Délmagyarország, 2007. április (97. évfolyam, 77-100. szám)

2007-04-28 / 99. szám

10 SZIESZTA-PROGRAMAJÁNLÓ 2007 április 28., szombat A NYELVH ASZNÁLAT KO ROSZTÁLYO N KÉNT VÁLTOZIK Mikor „végigdzsalunk" a Kárászon Dudás Csaba és Juhász István legtöbb kortársához hasonlóan rövidítve beszél FOTÓ: KARNOK CSABA A tizenhat éves Dudás Csaba „alapnak" tartotta, hogy ba­rátjával elkísérjenek bennün­ket úti célunkhoz. Mácsai Ilo­na tanárnő megmagyarázta a tinik fura nyelvét. A huszon­éves Nagy Ágnes pedig kira­katokat „csekkolt" a rögtön­zött idegenvezetés közben. Turistának adtuk ki magun­kat, így kértük meg a belvá­rosban sétáló járókelőket, se­gítsenek eljutni a Dugonics térről az Anna kútig. Közben titkos megfigyelést tartottunk, és feljegyeztük a három kü­lönböző korosztály eltérő szó­használatát. - Gondoltuk, „leplaccolunk spanokkal" itt a „Dugó" té­ren, de ha nagyon szépen kérsz, elkísérünk - ígéri Du­dás Csaba és barátja, Juhász István. A fiúkkal a szökőkút­tól indulunk. Miután „átlép­jük zebrát" rákérdezek, di­rekt nem használnak névelő­ket vagy csak elfeledkeznek róla. - A legtöbb fiatal rövi­dítve beszél. Legtöbbször névelők nélkül, fél szavakból is megértjük egymást. Sűrűn használunk szlenget, de nem azért, hogy rajítsunk. Ez csak úgy ráragad a tizenévesekre, beépül a gondolkodásba ­részletezi Csaba. A srácoktól séta közben azt is megtud­juk, hogy a különböző baráti társaságok más és más sza­vakat használnak. - Az emó­sok biztosan nem fogják azt mondani magukról, hogy re­ménytelen burzsujok, de mi csak így emlegetjük Őket. Nézzétek csak azt a tagot, hogy flesseli a padról a nőket - hívja fel figyelmünket Ist­ván egy fekete ruhás, fekete hajú fiúra. A Széchenyi térre érve a „hernyó" felé mutat­nak a srácok, azt tanácsolják, a nagyposta előtt szálljunk fel rá. Akkor válik világossá, hogy a villamosról beszél­nek. Megköszönjük a segítsé­güket, ami szerintük „alap", és elindulunk a megálló felé. - A legtöbb fiatal leegysze­rűsítve, fél szavakkal kom­munikál és a töltelékszavak­kal sem fukarkodik - mondja Mácsai Ilona némettanár, akit a villamosmegállóban szólítottunk meg. Kérésünk­re megmutatta a térképen, hogyan juthatunk vissza a Dugonics térre. A tanárnőt közben tovább faggatjuk ar­ról, mennyire érzékelhető a különbség a középkorúak és a fiatalok nyelvezete között. - A gyerekeknek sok kötelező olvasmányt, történelmi for­rást kell elolvasniuk, még­sem használják az ezek által megszerzett szókincset. A mai világ talán kimossa a fia­talok agyát. Nekünk, taná­roknak jobban oda kell fi­gyelnünk, hogy milyen sza­vakat használunk, hiszen példát állítunk a diákjaink elé - mondja a tanárnő. - Várj egy picit! Na jó, letesz­lek, majd később visszacsör­gök! - szól a telefonba a fekete hajú lány, akit a postánál arra kértünk, kalauzoljon el ben­nünket a Dugonics térig. ­Úgyis arra mennék, és van egy kis időm, elkísérlek titeket. De azért lépjünk ki, mert kettőre oda kell érnem a TIK-be ­mondja. Elindulunk hát, vissza a Kárász utcán, ahol Nagy Ág­nes elmondása szerint majd­nem mindennap „végigdzsal". - Órák között ki szoktunk ülni a barátnőimmel, főleg most, hogy itt a jó idő. Stíröljük a pa­sikat, és közben megbeszéljük az élet értelmét - meséli a hu­szonnégy éves lány. Lassan kö­Nyelvművelő A nyelvhelyesség ügye nem nyelvészeti kérdés, hanem közügy, mindnyájunk ügye ­emlékeztetett Kodály Zoltán szavaira Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadé­mia (MTA) elnöke a magyar nyelv hete országos rendez­vénysorozatának megnyitó­ján. Az Akadémia alapítása óta kötelességének érzi, hogy a magyar nyelvet művelje ­hangsúlyozta Vizi E. Szilvesz­ter, aki egyben a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) elnöke is, felidézte: az Aka­démia tagjai alapították meg 1841-ben a TIT-et, amely az­zal is fontos szerepet játszik az ismeretterjesztésben, hogy gondozza az 1967-ben el­indított magyar nyelv hete rendezvénysorozatot. Azt hangsúlyozta, hogy minden ismeretünk között legfonto­sabb az anyanyelv ismerete, helyes használata. zeledünk a Dugonics tér felé, hiszen Ági majdnem minden kirakatot „lecsekkol". A zebrá­nál figyelmeztet, nehogy csak úgy átsétáljunk, mert a „zak­kant" autósok nem foglalkoz­nak a gyalogosokkal. - Na pusszantás! - köszön el Ági, és továbbsiet a TIK felé. BOBKÓANNA Szlengszótár A fenti szöveg megértését segíti az alábbi szlengszótár: lep­iaccoHeül; spanok=barátok; flesseHigyel; alap=természetes; vé­gigdzsal=végigmegy; lecsekkohmegnéz. ,A CSAVARD FEL A SZŐNYEGET CÍMŰ SLÁGER A MAGYAR ROCK AND ROLL ALAPJA" Fenyő Miklós, az örökifjú zenész Fenyő Miklós, a Hungária együttes alapítója, a sikeres szólózenész 60. születésnapját életmű-kiállítással és lemezzel tette emlékezetessé. Szülei zeneszerető emberek voltak, apja műkedvelőként zongorázott is. így nem csoda, hogy észrevették, fiuk­nak jó a hallása, aztán Fenyő Miklóst zongorázni taníttatták. Ötéves korától tíz éven át tanult zongorázni, de nem volt szorgalmas. Úgy érezte, nem a hangszer lesz az első számú kifejezési eszköze, hanem a saját dalok. Tiszta Amerika - Amerikában olyan élményekben volt részem, amelyek bizonyos érte­lemben gondolkodásomat, zenei ízlé­semet meghatározták - mondja a Fe­nyő Miklós, aki két évig élt szüleivei a távoli kontinensen, ahova 1956-ban „disszidált" a család. Megismerkedett az Európában ismeretíen blues-zal, a rock and roll-lal és beleszeretett ebbe a zenébe. Egyetért Little Richárd meg­fogalmazásával: a rock and roll a blues gyermeke. Jerry Lee Lewis, zongorista, rock and roll-sztár volt az első számú kedvence. Budapesten a Szent István park kör­nyéki srácokkal zenélt 15-16 évesen. - Amikor komolyan kezdtem gon­dolni, 1967-ben megcsináltam a Hun­gáriát-emlékezik. Első társai: Csomós Péter, Tóth József, Matlakovszky Mik­lós és Klein László. Két évvel ezelőtt együtt játszottak a Margitszigeten. - A Hungária nemcsak rock and rollt ját­szott, hanem a 60-as évek második fe­lében legdivatosabb beatzenét. Alap­jai inkább Nagy-Britanniából szár­maztak, mint Amerikából, de ameri­kai zenét is játszott a Hungária - fűzte hozzá. Saját hangjukat keresték, mire az igazit megtalálták, sok év eltelt. Kí­sérletezés volt, más kérdés, hogy óriá­si sikerrel. Szerinte a Csavard fel a sző­nyeget című slágerüket nyugodtan le­het a magyar rock and roll alapjának nevezni. Á Hungária név az övé, s amíg 16 éven át létezett az együttes, az állandóságot képviselte a sok tagcsere közepette. - A zenekar akkor találta meg a hangját, amikor 1980-ban visz­szatért a rock and rollhoz - véli. Volt, amikor lemezeik tiltólistán voltak, de nem politikai ok, csak packázás miatt. Szerelemre hívlak A Hungária Beatles-korszaka látvá­nyos volt, éppen négytagúvá fejlődött az együttes. Akkor is saját számokat játszottak. Ilyen például a Jöjj el, sze­relemre hívlak. A saját dalok mellé be­fértek a Rolling Stones, a Kinks és a Se­archers számai. - 1967-től az volt a lényeg, hogy ma­gyar számokat játsszunk - hangsú­lyozza. A 70-es évek első felében fő­ként saját dalok mentek, a koncerten a Beatles. Eljutottak külföldre, főként Kelet-Európába is. - Nagy sikerrel lép­tünk föl az NDK-ban, néha Nyu­gat-Németországban is - meséli. Vol­tak turnék Lengyelországban, Cseh­szlovákiában és a Szovjetunióban. A Hungária 1983-ban feloszlott. ­Megérett rá, mert a belső feszültség túl nagy volt. Amikor megtörtént, ele­inte úgy éreztem, a világ megállt körü­löttem - magyarázza. Attól kezdve a jövőt a saját nevével jelzett pályán képzelte el, nem együttessel. Azután mégis lett Modem Hungária. Ezt Fe­nyő azzal indokolta, hogy a piacon egyeduralkodó hanglemezgyár elvá­Lemezborító Fenyő Miklós 40 év alatt 27 album (mind arany vagy platina), 40 kislemez, 5 millió hanghordozóért gyémántle­mez, filmzenék, színdarabok, telt házas koncertek sokasága, az elején Ki mit tud?, Táncdalfesztivál díjak... rásainak kellett megfelelni. A Modern Hungária sikerorientált produkciónak indult és beváltotta a hozzá fűzött re­ményeket, 400-500 ezer lemezt adott el. Nagy siker volt, anyagüag is, csa­ládfenntartóként szüksége volt rá. ­Kirándulásnak veszem, nem taga­dom, hogy megtörtént, nem volt rossz, ha nem is az én ízlésem szerinti -értékel. A szólókorszakban a legfontosabb az volt, hogy saját gondolatait saját fe­lelősségére közölje a nyilvánossággal. Időről időre 10-12 dala jelent meg le­mezen. A zene, a szöveg az övé. - Amit jónak látok, megírom, ezeket lehet szeretni vagy nem szeretni, ez a befo­gadón múlik - vélekedik. A szólóévek­ben az egykori hungáriás Novai Gábor volt az állandó zenésztársa. Személyé­ben olyan társat talált, aki egészséges segítő hozzáállással fogott a dolgok­hoz. - Ő dalaim zenei rendezője, bizo­nyos mértékben hangszerelője, a ze­nekar szervezője, s ő maga is ragyogó muzsikus, játéka élmény - hangsú­lyozta. Évfordulós eseményként volt kiállí­tás a József Attila Színház előcsarno­kában. A színházban két darabja megy: a Made in Hungária és az Aranycsapat. Ehhez kapcsolódik az új Fenyő-CD is. Fenyő Miklós nagy sikerrel lépett fel a Délmagyarország és a Délvilág KOVÁCS MIKLÓS rendezvényén is FOTÓ: KARNOK CSABA

Next

/
Oldalképek
Tartalom