Délmagyarország, 2007. február (97. évfolyam, 27-50. szám)

2007-02-19 / 42. szám

SZOMBAT, 2007. FEBRUÁR 17. • MEGYEI TÜKÖR7 Ma dönt az országgyűlés a szegedi jogászprofesszor; Trócsányi László alkotmánybíróvá választásáról Az emberi jogok felette állnak az államnak A jogászi pálya csúcsának tartja, ezért megtisztelőnek érzi Trócsányi László, hogy alkotmánybíróvá jelölték. Ebből az alkalomból beszélgettünk a szegedi egyetem alkotmányjogi tanszéke és az Európa-tanulmányok Központ profeszszorával. Az Alkotmánybíróság új tagjait ma választja meg az országgyűlés. - Hogyan fogadta a fölkérést: a jelenlegi parlamenti ellenzék önt alkotmánybírónak jelöli? - Rendkívül megtisztelőnek, munkám megbecsülésének érzem. Aki részt vehet fontos alkotmányossági kérdések, alkotmányjogi viták eldöntésében, az a jog legfontosabb kérdéseivel találkozik. A szegedi egyetem büszkesége - Jelöld meghallgatásakor az országgyűlés jogi bizottsága ülésén is hangoztatta, szemléletét meghatározza a szegedi egyetem korábbi oktatóinak munkássága. Miért? - Az általam 1994 óta irányított alkotmányjogi tanszéknek a második világháborút követően vezetője volt: 1947-1948-ban Bibó István, 1950-ig Szabó József, aztán évtizedeken keresztül fazont szabott e tanszéknek Kovács István akadémikus, majd 1990-től Szentpéteri István. E négy, különböző karakterű jogász azonosan gondolkodott olyan értékekről, mint alkotmányosság és demokrácia, jogállamiság és jogbiztonság, az egyén tisztelete és az emberi jogok védelme. Nekik a sors azt adta meg, hogy olyan időszakban foglalkozzanak a közjoggal, amikor Magyarországon az alkotmányosság, a jogállamiság nem létezett, az emberi jogok védelme is csak papíron érvényesült, mégis olyan műveket írtak, amelyek ma is aktuálisak. Ez a szegedi egyetem egyik büszkesége. fog és erkölcs uralma - Csak elődei miatt erősek szegedi gyökerei? - Egész pályámat meghatározta, hogy a szegedi egyetemen kezdtem tanulmányaimat, itt hallgattam alkotmányjogot Kovács Istvántól. így aztán számomra az egyetem mindig is Szegedet jelenti annak ellenére, hogy ELTE-diplomám van. keretei között működnek, az emberi jogok felette állnak az államnak. - Milyennek látja az Alkotmánybíróság eddigi működésének 16 évét 1 - Az első 9 év a rendszerváltozás befejezése az alkotmánybírósági határozatok révén. Ekkor születtek olyan jelentős határozatok, amelyek olyan kérdéseket érintettek, mint például a kárpótlás, a privatizáció vagy az 1956-os sortüzek elrendelőinek büntethetősége. Ezek ma lezárt ügyek. Az Alkotmánybíróság úgy tűnik számomra, hogy jelenleg egyfajta „második kamaraként" működik. Aki elégedetlen, az ehhez a testülethez fordul. Ez egyben persze azt is jelenti, hogy sokan, sok jogi normát vélnek alappal vagy alap nélkül alkotmányellenesnek. Nagyon sok országban az önkormányzati rendeletek alkotmányosságát közigazgatási bíróságok ellenőrzik. Hogy egy konkrét példát mondjak, ma a szegedi víz- és csatornaszolgáltatás vagy szemétszállítás rendszere és díjképletei felett is az Alkotmánybíróság lát el kontrollt, miután e kérdésekben az önkormányzat rendeletalkotási jogosultsággal bír. Véleményem szerint egy jól kiépített közigazgatási bírósági rendszer is jó ellenőrzője lehetne az ilyen jellegű kérdéseknek. Mindezt csak azért említettem, mert fontosnak tartom, hogy az Alkotmánybíróság legyen aktuális, olyan kérdésekre adjon időben választ, amely a társadalom széles körét érintik, az Alkotmánybíróság által vizsgált ügyekben hozott döntéseknek példaértékűnek kell lenniük. Új irány: az európai kapcsolat - Alkotmánybíróvá választása esetén milyen célkitűzéssel kezdene munkához? - Arra számítok, hogy az Alkotmánybíróságnak új kihívásokkal kell szembenéznie. Ezek közül számomra, úgy is mint hazánk 2000-2004 közötti brüsszeli és luxemburgi nagykövetének, a legfontosabb kérdés: európai uniós tagságunk. Elérkeztünk a ponthoz, ahonnan egyre több ügy köt össze minket az unióval. így aztán a nemzeti alkotmány és a közösségi jogviszonyát kell nagyító alá tennünk. Például meg kell nézni, hogy egy uniós irányelvnek a magyar jogrendbe való átültetése milyen alkotmányossági kérdéseket vethet fel. - Ügyvédként is tevékenykedik, nem csak egyetemi oktatóként. Indítványozóként eddig a másik oldalon állt, megválasztása esetén viszont bíró lesz. Az eddigi érvelő szerepkörből döntési helyzetbe kerülhet. Az ellentmondásból mi következik ? - Büszke vagyok arra, hogy ügyvédi munkát is végzek 1985 óta. Konkrét ügyekről kell gondolkodnom, a tényállásból kiindulva arról döntenem, hogy milyen jogszabályt alkalmazhatok, annak megalkotására a jogalkotónak van-e hatásköre, kimutatható-e összeütközés az alkotmánnyal. Ügyvédként beadványokkal többször fordultam az Alkotmánybírósághoz. Az így szerzett tapasztalatok, de a munkamódszer is jól hasznosítható alkotmánybíróként. Megválasztásom esetén ügyvédi munkámat természetesen szüneteltetem, de szegedi tudományos oktatói munkámat folytatom. ÚJSZÁSZI ILONA SZEGEDI TAGOK ;i| Akár Szegeden is ülésezhetne alkalmanként az Alkotmánybíróság (Ab) - mondják a Tisza-parti városban azok, akik büszkék arra, hogy a taláros testületnek több tagját is az itteni egyetem jogi kara adhatja. Az Ab tagja: a szegedi egyetemen európai alkotmány- és jogtörténetet valamint magyar büntetőjog-történetet oktató Balogh Elemér (2005 óta): a politológiai tanszékét vezető Paczolay Péter, az Ab elnökhelyettese (2006 óta): illetve Trócsányi László (mai megválasztása esetén). A teljes képhez tartozik, hogy az ugyancsak Ab-tag Kovács Péter a szegedi egyetemen szerezte jog) diplomáját Illetve: a taláros testületet erősítette 1990-1998 között Szabó András kriminológia, a szegedi JATE egyetemi tanára; 1998-2004 között Czúcz Ottó, aki az SZTE Szociális Jogi Kutatócsoportját vezeti, jelenleg az EU elsőfokú bíróság bírája. Egyébként az Alkotmánybíróság tagjává kiemelkedő elméleti tudású, vagy legalább húszéves szakmai gyakorlattal rendelkező jogász választható. A megbízatás kilenc évre szól és egyszer megújítható. Az alkotmánybírói tisztség a 70. életév betöltésével megszűnik. - Milyen a szegedi alkotmányjogászok - Olyan, ahol a jog és az erkölcs uralgenerációi, így az ön által képviselt ál- ma megvalósul, a jog nem az állam szolfűm/ gálóleánya, intézményeink a jogállam Trócsányi László lehet a harmadik szegedi alkotmánybíró Fotó: Frank Yvette A tömegközlekedés a diákoknak és a nyugdíjasoknak éri meg leginkább Kocsival olcsóbb és gyorsabb lehet az utazás A vonat a kedvezményekkel versenyképes Fotó: Frank Yvette Összehasonlítva a távolsági tömegközlekedés és az autózás költségeit, kiderül: minél meszszebb utazunk, annál olcsóbb a kocsi. A családoknak csak rövid távon olcsóbb Szegedről vonatozni, a diákoknak és nyugdíjasoknak viszont ez minden viszonylatban kifizetődőbb. A tarifák alapján úgy tűnik: buszozni a legdrágább. Autóbusszal utazni a 90 kilométerre lévő Kecskemétre jó másfél órájába kerül az embernek. Ha semmiféle kedvezményre nem számíthat, 1300 forintot kell fizetnie a sokmegállós buszozásért. Ugyanez vasúton 1600 forintba kerül - de az egyórás úton legalább bármikor felállhat, sétálhat, vécére mehet. Ezt persze megteheti akkor is, ha kocsival megy, ráadásul egy óra alatt ott van. Ha égy száz kilométeren 7 literes átlagfogyasztású autóban két ember ül, már megéri a sztrádán menni: Forrás: DM-gyűjtés a benzinköltség a legdrágább szegedi kútnál tankolva még négynapos matricával is 2600 forint körüli. Egy négytagú családnál viszont már nem kifizetődő az autózás ilyen rövid távon. A MAV például 33 százalékos kedvezményt ad a két, 18 év alatti gyerekkel utazó szülőnek, a gyerekek pedig - koruktól függően - 67,5 százalékos diákkedvezményt kapnak vagy egyáltalán nem is kell fizetniük. így az összköltség nagyjából 1500 és 2200 forint között mozog. Egy nyugdíjas házaspárnak szintén jobban megéri a tömegközlekedés, hiszen 90 vagy 50 százalékos kedvezményükkel is legföljebb a benzinköltség felébe kerül a két jegy - akár vasúton, akár busszal utaznak. Budapest buszos megközelítésének érdekessége, hogy a gyorsabb, kevesebb megállós expresszjárat olcsóbb, mint a számos helyen megálló, hosszabb menetidejű változat. Utunk autóbusszal a Népstadionig két óra tíz perctől három és fél óráig tarthat. A gyorsjárat teljes ára közel 2500 forint fejenként - akárcsak vasúton. A vonat két és fél óra alatt van a Nyugatiban - kocsival se sokkal gyorsabb, mire a sztrádától a belvárosig araszolunk. Két felnőtt viszont már egy ezrest tud spórolni egy úton, ha busz vagy vonat helyett autóval megy az M5-ösön a fővárosba nem beszélve arról, ha többen ülnek a kocsiban, és így több felé oszlik az benzinpénz. Ha négytagú család utazik Pestre két hatévesnél kisebb gyerekkel, olcsóbb a vasúti összköltség egy ezressel - viszont a kicsik nem biztos, hogy jól bírják az utat, a cirkusz miatti idegeskedés pedig nem ér meg egy ezrest. Két nagyobb gyerekkel utazva már több száz forinttal fizetünk többet a vonatért, mint a benzinért és a matricáért. A busz kész ráfizetés: a két szülő és a gyerekek együtt i DM-grafika 1500-2500 forinttal fizetnek többet az autós megoldásnál. Pestre is a nyugdíjasoknak vagy a diákoknak éri meg tömegközlekedni, egy-két személynél akár több ezer forintot is megspórolhatnak. Győr közúton majd 300 kilométerre van tőlünk: tömegközlekedéssel négy és féltől hat óráig is eltarthat, mire eljutunk a Kisalföld központjába. Fejenként, kedvezmények nélkül átlagosan 4000-4200 forintot fizetünk a tömegközlekedésért. Egy úton itt már akár kétezer forintot - és több órányi menetidőt - is megspórolhat két felnőtt, ha a kocsit választja tömegközlekedés helyett. Ha a kisgyerekek kibírják a hosszas vonatozást és az átszállást, vasúton egy négytagú család legföljebb egy ezrest spórolhat. De ha az egyik gyerek már elmúlt hatéves, nekik is jobban megéri az autózás. A busznál a különbségek még kiütközőbbek: csak a két felnőtt kétezer forinttal fizet többet a menetjegyért, mint amennyiből a kocsi eljut a kisalföldi városba. A tarifákból úgy tűnik, a Szeged és Győr közti úton is csak a nyugdíjasoknak és a diákoknak éri meg a tömegközlekedést használni. T.R. UTAZÁSI KÖLTSÉGEK SZEGEDRŐL (Ft/fő/út) Kecskemét Budapest Győr vasút legolcsóbb 115 255 435 vasút legdrágább 1 600 2 960 4 540 busz legolcsóbb 130 247 422 busz legdrágább 1 300 2 630 4 220 autó* legolcsóbb 2 652 4 134 6253 autó* legdrágább 2 706 4254 6459 *(Ft/iármű/út) KEDVEZMENYDZSUNGEL Bár az országgyűlési képviselőké a közelmúltban kikerült belőle, a MÁV tarifarendszere még most is 33-féle kedvezményt tartalmaz. A közalkalmazottaktól a hadirokkantakon és futballbírókon át a természetjárókig sokféle csoport vehet a teljes árúnál olcsóbban menetjegyet. Ezekről a MÁV honlapján tájékozódhatnak az utazók. A Tisza Volán honlapján viszont nem egyszerű az információszerzés. A kilométer alapú díjszabás ugyan megtalálható, az egyes városok távolsága viszont már hiányzik a website-ról. Fent vannak az úgynevezett 5., 6. és 7. kedvezménycsoport díjai is - csak az nem derül ki, hogy ki tartozik bele.