Délmagyarország, 2007. április (97. évfolyam, 77-100. szám)

2007-04-24 / 95. szám

KEDD, 2007. ÁPRILIS 24. • MEGYEI TÜKÖR* 7 Már nem lehet ütni-verni az autók oldalát Móra Imre sárvédőt egyengetett a döntőn Az ügyes kezű Móra Imre a középiskolás karosszérialakatos-ver­senyen a második helyen végzett. A szegedi Csonka szakkö­zépiskola tanulója megkapta a szakmunkás bizonyítványt és a továbbiakban nem kell iskolába járnia. Mintegy húsz évvel ezelőtt a la­katos - kis túlzással - üthet­te-verhette a behorpadt személy­autó karosszériáját, az egy milli­méter vastagságú acéllemez nem sínylette meg. Ha a mai karosz­szériások ezzel a technikával dol­goznának, a fél milliméteres alu­mínium-műanyag ötvözetű le­mez nem élné túl - világosított fel Móra Imre, a Csonka János Műszaki Szakközépiskola tanu­lója, aki a Szakma Kiváló Tanu­lója országos verseny döntőjében a második helyen végzett. A húszéves bú a szakközépiskolai érettségi után határozta el, hogy ezt a szakmát választja. Az alma nem esett messze a fától, hiszen édesapja is karosszérialakatos. - Apa nagyon hasznos trükkö­ket mutatott a felkészülés során - jegyezte meg az ezzel az ered­ménnyel a szakmunkás bizo­nyítványt is megszerző fiatalem­ber. Döntőbeli gyakorlati mun­káján meglátszott, hogy nagyon ügyes keze van és rendkívül fino­man használja a szerszámokat ­magyarázták a felkészítő taná­rok, Baráthné Gulácsi Klára, Makra Lajos és Tóth Csaba. Pe­dig nem egyszerű feladatokat kellett megoldani Győrben, az Audi-gyárban. - Egy Audi TT Coupe jobb hát­só sárvédőjét kellett kiegyenget­ni, majd egy ugyanilyen autó kü­szöbrészletét legyártani. Sőt egy Peugeot 206-os ajtósarkát is ki kellett foltozni - beszélt a felada­tokról Imre, akinek ezzel a há­rom munkával nem ért véget a versenynapja, hiszen karosszé­SP0RT0S KAROSSZÉRIÁS |H A Tisza Volánnál elhelyezkedő Mó­ra Imre a tanulás mellett aktívan sportolt Testépítéssel foglalkozik versenyszerűen. A tavalyi super­body országos versenyen korosz­tályában második lett. Fekve nyo­másban a juniorok között súlycso­portjában pedig a harmadik helyen végzett 145 kilé teljesítésével. riadiagnosztikát is el kellett vé­gezni egy összetört autón. Mind­emellett a zsűri arra is kíváncsi volt, hogy milyen az elméleti fel­készültsége a tanulóknak. Ebben a műfajban a csonkás diák volt a legjobb. Imre azt sem felejti elmonda­ni, hogy a döntőbe a legjobb ered­ménnyel iskolástársa, Pusztai Nándor jutott, aki végül a kilen­cedik helyen végzett. - Annak köszönhető ez a ha­talmas siker, hogy három éve ja­vultak az iskola tárgyi feltételei. Pályázatokon több nagy értékű szerszámot, húzató padot, kor­szerű egyengető, hegesztő beren­dezést sikerült beszerezni. Körül­belül tízmillió forintot költöt­tünk korszerűsítésre - magyaráz­ta a siker titkát Deme Mihály műszaki igazgatóhelyettes. Az iskola tanműhelye Imre és Nán­dor sikerével tovább korszerűsö­dött és bővült. A tanulók ugyanis nemcsak maguknak nyertek dí­jat, hanem az iskolának is. Az in­tézmény egy Audi TT Coupe ka­rosszériát és hat Audi-motort ka­pott oktatási célra. CS. G. L. Ajtóval bíbelődik Móra Imre Fotó: Segesvári Csaba Simonyi űrutazásából a rádióamatőrök is profitáltak - Harmadik világnyelv Hullám, ami összeköt A rádiós összeköttetés személyesebb kapcsolat, mint az internetes - véli a távközlési mérnök és rádióamatőr Provics Ferenc Fotó: Segesvári Csaba Rádióamatőrök pedig vannak - most, a számítógépes világháló hódításának idején is. E tényre, és az egykor az MHSZ által szervezett mozgalom mai aktivistáira is ráirányította a figyelmet a magyar szár­mazású űrturista, Simonyi Károly szom­baton véget ért utazása. A harminc Csong­rád megyei rádióamatőr hobbijának jelen­tőségéről is beszélgettünk egyikükkel, a szegedi Provics Ferenccel. „Nagy hatással van rám a rádióamatőr kö­zösség: sok szempontból előre látták a maj­dani internetet" - írja Simonyi Károly blogjá­ban. E kitüntetett figyelemnek köszönhető, hogy első alkalommal nyílt lehetőség magyar nyelvű rádióamatőr összeköttetésre a koz­moszban tartózkodó űrállomással. A kísérlet fölhívta a figyelmet a rádióamatőrökre. - A harmadik világnyelvvé lett a magyar, hiszen az űr és a Föld közötti beszélgetésben eddig csak az orosz, illetve az angol volt hasz­nálatos - kommentálja a kísérlet jelentőségét a rádióamatőrködéssel foglalkozó szegedi távközlési mérnök. Provics Ferenc szerint az akció technikailag nem jelentett számukra kihívást, ugyanis egyszerű berendezéssel is teljesíthető volt a feladat. Ugyanakkor ösz­tönzőleg hatott a rádióamatőrökre, hogy mi­ként juttassanak el rádiójeleket a meghatáro­zott pályán keringő, mozgó űrállomásig. Magyar Rádióamatőr Szövetség néven léte­zik, de szerény anyagikkal rendelkezik az egykor az MHSZ által szervezett és finanszí­rozott országos mozgalom. E hobbival a Jász­szentlászlón született Provics Ferenc az otta­ni általános iskolában ismerkedett meg. A di­ákkorában megszeretett 5 +1 tusát évek óta ő tartja életben: idén júliusban Pálmonostorán tartják a nosztalgiaversenyt. Ezenkívül az úgynevezett rókavadászat, vagyis a rádiós tá­jékozódási futás is népszerű körükben, a gyorstávírász versenyből pedig világbajnok­ságot is szerveznek. Szerinte az anyagiak miatt is csökkent a rá­dióamatőrök száma: egy adóvevő berendezés több mint százezer forint, amihez persze an­tennák, mikrofonok és egyéb kiegészítő mű­szerek is szükségesek. Az érdeklődő szegedi diákok péntekenként a Százszorszép Gyer­mekházban találkoznak, ahol Halmos Lajos tanár úr irányításával ismerkednek ezzel a hasznos elfoglaltsággal. Egyébként Szegeden 20-30, Csongrád megyében nagyjából félszáz rádióamatőr hódol e különleges hobbinak - a számítógépes világháló terjedésének idején is. -Az internet segít: például az oh2aq.kolum­URCSEMEGE SZEGEDRŐL Simonyi űrutazásának elsőszámú különlegessége, hogy 26 év után először hangzottak el magyar sza­vak a világűrben. De az is, hogy Simonyi többféle eszközzel az íirtudományok felé fordította a fiatalok figyelmét. Például az űrturista önként vállalt kutatásai közé tartozott saját, űrhajósbetegségnek minő­sülő hátfájásának megfigyelése is. A súlytalanságnak az emberi testre gyakorolt hatásai kutatásával a hetvenes évektől kezdve foglalkozik a szegedi egyetem orvoskari biokémiai intézete - tudtuk meg Dux László professzortól. Eddig - többek között - az izmok, a keringési rendszer, a szív alkalmazkodó ké­pességét vizsgálták, most a stressz kémiai hatásának elemzése áll munkájuk középpontjában. KISERLET A Nemzetközi Űrállomás 360 kilométeres magas­ságban kering a Föld körül, és nagyjából másfél óránként kerüli meg a bolygót - Magyarország fö­lött körülbelül tíz perc alatt halad át. A felkészü­lése idején rádióamatőr vizsgát is tett Simonyi április 12-én, a Nemzetközi Űrállomás fedélzeté­ről magyarul beszélő rádióamatőrökkel létesített rövid, magyar nyelvű összeköttetéseket - magya­rázta a kísérlet fő szervezője, a Műegyetemi Rá­dió Club vezetője, Gschwindt András. Simonyi egyfajta rekordot is szeretett volna felállítani: az alig tízpercnyi átrepülés alatt a 34 állomás közül minél többel próbált összeköttetésbe lépni. Bár nem sikerült mindenkivel beszélni, 17 rádiós tu­dott kapcsolatot részesíteni az űrhajóssal, ami rendkívüli eredmény. bus.com honlapon látjuk, milyen összekötte­tés teremthető egy-egy amatőröknek biztosí­tott sávon, de nem helyettesíti magát a rádiós kapcsolatot. Ugyanis a rádióhullámok révén olyan tájak emberivel ismerkedhetek meg, akikkel személyesen nem találkozom, mégis összebarátkozunk. Ebben a hónapban például az amerikai Szaoma-szigetcsoporton belüb Swains-szigettel kerültem kapcsolatba, aztán meg az Antarktiszon dolgozó kutatócsoport egyik tagjától kapok visszaigazolást (QSL-la­pot| arról, hogy összeköttetést létesítettünk ­lelkesedik Provics Ferenc. - De nemcsak e sze­mélyesség, hanem a számítógépes szerverektől való függetlenség miatt is fontos az éterrel való kommunikálók hobbija. Többször bebizonyo­sodott már, hogy vészhelyzetben (háború vagy éppen természeti katasztrófa, például a cuna­mi idején), mikor minden más összeköttetés összeomlik, akkor is létezik és óriási segítség a rádióamatőrök világméretű kapcsolathálója. ÚJSZÁSZI ILONA Fácánok, nyulak, vaddisznók és társaik - Egy-egy koca most öt kismalacot is fel tud nevelni Paradicsoma lett a vadaknak a határ, az erdő Végre egy kivételes év: sem árvíz nem fenyegeti a vadállományt, mint tavaly, sem túlzott szárazság, mint pár esztendővel ezelőtt, ami­kor például a fácántojások ki sem tudtak kelni, annyira páramentes volt a levegő. Vádpusztulás nincs, a szaporulat is jó lesz. Tavaly ilyenkor magasan állt a víz a folyók hullámterében, óriási vad­pusztulás volt, elsősorban őzek hullottak el. Most erről szó sincs ­mondja Széli István, a Csongrád Megyei Mezőgazdasági Szakigaz­gatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatóság vadászati és halászati felügyelőségének osztályvezetője. S mi a helyzet a hullámtéren kí­vül? A mezeinyúl-állomány szé­pen átvészelte a telet: nem volt fagy, hó, és nem volt belvíz sem. A hetekkel a szokásosnál „előrébb já­ró" tavasz miatt pedig hamarabb beindult az iizekedés. De a vég­eredmény csak ősszel derül ki. A fácánállomány szintén a szokásos­nál nagyobb arányban élte túl a te­let, és remélhető: a jelenlegi csapa­dékmentes idő nem vezet légköri aszályhoz - akkor ugyanis a fácán­csibék ki sem tudnak kelni a tojás­ból. A szárazság a fácáncsibék első táplálékának, a rovaroknak sem kedvezne. A megye egyik legnagyobb vad­gazdálkodója a Dalerd Dél-alföldi Erdészeti Zrt. Ásotthalom környé­ke vaddisznós terület, és a vaddisz­nó szaporodásának nagyon kedvez az idei tavasz. Egy-egy koca most öt malacot is föl tud nevelni, más­kor, amikor esős a tavasz, csak ket­tőt-hármat - mondja Bajorhegyi Tünde vadászati előadó. A többlet, mely a természetvédő erdőgazdál­kodás jelentős forrása, remélhető­leg a vendégvadászok itthagyta pénzben is megmutatkozik. A derekegyházi határban kiváló őzbakok nőnek. A szintén a de­rekegyházi területen folyó fo­goly-visszahonosítási program­nak is csak használ az időjárás ­mondja az előadó. - A fogoly-visz­szahonosítás 2005 óta folyik itt, az idén ötven pár foglyot hozott a területre az erdőgazdaság, s a tyú­kok már elkezdtek tojni. A fogoly­párokat egyelőre bokszokban tart­ják, mesterségesen takarmányoz­va, hogy ragadozók ne veszélyez­tessék a költés sikerét. S a nyáron, mikorra a felnövekvő csibékkel együtt szabadon lehet őket enged­ni, a szokványosnál is táplálék- és búvóhelydúsabb környezetbe ke­rülnek. A Dalerd ugyanis élőhely­fejlesztést is végzett-végez, olyan magkeveréket vetve, mely mind­két célra kitűnő, s a szokványos­nál pár héttel előrébb járó tavasz máris nagyon kedvezett a nö­vényzetfejlődésnek. Hogy ennek előnyei érvényesülhessenek, na­gyon elkelne egy áztató eső. ECS. AGANCSTALANY Nemrég megkezdődött az őzbak­vadászati szezon. Fölmérések szerint az idén nemhogy a szokvá­nyosnál jobb, hanem országszerte kisebb trófeákra - azaz: őzbak­agancsra - számíthatnak a vadá­szok. Holott a példátlanul enyhe tél után épp a fordítottjára lehetett volna számítani. A gödöllői Szent István Egyetem vadgazdálkodási tanszéke kutatja az ellentmondá­sos jelenség okait. A hullámtéri erdőkben, ahol tavaly ilyenkor mély víz volt - hazára találnak az őzek Fotó: Frank Yvette

Next

/
Oldalképek
Tartalom