Délmagyarország, 2007. március (97. évfolyam, 51-76. szám)

2007-03-10 / 59. szám

8 •MEGYEI TÜKÖR" SZOMBAT, 2007. MÁRCIUS 10, Isten városa a Belvárosiban MUNKATÁRSUNKTÓL A Világmegváltók filmklubban kedden 3 órától Fernando Mel­relles és Kátia Lund Isten vá­rosa című filmjét vetítik a Bel­városi moziban. A vetítés után Ibos Éva művészettörténész, médiatanár vezetésével beszél­gethetnek a nézők az alkotás­ról a Casablanca kávézóban. A belépőjegyek ára 200 forint. Az a diák, aki a legtöbb vetítésen és az azt követő beszélgetésen részt vesz május 31-éig, fődíj­ként egy digitális kamerát nyer, amellyel elkészítheti elsó filmjét. Elhunyt Kocsis György Holnapután ünnepelte volna 44. születésnapját Kocsis György színművész, a Szegedi Nemzeti Színház társulatának népszerű tagja, akit tegnap kol­légái holtan találtak Kelemen utcai színészlakásában. Előző este még próbált a jövő keddi premierre: a Beszélő fejek egyik monológját játszotta volna. Hétfőn este még együtt ünne­peltük Király Levente 70. szüle­tésnapját a kisszínházban, ak­kor mondta: nagy feladat a Ben­nett-monológ, tíz sűrűn gépelt oldal, amit nem elég megtanul­ni, élettel is meg kell tölteni. Ar­ra kért. ha tehetem, ne a premi­eren nézzem meg, várjak egy-két előadást. Azt már a produkció ren­dezője, Székhelyi lózsel mondta el tegnap: A bokrok alján című írás egy középkorú gyermekbolond emberről szól, akinek egy tragédia folytán nem lehet saját gyermeke, és akit ez a helyzet a pedofíba felé sodort, s ezért mint visszaeső bánást magánzárkába csukták. A színi­direktor szerint elementáris erejű humanista történet egy olyan té­máról, amellyel kapcsolatban a társadalmi előítéletek végzetesek és végletesek. Bennett a prejudícium bűne ellen írta ezt a szerepnovel­lát. Kocsis Györgyben olyan előadóra talált, aki elképesztő önazonos­sággal, emberismerettel és színészi bravúrral keltette életre a figurát. Rendkívüli előadás volt születőben. Már épp elkészült a szereppel, amikor elragadta a halál. Kocsis György 1963-ban Makón született, a szegedi Radnótiban érettségizett, majd 1986-ban szerzett diplomát a színművészeti operett-musical szakán. A Mikroszkóp Színpadon kezdte a pályát, majd az egri Gárdonyi Géza Színházhoz szerződött, az elmúlt másfél évtizedben pedig a fél országot végigjátszotta, lói énekelt és táncolt, kiváló parodizáló képességgel rendelkezett. Karaktersze­repekben. kisemberek ábrázolásával is mindig óriási sikert aratott. Reklámfilmekből is ismerhették a tévénézők. Emlékszem, fergeteges humorral adta a Szentivánéji álom Tis­béjét Alföldi Róbert szegedi produkciójában. Akkor is majd meg­szakadt a szegedi publikum a nevetéstől, amikor a büdös Banyát játszotta az Indul a bakterházban, vagy Kudelkát, az inasok gyön­gyét a Marica grófnőben. Kocsmárosként a Portugálban, Ardonjak földbirtokosként a Galóczában is emlékezetes alakítást nyújtott. Legutóbb a láték a kastélyban és Az alhangya előadásain lépett színpadra. Hogy nem csak karakterszínész volt, azt többek között Síptos úrként bizonyította az Üvegcipőben. Élete nagy ajándéká­nak tartotta, hogy megkapta Szegeden ezt a legendás szerepet. Özvegy édesanyján kívül csak a színház létezett számára. Néhány évvel ezelőtt betegsége hosszú hónapokra leparancsolta a színpadról: két, lábon kihordott szívinfarktusa után teljesen kimerült, mellhár­tyagyulladást kapott, ötórás bvpass beavatkozás mentette meg az éle­tét. Azután mondta nekem: „ha nem lennék ilyen jókedvű, az életet mindig pozitívan szemlélő, alapvetően optimista ember, biztosan padlót fogtam volna". Úgy élt. hogy tudta: bármikor meghalhat. Imádta Szegedet, visszajárt Makóra is. Mindenhol régi barátok várták. Nem ismertem olyan embert, aki ne szerette volna. Három év után tavaly szerződött vissza Szegedre. Nagy feladatok várták: Darvasi László Bolond Helga című drámájának egyik főszerepére is készült. Borzongató az egybeesés: szerdán hosszú betegség után el­ment kedves kollégája-barátja. Szakácsi Sándor, akivel a Pes­ti Színházban együtt játszották a La Mancha lovagját. Don Quijotét másnap éjjel hűséges fegyverhordozója. Sancho Pan­za is követte a halálba. HOLLÓSI ZSOLT A gyermekorvosnő egyedül utazik az érintetlen helyszínekre Bordányból Bhutánba A bordányi gyermekorvos, Ko­vács Julianna a napokban érke­zett haza Bhutánból. Több hetet töltött az India melletti kis or­szágban, miután Bordányban „levezényelte" az influenzajár­ványt. A doktornő tíz éve keres föl egzotikus, érintetlen tájakat, útjai emléktúrák is. Bhutánba bejutni ritka szerencse: a pará­nyi hegyi királyság évente csak pár ezer turistának ad vízumot. Kovács fulianna bordányi gyer­mekháziorvos érdeklődése a világ egzotikus helyszínei iránt nem új keletű. Már gyerekként is szere­tett volna utazni, de mivel sze­gény családban nőtt föl, a deszki nagymamánál messzebbre nem­igen jutott el. Orvosként aztán jött a sok ügyelet, majd a gyerek, így a vágyak egészen tíz évvel ez­előttig nem váltak valóra. Emlékúttá lett utazások Először 1998-ban egy kolléga­nője rábeszélésére, őt kísérve utazott Izraelbe Kovács doktor­nő. Két évvel később Dél-Ameri­ka volt az úti cél: Brazíliában, Bo­líviában és Peruban jártak. Ezzel útitársa nagy vágya teljesült. Az utazás alatt azonban felerősödött kolléganője betegsége, aki a visz­szatérésúk utáni nap végleg el­utazott a földi világból - emléke­zett vissza szomorúan a doktor­nő. Azóta emlékűt is minden eg­zotikus országban tett látogatása - partner nélkül indul újabb és újabb felfedezőutakra. Ilyenkor minden gondot hátrahagyva, mobil és laptop nélkül pihen és feltöltődik. A következő években bejárta Délkelet-Ázsia jelentős részét: Burmát, Mianmart, Viet­namot, Laoszt, Kambodzsát ­A bordányi orvosnő egy buddhista kegyhelynél Fotó: DM/fíV sért pedig - a legnépszerűbb feszti­válidőszakban - napi 200 dollárt kérnek fejenként. Igaz, ebben ben­ne van az étkezés, a közlekedés és a szállás költsége is. Indiához képest átütő a kontraszt: a doktornő sze­rint az országban csend, nyuga­lom, békesség honol, nyoma sincs az erőszakos koldusoknak - vi­szont nagyon erős a buddhista tra­díció. Mindenhol imazászlók és -malmok, népviseltben járó helyi­ek, szerzetesek, a szegénység elle­nére is barátságos, kedves emberek fogadták őket. Az ott élők többsége beszél angolul, saját nyelvük legin­kább a tibetire hasonlít. Mindenki megosztja másokkal-saját javait ­a turistákkal pedig a lenyűgöző, érintetlen természeti környezetet és az évszázados hagyományokat. Az itteni étel már a bordányi dok­tornőnek is megfelelt: egy hét In­dia után Bhutánban evett először jóízűen, az egészségügyi veszé­lyektől mentesen. Igaz, ebben köz­rejátszott életelve is: mértéklete­sen szinte minden kipróbálható. T.R. VEDVE A KÜLVILÁGTÓL £ A Himalája keleti lejtői mellett fekvő Bhutánt a tibetiek alapították a 17. században. A dunántúlnyi méretű hegyi királyságot mindössze kétmil­liöan lakják, az évente korlátozott számban beengedett turistákat a hétezer méternél magasabb, szent­nek tartott hegyekre nem engedik fői. Az ország egyetlen reptere a fő­várostól. Thimbutól távolabb esik. Csak két repülőjárat szállhat le: mindkettő a királyi légitársaság gé­pe, és horribilis a jegyek ára. Egye­dül itt él a fakin nevű szarvasmarha­szerű állat és a vidék növényvilága is rendkívül változatos, egyedülálló. most pedig Északkelet-Indiát és Bhutánt. Körösi Csornától a májkrémig Kalkuttában főként ősi hindu templomokkal ismerkedtek, köz­ben pedig megérintette őket a szél­sőséges nyomor és gazdagság ke­veredése: a nyüzsgő, kaotikus for­galmú, mocskos utcák bűze, a számtalan népcsoport, az utcán élők, a leprás koldusok látványa ­a pompás templomok árnyéká­ban. Mivel a mosolygós doktornő­re mindenhol tapadnak a gyere­kek, ezért minden alkalommal felkészülve indul útnak. Táskája mindig többkilónyi keménycu­korkát rejt, amiért sosem marad el a helyi gyerkőcök hálája. Kalkut­tából dzsippel a teájáról is híres Dardzsilingbe utaztak. Az India és Tibet határvidékén lévő városban ellátogattak egy tibeti menekült­táborba és a magyar utazó, az an­gol-tibeti szótár megalkotója, Kö­rösi Csorna Sándor sírjához, amit még ma is gondoznak a rá hálával emlékező helyiek. A doktornő nemigen kedveli a chillis-currys indiai konyhát, így leginkább ri­zsen, banánon és lekváros kenyé­ren élt - elkerülve a komólyabb gyomorrontást. Az egyik legna­gyobb kincsnek egy utastárs tás­kájából előkerült májkrém számí­tott, amit keksszel ettek meg. Megbetegedni persze a víztől is le­het, ezért palackozottat ittak és használtak még fogmosáshoz is. A távoli tájakon előírt - hepatitisz, sárgaláz és tífusz elleni - védőoltá­sokat már korábban felvette. Buddhista mosolyok földjén Dzsippel jutottak el Bhutánba is, ami - mivel alig harminc éve nyitott csak a látogatók előtt - a globalizáció hatásaitól még érin­tetlen. A király ezt meg is akarja őrizni, ezért évente csak 3-5 ezer turistavízumot ad ki, a tartózkodá­„iíSST. Kovács Julianna barátokra is lelt L - VZLSEiAf M ZT r mucrnoRSZAí, nck EL A SZCOTCtl ELODOI1TORE, DJAIlAk, tZAVAZZAnAK! 2007. március 23.. 18.00 Tóth József Színházterem, lépő ára: 400 Ft pő egy sorsjegy, mellyel mm Fellépnek: Dél-Alföldi Négyesfogat Hegedűs zenekar Kabala együttes Murphy együttes Palotai Zenekar Pető zenekar Révész együttes A rendezvény főtámogatója: Belépőárusítás: a Délmagyarország és a Délvilág ügyfélszolgálatain: Hmv.-hely, Szegfű u. 1-3., tel.: 62/242-419, Szentes, Kossuth u. 8., tel.: 63/314-838, Makó, Szegedi u. 9-13. tel.: 62/213-198, Szeged, Kölcsey u. 5., tel.: 62/310-933, Szabadkai út 20., tel.: 62/567-835. A szervezők a műsorváltozás jogát fenntartják! HANGSZER ZENEMŰ www.csermok.hu

Next

/
Oldalképek
Tartalom