Délmagyarország, 2006. december (96. évfolyam, 281-304. szám)

2006-12-16 / 294. szám

SZOMBAT, 2006. DECEMBER 16. • MEGYEI TŰKOR­7 Függetleníteni szeretnék magukat a gázellátástól Fúrják a termálkutakat Balástya mellett Bozsó Gábor azt reméli, az ünnepek után már termálvízzel fűtheti az üvegházakat A szerző felvétele Három termálkutat is fúratnak magánszemélyek Balástya kői­nyékén. A mezőgazdaságból élők függetleníteni szeretnék magukat a gázellátástól. A Bozsó kertészet banki hiteles konstrukcióval oldotta meg a finanszírozást, mert nincs állami támogatás. Ma­gyarország Európában termálvíz-nagyhatalom. Balástya térségében különböző helyeken három termálkutat fúr­nak, egy pedig engedélyeztetés alatt áll. A Bozsó család kertésze­tének egyik szegletében is ott magasodik a fúrótorony. A plusz egyfokos hidegben Mészáros An­tal kútfúró csapata azon dolgo­zik, hogy az ünnepek táján a ker­tészet üvegházait már termálvíz­zel fűthessék. A kútfúró mester szerint 1800 méter környékén állnak meg, jelenleg 1600 méte­ren vannak a csövek. A geodéták ugyan meghatározták a vízszel­vények elhelyezkedését, de a mé­lyebb rétegekben a talajszerkezet mindig tartogat meglepetést. - Reggelente ezért is kívánunk egymásnak jó szerencsét, mint a bányászok - mondja a kútfúró mester. A hamarosan feltörő 70-75 fo­kos termálvíznek két és fél hek­tár alapterületű üvegházat kell felfűtenie. Ez nem fog problémát okozni, hiszen a kút hozama per­cenként ezer liter. Ekkora telje­sítményű kúttal már egy harká­nyi nagyságú fürdőt is üzemel­tetni lehetne. Víz tehát lesz bő­ven, aminek csak töredékét tudja a tulajdonos fűtésre használni. Bozsó Gábor családfő elmagya­rázza, hogy a 75 fokos vízből ke­veset használnak, hiszen a fűtés­hez csak 50 fokos vízre van szük­ség. Ezért az automatikák által vezérelt rendszer addig keveri és keringeti a vizet a csövekben, míg az le nem hűl húszfokosra. 99 Akkora a vízkészletünk, hogyminden utcasarkon lehetne egy termálkút. Bozsó Gábor - Csak a hideg vizet sajtoljuk vissza a földbe egy másik kút segítségével - mutatja a fúrás helyszínén Gábor, aki nemrégi­ben egy konferencián professzo­roktól azt hallotta, hogy semmi nem indokolja a víz visszasajto­lását a földbe. Mivel a jelenlegi magyar környezetvédelmi sza­bályok az elhasznált víz vissza­juttatását megkövetelik, ezért ő sem tehet másként. így viszont a kivitelezés sokkal többe kerül. A család ezért is fontolgatta másfél évig a termálkútfúratás gondolatát. - Kezdetekben olajjal fűtöt­tünk, majd gázra váltottunk. Az újabb váltáshoz az adta az utolsó lökést, amikor januárban bi­zonytalan volt a gázellátás Ma­gyarországon. Ha egy napra gáz nélkül maradunk, odaveszett volna mindenünk - mondja Gá­bor édesanyja, aki szintén nagy izgalommal várja már, hogy át­térjenek az új rendszerre. A Bozsóékhoz hasonló kerté­szetek telente húszmillió forin­tot költenek fűtésre. A költség a gázáremeléssel közel a duplájára nő. Ezért aki be meri vállalni a banki hiteles konstrukciót, és hosszú távban gondolkodik, az a továbbiakban a maga ura lesz. A kertész és a kútfúró is az állami támogatás hiányát magyarázza. Nem értik, hogy a termál­víz:nagyhatalom Magyarország miért nem használja ki a lehető­ségeit. - Akkora a vízkészletünk, hogy minden utcasarkon lehetne egy termálkút - jegyzi meg Bozsó Gábor. Egyelőre azonban csak nagyon kevés magángazdaság aknázza ki hazánk aranyat érő természeti kincsét. Mészáros Antal viszont bizakodó, azt mondja: jövőre kétszer annyi ter­málkutat kell fúrnia, mint az idén. Összesen nyolcat. CS. GÁT LÁSZLÓ DINASZTIA A Bozsó család évszázadok éta mezőgazdasággal foglalkozott. Bozsó Gábor ugyan autószerelő­nek tanult, de már több mint húsz éve foglalkozik kertészkedéssel. A termelésért édesanyjával együtt felelnek, míg az értékesítést fele­sége végzi. Foglalkoztak fréziával, Írisszel, liliommal, majd gerberára váltottak. Jelenleg vágott rózsák pompáznak az üvegházakban. Bökvers helyett Ahogy a versenyparipa egyszerre tudja behúzni a vészféket mind a négy lábára, úgy blokkoltam le én is. Szúrós bökversre futotta volna csak, ha igazándiból tovább futok, de éppen akkoriban jött fölszínre újra az esernyővel böködő gyilkosság ténye. A mérgezések atomkor­szaki sorozatának előfutára lehetett ez a módszer, a reneszánsz pan­csolásához képest akár újszerűnek is mondható, de a világ minden kincséért se sérteném kedves adótanácsadómat még a párhuzam legkisebb hegyével is. Azóta is rágja azonban szívemet, májamat, tüdőmet és gyomromat a szó: „beregisztráltatnom " kell magamat. Annyi új divatú igekötő-használatunk torzítja szavainkat mos­tanában, jószerivel ki se látszunk a csodabogarakból. Itt van példá­ul a „bevállal". A sima „vállal", vagy az „elvállal" eddig is ismerős volt, még a vállalkozók is használják, de a „bevállal"?Es mit ád Is­ten, ahogy elkezdtek berzenkedni ellene a nyelvészek, szinte köte­lező penzummá lépett elő. Ma már nem „jelenteni" illik, hanem „lejelenteni". És kezdje összeszedni, akinek ideje van rá. Bereze­lek mindegyiktől. Legnagyobb kerítő a rádió és a televízió, ha ott egy senkiházi akárki elkezd mondani valami őrültséget, azonnal rákapcsol az írott sajtó is. Mert modern akar lenni. Senki nem foghatja rám, hogy a legkisebb dicséretet is elmondtam volna már az adóhivatalról, és ennek történelmi magyarázata van. Széplakon tájékoztatta az újságírókat az új adórendszer bevezetésé­nek szivárványos jövőjéről az akkor még csak főosztályvezetői sar­zsiban létező valaki, akiből két rendszerben is lett pénzügyminisz­ter, és én ott is támasznak hánytam a lábamat. Minket, egyszálbélű prosztókat biztosan elkapnak, mert mi oda vagyunk láncolva a fize­tési jegyzékhez, de akiknél zsákszámra gyűlik a pénz, minimálbérre jelentkezvén be, kifürdik magukat. A húsz év minden perce igaza­mat igazolja, mégis nekem - nekünk - kell beregisztrálnunk 1 Lehet, hogy a világ legkönnyebb ügylete, de az én aprócska jövedelmem hangyáknak való morzsával se ér föl. Az abból önkezűleg adott sarc meg se legyinti az államháztartás mindig lukas mérlegét, mégis minden változtatás első számú célpontjai mi vagyunk ? Kötöttem az ebet a karóhoz, hogy rám ez a passzus nem is vonat­kozhat, mert fia-alkalmazottam sincsen, miközben én bárkinek a fullajtára lehetnék, ha valakinek is kellenék, be kellett mégis lát­nom, a szakértő jobban értő. Másfél hetem ment rá a vakaródzás készületekkel, és az időpont telefonos egyeztetésével. Másik ször­nyűiét is utamba vetette magát. Ki a fene gondolta volna, hogy en­nek az egésznek „ügyfélkapu-regjsztráció"a hivatalos neve. Nyom­kodom a gombot, mint süket a csöngőt, ahogy a géphang diktálja, amíg végre megkapom a péntek délelőttöt, fél 1 l-re. Elkésni nem az én sportom, ott voltam már tíz után. Ha pontos lettem volna, csak egy órát kellett volna várakoznom, így azonban másfél letr be­lőle. Figyelgettem a kijövőket. Csak a legvégén találtam olyanokat, akiket bemenni is láttam. Ezek már odabent születtek ? Kedves útbaigazítást is kaptam. Ha hazamegyek, nyissam ki Ifi -postámat, járjak el az ott található lépések szerint, és a végén menjek az adóhivatalba, bejelenteni, hogy már regisztrálva va­gyok. Motozott ugyan bennem a féreg, miért nem lehet ezt az egé­szet „egy menetben ", úgynevezett egyablakos rendszerben lebo­nyolítani, de arra való az állampolgár, hogy sétáltatva legyen. Oda­érvén elrikkantottam volna magamat, ha a hely szelleme számra nem tapasztotta volna lapátnagy tenyerét. Heurékaaaa! Nekem nem is kellett volna beregisztrálnom. Egyelőre nem, de holnap már lehet. Fél lépéssel megint megelőz­tem a koromat. Nincsen az a bökvers, amelyikbe ez beleférne. H. D. A szegedi üzletasszony kiállítása az 56-os forradalom évfordulóján nyílt meg Hegedűs Tünde Los Angelesben A szegedi üzletasszony és képzőművész, Hegedűs Tünde a napokban tért haza az Egyesült Államokból. A festményeiből és szobraiból rendezett kiállítást az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulóján, októ­ber 23-án nyitották meg a Los Angeles-i Magyar Házban. Hat évvel ezelőtt mutatkozott be első kiállí­tásával Hegedűs Tünde, aki akkor még az egyik nagy magyar bank osztályvezetője volt. Az elmúlt években nemcsak itthon, hanem Dániában, Belgiumban és Romániában is láthatta a közönség szobrait és festményeit. Legutóbb pedig az 1956-os forradalom ötve­nedik évfordulóján a Los Angeles-i Magyar Házban nyílt tárlata. - Barátaim segítségével sikerült megszervez­ni ez a kiállítást az Egyesült Államokban. Az 56-os ünnepségsorozat díszvendége voltam, hi­hetetlen nagy szeretettel fogadtak Los Angeles­ben. Nagyon sok segítséget kaptam a Magyar Ház vezetőjétől, Pereházy Miklóstól. Még most is meghatódom, ha visszagondolok ezekre a na­pokra. Minél több kiállításon vagyok túl, annál inkább érzem ennek a súlyát, felelősségét. A szegedi üzletasszony néhány éve már áa­ját vállalkozását viszi, egy országos érdekelt­ségű cégcsoport pénzügyi tanácsadója. Emel­lettvan ideje festeni és szobrászkodni is. - Los Angeles számomra szakmailag is sok újdonságot hozott, láttam új szobrászati technikákat, amiket magam is szeretnék ki­próbálni. A kinti magyar kolónia kézről kézre adott, a helyi magyar nyelvű újságban inter­jút készítettek velem. Hegedűs Tünde képei és szobrai Ameriká­ban maradtak, a jövőben Kanadában és Svájcban tervez kiállítást. Itthon pedig újabb feladatra vállalkozott: műteremlakását galé­riává és szalonná szeretné alakítani. NYEMCSOKÉVA Az amerikai vendégszereplés után Hegedűs Tünde egy szegedi galériaszalon kialakítását tervezi " Fotó: Karnok Csaba Evás fizetési határidő karácsonyig Idén első ízben kell az evásoknak december 20-áig megfizetni az éves adójuk 90 százalékát, más­különben bírságra számíthatnak. Az egyszerűsített vállalkozói adózást folytató társaságoknak, egyéni vállalkozóknak is decem­ber 20-áig meg kell fizetniük a teljes évi adójuk legalább 90 szá­zalékát, idén első alkalommal. Az adófeltöltési kötelezettség in­tézménye jól ismert a társasá­gok, vállalkozások körében. Evek óta működik az a rendszer, hogy az előző évben 50 millió forint árbevételt meghaladó társasá­goknak december 20-áig meg kell becsülniük az az évi teljes társasági nyereségadó fizetési kö­telezettségüket, és figyelembe vé­ve az évközi előlegeket, legalább a teljes összeg 90 százalékát át kell utalniuk az adóhivatalnak. A mulasztási bírság az idő­ben meg nem fizetett adó 20 százaléka. Vagyis a mulasztási bírságot az APEH az adóév so­rán már befizetett adóelőleg és az éves adó 90 százalékának különbözete után számolja fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom