Délmagyarország, 2007. március (97. évfolyam, 51-76. szám)

2007-03-26 / 71. szám

HÉTFŐ, 2007. MÁRCIUS 26. • MEGYEI TÜKÖR" 7 Magyar Anna a fővárosi bíróságon támadja meg az ágyszámleépítést Nem akar postás lenni Húsz év fotóiból tervez kiállítást Balogh László: Soha sehol sem féltem Magyar Anna: Mintha a kormány célja nem is csak a megye, hanem az egész társadalom kiüresítése, súlytalanná tétele lenne Fotó: Schmidt Andrea Balogh László több mint húsz éve fotózza itthon és külföldön a különböző demonstrációkat, sorsfordító eseményeket. Még nem volt tizenhat, amikor belekóstolt a tüntetések hangulatába, részt vett ugyanis 1973. március 15-én a budapesti Petőfi-szobornál szervezett békés demonstráción, amit a rendőrség könyörtelenül szétvert. A szegedi politikus, az MTV kuratóriumának alelnöke szigorúan magánemberként örökítette meg az idei március 15-i fővárosi eseményeket. Tfervezi, hogy kiállítást rendez az elmúlt húsz év fotóiból. - 1973. március 15-én még nem, utána egy évvel viszont már titkon, zsebből, kabát alól fotóztam a Petőfi-szobornál mesél a kezdetekről Balogh László, hogy aztán jó pár évet előre ugorva az időben a lengyel eseményekről beszélgessünk. Lengyelországban többször is járt, fotózott és filmezett a hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején egyházi rendezvényeken, amelyek valójában ellenzéki események voltak. - 1981 -ben két nappal korábban jöttem haza Lengyelországból, mint ahogy megtörtént a Jaruzelsky-puccs. Utána hónapokig nem tudtam visszamenni, mert rendkívüli állapotot hirdettek, és lezárták a határokat - mondja Balogh, aki II. János Pál 1983-as lengyelországi látogatására az NDK-ból jutott Varsóba, mert megtudta, hogy a csehszlovák-lengyel határon megszűrik a belépőket. A pápa több százezer ember előtt megtartott varsói és wroclawi miséje kommunistaellenes tüntetésbe ment át. Ezekről az eseményekről nem csupán fotói, de hangfelvételei is vannak Balogh Lászlónak, aki ma is beleborzong, amikor meséli, milyen felemelő érzés volt, amikor a tömeg - amelyben rengeteg magyar zászló lengett - azt skandálta, hogy „A magyarok velünk vannak!" A nyolcvanas évek második felében ott volt kamerájával a budapesti Hősök terén, ahol hatalmas tömeg demonstrált a romániai falurombolások ellen, de részt vett a Duna-Körös megmozdulásokon is. 1985 októberében antológiakonferenciát rendeztek Lakitelken, amelyen hazai és emigráns költők, írók beszéltek a szabadságról. Balogh László több előadásról is felvételt készített, amit később a titkosszolgálat lefoglalt és elvitt az MTV szegedi stúdiójából. A szalagok azóta sincsenek LACI, A VÁLLALKOZO SZELLEM |H Balogh László volt az operatőre annak a kilencvenes évek elején készült harmincrészes, oktató-nevelő célzatú filmsorozatnak, ami a köztéven futott Frici, a vállalkozó szellem címen. A Lakitelek Alapítvány által finanszírozott, a rózsaszínű kapitalizmust bemutató sorozatot Balogh jó szakmai gyakorlatnak tartotta. Elmondta, hogy utána több felkérést is kapott filmgyári munkára. NEM MONDHATJA, HOGY BOTKA MONDJON LE Az ötvenhetes születésű Balogh László 1981-ben került Szegedre. 1982-től tizenhat éven át a Magyar Televízió Szegedi Körzeti Stúdiójának volt az operatőre. 1990 és 1998 között önkormányzati, 1998 és 2006 között pedig országgyűlési képviselőként dolgozott. Tavaly ősszel listán került be a szegedi közgyűlésbe. Nyáron a kereszténydemokraták az MTV kuratóriumába delegálták, ahol nemrégiben alelnökké választották, így a fizetése 90 ezer forinttal emelkedett. Most havi 400 ezer forintot keres kuratóriumi elnökként. A médiatörvény szerint Balogh nem tehet aktuálpolitikai nyilatkozatot. Hogy akkor hogyan látja el ellenzéki önkormányzati képviselőként munkáját? Minden közgyűlési előterjesztéshez hozzászólhatok - magyarázza -, kritizálhatom a jelenlegi színházi struktúrát, a szervezeti és működési szabályzatot, csak azt nem mondhatom, hogy „Botka mondjon le!", és nagygyűlésen nem lehetek szónok, nem fogalmazhatok meg politikai véleményt. meg. Elmesélte, hogy a rendszerváltás előtt többször fotózott október 6-án Aradon a koszorúzáson. - Egyik alkalommal 10-12 tekercsnyi filmet fotóztam, amit odaadtam az ünnepségen részt vevő szegedi egyetemistáknak, mert hírét vettem, hogy azokat el akarják venni tőlem. A szekusok (román titkosszolgák) a határon állítottak elő, megmotoztak, szétszedték a gépemet, a filmeket keresték, amelyek akkor már Magyarországon voltak. Az 1989-es román forradalom kitörésekor az elsők között lépte át a határt Balogh László, hogy vért, ruhát, élelmiszert vigyen a rászorultaknak. Természetesen nála volt a kamerája is. - A román Nagylakon és Aradon kérték, hogy mondjak beszédet. Ez úgy nézett ki, hogy jobb vállamon volt a kamera, mert rögzíteni akartam minden pillanatot, bal kezemben pedig a mikrofon. Temesvárott volt olyan, hogy golyószóró-sorozat húzott végig közvetlenül a lábam mellett. Litvániában a szabadságukért tüntetők kaszával-kapával védték a parlamentet, ahol tizenéves gyerekek egylövetű puskákkal készültek az orosz kommandósok ellen. Balogh László azt mondja, ha nem lett volna országgyűlési képviselő, biztosan elment volna Afganisztánba és Irakba is fotózni, de nem jutott rá ideje. Balogh most katalogizálja a több ezer fényképét, amelyekből kiállítást szeretne rendezni. SZ. C. SZ. Egymilliárd forinttal kevesebbet kap idén a Csongrád megyei önkormányzat a központi költségvetésből. A közgyűlés takarékoskodik, de nem fogadja meg Lamperth Mónika tanácsát, nem csak a saját intézményeivel törődik: létrehoz egy hetvenmilliós alapot is, amelyből a kistelepüléseket segíti. Magyar Anna elnök, aki ősszel csöppent bele a politikába, azt mondja, a polgári oldal a hatfős frakció kiválása után is erős, az ópusztaszeri emlékparkban pedig már minden rendben megy. A megye a fővárosi bíróságon támadja meg az ágyszámleépítésről szóló miniszteri határozatot. - Egy éve még nem politizált - aztán ősszel a megyei közgyűlés elnökévé választották. Ilyennek képzelte a politikát, amilyennek most megéli I-kérdeztük Magyar Annától, a megyei közgyűlés elnökétől. - Összességében ilyennek gondoltam, tudtam, hogy sokoldalú felkészültség kell hozzá, hogy egész embert kíván, így gazdasági szaktanácsadóként nem dolgozom tovább. A tanítást viszont nem hagyom abba, hetente egy dupla órám van az egyetemen. Minden évfolyamban vannak olyan diákok, akiknek az érdeklődése, lelkesedése fontos élmény számomra. Mozi az ülésteremben - A közgyűlési munka vezetésére föl lehet készülni, de közben gyakran rögtönözni kell, ahogyan fordul a vita. Meghallgatja a polgári oldal tapasztaltabb politikusainak tanácsait I - Vannak olyan témák, amelyeket meg kell beszélni, ez elsősorban azokban az ügyekben fontos, amelyek régebbiek. Nem olyan vagyok, akit az elképzelésétől lehetetlen eltántorítani, sok szempont figyelembe vételével szeretek dönteni. De rögtönözni is szoktam: amikor a költségvetést tárgyaltuk, a beszédesebb számokat kigyűjtöttem, öt évre visszamenőleg, grafikonokat készítettem egy kollégával, így mutattunk be néhány jellemző tendenciát. Többen meglepődtek, amikor észrevették a vetítőt; mondtam, hogy ma mozizunk is. - Amikor tavaly kiderült, hogy a megyék jóval kevesebb pénzre számíthatnak - ez az önkormányzat egymilliárddal kapott kevesebbet -, mint korábban, ön felterjesztést küldött Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek. Mire számított1 - Jó lett volna, ha ő maga válaszol, és kidolgoztat egy kompenzációs rendszert, amely segített volna az önkormányzatoknak. A miniszterelnök azonban nem válaszolt, a határidőt sem vette figyelembe. Nagy nehezen átodt£ a levelet Lamperth Mónikának, aki olyan értelmű választ küldött, hogy fogjuk vissza magunkat, racionalizáljunk, hagyjunk el önként vállalt föladatokat, csak a kötelezőekre koncentráljunk. Világossá vált, nekünk a postás szerepét szánja a kormány: vegyük föl azt, ami egyre kevesebb, utaljuk tovább az intézményeinknek, és mással ne törődjünk. Ez azonban nem fér össze az értékrendemmel, sem a polgári oldal felfogásával. A lehetőségeinkhez mérten a leghatékonyabban működtetjük az önkormányzatot, de nem akarjuk feladni a szolgáltatásokat. Emellett létrehozzuk a hetvenmilliós pályázati alapot, amelyből a települések önkormányzatai kaphatnak segítséget: önerőt, ha pályázni akarnak, és erre sincs pénzük, vagy egy engedélyes terv árát, ha csak ez szükséges egy beadandó pályázathoz. Emellett a pályázati ügyekben is tanácsot, segítséget kínálunk a településeknek. - Ez érdekes harc: a kormány előbb meg akarta szüntetni, most pedig „ki akarja szárítani" a megyéket. A legtöbb helyen győztes polgári oldal viszont épp a településekről is gondoskodó, nagyobb politikai szerepet vállaló megyét építi újjá. Vajon melyik oldal nyer / NÉVJEGY I Magyar Anna Szolnokon született, Szegedhez kötődik, de Domaszéken él, két felnőtt fia van, és eredetileg matematikus. A Pick Rt.-nél előbb informatikával foglalkozott, majd közgazdasági osztályvezető, végül gazdasági igazgatóhelyettes volt, négy évvel ezelőtt ment el a húsipari cégtől. Ezt követően - megyei képviselővé, majd elnökké választásáig - gazdasági szaktanácsadással foglalkozott. Most nagyvállalati pénzügyi menedzsmentet oktat a Szegedi Egyetemen. Ő az első hölgy, akit a megyei közgyűlés elnökévé választottak. - Mintha a kormány célja nem is csak a megye, hanem az egész társadalom kiüresítése, súlytalanná tétele lenne. Mi viszont azt tartjuk, hogy a közösséget a közös ügyek tartják össze, és a jó társadalomban a közösségek segítik egymást. Például nem mindenki tartozik a kisebbséghez, mégis mindenkinek érdeke, hogy tisztán lássuk, a megyében hol milyen körülmények között élnek a cigányok, ezért indítottuk el azt a kezdeményezést, amelynek a pontos helyzetfelmérés a célja. Az új frakció is segíti - A költségvetés elfogadásának napján új frakció alakult hat fővel a polgári oldalon, és némi zavart lehetett érezni „az erőben". Tartja a kapcsolatot az új frakcióval ? - Egyelőre nem volt alkalom a találkozásra, a frakcióüléseket a közgyűlés előtti időszakban tartjuk, és április 26-án lesz a következő ülés. Az együttműködésről elsősorban a frakcióvezetőknek kell egyeztetniük. Abban viszont biztos vagyok, hogy a polgári oldal erős, jó irányban haladunk. Az áprilisi közgyűlés rendezett lesz. - Zakar Péter alelnök korábban nem titkolta, . mennyire megdöbbentette, amikor ön kinevezte Horváth Gábort az ópusztaszeri emlékpark igazgatójává. Lecsengett a vita a megyei közgyűlés vezetésében az igazgatóválasztásról ? - Rendben van minden. Én akkor, élve a jogommal, hogy javasolhatok igazgatót, és még egy pluszszavazattal érvényre tudom juttatni ezt a szándékot, léptem. Mivel mindenki nem nyerhet, természetes, hogy akik másképpen képzelték el a jövőt, azoknak megvolt a véleménye. De azt gondolom, nyugvópontra jutott az ügy. A polgári oldal számára nagyon fontos Ópusztaszer, szimbolikus jelentőségű emlékhelye az összmagyarságnak, az a cél, hogy a lehető legtöbbet hozzuk ki a parkból. - A polgári oldalon sokan tudták, hogy az eddigi igazgatót le fogják váltani, de arra számítottak, hogy kiír a megye egy pályázatot. Korábbi politikus is készült a megmérettetésre. Az nem vetődött föl, hogy megpályáztassák az igazgatói posztot 1 - A park körül feszült volt a légkör, Nagy László igazgatónak volt egy sajtónyilatkozata, amelyre kemény válasz jött, én pedig azt gondoltam, mindennél fontosabb az, hogy gyorsan nyugvópontra jusson ez az ügy, ezért zártam rövidre a kérdést. Nem félek ilyen ügyekben dönteni, és nyugodton alszom. Elődeim sem írtok ki soha pályázatot, ez ugyanis nem kötelező. Hatvan kilométerre, mentővel - Három kórháza is van az önkormányzatnak, a kiemelt szentesi, a deszki és a makói. Hogyan működik tovább ez a három intézmény április elsejétől? - Ezt nem lehet pontosan tudni: az OEP nekünk egyelőre nem küldte el azt a szerződést, amely alapján a következő hónaptól dolgoznia kell a kórházainknak. Csongrád megye ennek az átalakításnak vesztese, Vásárhelyen harmadára csökkentették az aktív ágyak számát, de a mi kiemelt szentesi kórházunk is kritikus helyzetbe került. Nagylakról Szegedre kell hoznia a traumatológiai ellátásra szorulókat - hatvan kilométerre! Úgy döntöttünk, kifogást nyújtunk be a fővárosi bíróságon a miniszteri határozat ellen, megítélésünk szerint ellentmond a törvénynek az, hogy a miniszter a RET-re bízta az ágyszámok jóváhagyását, ezzel hatáskört vont el a megyei önkormányzatoktól. Küzdünk, remélem, sikerrel járunk. BAKOS ANDRÁS A demonstrációkat fényképező szegedi politikus Fotó: Schmidt Andrea