Délmagyarország, 2006. október (96. évfolyam, 231-255. szám)

2006-10-25 / 250. szám

6 • MEGYEI T Ü K Ö >R « SZERDA, 2006. OKTÓBER 25. CSAK A NYÁRFA MARADT Hatalmas kanadai nyárfa áll a Bun­kóczy-pavilon mellett. Azaz csak a helye mellett. Bunkóczy Menyhért sa­ját maga ültette egykor, még ujjnyi vastag törzsű csemeteként - a vala­hai piacigazgatótól kapta. Árnya meg­fizethetetlen volt, nem olvadtak el az édességek a rekkenő nyárban. Most csak az üres aszfaltra vet árnyat. Óföldeák szobrot állít Barlainak Az óföldcáki önkormányzat em­lékhelyet készül állítani az egy esztendeje elhunyt koráhbi pol­gármester, Barlai József tiszte­letére. A községháza udvarán egy nyitott könyvet formázó kő­szobor hirdeti majd emlékét. Október 29-én, vasárnap délután három emlékhelyet avatnak Óföldeákon az egy évvel ezelőtt súlyos betegségben elhunyt pol­gármester, Barlai József tisztele­tére. A községháza udvarán ké­szülő emlékhelyen egy nyitott könyvet formázó kőszobor fogja hirdetni az emlékét - a műalko­tás elkészítésére a község önkor­mányzata az Erdélyből áttelepült maroslelei kőfaragó mestert, Ge­rai Lászlót kérte fel. Mint Hajnal Gábor, Óföldeák most újravá­lasztott polgármestere - Barlai József utódja - lapunknak el­mondta: az emlékművet adako­zásból állítják, egy kivétellel a képviselő-testület tagjai adták össze az ehhez szükséges össze­get. - Mostantól a falunapokon nemcsak a temetőben tudunk megemlékezni mécsessel, virág­gal Jóskáról, hanem itt is ­mondta a falu első embere, hoz­zátéve: elődje olyan sokat tett a községért, hogy ezt mindenkép­pen megérdemli. Barlai József 1985-től közös ta­nácsi kirendeltségvezetőként, majd községi elöljáróként irányí­totta a falut, az 1990-es első de­mokratikus helyhatósági válasz­tások óta pedig - megszakítás nélkül - polgármesterként. Haj­nal Gábor elődjére úgy emléke­zik: az önállóságára büszke falu Barlai József munkája nyomán vált virágzó településsé. Olyan fejlesztések fémjelzik tevékeny­ségét, mint például a vezetékes földgáz lángjának fellobbanása, a telefonhálózat kiépülése, az ad­dig sáros utcák leaszfaltozása. Szívügyének tartotta a falu gaz­dag kulturális örökségének ápo­lását, így a Návay család hagyaté­kának megőrzését, az erődtemp­lom régészeti feltárását is. A fa­luban emberi magatartása miatt is nagy megbecsülésnek örvendő vezető 2004. februárjában mon­dott le tisztségéről, megromlott egészsége miatt. Ezt követően kapta meg - elsőként - az emlék­plakettel járó Óföldeákért kitün­tető címet. SZABÓ IMRE Az Édes Anna egy forintba került a Mars téren - Boltja neve ragadt rá a kereskedőre Mézga Géza és az ő forradalma Mézga Géza, a Mars téri cukorka- és gyümölcsárus Szeged egyik legismertebb embere. S a legismcretlenebb is: kevesen tudják, hogy valójában Bunkóczy Meny­hértnek hívják, s akkor kezdett dolgozni, amikor kitört a forradalom: ötven éve. Üzletét a télen bonttatták le; leánya, unokái azonban továbbviszik a keres­kedőszakmát. - Hogyan lettem én Mézga Géza? Amikor fölépítettem a pavilonomat hetvenhárom­ban a Mars téren hetvenezer forintból, melyre OPT-kölcsönt vettem föl, a tévé­ben ment a Mézga család. A pavilon helye Emlékszik rá? Na, akkor hozta ki a Sze­rencsi csokoládégyár azt a 23 grammos termékét, melynek papírja a Mézga-figu­rákat ábrázolta. Gondoltam, ha a Mézga Édességbolt nevet adom az üzletnek, csak nyerő lehet. Az is lett! Én pedig „a szegedi Mézga Géza" lettem, sokan máig Gézá­nak szólítanak, nem is tudják az igazi ne­vem - idézi föl a régi időket Bunkóczy Menyhért a Mars téren, kis pavilonja he­lyén. Januárban bontatta le az önkor­mányzat a piacrekonstrukció kapcsán ­helye azóta is üresen áll. A Bunkóczy fa­mília: igazi, többgenerációs kereskedőcsa­lád. Kereskedődinasztia. Az alapító Bun­kóczy Bertalan volt, a Nyírségből. Debre­cenben kitanulta a pékmesterséget, és Franciaországban is szerencsét próbált. A nagy gazdasági válság idején állt kereske­dőnek Szegeden. Kibírta. A történelem azonban folytatódott, üzletét államosítot­ták, visszakényszerült a pékszakmába - és máris a forradalomnál vagyunk. - Akkor kezdtem dolgozni, mint keres­kedőtanuló, a Tisza Lajos körúton, a Jég­kunyhó eszpresszó mellett, a ruliázati bolt 12-es árudájában, éppen ötven éve. A tüntető tömeg ott vonult el az üzlet előtt, Pióker Béla bácsi gyorsan be is zárta a bol­tot, válságosnak ítélve meg a helyzetet. Gyerekként, megsebesülve Én mint kíváncsi gyerek, belevegyültem a tömegbe, és az első sorokban éltem meg A kereskedőcsalád a volt üzletük helyén. A hatalmas nyárfát még csemeteként ültette Bunkóczy Menyhért Fotó: Frank Yvette a sortüzet, melynek halálos áldozata is volt. Magam is megsebesültem: három szilánk ment a lábamba. Mentő vitt a se­bészeti klinikára, ott feküdtem a többi sé­rülttel együtt; emlékszem egy emberre, akit menekülés közben ért golyó, a sarkán hatolt be, és a lábfején jött ki, egészen elöl. Az idő azonban nem állt meg, teltek az évek, évtizedek, fölépült a Mars téren Bunkóczy Menyhért pavilonja. Azaz in­kább pavilonkája, néhány négyzetméte­ren, melyet azonban - alighanem - töb­ben ismernek Szegeden, mint a Dóm te­ret. Mindenki, aki piacra ment, illetve on­nan jött: az üzlet mellett haladt el. - Egy nemzedék nőtt fel, kérem, azokon az édességeken, melyeket árusítottunk, egy nemzedék! - büszkélkedik; felesége, Mária asszony helyesel. - Az én Gránit kockáimon, Donald rágóimon, Sport sze­leteimen, Édes Annáimon. A Sport csoki, az Édes Anna egy forint volt. A táblás Ked­venc csokoládé hat ötvenbe, a Boci egé­szen égbeszökő módon tizenegy forintba került - emlékszik vissza. - Hiánygazdaságban éltünk, nem eladni volt a nehéz, hanem beszerezni. Nagyon sokat kellett menni az áru után. Öröm volt, ha tudtunk szerezni, csak úgy kap­kodták a vevők. Egy „kis Stühmer" vol­tunk mi itt, a Mars téren, egy „kis Stüh­mer"! Továbbviszik a szakmát Telt az idő, jött a puffasztott kukorica korszaka. De nagy slágercikk volt az! Kecskemétre kellett utazni érte, Hetény­egyházára, ott volt a gyár... A nyolcvanas évek végén aztán megváltozott a helyzet: már nem beszerezni volt nehéz a terméke­ket, hanem eladni. Elszabadultak az árak... Persze a törzsvevőink továbbra is ide jártak, mindenkit ismertünk, valósá­gos otthonunk volt a Mars tér, és amikor idén télen megkaptuk a papírt, hogy bont­ják a pavilont: nem hittünk a szemünk­nek. Egyébként nem lett volna muszáj ok­vetlenül bontani, úgy volt építve, egy az egyben el lehetett volna szállítani... Havi ötvenhétezerből élünk feleségemmel ket­tesben: ennyi nyugdíjat kapunk összesen. Nem így képzeltük el öregségünket ­mondja a kereskedő. Maga elé néz. Zajlik a Mars téren az élet. Ki viszi tovább a szakmát? A házaspár leánya, Dávidné Tünde - vérében van a kereskedelem, kora gyerekkorától kezdve besegített szüleinek a Mars téren -, aki la­kástextilüzletben dolgozik, s az unokák. Dániel a Krúdy szakközépiskolában ta­nul, és már kész tény, hogy kereskedő lesz, s Dalrna - ő valószínűleg ugyanide megy középiskolába tovább. Nem fenye­geti megszűnésveszély a dinasztiát. ECS. Pro Urbe-díjat kapott a vásárhelyi fül-orr-gégész főorvos Négy évtizede gyógyít Ördögh Béla Végigéltem a szakma számtalan változását - mondta dr. Ördögh Béla Fotó: Tésik Attila A szaporodó kintlévőségek miatt változott a helyzet Ebédbefizetés más időpontban a suliban Több szülő megkereste szerkesztőségünket, s lapunk internetes portálján is firtatják a fórumozók: miért változott meg az iskolai, óvodai étkeztetési díj befizetésének időpontja. Az ok egyszerű: az étkezési díjat előre kell kifizetni. Pro Urbc-díjat vett át a múlt héten a vásárhelyi Emlékpont Múzeumban rendezett ünnep­ségen dr. Ördögh Béla, aki har­mincöt esztendeje az Erzsé­bet-kórház fül-orr-gégészeti osztályának főorvosa. Dr. Ördögh Bélát 1971 májusá­ban nevezték ki a vásárhelyi Er­zsébet-kórház fül-orr-gégészeti osztályának élére. A 67 eszten­dős férfi orvosi pályáját 1963-ban Makón kezdte, majd szülővárosának, Szegednek a kórházába került. - Szüleim deszki és zákányszé­ki birtokukon gazdálkodtak, de 1950-ben elvették tőlük a földet. Érdeklődésem az orvosi pálya fe­lé irányított, olyan munkát sze­rettem volna, ahol egyaránt szükség van a finom manuális technikára, illetve a nagyfokú el­méleti felkészülésre, ezért vá­lasztottam a fül-orr-gégészszak­mát-mondta. A főorvos hozzátette, a pon­tosság is nagyon fontos, hiszen érzékszervekkel foglalkozik, rá­adásul a műtéteknél nagyon kell figyelni, mivel közel van a központi idegrendszer is. Ör­dögh Béla elárulta, ha újra kel­lene kezdenie, ugyanezt válasz­taná: végigélte a fül-orr-gégé­szet negyvenéves fejlődését, a mikrosebészetnek köszönhető­en most már szerv- és funkció­b'arát beavatkozásokat végez­nek. < Kilenc éven át főigazgatója is volt a kórháznak. Ezalatt folya­matosan fejlődött az intézmény: mind a mai napig széles szakmai palettát művelő orvosai, vala­mint jól felszerelt technikai esz­köztára van. Sajnálná, ha ezek a kórházleépítés áldozatává válná­nak. Felmenőim között nincsenek doktorok Dr. Ördögh Béla Felmenői között nincsenek doktorok, de felesége, illetve lá­nyai követték őt. Neje gyermek­gyógyász, és gyermekkardioló­gusként dolgozott. Egyik lánya Vásárhelyen fogorvos, a másik pedig édesapja szakmáját, vagyis a fül-orr-gégészetet választotta. Ő most nem praktizál, mert négy gyermekét neveli Madrid­ban. Harmadik lánya Budapes­ten jogász. A főorvos egyben bol­dog nagypapa is, hiszen nyolc unokája van. Az idén 35 éves főorvosi pályá­ja elismeréseként Pro Sanita­te-kitüntetésben részesült. A vá­sárhelyi közgyűlés határozata ér­telmében pedig csütörtökön dél­után Pro Urbe-díjat vehetett át az Emlékpont Múzeumban ren­dezett ünnepségen. K.T. MUNKATÁRSUNKTÓL Az önkormányzat egyes oktatási és nevelési intézményeiben meg­változott az étkezési díjak befize­tésének rendje. Vannak olyan óvodák és iskolák, ahol mostan­tól a hónap végén lehet befizetni az étkeztetési díjat. Ennek törvé­nyi háttere van, mondta Kardos Kálmán, a Nevelési-oktatási In­tézmények Gazdasági Szolgálata igazgatója. Az étkezési díjat ugyanis nem utólag, hanem elő­re kell befizetni. A módosításra azért volt szükség, mert folyama­tosan szaporodott a kintlévőség, a kis összegű - 800, 1200 forin­tos - tartozásokat viszont túl drága lett volna behajtani. A közgyűlés döntött arról, hogy az iskolaigazgatók rendel­kezhetnek az étkezési díj befize­tésének időpontjáról. Ők szabják meg a befizetési időpontokat, a megkötés csak annyi, hogy en­nek 10-e és 28-a közé kell esnie. Az önkormányzati iskolákban és óvodákban minden hónapban két befizetési napot és legalább kettő pótbefizetési napot kell ki­írni. Kardos Kálmán igazgató azt is elmondta: a számítógépes rend­szernek köszönhetően az ügyin­tézés sokkal rugalmasabbá vált. Ha valaki befizeti a gyermeké­nek az étkezést, két nap múlva már igénybe is lehet azt venni. Az egyik olvasó azt is firtatta, kinek a számláján pihen a pénz. Erre Kardos azt válaszolta: az is­kolákban befizetett pénzt a bankba utalják, onnan pedig az étkeztetést bonyolító Sulihóst Kft.-nek küldi tovább a megfele­lő összeget a leszállított ételada­gok után.

Next

/
Oldalképek
Tartalom