Délmagyarország, 2006. szeptember (96. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-30 / 230. szám

8 • MEGYEI TŰKOR" SZOMBAT, 2006. SZEPTEMBER 30. Dr. Diósszilágyi Sámuel leányát is gondozta Az gyógyította, hogy segített Diósszilágyi Évát a napokban meglátogatta Szilágyi Judit a szegcdi klinikán Fotó: Frank Yvette A gyógyulást az hozta meg a szegedi Szilágyi Judit számára, hogy ő maga gondoskod­hatott a rászorulókról. Diósszilágyi Évát-a makói kórház névadója, dr. Diósszilágyi Sámuel leányát - is gondozta. Van, ahol már szinte családtaggá vált mint idősgondozó. Szilágyi luditnak - egykor köztisztviselő volt, több más helyen is dolgozott, irodai munkát végzett - az idősekkel, rászorulókkal való foglalkozás adta vissza az egészségét. - Jött egy súlyos betegség; volt, amikor egy éjszaka alatt többször is bevitt a mentő. Egyik kivizs­gálás követte a másikat, évekig. Egyre rosz­szabb állapotba kerültem - emlékszik. Csak sokára következett a gyógyulás, de munkahe­lyérc már nem mehetett vissza. Nagyon rosz­szul érintette: egész nap nincs mit csinálnia - és már újra kezdtek jelentkezni a rettegett tünetek. Ismerőse javasolta, próbáljon nem gondolni rájuk, foglalja el magát, gondozzon például rászorulókat. - Eszembe jutott: hiszen van nekem egész­ségügyi végzettségem is! Az empátiáról min­dig tudtam, azzal bőven el vagyok látva. Bele­kezdtem, csináltam, a tüneteket mintha el­fújták volna. És már rögtön az első család na­gyon elégedett volt a munkámmal, mások­nak már ők ajánlottak tovább - mondja Szi­lágyi Judit. Tudott beszélni a rászorulók nyel­vén, még azok esetében is, akiket környeze­tük nehéz betegnek minősít. Aki senkitől nem fogadja el a segítséget, tőle elfogadta. ­Mindez azért volt lehetséges, mert tudtam, mi az: rászorulónak, betegnek lenni. Nagyon bele tudtam érezni magam az elesettek hely­zetébe - halljuk tőle. Azóta hivatás lett számára a rászorulók, idősek gondozása. A legendás orvos-polihisz­tor Diósszilágyi családdal is összehozta a sors. Áldozatkészen gondoskodott dr. Diósz­szilágyi Sámuel - akiről a makói kórházat el­nevezték - leánya férjéről, annak haláláig. És két alkalommal magát az özvegyet, a Szege­den élő, jelenleg 92 esztendős Diósszilágyi Évát is gondozta. A napokban meglátogatta Éva nénit a klinikán, ahol éppen kezelik - és mi is vele tarthattunk. - Folyton viccelődött-tréfálkozott Judit a férjemmel. Segített megtartani az életkedvét - meséli a korához képest kitűnő állapotban lévő Éva néni, aki egyébként nemsokára el is hagyhatja a klinikát. Egy baktói családban pedig szinte család­taggá vált Szilágyi Judit, egy idős nénire vi­gyázva. - A háziorvos is elismerte a munká­mat - mondja. - A néni halála óta is tartjuk a kapcsolatot a családdal. Ahányszor fölhívom őket, vagy ők engem, mindig mondják: erre rajtam kívül senki más nem lett volna képes. FARKAS CSABA KÖNYV 92 EVESEN A fantasztikusan jó szellemi állapotban lévő, 92 esztendős Diósszilágyi Éva néni könyvet állít össze korábbi és mostanában készülő írásaiból - emléket állítva édesapjának, dr. Diósszilágyi Sámuelnek (1882-1963), és a korabeli pezsgő makói értelmiségi létnek. Erdei Ferenc is sze­repel majd a kötetben, akinek Éva néni egy ide­ig a felesége volt. „Kutató elme, nemcsak egy tudományban járatos, hanem polihisztor. Az or­vosi szakma, az irodalom- és színháztörténet, a néprajz és a régészet, várostörténet: minden­nek művelője, és még sok más tudomány ava­tott ismerője. Minden művészetek értője és pártolója: muzsika vagy piktúra, irodalom vagy színház, egyaránt hívét tudhatta mindig őben­ne" - írta az orvos-polihisztor Diósszilágyi Sá­muelről egykor Erdei Ferenc. Átlagosan 15 százalékkal emelkedett a filharmóniai jegyek, bérletek ára Kamarakoncertek a TIK-ben is A Filharmónia Kht. Klauzál téri irodájában hétfőn indul a bér­letezés az október 30-án kez­dődő szegedi konccrtévadra. A programsorozatban sztárszólis­tákat és neves vendégzeneka­rokat is hallhat a közönség - a tavalyinál átlagosan 15 száza­lékkal drágábban. A Filharmónia Kht. szervezésé­ben két világhírű hazai vendég­zenekart is hallat ebben a kon­certévadban a szegedi közönség. Finta János, a kht. irodavezetője büszkén mondja: a Vaszy-bérlet november 6-i nyitó hangverseny­ét Rolhi lános vezetésével a Liszt Ferenc Kamarazenekar adja, feb­ruárban pedig a világjáró Buda­pesti Fesztiválzenekar lép fel a Fricsay-bérletben. A Filharmónia a jól működő bérleti rendszerén nem változtatott, továbbra is mindkét bérletben 6-6 hétfő esti nagyszínházi szimfonikus hang­verseny és 3-3 csütörtök esti ka­marakoncert szerepel. Újdonság, hogy utóbbiak közül a három •legnépszerűbbnek ígérkezöt ­Vásáry Tamás zongoraestjét, a Bartók vonósnégyes koncertjét, valamint Vukán György és Szak­csi Lakatos Béla kétzongorás est­jét - nem a szokásos helyen, a ze­neművészeti kar 180 fős Fri­csay-termében, hanem a József Attila Tanulmányi és Informáci­ós Központ (TIK) 650 főt befo­gadni képes nagytermében ren­dezik majd meg. Ezeket a ki­emelt kamarahangversenyeket lapunk is támogatja, így olvasó­ink között majd jegyeket sorso­lunk ki rájuk. A Filharmónia a csökkenő álla­mi támogatás és a növekvő inflá­ció miatt a szokásosnál jelentő­sebb mértékben, átlagosan 15 százalékkal emelte a jegyek, bér­letek árát. Legkevésbé, 8,3 száza­lékkal a szimfonikus koncertek jegyárai emelkedtek, legjobban, 25 százalékkal a kamaraestek jegyárai nőttek. Előbbi 1300, utóbbi 1000 forintba kerül majd. A Fricsay- és a Vaszy-bérletért a tavalyi 4500-8000 forinttal szemben idén már 5500-9000 A szegedi születésű Kossuth-díjas gordonkaművész, Onczay Csa­ba Csajkovszkij-esten lép majd fel a nagyszínházban DM/DV-fotó forintot kell fizetni, ami 12,5-22,2 százalékos emelést je­lent. A négy koncertet tartalma­zó vasárnapi matinébérlet ára 10 százalékkal drágul, 2200 forint lesz. Finta János szerint a sztár­zenekarok meghívása is jelentő­sen növelte a költségeket. A Filharmónia rendezvényei az előző évadban is népszerűek vol­tak: a 80 százalék körüli látoga­tottságot jó eredménynek tart­ják. Az ifjúsági hangversenyek­kel együtt az előző évadban ösz­szesen mintegy 25 ezer főnyi kö­zönsége volt a filharmóniai kon­certeknek Szegeden. A program­sorozat főszereplőjéhez, a Gyüdi Sándor vezette Szegedi Szimfoni­kus Zenekarhoz a helyi karmes­terek mellett nemzetközi hírű dirigenseket is hívtak: a Francia­országban élő Fürst Jánost, Ko­vács Jánost, az Operaház főzene­igazgatóját, továbbá Gál Tamást és Kesselyák Gergelyt. A vendég­szólisták közül izgalmasnak ígérkezik az ukrán zongoravirtu­óz, Vitalij Kuprij fellépése. Nem kevésbé neves magyar kollégáját, Ránki Dezsőt is régen hallhatta már itt a közönség. Szegedi kötő­désű sztárszólisták, a Kos­suth-díjas Onczay Csaba, vala­mint Pavlovits Dávid és Szecsődi Ferenc is szerepelnek a program­ban. A koncertévad részletes mű­sora a szimfonikusok honlapján (http://www.symph-szeged.hu) megtalálható. H. ZS. Művészként tért vissza az életbe Rúzsa Ilona Ikonfestő lett a könyvelőnőből Rúzsa Ilona szegedi ikonfestő valamikor könyvelő volt - két lábbal állt a pénzügyi valóság talaján. Aztán jött egy betegség, egy műtét, amely közben halálközeli élménye volt, „odaát jártam", mondja. Megváltozottan tért vissza, művészként. Műveit a nyáron már a Vajdahunyadvárában is látta a közönség. Tett egy nagy kört az életben, mi­re megérkezett önmagához Rú­zsa Ilona. Az igazi önmagához? Vagy egy másikhoz? Könyvelő­ként dolgozott egykor, pénzügyi területen - mi sem állt tőle messzebb, mint a festészet! Az­tán közbeszólt a sors, és egy mű­tét során, ahogyan mondja, „odaát járt". Klinikai halál, nem klinikai halál? - Csodálatos, pa­norámás, mozgó ikonok vonul­tak a szemem előtt az égen, szí­nesen, ragyogóan - mondja. Utó­lag is libabőrzik, amint fölidézi a fantasztikus élményt. Hogyha például római katolikus lett vol­na, talán szokványos szentképek tűntek volna föl előtte a vakító, égi fényben, de Ilona asszony gö­rögkeleti, Méhkeréken született, így azután ikonokat látott a ha­lálközeliség állapotában. Koráb­ban kezébe soha ecsetet nem fo­gott. Fölgyógyulása után azon­ban minden megváltozott. - Éreztem: azonnal el kell kez­denem festeni. Leültem otthon, lepedővásznakat szedtem elő, és festettem éjjel-nappal - emlék­szik vissza a kezdetekre. Akkori­ban még Békéscsabán élt. Há­rom hónap alatt kész lett negy­ven olajkcppel. És jöttek az iko­nok is - azt az élményt keresi az ikonfestésben újra és újra, amit „odaát" megtapasztalt. Persze az újonnan szerzett képzőművésze­ti ismeretek hatása is föllelhető képein - visszanyúl az orosz, a bolgár ikonokig, de például Botti­celli táblaképeihez is. Képzőmű­vészeti műveltséget-technikát alkotótáborokban szerzett, s az aradi festőiskolán. - Amióta fes­tek, sokkal jobban érzem ma­gam, mint korábban bármikor ­meséli. Rá is fér. - Édesapám hamar meghalt, négyen voltunk testvérek. Tizen­öt évesen már dolgoznom kellett - emlékszik vissza. - Tizenkilenc évesen férjhez mentem, hogy családban legyek. Megszületett a két lányunk, jött a válás, a beteg­ség, a leszázalékolás. Ott álltam, minden nélkül. És talán még most is ott állnék, ha nem követ­kezik be, hogy megtapasztaltam, milyen „odaát". Vagy nem ott állnék? - tűnődik. - Hiszen nem következhetett be olyan rossz az életemben, amiből ne tudtam volna kihozni valami jót... Sok éve már Szegeden él ­egyik leánya ide jött egyetemre, és ő is követte. Összejött a Lech­ner téren működő ikonfestő kör­rel, de ő inkább otthon fest. Szüksége van a magányra. Néz­zük az ikonokat a lakásban, mely műterem, tűzzománcműhely és lakótér egyszerre, s ámulunk. - Nagyon szeretek adni az em­bereknek, amit tudok - mondja, és körbeint a káprázatos-színes alkotások során. - És én ilyene­ket tudok. F.CS. TANFOLYAMOT INDÍT Az idén nyáron Budapesten, a Vajdahunyadvárában is láthatták az érdeklődők Rúzsa Ilona tűz­zománcikonjait, s a keszthelyi Festetich-kastélyban is, orszá­gos iparművészeti kiállítás kere­tében. Békéscsabán négy éven át volt állandó kiállítása. Októ­ber 17-étől tíízzománctanfolya­mot indít Szegeden, a Kálvária sugárúti Temi Dél-alföldi Biblio­tékában. A tanfolyam végén ­mert tűzzománccal ikonokat is lehet készíteni - az ikonfestés­sel is megismerteti a résztvevő­ket. A szegedi Rúzsa Ilona ikonjai már országos kiállításokon is bemu­tatkoztak Fotó: Schmidt Andrea Az igazságügyi patológia rejtélyei Mostantól megváltozott időpontban - minden hónap utolsó szom­batján, délután fél hatkor - a szegedi Városi Televízióban jelentkezik a Negyedik Dimenzió című népszerű magazinműsor. Az e havi adás fő témája a bűnügyi patológia lesz, amelynek kulisszatitkaiba eddig csak a bűnügyi tévésorozatok és regények kedvelői kaphattak felüle­tes betekintést. Mit lehet megállapítani egy baleset, illetve gyilkosság helyszínen talált vér- és nyálmintából; miért nem megbízható vizsgá­lati minta a haj; meg lehet-e állapítani egy balesetnél, ki fogta utoljára a kormányt? Ezekre és még nagyon sok izgalmas kérdésre kaphatnak választ a műsor két szakértő vendégétől, dr. Varga Tibor intézetvezető professzortól, valamint dr. Csete Klára docenstől, a DNS-labor veze­tőjétől. A ma esti műsort az utóbbi idők egyik legdöbbenetesebb ufós történetének - melynek főszereplője egy titokzatos, fehér szkafande­res alak - második része zárja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom