Délmagyarország, 2007. március (97. évfolyam, 51-76. szám)
2007-03-10 / 59. szám
8 •MEGYEI TÜKÖR" SZOMBAT, 2007. MÁRCIUS 10, Isten városa a Belvárosiban MUNKATÁRSUNKTÓL A Világmegváltók filmklubban kedden 3 órától Fernando Melrelles és Kátia Lund Isten városa című filmjét vetítik a Belvárosi moziban. A vetítés után Ibos Éva művészettörténész, médiatanár vezetésével beszélgethetnek a nézők az alkotásról a Casablanca kávézóban. A belépőjegyek ára 200 forint. Az a diák, aki a legtöbb vetítésen és az azt követő beszélgetésen részt vesz május 31-éig, fődíjként egy digitális kamerát nyer, amellyel elkészítheti elsó filmjét. Elhunyt Kocsis György Holnapután ünnepelte volna 44. születésnapját Kocsis György színművész, a Szegedi Nemzeti Színház társulatának népszerű tagja, akit tegnap kollégái holtan találtak Kelemen utcai színészlakásában. Előző este még próbált a jövő keddi premierre: a Beszélő fejek egyik monológját játszotta volna. Hétfőn este még együtt ünnepeltük Király Levente 70. születésnapját a kisszínházban, akkor mondta: nagy feladat a Bennett-monológ, tíz sűrűn gépelt oldal, amit nem elég megtanulni, élettel is meg kell tölteni. Arra kért. ha tehetem, ne a premieren nézzem meg, várjak egy-két előadást. Azt már a produkció rendezője, Székhelyi lózsel mondta el tegnap: A bokrok alján című írás egy középkorú gyermekbolond emberről szól, akinek egy tragédia folytán nem lehet saját gyermeke, és akit ez a helyzet a pedofíba felé sodort, s ezért mint visszaeső bánást magánzárkába csukták. A színidirektor szerint elementáris erejű humanista történet egy olyan témáról, amellyel kapcsolatban a társadalmi előítéletek végzetesek és végletesek. Bennett a prejudícium bűne ellen írta ezt a szerepnovellát. Kocsis Györgyben olyan előadóra talált, aki elképesztő önazonossággal, emberismerettel és színészi bravúrral keltette életre a figurát. Rendkívüli előadás volt születőben. Már épp elkészült a szereppel, amikor elragadta a halál. Kocsis György 1963-ban Makón született, a szegedi Radnótiban érettségizett, majd 1986-ban szerzett diplomát a színművészeti operett-musical szakán. A Mikroszkóp Színpadon kezdte a pályát, majd az egri Gárdonyi Géza Színházhoz szerződött, az elmúlt másfél évtizedben pedig a fél országot végigjátszotta, lói énekelt és táncolt, kiváló parodizáló képességgel rendelkezett. Karakterszerepekben. kisemberek ábrázolásával is mindig óriási sikert aratott. Reklámfilmekből is ismerhették a tévénézők. Emlékszem, fergeteges humorral adta a Szentivánéji álom Tisbéjét Alföldi Róbert szegedi produkciójában. Akkor is majd megszakadt a szegedi publikum a nevetéstől, amikor a büdös Banyát játszotta az Indul a bakterházban, vagy Kudelkát, az inasok gyöngyét a Marica grófnőben. Kocsmárosként a Portugálban, Ardonjak földbirtokosként a Galóczában is emlékezetes alakítást nyújtott. Legutóbb a láték a kastélyban és Az alhangya előadásain lépett színpadra. Hogy nem csak karakterszínész volt, azt többek között Síptos úrként bizonyította az Üvegcipőben. Élete nagy ajándékának tartotta, hogy megkapta Szegeden ezt a legendás szerepet. Özvegy édesanyján kívül csak a színház létezett számára. Néhány évvel ezelőtt betegsége hosszú hónapokra leparancsolta a színpadról: két, lábon kihordott szívinfarktusa után teljesen kimerült, mellhártyagyulladást kapott, ötórás bvpass beavatkozás mentette meg az életét. Azután mondta nekem: „ha nem lennék ilyen jókedvű, az életet mindig pozitívan szemlélő, alapvetően optimista ember, biztosan padlót fogtam volna". Úgy élt. hogy tudta: bármikor meghalhat. Imádta Szegedet, visszajárt Makóra is. Mindenhol régi barátok várták. Nem ismertem olyan embert, aki ne szerette volna. Három év után tavaly szerződött vissza Szegedre. Nagy feladatok várták: Darvasi László Bolond Helga című drámájának egyik főszerepére is készült. Borzongató az egybeesés: szerdán hosszú betegség után elment kedves kollégája-barátja. Szakácsi Sándor, akivel a Pesti Színházban együtt játszották a La Mancha lovagját. Don Quijotét másnap éjjel hűséges fegyverhordozója. Sancho Panza is követte a halálba. HOLLÓSI ZSOLT A gyermekorvosnő egyedül utazik az érintetlen helyszínekre Bordányból Bhutánba A bordányi gyermekorvos, Kovács Julianna a napokban érkezett haza Bhutánból. Több hetet töltött az India melletti kis országban, miután Bordányban „levezényelte" az influenzajárványt. A doktornő tíz éve keres föl egzotikus, érintetlen tájakat, útjai emléktúrák is. Bhutánba bejutni ritka szerencse: a parányi hegyi királyság évente csak pár ezer turistának ad vízumot. Kovács fulianna bordányi gyermekháziorvos érdeklődése a világ egzotikus helyszínei iránt nem új keletű. Már gyerekként is szeretett volna utazni, de mivel szegény családban nőtt föl, a deszki nagymamánál messzebbre nemigen jutott el. Orvosként aztán jött a sok ügyelet, majd a gyerek, így a vágyak egészen tíz évvel ezelőttig nem váltak valóra. Emlékúttá lett utazások Először 1998-ban egy kolléganője rábeszélésére, őt kísérve utazott Izraelbe Kovács doktornő. Két évvel később Dél-Amerika volt az úti cél: Brazíliában, Bolíviában és Peruban jártak. Ezzel útitársa nagy vágya teljesült. Az utazás alatt azonban felerősödött kolléganője betegsége, aki a viszszatérésúk utáni nap végleg elutazott a földi világból - emlékezett vissza szomorúan a doktornő. Azóta emlékűt is minden egzotikus országban tett látogatása - partner nélkül indul újabb és újabb felfedezőutakra. Ilyenkor minden gondot hátrahagyva, mobil és laptop nélkül pihen és feltöltődik. A következő években bejárta Délkelet-Ázsia jelentős részét: Burmát, Mianmart, Vietnamot, Laoszt, Kambodzsát A bordányi orvosnő egy buddhista kegyhelynél Fotó: DM/fíV sért pedig - a legnépszerűbb fesztiválidőszakban - napi 200 dollárt kérnek fejenként. Igaz, ebben benne van az étkezés, a közlekedés és a szállás költsége is. Indiához képest átütő a kontraszt: a doktornő szerint az országban csend, nyugalom, békesség honol, nyoma sincs az erőszakos koldusoknak - viszont nagyon erős a buddhista tradíció. Mindenhol imazászlók és -malmok, népviseltben járó helyiek, szerzetesek, a szegénység ellenére is barátságos, kedves emberek fogadták őket. Az ott élők többsége beszél angolul, saját nyelvük leginkább a tibetire hasonlít. Mindenki megosztja másokkal-saját javait a turistákkal pedig a lenyűgöző, érintetlen természeti környezetet és az évszázados hagyományokat. Az itteni étel már a bordányi doktornőnek is megfelelt: egy hét India után Bhutánban evett először jóízűen, az egészségügyi veszélyektől mentesen. Igaz, ebben közrejátszott életelve is: mértékletesen szinte minden kipróbálható. T.R. VEDVE A KÜLVILÁGTÓL £ A Himalája keleti lejtői mellett fekvő Bhutánt a tibetiek alapították a 17. században. A dunántúlnyi méretű hegyi királyságot mindössze kétmilliöan lakják, az évente korlátozott számban beengedett turistákat a hétezer méternél magasabb, szentnek tartott hegyekre nem engedik fői. Az ország egyetlen reptere a fővárostól. Thimbutól távolabb esik. Csak két repülőjárat szállhat le: mindkettő a királyi légitársaság gépe, és horribilis a jegyek ára. Egyedül itt él a fakin nevű szarvasmarhaszerű állat és a vidék növényvilága is rendkívül változatos, egyedülálló. most pedig Északkelet-Indiát és Bhutánt. Körösi Csornától a májkrémig Kalkuttában főként ősi hindu templomokkal ismerkedtek, közben pedig megérintette őket a szélsőséges nyomor és gazdagság keveredése: a nyüzsgő, kaotikus forgalmú, mocskos utcák bűze, a számtalan népcsoport, az utcán élők, a leprás koldusok látványa a pompás templomok árnyékában. Mivel a mosolygós doktornőre mindenhol tapadnak a gyerekek, ezért minden alkalommal felkészülve indul útnak. Táskája mindig többkilónyi keménycukorkát rejt, amiért sosem marad el a helyi gyerkőcök hálája. Kalkuttából dzsippel a teájáról is híres Dardzsilingbe utaztak. Az India és Tibet határvidékén lévő városban ellátogattak egy tibeti menekülttáborba és a magyar utazó, az angol-tibeti szótár megalkotója, Körösi Csorna Sándor sírjához, amit még ma is gondoznak a rá hálával emlékező helyiek. A doktornő nemigen kedveli a chillis-currys indiai konyhát, így leginkább rizsen, banánon és lekváros kenyéren élt - elkerülve a komólyabb gyomorrontást. Az egyik legnagyobb kincsnek egy utastárs táskájából előkerült májkrém számított, amit keksszel ettek meg. Megbetegedni persze a víztől is lehet, ezért palackozottat ittak és használtak még fogmosáshoz is. A távoli tájakon előírt - hepatitisz, sárgaláz és tífusz elleni - védőoltásokat már korábban felvette. Buddhista mosolyok földjén Dzsippel jutottak el Bhutánba is, ami - mivel alig harminc éve nyitott csak a látogatók előtt - a globalizáció hatásaitól még érintetlen. A király ezt meg is akarja őrizni, ezért évente csak 3-5 ezer turistavízumot ad ki, a tartózkodá„iíSST. Kovács Julianna barátokra is lelt L - VZLSEiAf M ZT r mucrnoRSZAí, nck EL A SZCOTCtl ELODOI1TORE, DJAIlAk, tZAVAZZAnAK! 2007. március 23.. 18.00 Tóth József Színházterem, lépő ára: 400 Ft pő egy sorsjegy, mellyel mm Fellépnek: Dél-Alföldi Négyesfogat Hegedűs zenekar Kabala együttes Murphy együttes Palotai Zenekar Pető zenekar Révész együttes A rendezvény főtámogatója: Belépőárusítás: a Délmagyarország és a Délvilág ügyfélszolgálatain: Hmv.-hely, Szegfű u. 1-3., tel.: 62/242-419, Szentes, Kossuth u. 8., tel.: 63/314-838, Makó, Szegedi u. 9-13. tel.: 62/213-198, Szeged, Kölcsey u. 5., tel.: 62/310-933, Szabadkai út 20., tel.: 62/567-835. A szervezők a műsorváltozás jogát fenntartják! HANGSZER ZENEMŰ www.csermok.hu