Délmagyarország, 2007. március (97. évfolyam, 51-76. szám)

2007-03-10 / 59. szám

SZOMBAT, 2007. MÁRCIUS 10. • MEGYEI TŰKOR* 7 PRIMOROK ARA A MARS TERI PIACON FORINTBAN Forrás: DM-gyűjtés DM-grafika újhagyma (csomó) retek (csomó) fejes saláta (db) karalábé (db) sárgarépa (csomó) 45-60 40-80 100-150 130-150 180-210 Együttműködés a fehérarcú saki megmentéséért Shakira a Szegedi Vadasparkban Fehérarcú saki született a Sze­gedi Vadasparkban. Kislány, ne­ve - stílszerűen - Shakira; az öthetes apróságot a közönség is láthatja. Már amennyi látszik belőle - a látogatók most még főleg az ap­rócska szempárt észlelhetik a szorosan anyjához simuló kö­lyökből. A Szegedi Vadaspark­ban már közel tíz fehérarcú saki látta meg a napvilágot az utóbbi években - mondja Veprik Ró­bert igazgató. S ha egy állat sza­porodik a fogságban, minden­képpen azt jelenti: jól érzi ma­gát. Érezheti is, köszönhetően a kitűnő körülményeknek, és a speciálisan a sakik s a különbö­ző karmosmajmok számára összeállított extra ásványia­nyag-, vitamin- és fehérjetartal­mú tápnak, melyet egy évtized munkájával kísérleteztek ki s tökéletesítettek az intézmény szakemberei Egyházi Istvántól Gősi Gáboron át Veprik Róber­tig. A vadaspark együttműkö­dik a többi, nagy európai állat­kerttel, a szabad természetben ­az állatok dél-amerikai őshazá­jában folyó erdőirtások miatt ­már a kipusztulás szélére került sakik, illetve a karmosmajmok megmentésében. ECS. SATAN- VAGY SAMAN? A fehérarcú saki sátánmajom néven is ismeretes, bár sokkal inkább ta­láló lenne a „sámánmajom" elneve­zés, hisz az állatka jellegzetes „ál­arca" tényleg a sámán maszkjára hasonlít - míg „sátán"-nak egyál­talában nem sátán. Fehérarcú sakit csak Szegeden láthatnak az emberek Magyaror­szágon Fotó: Frank Yvette Igazi filmes kaszkadőri karriert futott be a vásárhelyi férfi Rózsa Sándorral párbajozott Perényi János Sok a friss zöldhagyma, saláta, retek - kevés a vevő Primőrmustra a Mars téren Lovastudása révén igazi filmes kaszkadőri kar­riert futott be a hetvenes-nyolcvanas években a vásárhelyi Perényi János. Játszott betyárokat ül­döző perzekutort, harcolt Rózsa Sándorral, sőt a betyárvezér szerepébe bújva a pusztanyolcast is megörökítette a filmszalag. Lovastudása révén került filmes közegbe 1970-ben az akkor már régen Vásárhelyen élő, ám éppen ha­tárőri szolgálatot teljesítő Perényi János. Ebben az esztendőben forgatta Szinetár Miklós a Rózsa Sán­dor című tévéfilmsorozatát, s ehhez keresett lovas kaszkadőröket. - Eljöttek hozzánk a filmgyári szakemberek, s magukkal hozták azokat az akkumulátoros nyergeket, amelyek lehetővé teszik, hogy a lo­vak elbukjanak egy-egy felvétel erejéig anélkül, hogy megsérülnének. Felnyergeltek néhány lo­vat, s ott kellett az esést és a bukást gyakorolni a fűrészporral felszórt fedeles lovardában. Jó egy hónappal később hármunkat választottak ki, s vittek el Pestre, hogy lovas kaszkadőrt faragja­nak belőlünk - mesélte Perényi János, hogyan is keveredett bele a Magyar Televízió egyik népsze­rű filmsorozatába, a Rózsa Sándorba. A híres be­tyárról szóló, Oszter Sándor főszereplésével ké­szült sorozatot több helyszínen is forgatták, így a bugaci pusztán, Algyőn, Izsákon és a pasaréti filmgyárban, valamint Kunszentmiklós határá­ban. - Itt akkor még nem messze egymástól állt há­rom nádtetős tanya, amelyek köré egy kis falut épí­tettek kovácsműhellyel és templommal. Amikor megláttam, földbe gyökerezett a lábam, hogy ilyen létezik. Aztán láttam, hogy a falu nagy része csak díszlet, azaz a mozivarázs része. Emlékei még ma is nagyon elevenek, nem vélet­lenül, hiszen - ahogy mondta - mindez akkora él­ményt jelentett a számára, amit hétköznapi ember el sem tud képzelni. Lovasbravúrjait sértetlenül úszta meg, nem tört csontja. A LOVASEMBER |H Perényi János nagyapjának még ménese volt, de az édesapja is tartott lovat. A család 1961-ből költözött Me­zőberényből Vásárhelyre, miután a tsz-központtá kijelölt tanyájukból menniük kellett. Sokat tanult a vásárhelyi méntelepen és a barattyosi csikótelepen dolgozóktól. Itt a ménest is őrizhette lóhátról. Alapító tagja volt a Medosz lovas szakosztályának. Határőrként ismét lóhát­ra került. Lovak közelében dolgozott a Gorzsai Állami Gazdaságban, a Lenin Tsz-ben is. Alapított magán-lovas­iskolát, s ma is több mint tíz lova van, és szürkemarhá­kat tenyészt. lenül estem a puha homokba, hogy még a föld is megfordult velem. Perényi János a sorozatban több szerepet is ját­szott, volt perzekutor, azaz pandúr, lovagolt betyár­ként, és Oszter Sándor lovas dublőreként mutatta be a híres pusztanyolcast is, amely során egy vadul vágtató nyolcas fogat két lovának hátán vetette meg a lábát. És kapott egy néhánymondatos szere­pet, mégpedig gulyásbojtárként. - Nagyon jó viszonyt alakítottam ki a színészek­kel, Oszter Sándorral, Cserhalmi Gyurival, Piros Il­dikóval, Raksányi Gellérttel, a perzekutorok vezé­rét játszó Basilides Zoltánnal, Muszte Annával és Horváth Terivel. Cserhalmi Gyurival ma is beszél­getünk, ha találkozunk valahol - tette hozzá. Perényi János a Rózsa Sándor után játszott a Gyula vitéz télen nyáron, a Büntetőexpedíció, az Árpád, a cigány és a Csillagbörtön című filmben. Utoljára az 1985-ben készült Musztánglegendában szerepelt, amelyben a címszereplő lovat is idomí­totta. - Utána elmaradtam a filmektől, mert megnő­sültem, gyermekeim születtek, de a pusztanyolcas­sal még sokszor szerepeltem a megyében - mondta a ma már egyéni gazdálkodóként dolgozó agronó­mus. KOROM ANDRÁS Az utóbbi két hónapban egyre kevesebb vásárló fordul meg a piacon - panaszkodnak az áru­sok. A faasztalokra került pri­mőrök talán lendíthetnek a for­galmon: gyönyörű zöldhagyma, saláta, retek kelleti magát a lá­dákban. Kényelmesen elfértünk tegnap délelőtt a Mars téri piac asztal­sorai között, nem hömpölygött a vásárlók tömege. Láttunk jó néhány üres asztalt is: vannak olyan árusok, akik ezen a na­pon már ki sem jönnek. Úgy gondolják, nem éri meg kicsi pénzért egész nap itt álldogál­ni. Mások szerint nincs az em­bereknek pénzük vásárolni, többen pedig az élelmiszerlán­cok alacsonyan tartott árait hi­báztatják. Pedig most érdemes a Mars téren nézelődni: a faasz­talokon szebbnél szebb friss zöldségek kínálják magukat. Megjelentek a primőrök, gyö­nyörű retket, salátát, répát vá­sárolhatunk. Az újhagyma még zsenge, a fehér szára és a fűzöld levele szinte kelleti magát. - Nem volt igazi tél, nem pusztultak el a kártevők, de ez a mi termésünkön nem látszik - mondták büszkén a röszkei asszonyok. Maksa Sándorné öt éve árul a Mars téren, idén egy hónapja jött ki először. Szépek a terményei, de ő is kevesellte a vásárlókat. Odébb, a sorok má­sik végén a sándorfalvi Czec­zon János két sorban is árult, ide-oda forgott az asztalok kö­zött. Akadtak vevői szép szám­mal. Került a kosarakba egy csomó szép sárgarépa 200 fo­rintért, retek 80-ért, fejes salá­ta 140-ért. - Tizenöt éve árulok itt a Mars téren, két hektár föl­dem van Ásotthalmon, a ker­tem meg otthon. Jó a termés, de gyenge a forgalom - össze­gezte az ősz hajú férfi, és már oda is lépett a következő vásár­lóhoz. A szemközti piacszéli soron földre halmozott nagy ládák­ban díszelgett a retek Barna Pálnénál. A 70 esztendős rösz­kei asszony répát, gyökeret, zel­lert is termel kertjében. Ő nem - Egyszer azonban mégis pórul jártam, Kecske­mét határában az ősborókás területén forgattuk a katonafogás című jelenetet, amelyben perzekutor szerepben meg kellett küzdenem Rózsa Sándorral. A forgatókönyv szerint a betyárvezér kilőtte alólam a lovat, s én a földre buktam. Ám olyan szerencsét­A legfiatalabb vásárló, Takács Anna retket nézeget a piacon Fotó: Frank Yvette dent, megjegyzem az árakat, és azt is, hol láttam a legszebb árut, aztán az utolsó körben megveszek mindent - árulta el vásárlási szokásait Végh Pálné. A szegedi asszony elégedett a minőséggel. Mint mondta, semmiért nem cserélné fel a Mars teret az élelmiszerüzletek pultjával. Nagyon szép retket és salátát vásárolt, jó lesz az unokáknak. Elégedetten távozott a sorok közül Szabó Eva is: karalábé, retek, káposzta, répa, újhagy­ma és tojás kandikált ki a kosa­rából. - Amikor megjelennek a pri­mőrök, hetente többször kijö­vök friss zöldséget venni. Nincs is jobb annál, amikor herseg a fogunk alatt a nyers ré­pa, a roppanós retek! - mondta nevetve a fiatal nő. NYEMCSOK ÉVA Perényi János a Rózsa Sándor című film forgatásán és a vásárhelyi gazdásznapon Fotó: Tésik Attila a vevőkre, hanem az időjárásra panaszkodott. - Most kellene ültetni, de senki nem mer. Fé­lünk a fagytól. Ez a tél nem volt jó a földnek. Azt szeretjük, ha fagy van és hó, akkor nem kell szórni a vegyszert. Enyhe tél ide, árak oda, azért akadt jócskán vásárló, aki elé­gedett volt a piac pénteki kíná­latával. A sztár ez alkalommal a retek volt. - Minden alkalom­mal ugyanazt a taktikát válasz­tom. Először végignézek min-

Next

/
Oldalképek
Tartalom