Délmagyarország, 2007. április (97. évfolyam, 77-100. szám)

2007-04-24 / 95. szám

KEDD. 2007. ÁPRILIS 24. • AKTUÁLIS" 3 Változó szélirány miatt nehéz a turbináknak helyet találni a megyében Makó környéke az esélyes A szélerőművek elsősorban Nyugat-Du­nántúlra települtek, Csongrád megyében Makó térségében építenének szélturbi­nát. Németország már most 360-szor több elektromos energiát állít elő a szél­energia hasznosításával, mint Magyaror­szág. A szélenergiát öt éve hasznosítják egy Szőreg melletti farmon. Gaál lózsef vállalkozó szél­kerék segítségével emeli ki a fúrt kútból a vi­zet. A hatezer négyzetméteres tó szinten tar­tását, a mezőgazdasági terület öntözését old­ja meg így. Soha nem szenved vízhiányban az a másfél kilométer hosszú csatornahálózat, amibe a ridegtartású szarvasmarhák nyáron dagonyázni járnak. - Evek során több millió forintot spóroltam meg a szélkerékkel - mondta Gaál József, akihez hasonlóan több magángazdaságban már megtalálhatók a szélkerekek. A nagy teljesítményű szélturbinákból vi­szont igen kevés van Magyarországon. Eb­ben az évben húsz épül, kilencven százalé­kuk Mosonmagyaróvár környékén. Össze­sen negyven megawatt lesz a teljesítmé­nyük - tudtuk meg Tóth Lászlótól, a Ma­gyar Szélenergia Tudományos Egyesület el­nökétől. A gödöllői Szent István Egyetem profesz­szora azt tartaná jobb megoldásnak, ha a szélerőmű parkok az országban szétszór­tabban épülnének. Csongrád megyében is végzett méréseket, amikor Magyarország széltérképét készítette. Tóth László sze­rint ebben a megyében nem egyszerű szél­turbinákat elhelyezni: az itteni a váltózó szélirány nem kedvez a tu-rbináknak, mi­vel a megtermelt energia egy részét a közel száztonnás berendezés arra vesztegeti, hogy a megfelelő irányba fordítja az egyen­ként 15 tonnás lapátokat. A szélviszonyok szempontjából alkalmas lenne a Fehér­tó és környéke, de itt a madárvonulások miatt nem helyezhetnek el ipari szélkere­ket. - A Tisza vonalától négy kilométerre, és a településektől 30 kilométerre lehet telepíteni turbinákat - hangsúlyozta az egyetemi tanár. Megfelelő hely Makó térségében lenne szél­erőmű park létesítésére. Az önkormányzat két évvel ezelőtt megbízta az e-Wind Kft-t, hogy készítsen hatástanulmányt. Azóta a céggel felbontotta az együttműködést és az Albawind Kft.-vei kötött üzletet. - A székesfehérvári cég két megawattos szélturbinát építene. De egyelőre még a kvó­taigényt sem fogadja be a Magyar Energia Hi­NÉMETORSZÁG AZ ELSŐ Hazánkban jelenleg összesen 61 megawattot ter­melnek az Ipari szélerőművek - összehasonlítás­képpen: a tiszalőki vízierőmű 40 megawatt telje­sítményű. A világon összesen 11 országban mű­kődnek ipari szélerőművek, országonként ezer megawatt fölötti teljesítménnyel. A vezető nagy­hatalom Németország, ahol 22 ezer megawattnál tartanak. Szőreg mellett szélkerék segítségével emelik ki a földből a vizet Fotó: Schmidt Andrea MEGTERULES Két megawattos szélerőmű építése az infrastruktúra kialakításával együtt 620 millió forintba ke­rül, ami hét-kilenc év alatt térül meg. Az áramszolgáltató ugyanis kilowattóránként - jelenleg ­24,7 forintot fizet az elektromos áram előállítójának. Ez azt jelenti, hogy éves szinten két mega­wattos szélturbina 90 millió forintot hoz a konyhára. vatal. Arra hivatkoznak, hogy az általuk járna, a lakosság kevesebb áramdíjat fizetne, megszabott kvótaszint háromszorosára érke- illetve az önkormányzat is bevételhez jutna, zett igény - magyarázta Gál Mihály a makói mert a vállalkozótól a területhasználatért önkormányzat környezetvédelmi referense, pénzt kapna. Hozzátette: a szélturbinával mindenki jól CS. G. L. Hosszú vajúdás a szülészeteken Szeged mindkét fekvőbeteg-el­látó intézményében csökkentek a finanszírozott szülészeti és nőgyógyászati ágyszámok. A kórházban és a klinikán is ki­sebb a havi ellátásra fordítható keret, az egészségbiztosító által fizetett kezelések száma. A szü­lések nem várhatnak, a nő­gyógyászati betegeknek azon­ban fél évbe is telhet, mire sorra kerülnek. A szegedi városi kórház eddig öt­ven ággyal működő szülésze­ti-nőgyógyászati osztályán ápri­listól csak húsz ágyért fizet a biz­tosító, ez hatvanszázalékos csök­kentést jelent. Az egyetem női klinikáján a korábbi száz helyett kilencven ágyon folyó ellátást fi­nanszíroz ezután az OEP. A szü­lés azonban nem olyasféle egész­ségügyi eset, amit várólistára le­hetne tenni. - Sürgősségi ellátásnak minő­sül a szülés, így az erre vonatko­zó keret felülről nyitott, minden­kit el tudunk látni ezután is - tá­jékoztatott az intézetvezető tá­vollétében Bártfai György, a sze­gedi női klinika professzora. El­mondta: a klinikán még zajlik a szerkezetátalakítási folyamat, a A kicsik mit sem tudnak az ágyszámcsökkentésről Fotó: Schmidt Andrea felhasználásra vonatkozó gazda­sági előírások pedig szinte na­ponta változnak. A kedvezőtlen változások mértékéről letisztult képük május elejénél hamarabb nem várható. Vajda György klini­kai adjunktus szerint a nagyjá­ból húsz-harminc százalékos tvk-csökkentés miatt a nőgyó­gyászati ellátásban „torlódás" lesz, azaz megnyúlnak a várólis­ták. Egyes, halaszthatónak ítélt műtétekre akár fél évet is várnia kell majd a betegeknek. Különválasztotta az "*OEP a tvk-számokat a szegedi városi kór­ház szülészeti, illetve nőgyógyá­szati ellátásaiban. A szülések szá­mában itt sincs felső korlát, a nő­gyógyászati kezelések havi finan­szírozási keretét azonban a tava­lyinak a negyedére csökkentették. Pajor László főigazgató azt mond­ja: a bonyolultabb, főként dagana­tos műtéteket, kezeléseket a klini­kán végzik, náluk a kisebb, ha­lasztható beavatkozásokat. Ezek­ből egyelőre az erősen megcsap­pant keretszám ellenére sem kel­lett várólistát kialakítani. A pro­fesszor azonban hozzátette: a tvk-csökkentés annyira friss, hogy egyelőre nem tudják megbecsülni, milyen hatással lesz ez később a forgalomra. T.R. FIZETHETNEK A KISMAMAK Eltérően értelmezik a kismamák vo­natkozásában azt a jogszabályt, ami szerint júliustól fizetni kell az egészségügyi ellátás 30 százalékát maximum 100 ezer forintot ha azt nem a beutalási rendnek megfelelő orvosnál veszik igénybe. A tárca szerint ki kell fizetni az úgynevezett részleges térítési díjat a jogászok szerint azonban ez nem következik a jogszabályból. Vajda György úgy értesült az Alkotmánybíróság előtt több beadvány is van, amelyek sze­rint az ilyesfajta fizetési kötelezett­ség korlátozza a szabad orvosvá­lasztás, illetve önrendelkezés jogát így alkotmányellenes. Amíg azon­ban az Ab nem dönt a kérdésben, a minisztériumi álláspont szerint kell eljárniuk. Pajor László sem lát még tisztán a kérdésben. Azt azonban hangsúlyozta: a szülés és terhes­gondozás alapvető bizalmi viszonyt feltételez a beteg és orvosa között a díjfizetés elkerülése pedig arra késztetheti a nőket, hogy máshoz kerülve lemondjanak erről bizalom­ról. A legfrissebb sajtóinforámációk szerint a szaktárca jogszabálymó­dosításra készül, a terhesgondozás és szülés így kikerülhet a részleges térítési díjfizetés hatálya alól. Szeszélyes széljárás SZABÓ C. SZILÁRD Hihetetlen módon falja az energiát a világ, így nem csoda, hogy egyre többet és egyre gyakrabban hallani az alternatív energiafor­rásokról. Nem csupán az üvegházhatás veszélyei és a kimerüló­félben lévő fosszihs energiaforrások (globális gond) miatt kény­szerülünk előbb vagy utóbb lépni, de az elszabaduló energiaárak és a függőségi viszonyok (lokáhs probléma) részbeni megszünte­tése miatt is. Emlékezetes az év eleji orosz gázperpatvar. Mondják meg, mekkora gáznak kell lennie ahhoz, hogy komo­lyan foglalkozzunk a megújuló energiaforrásokkal - a szél-, a nap- és a geotermikus energiával: Magyarország a környezetba­rát technológiák alkalmazásában még gyerekcipőben jár. A va­dabb zöldek azt mondják, hogy nálunk a megújuló energia hasz­nosítása még csak reklámfogás. Ezt úgy is lefordíthatnánk, hogy csak a nagy duma van, semmi más. Még akkor is, ha az unió dek­larálja, hogy a jövőben emelni kívánja a fentiek részarányát a fosszihs energiákhoz képest. Lapunkban nemrégiben írtunk egy balástyai vállalkozóról, aki három termálkutat fúratott, hogy függetlenítse magát a gázellá­tástól. A férfi kertészetének üvegházait fűti termálvízzel. Elme­sélte, hogy a kezdetekben olajjal fűtött, majd gázra váltott, s az újabb váltáshoz az adta neki az utolsó lökést, amikor januárban bizonytalan volt, hogy jön vagy sem a gáz keletről. A függetlenség mellett az is sokat nyomott a latba, hogy ma már közel a dupláját fizetné a gáznak, ha nem lép. Noha Magyarország Európában ter­málvíz nagyhatalomnak számít, nem csupán ebben, de a nap- és szélenergiában sem használja ki a lehetőségeit. Nálunk jelenleg 61 megawattot termelnek az ipari szélerőművek. Ugyanez a mu­tató Dániában közel négyezer megawatt. Országosan Szegeden és környékén a legmagasabb a napsütéses órák száma, mégsem nőnek ki a földből a napkollektorok, nem aknázzuk ki ezt a lehe­tőséget, pedig a zöldek szerint a napenergia hasznosítása sokkal jobb arányban hozza vissza a befektetett pénzt, mint a szélener­gia. Utóbbival kapcsolatban csak csendben jegyezzük meg, talán békén kellene hagyni a természetes tájakat a százméteres szél­turbinákkal, főleg nálunk, ahol szeszélyes a szél, kiszámíthatat­lan a járása. Kórházigazgató-ügyben is egyet gondolnak Azonos álláspontot képvisel a megyei közgyűlés két jobboldali frakciója a csütörtökön szóba kerülő ügyekben, a szentesi kór­ház-igazgatói posztról is egyeztettek. A Szövetség-frakció feb­ruárban alakult meg, a hat képviselő kiválása óta rendeződtek a viszonyok a polgári oldalon. A csütörtök reggel kilenckor kezdődő ülés előtt már jó né­hány bizottsági ülésen találkoz­tak a két jobboldali frakció tag­jai, de nem érződött, hogy külön csapatban lennének. Martonosi György, a nagyobbik, 16 fős pol­gári frakció vezetője lapunknak megerősítette, az együttműkö­dés jó, a bizottságok elé kerülő javaslatokat zömmel vagy egy­hangúlag fogadták el, vagy ugyanilyen módon vetették el a képviselők, ha véleménykü­lönbség volt, az a jobboldal és a baloldal képviselői között mu­tatkozott - a jobboldalon belül nem. Bodó Imre jobboldali tanács­nok is arról számolt be, hogy megy a közös munka, a szentesi kórház-igazgatói posztról szüle­tendő döntés ügyében is egyez­tettek, és egyformán látják a jö­vőt. Azt nem mondta el, melyik jelöltet támogatják. Mint lapunk február 23-i szá­mában hírül adtuk, a megyei közgyűlés 22 fős polgári oldala kettévált: 6 képviselő - Bodó Im­re, Ádók János, Gonda János, Oz­gyin Mihály, Zakar Péter, Kovács Kálmán- Szövetség néven önálló frakciót hozott létre. Akkor Bodó Imre azt mondta, a hatékonyabb érdekérvényesítést szolgálja ez a lépés. Am döntésük nem nyerte el mindenki tetszését, országos visszhangja is volt a nagyobbik ellenzéki párton belül. Ezzel együtt a Szövetség is megszavaz­ta az elnök által előterjesztett költségvetést. A két frakció még nem tartott együttes ülést. Lehet, hogy erre csak a csütörtöki közgyűlés után lesz alkalom. B.A. Ukrajnai vendégek Ukrán politikai, állami és önkormányzati vezetők számára rendez egész hetes szemináriumot a Szegedi Biztonságpolitikai Központ. A szegedi folyamatba illeszkedő, tegnap kezdődött rendezvény - többek közt nor­vég támogatással - az európai integráció kérdéseiben valamint az önkor­mányzatiság, a regionalizmus és az intézményi reformok terén szerzett magyar tapasztalatok átadásával kíván hozzájárulni a bizalom és a biz­tonság térségbeli erősítéséhez, a demokratikus társadalom kialakulásá­nak elősegítéséhez, az Ukrajna és az unió közötti kapcsolatok fejleszté­séhez. Az első, kifejezetten Ukrajnára koncentráló rendezvény öt napja alatt az önkormányzatiságtól a regionalizmusig, a gazdaság- és kereske­delemfejlesztéstől az igazságszolgáltatás reformjáig számos témában hallhatnak előadásokat szegedi szakemberektől a résztvevők. Tegnap eltemették Hajdú Imrét Szűk családi körben helyezték örök nyugalomra a hét végén a mindszenti temetőben Hajdú Imre hamvait. A férfi április 6-án Hódmezővásárhely és Szentes között, a mentőautóban hunyt el, s „mindszenti betegként" vált ismertté az ország nyilvánossága előtt. A gyászszertartáson részt vett Lázár János, Hódmezővásár­hely polgármestere, a térség or­szággyűlési képviselője is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom