Délmagyarország, 2007. március (97. évfolyam, 51-76. szám)

2007-03-26 / 71. szám

•MEGYEI TÜKÖR" HÉTFŐ, 2007. MÁRCIUS 26. 15 PRÍMA ÉV A hallgatók „spontánul" fényképezhetik oktatóikat Nem lesz paparazzo az egyetemistákból Az SZTE Kulturális Irodája egyetemistáknak meghirdetett fotópályázatán a hallgatók spontán helyzetekben, utcán, koncerten fényképezhetik ok­tatóikat. Megkérdeztük tőlük, milyen képnek örülnének, s mit tartanak elfogadhatatlannak. - Akár a JATE-klubban is lefény­képezhetnek, amint énekelek egy szakesten, vagy amint éppen megbotlok a lépcsőn. Az identi­táskepemen ez nem változatna, személyiségfejlődésemet nem befolyásolná károsan, kivéve, ha bántó, kellemetlen, megalázó szituációban mutatna be - vázol­ja fel Tóth Benedek, a bölcsész­kar médiatudományi tanszéké­nek egyetemi tanársegédje, mi­lyen képet tudna magáról elkép­zelni az SZTE Kulturális Irodája egyetemi hallgatók számára hir­detett fotópályázatához. - Minden tavasszal rendezünk fotópályázatot, idén az egyetemis­ták portékkal nevezhetnek - tud­tuk meg Tajti Gabriella irodaveze­tőtől. A pályamű lehet beálh'tott is, de még jobb, ha spontán hely­zetet, előadás közbeni érdekes arc­kifejezést, gesztikulációt, vagy egy könyvtárban, irodában, utcán, koncerten elkapott pillanatot örö­kít meg. Az első díj 25 ezer, a má­sodik 15, a harmadik 10 ezer fo­rint. Minden képhez szükséges az oktató hozzájárulása. Ezt készséggel megadná Szondi Ildikó, az SZTE ÁJTK Statisztikai és Demográfiai Tanszékének egyetemi adjunktusa, ha a „papa­razzo" hallgatók között ábrázol­nák, egy felhőtlenül vidám esemé­nyen - a lényeg, hogy pozitív le­gyen a róla kialakított kép, s ne olyan pillanatban fotózzák, amely dehonesztáló rá nézve, hiszen egy­fajta oktatói tekintélynek mégis lennie kell. Tóth Benedek szerint a portré sikere azon múlik, formá­lis vagy kevéssé hivatalos-e a kap­csolat a diák és a tanár között. - Nem eredünk paparazzóként a kiválasztottunk után - mondja Szécsi Bernadett matematika sza­kos hallgató, aki egy barátjával ter­vezi, hogy indul a pályázaton. - A rocktörténetet oktató Pleskonics Andrásról készítenénk felvételt. Ő zenekarban is játszik, ráadásul mindenféle hangszeren, fergete­ges dobszólót képes produkálni egy cipősdobozon vagy egy mű­anyag cilinderen. Az viszont már nem férne bele, hogy mondjuk fürdőben fotózzuk, fecskében ­vázolja a határokat a lány. R. T. G. Príma otthon mindenhol A Prímagáz nem ismer lehetetlent! (FT PRÍMAGÁZ) Olyan helyre kOltÖme, ahol nincs vezetékes földgáz? A Prímagáz tartályos PB-gáz segítségével meghitt hángulatot varázsolhat a lakásába, bárhol az országban A tartály á föld alatt, Illetve a föld felett is elhelyezhető, a Prímagáz egyedülálló újításának, a Mobil Tartályának köszönhetően, akat A 15 éves Prímagaz szakértelmével és tapasztalatával valóban nincs lehetetlen. Találjon rá álmai teB+re <~ • rláifon rá a Prímagázra^ A sikeres találkozásban most testwazafcíott fizetési konstrukciókkal segítjük1 A részletekért hívja a Prímagáz Vevőszolgálat «Mt) 4045-50-50 >már vti^yötogasáaiöi horöpurAy^v tv.pfimagaz.hu címen' Mindenhol otthon. Most ingyen telepig vagy ingye" e*°,teS közül választhat! A szegedi Radnóti gimnázium zsenije, Szűcs Gergely az utóbbi két évben fizikából, matematikából és kéntiából is első lett a tanulmányi versényen. Legutóbb a XVI. nemzetközi magyar matematikaversenyen kápráztatta el a zsűrit képességével. Aló éves fiú csak néha tanul: az órákon mindent el­sajátít. Megilletődött kissrác lépett be a szegedi Radnóti Miklós gimnázium igazgatói irodájába. Jól hallhatta Gál Béla igazga­tó utolsó mondatát: „Gergő agya szem­villanás alatt mindent befogad. Kevés ilyen gyerek van még a Radnótiban is." A 10. osztályos Szűcs Gergely elmoso­lyogta magát, és azt mondta, két kezén meg tudná számolni, hányszor vette elő otthon valamelyik tankönyvét. Ennek ellenére mindenből mindent tud, és sor­ra nyeri a versenyeket. Legutóbb a XVI. nemzetközi magyar matematikaverse­nyen alakított hatalmasat. A 240 fős mezőnyből ő ért el legjobb eredményt: 98 százalékos teljesítménnyel lett első díjas. Csak egy banális számolási hibát vétett. És mint kiderült a beszélgetés közben, nem is ez az eredmény volt a szenzáció. Gergő ugyanis másfél óra alatt kivégezte a hat feladatot, amelyre egyébként négy óra gondolkodási idő volt. Ráadásul pillantok alatt rájött, hogy a nemzetközi zsűri az egyik felada­tot rosszul tűzte ki, vagyis a bizonyítan­dó állítás nem volt igaz. - Ilyen baki nem szokott előfordulni, ezért eléggé ideges voltam. írtam gyor­san egy ellenpéldát, és azon elmélked­tem, hogyan hibázhatott a feladat kitű­zője - mesélte Gergő, aki először megol­dotta fejben az összes feladatot, és ahogy magyarázta, néha felskicceit néhány áb­rát. A matematika tagozatos fiú óriási te­hetség: amilyen versenyen eddig elin­dult, azt mind megnyerte. Legyen az or­szágos fizika, kémia, matematika vagy földrajz tanulmányi verseny. - Az idén az osztályfőnök már csak három versenyen engedett indulni, mert többnek a döntője egybeesik - mondta a fiú, akinek szülei vegyészek az egyete­men, és a nővére az orvosegyetemen ta­nul. Volt tehát kitől örökölni kiváló ké­pességeit. Gergő a legjobban a matema­tikát kedveli, és szülei példáját látva ab­ban biztos, hogy kémikus nem szeretne lenni. - Elméleti matematikával szeretnék foglalkozni, mert ezt élvezem, és ez a tu­dományág érdekel a legjobban - jelen­tette ki a zseniális 16 éves fiú, aki azt vallja: azok a legszebb ötletek, amelyek a legtávolabbi területeket kapcsolják össze. Ilyen „ötletgyáros" gondolkodó volt Gergő példaképe, a 18. század nagy svájci matematikusa, Leonhard Euler. - Nincs olyan matematikaóra, hogy Mike János tanár úr ne idézné Eulert. Egyébként van egy legenda is: a komoly matematikaversenyekre készülőknek általában azt szokták utolsó jó tanács­ként mondani a tanárok: „fiam, ha vég­képp nem boldogulsz egy bizonyítással, akkor hivatkozz Eulerre." Általában a tipp be szokott jönni - nevetett Gergő, a Radnóti zsenije. CS. G. L. MATEMATIKUS ROCKBANDA Szűcs Gergely iskola után általában chatel barátaival, honlapot fejleszt, és próbál hattagú zene­karával, a Tesseracttal. A négydimenziós kockáról elnevezett együttes klasszikus rockot játszik, és minden bandatag matematikus. Gergő a zenekar egyik gitárosa, zenét szerez és szövegeket is ír. A matematikuskörökből ő sem lóg ki, hiszen nagyon szereti a művészeteket. In memóriám Kaszás Attila A szegedi közönség számára is személyes veszteség Kaszás Attila halála. A já­szai-díjas színész múlt hétfőn a Tizenkét dühös ember előadása előtt kapott agyvérzést a Nemzeti Színházban. A mentők újraélesztették, és válságos álla­potban szállították kórházba. Az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet­ben a legszakszerűbb orvosi ellátás sem tudta megmenteni az életét. Pénteken este összeomlott a vérkeringése és elhunyt. Kaszás Attila 1960-ban született a szlovákiai Vágselyén. 1983-ban végzett a színművészetin, tizenöt éven át a Vígszínház társulatának volt tagja, majd éve­kig szabadúszóként játszott. 2003-ban szerződött a Nemzeti Színházhoz. Többször hangsúlyozta: különleges kapcsolat fűzte Szegedhez, nagyon sze­rette a várost. 1988-ban a Kakastollas szerepét játszotta nagy bravúrral a Dóm téren az ősbemutatóként színre vitt, Báthory Erzsébetről szóló rockoperában. A bestiában. Ugyanazon a nyáron a Nyomorultakban is fellépett. Biztosan sokan emlékeznek rá Háry lánosként is a Szikora János rendezte tíz évvel későbbi pro­dukcióból. 2001 nyarán két Szörényi-rockoperában is játszott a szabadtérin: Ördöngész volt az Atilla - Isten kardjában és Orseolo Péter a Veled, Uram!-ban. Akkoriban, amikor a Miss Saigonban a Professzor szerepét énekelte, London­ban is járt próbaéneklésen, és úgy fogadták, mint egy világszámot. Mesélte, hogy Németországban a Nyomorultakban lean Valjeant kellett volna elénekelnie, Londonba és ázsiai turnéra is hívták, de végül mindig nemet mondott. Nem az érdekelte, hogy sok pénzt keressen. Inkább Presser Gáborral, Fekete Tiborral és Gerendás Péterrel Tomboló hold címmel önálló CD-albumot készített. A dalszö­vegek többségét maga írta. Erről mondta lapunkban: szerettem volna, hogy személyesek legyenek, hogy magamról meséljek bennük, és az életről szóljanak. A rock őszinte műfaj. Nem viseli el a hazugságot. Az album címe arra az uralha­tatlan, megfoghatatlan és sokszor szégyellt szenvedélyre utal, amit szeretnék fel­vállalni: hiszem, hogy csak a szenvedélyes életnek van értelme." Kaszás Attila sokoldalú művészként sokféle szerepben bizonyított. Emléke­zetes Bicska Maxi volt a Koldusoperában, Dorozsmai Pista a Csókos asszony­ban, valamint Leonce, Liliom, Macbeth és Mefisztó. Presser az 6 hangjára írta A padlás Rádiósának szólamát. 2002 tavaszán az azóta megszűnt szegedi Kamara-Tantuszban Csáth Géza darabjában, A Janikában Boér Kálmánt játszotta nagy sikerrel. Pontosan illett rá a szerző leírása: „Sötétszőke haj, angol bajusz. Neuraszténiás arc, egy érzé­keny emberé, aki az érzékenységet saját maga előtt is titkolja." Úgy tűnt, az elmúlt években ért révbe: újra megnősült, kisfia született, akit szeretett volna felnevelni. A Nemzeti Színházban egyszerre öt produkcióban játszott. Nem csak azokban lesz nehéz pótolni. HOLLÓSI ZSOLT Kaszás Attila Háry János szerepében 1998-ban a Dönt téren Fotó: Karnok Csaba Csak az órákon figyel, otthon nem tanul, mégis zseni Gergely káprázatos logikája Fotó: Karnok Csaba Tanár és tanítványa: Ábrahám Gábor és Szűcs Gergely

Next

/
Oldalképek
Tartalom