Délmagyarország, 2007. február (97. évfolyam, 27-50. szám)

2007-02-19 / 42. szám

234 •MEGYEI TÜKÖR" SZOMBAT, 2007. FEBRUÁR 17. Gyerekként sámliról fűzte be a filmeket - harminchat éve vetít Delon Fekete Tulipánja a mozigépész kedvence Rácz Attila jó erőben van: a mozigépészek akár 40 kilogrammot is megmozgatnak egy vetítés során Fotó: Schmidt Andrea Rácz Attila rengeteg filmet néz mega moziban, mégsem áll sor­ba a jegyekért. Ó ugyanis a Bel­városi filmszínház egyik gépé­sze. Gyermekként a sámliról fűzte be a celluloidot, és a mai napig kézzel cseréli a tekercse­ket a vetítések alatt. Már gyermekkorában rabul ejtet­te a filmek világa. Nem volt tele­víziójuk, így folyton a tőlük száz méterre található moziban mú­latta az időt. A szülei sem bánták, ha a vászon előtt szívta magába a mozgóképeket: addig sem lábat­lankodott otthon. A Belvárosi mozi most ötvenöt esztendős gé­pésze, Rácz Attila harminchat éve kezdte a szakmáját, de már óvo­dásként rajongott a filmekért. Mentora is akadt: a bajai film­színház mozigépésze, Tamás bá­csi olykor megengedte neki, hogy sámlira állva befűzze a filmeket az akkor még 16 mm-es vetítő­gépbe. A kamasszá cseperedett fiú az elektronikai műszerész szak­munkás iskola elvégzése után a kecskeméti műszaki főiskolára került. A sorsa akkor pecsételő­dött meg, amikor beiratkozott egy kétéves mozigépész tanfolyamra. Alig várta, hogy gyakorlatban is megmérettethesse magát. Ez 1971-ben adatott meg neki elő­ször. Azóta folyamatosan vetít. Szegeden - pontosan emlékszik a dátumra - 1977. szeptember 16-án dolgozott először, akkor még kisegítő gépészként. Hogy melyik film volt a premier - azt már nem tudja felidézni. 1983-ban került főállású státusba, és a város vala­mennyi mozijában megfordult, így a már lebontott Fáklyában és a Dugonicsban is. - A több mint há­rom évtized alatt rengeteget válto­zott a technika. Megszűntek az ég­hető szalagok, helyette műanyag tekercseket használunk. A hang­technika pedig valóban forradalmi átalakuláson ment át a monótól a Dolby Digitálig - beszélt az újítá­sokról a mozigépész. A legtöbb munka műsorváltás­kor akad: szerdán a szalagok be­csomagolása, majd csütörtökön az új celluloidok előkészítése renge­teg fáradsággal és cipekedéssel jár. Egy film akár tíz-tizenkét tekercs­ből is állhat, így fontos, hogy a gé­pész kicsomagoláskor ellenőrizze szórók mennyiségétől függően to­vábbi két-három milliót ér - tud­tuk meg Attilától. A Belvárosiban^ gépészek még kézzel váltanak két tekercs között, ami komoly izom­munkával is jár, hiszen egy komp­lett film 25-40 kilogrammot is 99 Egy film akár tíz-tizenkét tekercsből is állhat, így fontos, hogy a gépész kicsomagoláskor ellenőrizze a szalagok helyes sorrendjét, nehogy már a második tekercs után befejeződjön a film. Rácz Attila A SATANTANGO A RÉMÁLMUK Racz Attila szerint a Sátántangótól minden mozigépész libabőrös lesz. Tarr Bé­la 421 perces opusza 26 tekercsre fér rá. A vetítésre is rá kell készülni, de a film végigülése Is embert próbáló feladat. A legutóbbi vetítéskor négyen nézték meg a drámát. Tudták mire számíthatnak, mert az üdítők és a szendvicsek mel­lett kispárnával érkeztek. a szalagok helyes sorrendjét, ne­hogy már a második tekercs után befejeződjön a film. A majd három kilométer hosszúságú filmeket kézzel tekeri át, így az esetleges szalaghibák javíthatók és elkerül­hető a szakadás. - Mi a Belvárosi­ban MEO 5 típusú, cseh vetítőgé­pet használunk, akárcsak a ma­gyarországi cincmák nyolcvan szá­zaléka. Ez nagyon precíz masina. A teljes berendezés hangtechnika nélkül úgy hárommillió forintba kerül. A Dolby-rendszer a hang­nyom, ami átlagosan 2200-2800 méter celluloidot jelent. És hogy mi a mozigépész kedvenc filmje? Attila kevésbé szereti az elvont tör­téneteket, az életrajzi drámák áll­nak hozzá a legközelebb. Mégis az egyik legjobbnak egy kalandfilmet, a Fekete Tulipánt tartja Aláirt De­lortnal. A családban egyébként nem csak Attila nézi ingyen a vász­nat. A felesége is mindennapos vendég a Belvárosiban, ugyanis ő a pénztáros. HORVÁTH LEVENTE Világmegváltók kamerával Világmegváltók címmel folytatódik a Belvá­rosi mozi filmklubja, amely a filmtörténeti értékeket és a kortárs filmművészetet kíván­ja megismertetni elsősorban a tizenévesek­kel. Úgy is mondhatnánk: itt vannak a „fil­mek, amiket látnod kell, mielőtt felnősz". Vetítések kedden délutánonként 3 órától, a belépőjegyek ára 200 forint. Az a diák, aki május 31-éig a legtöbb vetítésen és az azt kö­vető beszélgetésen részt vesz, fődíjként egy digitális kamerát nyer. A kamerával elkészít­heti első (dokumentum-, kisjáték-, kísérleti, animációs) filmjét, amelyet ünnepélyes kere­tek között bemutatnak a moziban. További nyeremények: mozibérletek, mozijegyek. A filmeket követően a beszélgetéseket Ibos Éva művészettörténész vezeti a Casablanca kávé­zóban. Február 20-án Hajdú Szabolcs Tama­ra című filmjét tekinthetik meg az érdeklő­dők, 27-én pedig Federico Fellini Országúton című alkotását nézhetik meg. Mindentudás egyeteme - Szeged: Hannus István A sokoldalú kémia Mi a kapcsolata a kémiának az irodalommal, a zenével, a filmmel? Léteztek olyan szemé­lyek, akik kémikusként doktoráltak mielőtt művészek lettek volna? E kérdésekre is vá­laszt kaphatunk a Mindentudás Egyeteme ­Szeged következő előadásán, melyet Hannus MINDENTUDÁS István, a Szegedi Tudományegyetem Kémiai j QYE Tanszékcsoport Alkalmazott és Környezeti „ __ Kémiai Tanszékének egyetemi tanára tart. MUNKATÁRSUNKTÓL - Előadásommal a kémiát szeret­ném népszerűsíteni, megmutat­ni, hogy mennyire érdekes és sok­oldalú tudomány - mondja Han­nus István. Többféle megfogal­mazás is létezik a művészet meg­határozására, ezek közül az egyik: „A művészet valamilyen hivatás magas szintű művelése." E kije­lentésből kiindulva szerinte a ké­mia is művészetnek tekinthető. Hannus István előadásában olyan irodalmi művet is bemutat, amelyeknek témája kémiai: olyan kémikus, aki később író lett ­mint például Örkény István. A ké­mia és a képzőművészetek kap­csolatával is példázódik a festéke­ket, restaurálást emlegetve. Ki­mutathatók érdekességek a film­ipar területéről is olyan kémiai té­májú filmeket, rendezőket emle­getve, akik azelőtt kémikusként dolgoztak. Az előadás csattanóval zárul: Hannus István bebizonyit­ja, hogy humor is van a kémiában. A Mindentudás Egyeteme ­Szeged előadása szerdán 18 óra­kor kezdődik Szegeden az egyete­mi IATIK kongresszusi termében (Ady tér 10.). Ez - felvételről ­pénteken és vasárnap este fél nyolctól látható a Városi Televízió Szeged műsorán. A Mindentudás Egyeteme a Magyar Tudományos Akadémia tudományos vezetésé­vel és a Magyar Telekom társadal­mi szerepvállalásával jött létre. Magyar Tudományos gyar^ r p Akadémia Állítsátok megArturo Uit! - Brecht Békéscsabáról Emberzabáló gengsztergépezet A Békés Megyei Jókai Színház társulata Bodolay Géza rendezé­sében Brecht Állítsátok meg Ar­turo Uit! című darabjával ven­dégszerepel ma este 7 órától a Szegedi Nemzeti Színházban. MUNKATÁRSUNKTÓL Bertolt Brecht, a színházi fene­gyerek 1941-ben Finnországban várta, hogy megálljon végre a 20. század emberzabáló gengsztergé­pezete. Arturo Ui föltartóztatha­tó fölemelkedése - mondja da­rabjának eredeti címe. A chicagói gengszterkörnyezet persze csak fikció. Az Európát fölzabálni szándékozó Nemzetiszocialista Német Munkáspárt - ahogy Hit­lerék magukat nevezték - még javában hitt a csodafegyverben, mely megmentheti őket is a vég­ső bukástól. A Zöldségkereskedő tröszt emberei meg velük hittek. Aki mégsem-annak vége volt... - „Aki nincs velünk, az elle­nünk van." A jól ismert diktátor­jelszót a magyarországi pribékek is Arturo Uitól hallhatták volna először, ha olvastak volna bármit ­véli Bodolay Géza, a Békés Megyei Jókai Színház produkciójának rendezője, aki szerint bár több mint hat évtized telt el, de a virág­kereskedő gengszterek, a fruszt­rált népszerűség-hajhászók, az erőszakkal és hazug megtévesz­téssel operálok, valamint a gyáva zöldségesnyájak itt legelnek körü­löttünk Fehéroroszországtól Amerikáig, Afrikától Dél-Ameri­káig. Vajon marad-e kedvünk megállítani őket? Igaza volt-e Brechtnek, miszerint Arturo Ui föltartóztatható? Az itt a kérdés. A nagyszínházban ma este Ar­turo Ui, a gengsztervezér szere­pében a Jászai-díjas Gáspár Ti­bort, a békéscsabai közönség kedvencét láthatják a szegedi né­zők, Giuseppe Givola, a virágke­reskedő gengszter pedig a 2003-ban távozott szegedi szín­igazgató, Korognai Károly lesz. A további főbb szerepekben többek között Reiter Zoltán, Hodu Jó­zsef, Dariday Róbert, Presits Ta­más, Kovács Edit, Kiss Jenő, Jan­csik Ferenc, Felkai Eszter lép fel. Jelenet a békéscsabaiak Brecht-előadásából Fotó: DM/DV Vasátolja meg koncertbe lépőjét a DÉLMAGYARORSZÁG és a DÉLVILÁG ügytélszolgalati irodáiban Jegyek kaphatók a Délmagyarország és a Délvilág ügyfélszolgálati irodáiban: SZEGED, Kölcsey u. 5., 62/310-933 • SZEGED, Szabadkai út 20., 62/567-835 HÓDMEZŐVÁSÁRHELY, Szeglíí u. 1-3., 62/242-419 • MAKÓ, Szegedi u. 9-13., 62/213-198 SZENTES, Kossuth u. 8., 63/314-838 • jegy ra: 2 11). I Koncertjegyét telefonon és e-mailen is megrendelheti, és 100 Ft/db felárral Csongrád megyén ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom