltan a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés lehetőségét jelenti és rejti magában, hiszen a bíró 20 év helyett akár 30, 40 vagy akár 100 évet is megjelölhet minimálisan le| Nincs halálos ítélet Van halálos ítélet, de 10 éve nem alkalmazták Forrás: DM-gyüjtés töltendő időtartamként az ítéletében - jelentette ki Nagy Ferenc, aki az elmúlt években számos fórumon megfogalmazta kételyeit, hogy miért tartja elfogadhatatlannak a tényleges életfogytiglanig tartó szabadságvesztést annak többek között emberiességét illetően. Bűn, bűnhődés, közhangulat A professzor természetesen azt nem vitatja, hogy a közvélemény egy része másként vélekedik, közülük sokan ráadásul halálbüntetés-pártiak. Ok biztosan nem fogadják el a számukra első hallásra enyhítésnek tetsző módosítást. - A bűn és a bűnhődés kérdésében a jogelvek és a közmegítélés nem mindig találkozik. Egyébként a bűnözőknek nem jelent visszatartó erőt a büntetés - jegyezte meg a professzor. Két fővárosi ügyvéd évekkel ezelőtt az Alkotmánybírósághoz fordult, a testülettől kérték, hogy a rendelkeHalálos ítélet csak hadiállapot idején Végrehajtanak halálos ítéleteket felnőtteken és kiskorúakon Csak felnőtteken hajtják végre (békeidőben és hadiállapot idején is) zést a halálbüntetéshez hasonlóan helyezzék hatályon kívül, töröljék el. Döntés még nem született. Több ország alkotmánybírósága elvi éllel mondta ki, hogy az elítélt csak akkor őrizheti meg emberi méltóságát, ha van reménye a szabadulásra. A szakembereket is megosztja a Btk. tervezett módosítása. Nagy Ferenc megemlítette, hogy a bírók és az ügyészek között vannak, akik a tényleges életfogytiglani szabadságvesztést a jelenlegi büntetőrendszerben indokoltnak tartják. Azzal érvelnek, hogy lehetnek olyan bűnesetek, amikor a terhelt végleges izolálása szükséges, mert ezt kívánja meg a társadalom jól felfogott érdeke, DM-grafika de ez szerinte nem jó érv. Nagy Ferenc arra a kérdésre, hogy ha a Btk.-ból kikerül a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés, mi lesz azokkal, akiket már jogerősen elítéltek, azt mondta: ezt törvényben kell szabályozni. A köztársasági elnök kegyelmezési jogköre kiterjedhet ilyen esetekre is. „Elnök úr, belefáradtunk abba, hogy mindennap egy kicsit meghaljunk. Úgy döntöttünk, hogy egyszer halunk csak meg, és arra kérjük, hogy életfogytiglani börtönbüntetésünket változtassák át halálbüntetéssé." - E felettébb furcsa, a halálbüntetés viszszaállítását szorgalmazó levelet 310 életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt olasz rab írta Giorgio Napolitano olasz köztársasági elnöknek - jelentette a La Repubblica című római lap. Halálbüntetés a nagyvilágban A mai demokratikus országok közül csak az USA államainak többségében,Japánban és Oroszországban hoznak halálbüntetést, de mint azt Nagy Ferenc elmondta, Oroszországban a gyakorlatban már nem alkalmazzák. Jelenleg a világ 74 országáÁldozat Farkas Imre, a 17 éves korában elrabolt és valószínűleg meggyilkolt Farkas Helga édesapja: - A halálbüntetés eltörlésével egyetértettem. Senki, még a társadalom sem lehet senkinek a gyilkosa. És persze a bírói tévedést sem szabad figyelmen kívül hagyni. Azzal viszont, hogy például aki húszegynéhány évesen meggyilkol valakit, és adott esetben húsz év múlva kiszabadulhat, nem értek egyet. És ezt nem a családomat ért tragédia miatt mondom. Pénzes Sándorné, a 18 éves korában elrabolt, megerőszakolt és felgyújtott, sérüléseibe belehalt Pénzes Henrietta édesanyja: - Én korábban is azon az állásponton voltam, hogy aki olyan kegyetlenséget követ el, mint ami a lányommal történt, annak semmi keresnivalója nincs az emberek között, haljon meg ő is, vagy zárják örök életére a börtönbe. Gyilkosokat nem szabad szabadlábon hagyni! ban engedi meg a törvény a halálbüntetést, a fentieken kívül Afrika, a Közel-Kelet, Ázsia és a Karib-térség egyes államaiban. A hágai Nemzetközi Büntetőbíróságon 30 év volt az eddig kiszabott legsúlyosabb börtönbüntetés. A jugoszláviai Nemzetközi Törvényszék a délszláv háborús bűnösök többségét öt-, tíz-, húszéves szabadságvesztésre ítélte. Az egymillió ember halálát okozó ruandai népirtást tárgyaló Nemzetközi Törvényszék egy-két életfogytig tartó szabadságvesztést hozott. A jogszabályváltozás másfél, két éven belül életbe léphet... OLÁH ZOLTÁN Ők, tizenhármán Magyarországon elsőként 1999-ben szabtak ki tényleges életfogytiglan tartó fegyházbüntetést, az első Boi Gyula volt, a férfi a családját irtotta ki. Rajta kívül még tizenketten kerültek „örökre" rács mögé, kettőnek az ítélete még nem jogerős. Nyolcan a Szegedi Fegyház és Börtönben töltik büntetésüket, köztük van a négyszeres gyilkos Nemeskéri Gusztáv, illetve a Balástyán öt nőt megölő Szabó Zoltán is. Csapó József tábornok, a Csillag börtön parancsnoka elöljáróban elmondta, az érintettek tudnak a Btk. várható módosításáról, várják is. A tábornok arra a kérdésre, hogy a Szegeden raboskodó nyolc elítélt igazi nehézfiú-e, úgy fogalmazott: nincs velük probléma, azonban azt tudni kell, nekik az ítélet kihirdetése óta nincs veszítenivalójuk. Éppen emiatt folyamatos kockázatelemzést végeznek, az őrök figyelme egy pillanatra nem lankadhat, bármi, bármikor megtörténhet, mert a nyolcak mégiscsak nehézfiúknak számítanak. A parancsnok kérésünkre még elmondta, a fegyház és a börtön között az egyik leglényegesebb különbség a kedvezmény. Például míg az előbbinél adott esetben ötödölni, az utóbbinál negyedelni lehet a büntetés időtartamát, vagy a börtöncellák ajtaja napközben nyitva van, a fegyházas celláké pedig zárva, ami az elítélteknél sokat számít. Rácsok, korlátok - az életfogytosok életének keretei FOTÓ: KARNOK CSABA