Délmagyarország, 2006. szeptember (96. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-30 / 230. szám

8 • MEGYEI TŰKOR" SZOMBAT, 2006. SZEPTEMBER 30. Dr. Diósszilágyi Sámuel leányát is gondozta Az gyógyította, hogy segített Diósszilágyi Évát a napokban meglátogatta Szilágyi Judit a szegcdi klinikán Fotó: Frank Yvette A gyógyulást az hozta meg a szegedi Szilágyi Judit számára, hogy ő maga gondoskodhatott a rászorulókról. Diósszilágyi Évát-a makói kórház névadója, dr. Diósszilágyi Sámuel leányát - is gondozta. Van, ahol már szinte családtaggá vált mint idősgondozó. Szilágyi luditnak - egykor köztisztviselő volt, több más helyen is dolgozott, irodai munkát végzett - az idősekkel, rászorulókkal való foglalkozás adta vissza az egészségét. - Jött egy súlyos betegség; volt, amikor egy éjszaka alatt többször is bevitt a mentő. Egyik kivizsgálás követte a másikat, évekig. Egyre roszszabb állapotba kerültem - emlékszik. Csak sokára következett a gyógyulás, de munkahelyérc már nem mehetett vissza. Nagyon roszszul érintette: egész nap nincs mit csinálnia - és már újra kezdtek jelentkezni a rettegett tünetek. Ismerőse javasolta, próbáljon nem gondolni rájuk, foglalja el magát, gondozzon például rászorulókat. - Eszembe jutott: hiszen van nekem egészségügyi végzettségem is! Az empátiáról mindig tudtam, azzal bőven el vagyok látva. Belekezdtem, csináltam, a tüneteket mintha elfújták volna. És már rögtön az első család nagyon elégedett volt a munkámmal, másoknak már ők ajánlottak tovább - mondja Szilágyi Judit. Tudott beszélni a rászorulók nyelvén, még azok esetében is, akiket környezetük nehéz betegnek minősít. Aki senkitől nem fogadja el a segítséget, tőle elfogadta. Mindez azért volt lehetséges, mert tudtam, mi az: rászorulónak, betegnek lenni. Nagyon bele tudtam érezni magam az elesettek helyzetébe - halljuk tőle. Azóta hivatás lett számára a rászorulók, idősek gondozása. A legendás orvos-polihisztor Diósszilágyi családdal is összehozta a sors. Áldozatkészen gondoskodott dr. Diószszilágyi Sámuel - akiről a makói kórházat elnevezték - leánya férjéről, annak haláláig. És két alkalommal magát az özvegyet, a Szegeden élő, jelenleg 92 esztendős Diósszilágyi Évát is gondozta. A napokban meglátogatta Éva nénit a klinikán, ahol éppen kezelik - és mi is vele tarthattunk. - Folyton viccelődött-tréfálkozott Judit a férjemmel. Segített megtartani az életkedvét - meséli a korához képest kitűnő állapotban lévő Éva néni, aki egyébként nemsokára el is hagyhatja a klinikát. Egy baktói családban pedig szinte családtaggá vált Szilágyi Judit, egy idős nénire vigyázva. - A háziorvos is elismerte a munkámat - mondja. - A néni halála óta is tartjuk a kapcsolatot a családdal. Ahányszor fölhívom őket, vagy ők engem, mindig mondják: erre rajtam kívül senki más nem lett volna képes. FARKAS CSABA KÖNYV 92 EVESEN A fantasztikusan jó szellemi állapotban lévő, 92 esztendős Diósszilágyi Éva néni könyvet állít össze korábbi és mostanában készülő írásaiból - emléket állítva édesapjának, dr. Diósszilágyi Sámuelnek (1882-1963), és a korabeli pezsgő makói értelmiségi létnek. Erdei Ferenc is szerepel majd a kötetben, akinek Éva néni egy ideig a felesége volt. „Kutató elme, nemcsak egy tudományban járatos, hanem polihisztor. Az orvosi szakma, az irodalom- és színháztörténet, a néprajz és a régészet, várostörténet: mindennek művelője, és még sok más tudomány avatott ismerője. Minden művészetek értője és pártolója: muzsika vagy piktúra, irodalom vagy színház, egyaránt hívét tudhatta mindig őbenne" - írta az orvos-polihisztor Diósszilágyi Sámuelről egykor Erdei Ferenc. Átlagosan 15 százalékkal emelkedett a filharmóniai jegyek, bérletek ára Kamarakoncertek a TIK-ben is A Filharmónia Kht. Klauzál téri irodájában hétfőn indul a bérletezés az október 30-án kezdődő szegedi konccrtévadra. A programsorozatban sztárszólistákat és neves vendégzenekarokat is hallhat a közönség - a tavalyinál átlagosan 15 százalékkal drágábban. A Filharmónia Kht. szervezésében két világhírű hazai vendégzenekart is hallat ebben a koncertévadban a szegedi közönség. Finta János, a kht. irodavezetője büszkén mondja: a Vaszy-bérlet november 6-i nyitó hangversenyét Rolhi lános vezetésével a Liszt Ferenc Kamarazenekar adja, februárban pedig a világjáró Budapesti Fesztiválzenekar lép fel a Fricsay-bérletben. A Filharmónia a jól működő bérleti rendszerén nem változtatott, továbbra is mindkét bérletben 6-6 hétfő esti nagyszínházi szimfonikus hangverseny és 3-3 csütörtök esti kamarakoncert szerepel. Újdonság, hogy utóbbiak közül a három •legnépszerűbbnek ígérkezöt Vásáry Tamás zongoraestjét, a Bartók vonósnégyes koncertjét, valamint Vukán György és Szakcsi Lakatos Béla kétzongorás estjét - nem a szokásos helyen, a zeneművészeti kar 180 fős Fricsay-termében, hanem a József Attila Tanulmányi és Információs Központ (TIK) 650 főt befogadni képes nagytermében rendezik majd meg. Ezeket a kiemelt kamarahangversenyeket lapunk is támogatja, így olvasóink között majd jegyeket sorsolunk ki rájuk. A Filharmónia a csökkenő állami támogatás és a növekvő infláció miatt a szokásosnál jelentősebb mértékben, átlagosan 15 százalékkal emelte a jegyek, bérletek árát. Legkevésbé, 8,3 százalékkal a szimfonikus koncertek jegyárai emelkedtek, legjobban, 25 százalékkal a kamaraestek jegyárai nőttek. Előbbi 1300, utóbbi 1000 forintba kerül majd. A Fricsay- és a Vaszy-bérletért a tavalyi 4500-8000 forinttal szemben idén már 5500-9000 A szegedi születésű Kossuth-díjas gordonkaművész, Onczay Csaba Csajkovszkij-esten lép majd fel a nagyszínházban DM/DV-fotó forintot kell fizetni, ami 12,5-22,2 százalékos emelést jelent. A négy koncertet tartalmazó vasárnapi matinébérlet ára 10 százalékkal drágul, 2200 forint lesz. Finta János szerint a sztárzenekarok meghívása is jelentősen növelte a költségeket. A Filharmónia rendezvényei az előző évadban is népszerűek voltak: a 80 százalék körüli látogatottságot jó eredménynek tartják. Az ifjúsági hangversenyekkel együtt az előző évadban öszszesen mintegy 25 ezer főnyi közönsége volt a filharmóniai koncerteknek Szegeden. A programsorozat főszereplőjéhez, a Gyüdi Sándor vezette Szegedi Szimfonikus Zenekarhoz a helyi karmesterek mellett nemzetközi hírű dirigenseket is hívtak: a Franciaországban élő Fürst Jánost, Kovács Jánost, az Operaház főzeneigazgatóját, továbbá Gál Tamást és Kesselyák Gergelyt. A vendégszólisták közül izgalmasnak ígérkezik az ukrán zongoravirtuóz, Vitalij Kuprij fellépése. Nem kevésbé neves magyar kollégáját, Ránki Dezsőt is régen hallhatta már itt a közönség. Szegedi kötődésű sztárszólisták, a Kossuth-díjas Onczay Csaba, valamint Pavlovits Dávid és Szecsődi Ferenc is szerepelnek a programban. A koncertévad részletes műsora a szimfonikusok honlapján (http://www.symph-szeged.hu) megtalálható. H. ZS. Művészként tért vissza az életbe Rúzsa Ilona Ikonfestő lett a könyvelőnőből Rúzsa Ilona szegedi ikonfestő valamikor könyvelő volt - két lábbal állt a pénzügyi valóság talaján. Aztán jött egy betegség, egy műtét, amely közben halálközeli élménye volt, „odaát jártam", mondja. Megváltozottan tért vissza, művészként. Műveit a nyáron már a Vajdahunyadvárában is látta a közönség. Tett egy nagy kört az életben, mire megérkezett önmagához Rúzsa Ilona. Az igazi önmagához? Vagy egy másikhoz? Könyvelőként dolgozott egykor, pénzügyi területen - mi sem állt tőle messzebb, mint a festészet! Aztán közbeszólt a sors, és egy műtét során, ahogyan mondja, „odaát járt". Klinikai halál, nem klinikai halál? - Csodálatos, panorámás, mozgó ikonok vonultak a szemem előtt az égen, színesen, ragyogóan - mondja. Utólag is libabőrzik, amint fölidézi a fantasztikus élményt. Hogyha például római katolikus lett volna, talán szokványos szentképek tűntek volna föl előtte a vakító, égi fényben, de Ilona asszony görögkeleti, Méhkeréken született, így azután ikonokat látott a halálközeliség állapotában. Korábban kezébe soha ecsetet nem fogott. Fölgyógyulása után azonban minden megváltozott. - Éreztem: azonnal el kell kezdenem festeni. Leültem otthon, lepedővásznakat szedtem elő, és festettem éjjel-nappal - emlékszik vissza a kezdetekre. Akkoriban még Békéscsabán élt. Három hónap alatt kész lett negyven olajkcppel. És jöttek az ikonok is - azt az élményt keresi az ikonfestésben újra és újra, amit „odaát" megtapasztalt. Persze az újonnan szerzett képzőművészeti ismeretek hatása is föllelhető képein - visszanyúl az orosz, a bolgár ikonokig, de például Botticelli táblaképeihez is. Képzőművészeti műveltséget-technikát alkotótáborokban szerzett, s az aradi festőiskolán. - Amióta festek, sokkal jobban érzem magam, mint korábban bármikor meséli. Rá is fér. - Édesapám hamar meghalt, négyen voltunk testvérek. Tizenöt évesen már dolgoznom kellett - emlékszik vissza. - Tizenkilenc évesen férjhez mentem, hogy családban legyek. Megszületett a két lányunk, jött a válás, a betegség, a leszázalékolás. Ott álltam, minden nélkül. És talán még most is ott állnék, ha nem következik be, hogy megtapasztaltam, milyen „odaát". Vagy nem ott állnék? - tűnődik. - Hiszen nem következhetett be olyan rossz az életemben, amiből ne tudtam volna kihozni valami jót... Sok éve már Szegeden él egyik leánya ide jött egyetemre, és ő is követte. Összejött a Lechner téren működő ikonfestő körrel, de ő inkább otthon fest. Szüksége van a magányra. Nézzük az ikonokat a lakásban, mely műterem, tűzzománcműhely és lakótér egyszerre, s ámulunk. - Nagyon szeretek adni az embereknek, amit tudok - mondja, és körbeint a káprázatos-színes alkotások során. - És én ilyeneket tudok. F.CS. TANFOLYAMOT INDÍT Az idén nyáron Budapesten, a Vajdahunyadvárában is láthatták az érdeklődők Rúzsa Ilona tűzzománcikonjait, s a keszthelyi Festetich-kastélyban is, országos iparművészeti kiállítás keretében. Békéscsabán négy éven át volt állandó kiállítása. Október 17-étől tíízzománctanfolyamot indít Szegeden, a Kálvária sugárúti Temi Dél-alföldi Bibliotékában. A tanfolyam végén mert tűzzománccal ikonokat is lehet készíteni - az ikonfestéssel is megismerteti a résztvevőket. A szegedi Rúzsa Ilona ikonjai már országos kiállításokon is bemutatkoztak Fotó: Schmidt Andrea Az igazságügyi patológia rejtélyei Mostantól megváltozott időpontban - minden hónap utolsó szombatján, délután fél hatkor - a szegedi Városi Televízióban jelentkezik a Negyedik Dimenzió című népszerű magazinműsor. Az e havi adás fő témája a bűnügyi patológia lesz, amelynek kulisszatitkaiba eddig csak a bűnügyi tévésorozatok és regények kedvelői kaphattak felületes betekintést. Mit lehet megállapítani egy baleset, illetve gyilkosság helyszínen talált vér- és nyálmintából; miért nem megbízható vizsgálati minta a haj; meg lehet-e állapítani egy balesetnél, ki fogta utoljára a kormányt? Ezekre és még nagyon sok izgalmas kérdésre kaphatnak választ a műsor két szakértő vendégétől, dr. Varga Tibor intézetvezető professzortól, valamint dr. Csete Klára docenstől, a DNS-labor vezetőjétől. A ma esti műsort az utóbbi idők egyik legdöbbenetesebb ufós történetének - melynek főszereplője egy titokzatos, fehér szkafanderes alak - második része zárja.