Délmagyarország, 2007. március (97. évfolyam, 51-76. szám)

2007-03-10 / 59. szám

SZOMBAT, 2007. MÁRCIUS 10. • MEGYEI TŰKOR* 7 PRIMOROK ARA A MARS TERI PIACON FORINTBAN Forrás: DM-gyűjtés DM-grafika újhagyma (csomó) retek (csomó) fejes saláta (db) karalábé (db) sárgarépa (csomó) 45-60 40-80 100-150 130-150 180-210 Együttműködés a fehérarcú saki megmentéséért Shakira a Szegedi Vadasparkban Fehérarcú saki született a Szegedi Vadasparkban. Kislány, neve - stílszerűen - Shakira; az öthetes apróságot a közönség is láthatja. Már amennyi látszik belőle - a látogatók most még főleg az aprócska szempárt észlelhetik a szorosan anyjához simuló kölyökből. A Szegedi Vadasparkban már közel tíz fehérarcú saki látta meg a napvilágot az utóbbi években - mondja Veprik Róbert igazgató. S ha egy állat szaporodik a fogságban, mindenképpen azt jelenti: jól érzi magát. Érezheti is, köszönhetően a kitűnő körülményeknek, és a speciálisan a sakik s a különböző karmosmajmok számára összeállított extra ásványianyag-, vitamin- és fehérjetartalmú tápnak, melyet egy évtized munkájával kísérleteztek ki s tökéletesítettek az intézmény szakemberei Egyházi Istvántól Gősi Gáboron át Veprik Róbertig. A vadaspark együttműködik a többi, nagy európai állatkerttel, a szabad természetben az állatok dél-amerikai őshazájában folyó erdőirtások miatt már a kipusztulás szélére került sakik, illetve a karmosmajmok megmentésében. ECS. SATAN- VAGY SAMAN? A fehérarcú saki sátánmajom néven is ismeretes, bár sokkal inkább találó lenne a „sámánmajom" elnevezés, hisz az állatka jellegzetes „álarca" tényleg a sámán maszkjára hasonlít - míg „sátán"-nak egyáltalában nem sátán. Fehérarcú sakit csak Szegeden láthatnak az emberek Magyarországon Fotó: Frank Yvette Igazi filmes kaszkadőri karriert futott be a vásárhelyi férfi Rózsa Sándorral párbajozott Perényi János Sok a friss zöldhagyma, saláta, retek - kevés a vevő Primőrmustra a Mars téren Lovastudása révén igazi filmes kaszkadőri karriert futott be a hetvenes-nyolcvanas években a vásárhelyi Perényi János. Játszott betyárokat üldöző perzekutort, harcolt Rózsa Sándorral, sőt a betyárvezér szerepébe bújva a pusztanyolcast is megörökítette a filmszalag. Lovastudása révén került filmes közegbe 1970-ben az akkor már régen Vásárhelyen élő, ám éppen határőri szolgálatot teljesítő Perényi János. Ebben az esztendőben forgatta Szinetár Miklós a Rózsa Sándor című tévéfilmsorozatát, s ehhez keresett lovas kaszkadőröket. - Eljöttek hozzánk a filmgyári szakemberek, s magukkal hozták azokat az akkumulátoros nyergeket, amelyek lehetővé teszik, hogy a lovak elbukjanak egy-egy felvétel erejéig anélkül, hogy megsérülnének. Felnyergeltek néhány lovat, s ott kellett az esést és a bukást gyakorolni a fűrészporral felszórt fedeles lovardában. Jó egy hónappal később hármunkat választottak ki, s vittek el Pestre, hogy lovas kaszkadőrt faragjanak belőlünk - mesélte Perényi János, hogyan is keveredett bele a Magyar Televízió egyik népszerű filmsorozatába, a Rózsa Sándorba. A híres betyárról szóló, Oszter Sándor főszereplésével készült sorozatot több helyszínen is forgatták, így a bugaci pusztán, Algyőn, Izsákon és a pasaréti filmgyárban, valamint Kunszentmiklós határában. - Itt akkor még nem messze egymástól állt három nádtetős tanya, amelyek köré egy kis falut építettek kovácsműhellyel és templommal. Amikor megláttam, földbe gyökerezett a lábam, hogy ilyen létezik. Aztán láttam, hogy a falu nagy része csak díszlet, azaz a mozivarázs része. Emlékei még ma is nagyon elevenek, nem véletlenül, hiszen - ahogy mondta - mindez akkora élményt jelentett a számára, amit hétköznapi ember el sem tud képzelni. Lovasbravúrjait sértetlenül úszta meg, nem tört csontja. A LOVASEMBER |H Perényi János nagyapjának még ménese volt, de az édesapja is tartott lovat. A család 1961-ből költözött Mezőberényből Vásárhelyre, miután a tsz-központtá kijelölt tanyájukból menniük kellett. Sokat tanult a vásárhelyi méntelepen és a barattyosi csikótelepen dolgozóktól. Itt a ménest is őrizhette lóhátról. Alapító tagja volt a Medosz lovas szakosztályának. Határőrként ismét lóhátra került. Lovak közelében dolgozott a Gorzsai Állami Gazdaságban, a Lenin Tsz-ben is. Alapított magán-lovasiskolát, s ma is több mint tíz lova van, és szürkemarhákat tenyészt. lenül estem a puha homokba, hogy még a föld is megfordult velem. Perényi János a sorozatban több szerepet is játszott, volt perzekutor, azaz pandúr, lovagolt betyárként, és Oszter Sándor lovas dublőreként mutatta be a híres pusztanyolcast is, amely során egy vadul vágtató nyolcas fogat két lovának hátán vetette meg a lábát. És kapott egy néhánymondatos szerepet, mégpedig gulyásbojtárként. - Nagyon jó viszonyt alakítottam ki a színészekkel, Oszter Sándorral, Cserhalmi Gyurival, Piros Ildikóval, Raksányi Gellérttel, a perzekutorok vezérét játszó Basilides Zoltánnal, Muszte Annával és Horváth Terivel. Cserhalmi Gyurival ma is beszélgetünk, ha találkozunk valahol - tette hozzá. Perényi János a Rózsa Sándor után játszott a Gyula vitéz télen nyáron, a Büntetőexpedíció, az Árpád, a cigány és a Csillagbörtön című filmben. Utoljára az 1985-ben készült Musztánglegendában szerepelt, amelyben a címszereplő lovat is idomította. - Utána elmaradtam a filmektől, mert megnősültem, gyermekeim születtek, de a pusztanyolcassal még sokszor szerepeltem a megyében - mondta a ma már egyéni gazdálkodóként dolgozó agronómus. KOROM ANDRÁS Az utóbbi két hónapban egyre kevesebb vásárló fordul meg a piacon - panaszkodnak az árusok. A faasztalokra került primőrök talán lendíthetnek a forgalmon: gyönyörű zöldhagyma, saláta, retek kelleti magát a ládákban. Kényelmesen elfértünk tegnap délelőtt a Mars téri piac asztalsorai között, nem hömpölygött a vásárlók tömege. Láttunk jó néhány üres asztalt is: vannak olyan árusok, akik ezen a napon már ki sem jönnek. Úgy gondolják, nem éri meg kicsi pénzért egész nap itt álldogálni. Mások szerint nincs az embereknek pénzük vásárolni, többen pedig az élelmiszerláncok alacsonyan tartott árait hibáztatják. Pedig most érdemes a Mars téren nézelődni: a faasztalokon szebbnél szebb friss zöldségek kínálják magukat. Megjelentek a primőrök, gyönyörű retket, salátát, répát vásárolhatunk. Az újhagyma még zsenge, a fehér szára és a fűzöld levele szinte kelleti magát. - Nem volt igazi tél, nem pusztultak el a kártevők, de ez a mi termésünkön nem látszik - mondták büszkén a röszkei asszonyok. Maksa Sándorné öt éve árul a Mars téren, idén egy hónapja jött ki először. Szépek a terményei, de ő is kevesellte a vásárlókat. Odébb, a sorok másik végén a sándorfalvi Czeczon János két sorban is árult, ide-oda forgott az asztalok között. Akadtak vevői szép számmal. Került a kosarakba egy csomó szép sárgarépa 200 forintért, retek 80-ért, fejes saláta 140-ért. - Tizenöt éve árulok itt a Mars téren, két hektár földem van Ásotthalmon, a kertem meg otthon. Jó a termés, de gyenge a forgalom - összegezte az ősz hajú férfi, és már oda is lépett a következő vásárlóhoz. A szemközti piacszéli soron földre halmozott nagy ládákban díszelgett a retek Barna Pálnénál. A 70 esztendős röszkei asszony répát, gyökeret, zellert is termel kertjében. Ő nem - Egyszer azonban mégis pórul jártam, Kecskemét határában az ősborókás területén forgattuk a katonafogás című jelenetet, amelyben perzekutor szerepben meg kellett küzdenem Rózsa Sándorral. A forgatókönyv szerint a betyárvezér kilőtte alólam a lovat, s én a földre buktam. Ám olyan szerencsétA legfiatalabb vásárló, Takács Anna retket nézeget a piacon Fotó: Frank Yvette dent, megjegyzem az árakat, és azt is, hol láttam a legszebb árut, aztán az utolsó körben megveszek mindent - árulta el vásárlási szokásait Végh Pálné. A szegedi asszony elégedett a minőséggel. Mint mondta, semmiért nem cserélné fel a Mars teret az élelmiszerüzletek pultjával. Nagyon szép retket és salátát vásárolt, jó lesz az unokáknak. Elégedetten távozott a sorok közül Szabó Eva is: karalábé, retek, káposzta, répa, újhagyma és tojás kandikált ki a kosarából. - Amikor megjelennek a primőrök, hetente többször kijövök friss zöldséget venni. Nincs is jobb annál, amikor herseg a fogunk alatt a nyers répa, a roppanós retek! - mondta nevetve a fiatal nő. NYEMCSOK ÉVA Perényi János a Rózsa Sándor című film forgatásán és a vásárhelyi gazdásznapon Fotó: Tésik Attila a vevőkre, hanem az időjárásra panaszkodott. - Most kellene ültetni, de senki nem mer. Félünk a fagytól. Ez a tél nem volt jó a földnek. Azt szeretjük, ha fagy van és hó, akkor nem kell szórni a vegyszert. Enyhe tél ide, árak oda, azért akadt jócskán vásárló, aki elégedett volt a piac pénteki kínálatával. A sztár ez alkalommal a retek volt. - Minden alkalommal ugyanazt a taktikát választom. Először végignézek min-