Délmagyarország, 2007. május (97. évfolyam, 101-125. szám)

2007-05-26 / 122. szám

NAPI MELLEKLETEK Hétfő A DÉL SPORTJA, Kedd i Szerda Csütörtök Péntek SZERKESZTI: ÚJSZÁSZI ILONA, WERNER KRISZTINA 2007. MÁJUS 26. A 11 TAGÚ VILI FAMÍLIÁBAN NEM CSAK GYERMEKNAPON FŐSZEREPLŐK A KICSIK „A nagy család ereje: www.DELMAGYAR.HU Kilenc gyermeket nevel egy domaszéki tanyán Vili Béla és felesége. Számukra a gyermekek körül forog a világ. Nehéz körülmények között élnek, de azt mondják: a kicsit is jól be lehet osztani. Bíznak a szeretet erejében. Pünkösdkor azt ünneplik, hogy Jézus elküldte nekünk a Szentlelket. - A születés- és névnapok, az ünnepek meghatározzák családunk életét, ilyenkor együtt vagyunk, együtt készítünk és fogyasztunk el valamilyen finom ételt. A mély együttérzés, egymásra hangoltság mindannyiunkat felszabadulttá, gyerekessé tesz. Ilyenkor a gyerekek játszanak, birkóznak, szanaszét szedik a kis tanyát. Ezek a legszebb pillanatok: ha meghalok, semmi mást nem vihetek magammal, csak ezeket az emlékeket - mondja Vili Béláné Katalin, aki férjével kilenc gyermeket nevel egy domaszéki tanyán. Mennyei környezet - Négy éve költöztünk ki ide Domaszékről. Kicsi volt már nekünk a száz négyzetméteres ház a faluban. Itt 150 négyzetméteren élünk, a gyerekek számára pedig igazi mennyország a puszta, az óriási tér magyarázza a váltás okát. Valóban mennyei a környezet. Az udvaron számos, az édesapa készítette játék: kardok, íjak. A kert egyik végében fából, saját kezűleg ácsolt mászóka, komplett gyerekodú. A puha pázsit simogatja az ember talpát. A ház mögött lófuttató, az erdő szélén pedig a gyerekek építettek maguknak kis fabunkert, itt bújnak el és játszanak órákon át. Bodzabokrok adnak hűs árnyat, termésükből finom tea készül. Jó itt gyereknek lenni! Talentum Feltűnő, hogy szinte minden Vili gyermek az egészségügyben szeretne dolgozni, ápolóként, mentősként. - Öröklődő lehet, hiszen az édesanyám is ápolónő volt. A nagy család, a gondoskodás is biztosan szerepet játszik benne - vallja az édesanya. - Figyelem, milyen talentumot kaptak a Jóistentől, terelgetem őket, de a végső döntés az övék, ezeké a kicsi, értékes emberkéké. Ahogy belépünk az egyszerű, hűvös házba, hatalmas ebédlőasztal fogad minket. A két asztalfőn az édesapa és az édesanya szokott ülni, a körülöttük levő tíz szék is mind megtelik, ha az egész család itthon van. A bejárat melletti polcon sorakoznak a cipők: mindenki egy-egy párat hagyhat csak az előszobában, hogy rend legyen. Isten tenyerén A szekrényen társasjátékok, például Activity, alattuk videókazetták sorakoznak, Tom Sawyer, Ben Hur. Rengeteg könyv van: Seneca gondolatai és az „Isten kezében" is előkelő helyet foglal el. Az asztal mellett pedig nyitva áll a Biblia. A vallás ugyanis nagyon fontos szerepet játszik a Vili Hatalmas asztalt ül körül a Vili család - tizenegy szék foglalt, ha mindenki otthon van család életében, így a Pünkösd is fontos ünnep. - Számunkra azt üzeni, hogy a Szentlélek ma is velünk van. Jézus azontúl, hogy megváltott minket, akkor tette velünk a legjobbat, amikor elküldte hozzánk a Szentlelket. Ez irányítja a mi családunkat is, ez formálja életünket. Minden kapcsolat csak akkor működik igazán, ha a Szentlélek irányítja - vallja az édesanya, míg férje, Béla hozzáteszi: - Szegények vagyunk, nehéz körülmények között élünk, a család életében a belső gazdagság dominál. A feleségemet éppen most bocsátották el az állásából, a piarista gimnáziumban dolgozott portásként. MárpeMindenki kedvence: Fecske F0T0K: KARNOK CSABA dig a 61 ezer forint, ami most kiesik, nagyon nagy összeg. Nekünk pénzbeli tőkénk nincs, csak a Gondviselésben bízhatunk. A kicsit is mindig beosztottuk, ezután is lesz valahogy. Erre garancia: a szeretet - mondja Vili Béla. - A nagy család erejét az adja, hogy mindig van kihez szólni. Ezért nincs szükségem pszichológusra. Természetesen vannak szomorú, fáradságos napok, akkor a gondjainkat beszéljük ki. Mindenki nyújt valamit magából a másiknak. Sok karácsonyi jellegű nap van az életünkben, gyereknap is, hiszen mindig ők vannak a középpontban, róluk szól az életünk - vallja Vili Béláné, s már sorolja is a gyermekeket. A három legidősebb, Ágnes, Balázs és Rita már kirepült a fészekből, a saját életét éli. Ágnes 23 éves, a kettes kórház baleseti sebészetén dolgozik, a 22 esztendős Balázs magyar-ének szakos főiskolai hallgató, míg az egy évvel fiatalabb Rita tanítónőnek készül. Legszívesebben testnevelést oktatna és lovakkal foglalkozna: profi díjugratóként korábban országos első helyezést ért el. A családnak saját állata is van: Fecskét minden gyerek körülrajongja. Mindennapi csodák A családi házat hat gyermek zsivaja tölti be manapság: a 17 éves Benedek a Kossuth Zsuzsanna egészségügyi szakán tanul, mentősnek készül. Cseperke pedig amellett, hogy 15 évesen a ház konyhafőnöke, csecsemőgondozó szeretne lenni. A 13 esztendős Anna született ápolónő: ha valamelyik állatuk beteg, az ő kezébe Samu a legifjabb A család legifjabb tagját, a hétéves Samut nemrég fogadták be. - Én vagyok a gyámja, és nagyon vigyázok rá - mondja Vili Béláné, de többet nem árul el róla, csak azt emeli ki: „szeretettel neveigetjük, és rengeteg szeretetet kapunk vissza. Mindent megteszünk és megadunk azért, hogy ember legyen belőle". adják, mert „úgy tud a szenvedő mellett lenni, hogy erőt ad neki". A 10 éves Esztert a színészet érdekli, Domonkos vágya pedig, hogy a domaszéki általános iskola igazgatója legyen - jelenti ki 8 évesen, hiszen ahhoz szerinte „nem kell tanulni". - öcsi, a jó ember mindig tanul - figyelmezteti Cseperke. Különösen így van ez a Vili családban, hiszen minden gyerek kiveszik a részét a háztartási munkákból, főzésből, állatgondozásból. - Csepivel cipeljük az Anna-vizet, Benedekkel felülünk a bakra, és elvisszük a szemetet a közeli konténerhez, közben beszélgetünk. Ezek csodálatos pillanatok, mindennapi csodák, melyek erőt adnak a megélhetésért folytatott nehéz küzdelemhez. Sokan elszaladnak az élet mellett, nem veszik észre, milyen gyönyörű. Én életet adtam, ezért az életért vagyok mondja Vili Béláné, aki férjével együtt azt kívánja, maradjon erejük az apróbbak felnevelésére, útra bocsátására is! Mert az idő telik, a szülők is kevesebbet bírnak. Eszter anyák napjára meg is fogalmazta: „anya engedékeny mostanában már". R. TÓTH GÁBOR A gyerekjátékokat az apa maga ácsolta