Délmagyarország, 2006. szeptember (96. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-30 / 230. szám

KULTURÁLIS MELLEKLET MINDEN SZOMBATON SZERKESZTI: ÚJSZÁSZI ILONA, WERNER KRISZTINA 2006. SZEPTEMBER 30. NAPI MELLÉKLETEK Hétfő A PÉNZ BESZÉL Kedd Szerda Csütörtök Péntek HMMMHMMM WWW.DELMAGYAR.HU HANGULATJELENTES: 1956. OKTOBER ELEJE Zamat-kávé és Szent Johanna Sokat tudunk már 1956 szegedi, és budapesti októbe­réről, és az egész országot gyászba borító november­ről. A nagyvárosokban, de a kisebb faivakban is moz­gásba jött a tömeg, mintegy két és félezer munkásta­nácsot választottak, tetteikkel sokan a forradalom ol­dalára álltak. De milyen testi és szellemi táplálékkal él­tek, hogyan töltötték hétköznapjaikat és gondolkodtak ötven évvel ezelőtt a szegediek és a Csongrád megyei­ek? A választ a 96 éves Délmagyarország korabeli szá­mai őrzik. Szegeden kezdődött az 1956-os forradalom Asszociációk sorát indítja el a Délmagyarország ötven évvel ezelőtti, 1956. október 2-i (keddi) fejléce alatt a magyar és a nemzetközi „folyamatok" egybefonódásáról árulkodó vezető hír: „Gerő Ernő és Jo­szip Broz-Tito találkozott a Krímben Hruscsovnál". Szektás nézetek ellen A „Szegedi névtelenek?" cí­mű glossza, mellette fotó hívja föl a figyelmet arra, hogy a nagy sietségben (közel egy év alatt tataroztak) a színház homlok­zatán látható Erkel Ferenc- és Katona József-szobor alatt elfe­lejtették jelölni, hogy kit ábrá­zol az alkotás, illetve hogy ki­nek a művei (Tápai Antal) dí­szítik az épületet. A kritika közgondolkodásbeli jelenlététéről üzen a szerkesztő azzal is, hogy a címlapon a fel­hívás: „Kidolgozták a József At­tila Kör működésének prog­ramját. Október 19-én tartják meg az első vitaestet". Kiderül: a DISZ és a TTIT kezdemé­nyezte (egyébként a budapesti Petőfi Kör mintájára született) József Attila Kör szombaton (szeptember 29-én) vezetőségi ülést tartott, és kidolgozták az előadásokkal egybekötött viták vázlatos programját. Elsőként ,Az értelmiség helyzete Szege­den és az értelmiség politikáról szóló párthatározat" címmel vitáznak. A következő témák: „Irodalmunk időszerű kérdé­sei", „Oktatásügyünk és ifjúsá­gunk nevelésének kérdései Szegeden", „Vita a szegedi saj­tóról", ,A szocialista törvényes­ség", „A szegedi várospolitika időszerű kérdései". A körről pe­dig elárulják: legfőbb program­jának „az alkotó marxista szel­lemben kibontakozó és helyes irányba vezető viták kialakítá­sát tekinti." „Képek a határról" - öt fotó és a hozzá tartozó néhány mondatos szöveg, vagyis ­ugyancsak a Délmagyarország értékteremtő hagyományai­hoz tartozó képriport - mu­tatja be a magyar-jugoszláv határ menti csöpp falu, Térvár életét. Akkor arról nem esett szó, csak ma tudjuk, hogy Ko­váts József, az 1956-os for­radalom szegedi szereplője és mártírja e faluban élt az öt­venes években. A közjó kijózanít Szeged október eleji min­dennapjairól árulkodik az Éj­jeli őrjárat című riport, mely a szombat este sajátos leírása: „Rendőrségi razzia a vendég­látó helyeken - 'Nincs nálam személyi igazolvány!' - Ket­tőkor a Jegesben - Amikor a részegek hamar kijózanodnak - Egy veszedelmes bűnöző nyomában". A „HÍREK" élén egy „pozitív" információ: „Terven felül 320 ezer gyümölcsszállító láda", alatta viszont azt a színházi előadást harangozzák be, amit később a visszaemlékezők az első szegedi tömegtüntetés­ként minősítenek: „Szomba­ton este fél 8 órai kezdettel mutatja be a Szegedi Nemzeti Színház G. B. Shaw: Szent Jo­hanna című történelmi szín­művét Horváth Jenő főrende­ző rendezésében. Johannát Papp Teri, a főbb szerepeket pedig Kaló Flórián, Bicskey Károly Jászai Mari-díjas, Kor­mos Lajos, Kátai Endre, Károlyi István, Kovács János alakítja." A „Mi hol mikor?" rovatból tájékozódhatunk a filmkíná­Áthallások és hatások Tömegtüntetéssel ért föl a Szegedi Nemzeti Színház Shaw-be­mutatója. A Szent Johannát október 6-án vitték színre, annak a napnak az estéjén, mikor - a Délmagyarország tudósítása szerint ­délután „Hatalmas részvét mellett temették el a párt nagy halottait", vagyis Rajk Lászlót és társait. Azon az esten többletjelentést kaptak Szent Johanna szavai: „És abbahagynád a harcot, amikor még angolok tapodják az édes Franciaország szent földjét?!" Amikor pedig az utójátékban Landvenu, a domokosrendi szerzetes jelenti a királynak, hogy Johannát föloldozták a boszorkányság vádja alól 25 év után, az eljárás ismertetését hallgatva mindenkinek az 1949-es pesti Rajk-per jutott az eszébe. „A tárgyaláson... csak úgy hem­zsegett a sok hazugság, a szemérmetlen igazságszolgáltatásnak ebből a meggyalázásából ... mégis az igazság derült ki, napnál fényesebben." E leleplezést hallgatva többször is fölcsattant a nyíltszíni taps - demonstrált a közönség. Ma már tudjuk: Szegeden kezdődött az 1956-os forra­dalom - itt tüntettek először a Rákosi-rendszer ellen, itt alakult meg a MEFESZ. 1956. október 6-án, az ara­di vértanúk emléknapján, a Rajk László és társai újra­temetése utáni esten Shaw Szent Johannájának sze­gedi bemutatójának közönsége demonstrált - a fenn­álló rend ellen. Október 16-án Szegeden a diákok megalakították demokratikus és független szerveze­tüket, a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövet­ségét, megfogalmazták és pontokba szedték követelé­seiket, melyeket október 23-ától egy egész ország visszhangzott. A tények jó részét föltárták a történé­szek. De máig megválaszolatlan a kérdés: Miért éppen Szegeden pattant ki a forradalom szikrája? Miért in­nen indult rövid röptére a szabadság pillangója? Töb­bek között ezekre a kérdésekre is keressük a választ az ötven évvel ezelőtti hangulat fölidézésével, a Szege­den és más Csongrád megyei településeken történtek fölvillantásával, az egyik és a másik oldalon álló em­berek arcát, a forradalmárok és ellenforradalmárok, a hősök és közemberek portréiát fölvillantó, most indu­ló, jubileumi cikksorozatunkkal. latról. A Szabadság moziban az Otelló („szovjet filmalko­tás"), a Vörös Csillagban az ugyancsak szovjet film, Az új ember kovácsa ment, míg a Fáklyában az És megfordul a szél („művészi ausztrál film"), s persze mindenhol a híradó örvendeztette a közönséget. Az Apróhirdetések közt munkásokat (vizsgázott fűtőt, szakképzett hajtókat és rako­dókat, üzemi gyakorlattal ren­delkező gépésztechnikust, gyakorlott géplakatost) keres­nek. „Különbejáratú bútoro­zott" szobát, de „ágynemű nélkül" és férfi részére kínál­nak a Csemegi utcában. „Bo­ros" a „szegedi 2 szobás társ­bérleti lakást (eléggé elkülö­nített szobákkal)" elcserélne „egy budapesti hasonlóra". Szövőszéket felszerelve, szép hármasszekrényt, kombinált­szekrényt; Danuvia motort, goztatott szocialista törvé­nyesség szellemében, és en­nek a szellemnek az erősítése érdekében a közvélemény ál­tal megkívánt lépések... a párt új, következetes politikájának végrehajtását vizsgálva. S ... megállapíthatjuk, hogy meg­könnyebbült poggyászunk­ban még mindig hordozunk köveket..." Néprádió - „újtípusű, kö­zéphullámon működő" - ér­kezett a Lenin utcai hangszer­boltba - 670 forintért. E hír mellett a „Napi kérdések" ro­vatban arra keresik a választ: „Mit jelent az, hogy a kulák is egyenjogú állampolgár?" „Békés-Csongrád megye" vet föl egy szempontot a te- * rületrendezésről szóló minisz­tertanácsi határozatot bemu­tató cikk. A szerző, R. L. kitér a kettősségre: bár a megyeszék­hely Hódmezővásárhely, de számos megyei szerv (rend­őrség, bíróság, SZMT, Ter­ményforgalmi, MÁV stb.) Sze­geden működik. „Ez a kettős elhelyezés eddig is sok ne­hézséget okozott." Vitafórumra hívja föl a fi­gyelmet a címlap kínálója, az 5. oldalon pedig a Műszaki értelmiség problémái című írásában fejti ki álláspontját Heimann Pál, a Szegedi Köz­lekedési Vállalat főmérnöke. A Tiszatáj vitához most Az írás­tudók felelőssége címmel szól hozzá Andrássy Lajos, aki sze­rint „azon a vitán megismer­hette e néhány év átkos kö­vetkezményeit..." Az „Apróhirdetések" közt „Kertes villában egy éven aluli gyermek gondozását vállal­nám" - így az egyik, „Krepp és színes gumitalpú cipők, hó­csizmák, sárcipők, kerékpár­gumik, nylon és vásznas eső­kabátok javítását szakszerűen vállalom" - kontráz a másik. Gyászjelentések „Az egész magyar dolgozó nép nagy megelégedéssel fo­gadta a Központi Vezetőség jú­liusi határozatait... Teljesen jo­gos a türelmetlenség afelett, hogy gazdasági életünkben évek óta megismétlődő számos hiba kijavítása csak nagyon las­san, vagy egyáltalán nem törté­nik meg. Minden erőnket, tu­dásunkat latba vetjük azért, hogy pártunkban és hazánk­ban soha többé, semmilyen formában és senkivel ezek a hi­bák és bűnök még egyszer meg ne ismétlődhessenek" - szól „Kovács Imre elvtárs", ország­gyűlési képviselő, a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) Köz­ponti Vezetőségének tagja saj­nálkozása a Délmagyarország október 6-i címlapján. Fölötte ott Pálffy György altábornagy, dr. Szőnyi Tibor, Szalai András és dr. Rajk László gyászjelenté­se - „életük, haláluk örök emlé­keztető legyen!" ÚJSZÁSZI ILONA Olcsó torta Olcsó kávészelet receptjét küldte 1956 októberében a Délmagyarország szerkesztősé­gébe a kiskundorozsmai Bálint Istvánné. „Egy fél kocka Za­mat-kávét tejben eláztatunk; 1 evőkanál zsírt a 2 kávésbögre cukorral, 3 bögre liszttel, 1 csomag sütőporral és kevés szódabikarbónával, tejjel pis­kóta-szerű, folyékony tésztává keverjük. Meleg sütőben lassan sütjük. Igen finom és kiadós sütemény. Tölteni lehet tej-, vagy vajkrémmel..." kis samottos kályhát kínálnak eladásra. „Gólképtelen volt a szegedi csatársor", kiabálja a cím a Tatabányai Bányász-Szegedi Haladás 2:0 (1:0) eredménnyel záruló meccsről. Úszásban vi­szont a Szegedi Orvostudo­mányi Egyetem - Debreceni Orvostudományi Egyetem versenye 178:132 eredmény­nyel zárult. Szegedi nagy halak A „Kövek a poggyászban" cí­mű, október 3-án megjelent vezércikkében Németh Ferenc és a Délmagyarország szer­kesztősége kimondja: „akár a Vajda-Vajtai ügyre gondo­lunk, akár a Művelt Népben folytatásban közölt Szegedi nagy halak című cikkre hi­vatkozunk, nem történtek meg a mindenki által han­Mawfor és délszláv békstalálkszét rsndsztok Sxérsgm sSSS? SrSs?^ I fih SgS®íffiwafe OhióUr W-én tarifák m** os eUő Mfae*f«t -OfS-OKS* •MWZétl SVSSMSM * - Mtea* » M s»*> *«.» -kft; ' <1 W6Mt Szobó lárinc tea tortjo 55*1 6obw^«iő«do»ór í mSmÍÍSI; "Síbídíi v1_v ; » £ ».md. >. í! ™ S Í2w* wSBL* KíPEK A HATAR8ÖL

Next

/
Oldalképek
Tartalom