Délmagyarország, 2006. október (96. évfolyam, 231-255. szám)

2006-10-25 / 250. szám

SZERDA, 2006. OKTÓBER 25. 4 •MEGYEI TÜKÖR- 7 Elhunyt Szabó Magdolna újságíró, munkatársunk A küzdelem vége Hosszan tartó betegség, türelemmel viselt szenvedés után tegnap hajnalban elhunyt Szabó Magdolna újságíró, a Délmagyarország volt munkatársa. Temetéséről később intézkednek. mondta magát. Sokáig azt hittük róla, képzelt beteg, mert hiszen mindazt a bajt, ami kijutott neki és amiről szűkszavú szemérmességgel, de azért folyamatosan beszélt - lehetetlenség túlélni. Sokáig kétkedtünk ezért, vajon tényleg olyan nagy a baj, most tényleg? Hiszen évtizedek teltek, és Szabó Magdi csak dolgozott, dolgozott... Óriási küzdő volt. Talán a sportban tanulta a kitartást, az elengedettség tilalmát, a belenyugvás lehetetlenségét. Vagy a „jász keménység" dolgozott benne. Büszke volt erre, a jászságára, Szegedről folyton „hazajárt", még akkor is, amikor már se rokona, se ismerőse nem volt azon a vidéken. Itthon pedig, Szegeden tele volt barátokkal, s alighanem a legnagyobb becsben ezt a nehezen körülírható komolyságot tartotta az életben, amit úgy nevezünk: barátság. Azt képzelem, most végre elengedte magát. Sóhajtott egy nagyot, széttárta a kezét, lehajtotta a fejét; legyen meg a Te akaratod, suttogta. Azt képzelem, most az egyszer belenyugvó a pillantása, amint néz le ránk egy felhő csücskéről, elmosolyodik, amint meghallja, azon tanakodunk, hogy miért lett ennyire meleg a helyzet ezen a késő őszön. És már mondja is, élénken gesztikulálva, kicsit tudálékosnak tetsző magabiztossággal, hogy mit őriz az ilyesmiről a néphagyomány. Legyen nyugodalmad, Magdi! S. E. Akkor látszott a legboldogabbnak, amikor megmutatta kisalakú, jól kézre álló könyveit: frissen jelent meg a sorozat az Officina kiadásában, a magyar étkezési szokásokat írta meg benne, azt, hogy az esztendő különböző szakaszaiban mifélék mifelénk az evési hagyományok. Azt hiszem, néprajzi-tudományos pályafutásának csúcsán érezte magát joggal. Akkor látszott a legszomorúbbnak, amikor bejött a szerkesztőségbe megmondani, hogy a következő mellékletbe nem tudja leadni a korábban megbeszélt anyagot. Amíg élt, csinált valamit. Nem eltúlzott a szó: alkotott. És amikor nem tudott csinálni valamit, mert a betegség elhatalmasodott rajta, úgy érezte: jó, jó, élek, de ez nekem nem elég... Munkamániás volt? Nem hiszem. „Csak" iszonyú akarat működött benne: nyomot hagyni a világban. Szabó Magdi maga volt a megtestesült akaraterő. Nem is nagyon emlékszem olyan időkre, amikor egészségesnek Derekegyházon örülnek a hírnek Gyógyszertár nyílik Húszmillióért ötmilliárd ajándékba 1 - Más települések visszatáncoltak Csodára várnak Szegváron A szegvári szökőkútból már dől a lé. A helybéliek úgy tudják, Hollandiából jön a támogatás a csatornázásra Állítólag humanitárius támogatásként ajándékba ad egy holland befektetőcsoport ötmilliárd forintot Szegvárnak a csatornahálózat kiépítésére. Az önkormányzat húszmillió forint hitelt vett fel a cél érdekében, és fizetett a közvetítésért egy budapesti cégnek. Több Csongrád megyei település érintett a konstrukcióban. Nemcsók János volt kormánybiztos kijelentette: az ügylet teljesen jogszerű. A derekegyházi önkormányzat által fenntartott egészségházban hamarosan patika nyílik: a szentesi Ezüsthárs gyógyszertár lépésével megoldódik a község régi problémája. Fizetésképtelensége és adósságai miatt árverezésre tűzték ki korábban Papp László patikáját. A faluban évtizedeken keresztül dolgozó gyógyszerész segítségére próbált sietni a kamara, ám erőfeszítéseik nem jártak sikerrel. A patikus tartozását a szállító nem engedte el, a megyei tisztiorvosi hivatal pedig bevonta a működési engedélyt. Korábban arról lehetett hallani, hogy a szentesi Bugyi István működtet majd patikát Derekegyházon, és alkalmazza Papp Lászlót, ez az üzlet azonban nem jött létre. Az idős patikus idő közben nyugdíjba ment, és ma is a volt gyógyszertár épületében lakik. A gyógyszerellátás a faluban csaknem két éven át nem volt megfelelő. Az önkormányzatnak ebben a helyzetben jogilag semmiféle eszköz nem volt a kezében arra, hogy megoldja a problémát. Szabó István polgármester kezdeményezése révén azonban most mégis rendeződni látszik a kérdés. Az önkormányzat által fenntartott egészségházban van egy szolgálati lakás, azt most átalakítják. Az országos tiszti főgyógyszerész engedélyezte patika nyitását az egészségházban. A szentesi Ezüsthárs gyógyszertár vezetője, Horváthné Sütő Kornélia elmondta lapunknak: terveik szerint reggel nyolctól délig tartanak majd nyitva. Néhány héten belül a megyei tisztiorvosi hivatal engedélyére is számítanak. A háziorvosi, a fogorvosi rendelő és a nőgyógyászat közvetlen szomszédságában vehetik meg a szükséges gyógyszereket a derekegyháziak. B. G. Szeptember végén szórólapon tájékoztatta Szegvár lakóit a leköszönő polgármester, Szenczi Sándorné arról, hogy hónapokkal azelőtt megbíztak egy budapesti céget azzal, keressen forrást a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésére. A választások előtt két nappal kelt szöveg szerint a cég értesítést küldött Szegvárnak: munkájuk eredménnyel járt, pályázatukat elfogadták. A szerződés megkötésének időpontja szeptember 25. lett volna, ám az kissé csúszik. Szenczi Sándorné rendkívüli óvatosságból egyáltalán nem akarta megnevezni a közvetítő céget, sem a forrást, mondván, hogy kicsi a keret, és sok a jelentkező, s félő, hogy Szegvár kiesik a támogatottak köréből. Ötmilliárd útra, csatornára Azt azonban elárulta, hogy 5 milliárd forintról van szó, mely nemcsak a csatornahálózat kiépítését fedezi, de a vízelvezető árkok teljes rekonstrukcióját és az utak rendbehozatalát is a község teljes területén. Szencziné a lehetőségről Nemcsók János volt kormánybiztos révén szerzett tudomást. Szencziné úgy tudja, az állam ehhez nem tud saját forrást biztosítani, ezért Nemcsók, a pénzügyminiszter és a holland befektető tárgyalt a humanitárius támogatásról. Ha nem sikerül az 5 milliárdot megszerezni, az átutalt összeg - a 20 millió forint - 80 százalékát visszafizetik. Nemcsók János lapunlcnak azt mondta: az ügylet teljesen legáNemcsók János volt kormánybiztos szerint minden teljesen legális lis, megbeszélte a Pénzügyminisztériumban. Korábbi kapcsolatait kamatoztatva segédkezik a folyamatban. Mindössze annyit kér, hogy amikor „átvágják a szalagot", ő is ott lehessen. - A Pénzügyminisztériumnak nincs tudomása erről - fogalmazott a tárca szóvivője. Palotai Piroska közölte: mivel a szóban forgó ügy nem tartozik a költségvetéshez, így arról érdemben nem is tudnak nyilatkozni. A jótevőről egy szót se A volt kormánybiztostól úgy tudjuk, a budapesti Roba-Miilenium Kft. közvetít az ügyben Szegvár mellett több hazai település és a holland csoport között. A cég képviselője, Krupa Mariann viszont nem kívánt válaszolni arra a kérdésünkre, a távoli jótevőnek milyen érdeke fűződik a támogatáshoz. - Telefonban üzleti dolgokról nem beszélek - fogalmazott. Kíváncsiak voltunk arra, létezik-e Magyarországon olyan önkormányzat, amely kapott már ebből a pénzből. - Szerződéseink vannak - hangzott a válasz. Krupa Mariann azt mondta, a csatornázás kormányzati feladat, ezért amikor kiderül, hogy ők ezt már csinálják, akkor az sokakat kellemetlenül érint majd. A sejtelmes megjegyzést pedig csak akkor világítja meg, ha elutazunk hozzájuk Budapestre, az irodájukba. Állítása szerint Szegvártól 15,5 millió forintot kaptak. A programban szerepel Baja, Sülysáp és még nagyon sok önkormányzat. A történet egyik nem szegvári szereplője ragaszkodott hozzá, hogy ne írjuk le a nevét, azt azonban elmondta: őt bízták meg, hogy keressen partnereket a hazai önkormányzatok között. Észak-Magyarország, a Duna-Tisza köze és a Dél-Alföld falvai szerepeltek a felsorolásban. Gémes László, az új szegvári polgármester elődjével, Szenczi Sándoméval együtt járt a Roba-Millenium Kft.-nél a falu ügyét intézni. Gémes szerint Pesten egy kis lakásban fogadták őket, de nem derült ki számára, vajon milyen tulajdonosi kört takar a Straeter Nederland elnevezés, amelynek nyomára egyébként az interneten sem bukkant. Tavasszal, zárt ülésen - még képviselőként nem szavazta meg, hogy az önkormányzat hitelt vegyen fel, és előre adjon pénzt egy meghatározhatatlan forrás megszerzése érdekében. Gémes László polgármester lapunknak úgy fogalmazott: - Előbb szeretem látni a munkát, azután jöhet a fizetés. Fotó: Tésik Attila Bucsányi László szegvári képviselő tavasszal Gémeshez hasonlóan igent mondott a csatornázásra, de nem szavazta meg a 20 millió forintos hitelfelvételt. A testületnek jelenleg is tagja Bucsányi, aki azt mondta: egy éve hallani a faluban a csodálatos 5 milliárdról. A szegvári vállalkozók gondolatban már csatlakoztak a folyamathoz, mindenki nagyon várja, és reménykedik benne. A most közszájon forgó verzió szerint a Straeter Nederland tulajdonképpen egy tolószékes idős úriember, aki így akarja csökkenteni az adóalapját. A szegvári képviselők legutóbb úgy döntöttek, egyelőre bizalmat szavaznak a programnak, megvárják, mi történik. Szatymaz szerződést bontott A Roba-Millenium Kft.-t nem csak Szegváron ismerik a megyében. A cég Szatymaz és Sándorfalva önkormányzatával is kötött szerződést több mint egy éve egy hazai alapra szóló pályázat megírására. Szatymaz 4,5 millió, Sándorfalva áfával együtt 20 milliót fizetett ezért a cégnek. Kormányos László, Szatymaz polgármestere elmondta: a szerződést később felbontották, mert a Roba nem készítette el a pályázatot. Mindkét település visszakapta a befizetett összeg 80 százalékát. Szatymazt is, Sándoríalvát is újra megkereste most a cég, a szegvárihoz hasonló ajánlattal. Sándorfalva polgármestere szerint „első olvasatra túl szép", hogy a két község együttesen kapjon humanitárius támogatásként hétmilliárd forintot. Ugyanakkor környezetében sokan elképzelhetőnek tartják ezt, hiszen tényleg vannak segélyakciók. BLAHÓ GABRIELLA Az APEH nem hitte el a minimálbéres kifizetéseket A feketegazdaságot szürkítik, a szürkét fehérítik Október közepéig kérhetett mentességet az APEH-nél a minimálbér duplája utáni tb-fizetés alól az a vállalkozó vagy munkáltató, aki bármikor tiszta lelkiismerettel állhat egy ellenőrzés elé. A vártnál kevesebben éltek a lehetőséggel. Magyarországon a 4 millió foglalkoztatott egynegyede a minimálbér után fizet járulékot. Köztük vannak azok az alkalmazottak, akik valójában ennyit keresnek, s azok a dolgozók is, akiknek ugyan hivatalosan a minimálbért utalják a folyószámlájukra, holott többet kapnak kézhez. Általában költségtérítés, kilométerpénz formájában honorálja őket a munkáltató. A hazai viszonyok ismeretében az állam szándéka érthető, a szürkegazdaságot szerette volna kifehéríteni: a minimálbér után a költségvetésbe befolyó járulékokból ugyanis képtelenség az egészségügyet fenntartani. Filep László építési vállalkozó egy lapostetők, pincék szigetelésével foglalkozó kft.-t vezet. Azt mondta, cégét érintette a rendelkezés, mentességet kellett kérnie, noha nem a minimálbért, de nem is a legkisebb kereset dupláját utalja embereinek. A kettő között keresnek - mondta. Különösebb problémát nem okozott számára a rendelkezés, mindössze azt nem érti, miért éppen kettővel szorozták meg a minimálbért. A felemelt járulék megfizetése alóli mentességet kevesebben kérték, mint arra a szakemberek számítottak: 83 ezer 500 adóalany, a vállalkozásoknak mindössze a tizede - közölte Nagy József, az APEH titkársági főosztályvezetője. De hogy hány munkavállalóról van szó, csak akkor derül ki, ha a számokat más adatokkal vetik össze. A mentességet kérők között ugyanis multinacionális vállalat éppúgy volt, mint egyéni vállalkozó. Kőkuti Attila, a Tornádó International Kft. ügyvezető igazgatója szerint nem olyan nagy a probléma, mint amekkorára felfújják. Ekkora hazai vásárlóerő mellett szerinte irreális az, hogy minimálbéren jelentik be az embereket, de nem lehet olyan bérstruktúrát sem felépíteni, amelynél a dupla minimálbér a járulékfizetés alapja. A Tornádónál a 48 alkalmazott közül csak néhányan keresnek kevesebbet, mint a minimálbér kétszerese: őket természetesen ezzel a jövedelemmel bejelentették az APEH-nek, és a bérkülönbözet után felmentést is kértek. Az APEH a kérelmező adóalanyokat szúrópróbaszerűen ellenőrzi, s amikor más vizsgálat miatt jár náluk az adózó, egyebek mellett a mentesség jogszerűségét is vizsgálják. F. K. FIKTÍV SZÁMLAK Az adóhatósági ellenőrzések során az úgynevezett fiktív számlás ügyekre különös súlyt fektet az APEH - tájékoztatott a Csongrád megyei igazgatóság. Egy formailag kifogástalan számláról utóbb kiderülhet, hogy a valóságban nincs mögötte tartalom, vagy a számlán szereplő gazdasági esemény nem a valós helyzetet tükrözi. Ilyenkor nehéz eldönteni azt, hogy vajon a vevőt csapták-e be, aki nem tudott arról, hogy a számlát adó társaság nem létezik, nem fizet adót, vagy az adózó esetleg szándékosan próbált meg a fiktív számla alapján adót visszaigényelni.