Délmagyarország, 2006. szeptember (96. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-25 / 225. szám

6 • MEGYEI TÜKÖR* HÉTFŐ, 2006. SZEPTEMBER 25. Vásároljon Instant Vállalkozói Kártyával, és fizessen akár 45 nappal később! -e/A J»e e *é Raíffeisen A BANK BusinessCard OOOO OOOO 0000 -QQÜQ-/ «{! 08/(1 M-inta Jénos Minta Kft. Halasztott fizetés lehetősége, akár 45 napig kamatmentesen. Akár 10 millió forintos, szabad felhasználású keret - tárgyi fedezet nélkül is. Egyedülálló Beszerzési Árgarancia, mellyel biztosíthatja, hogy kártyájával a legjobb áron töltse fel készleteit. Egy magánítélet A Névtelen Gimnazista - ő maga választotta ezt a fedőnevet ­idős, komoly férfi, néhány hónapja behozott a szerkesztőségbe egy dossziét, az ötven évvel ezelőtti rendőrségi kihallgatások jegy­zőkönyveinek másolataival. Évek óta kutat a levéltárakban, a for­radalomról ír könyvet. Az iratokat azért hozta he, mert ezeket nem használta - bennünket talán érdekelhetnek. Közben elmon­dott néhány korabeli történetet, többek között azt, voltak néhá­nyan Hódmezővásárhelyen, akiknek, bár már abbahagyták a sportot, tovább kellett futballozniuk, így elengedték a megtorlás idején a büntetésüket. Ez érdekes témának ígérkezett, mondtam, szeretnék foglalkozni vele. Ő türelmet kért, míg tárgyal az egyik focista fiával. Később azt kérte, mégse foglalkozzam ezzel az ügy­gyei: neki megromlott a kapcsolata azzal a férfival, nem tárgyal vele többé. En ekkor azt gondoltam, hogy mégis megkeresem az egykori focista fiát, mert kár lenne, ha feledésbe merülne ez a tör­ténet. Amikor a riport megjelent a múlt szombati újságban, a gimnazista azt mondta, elloptam az ötletét. Emlékeztetett, hogy ő nyomatékosan kérte, ne írjam meg ezt a történetet, mielőtt a könyve megjelenik, mert ő is tárgyalja ezt az esetet a dokumentu­mok alapján - ezt ne is tagadjam, hiszen fölvette a telefonbeszél­getésünket. Szerintem viszont a múlt nem egyvalaki szellemi ter­méke, mint egy vers. Ő azt követelte, kérjek tőle elnézést nyilvá­nosan. Ugyanakkor kikötötte, hogy a nevét nem írhatom le egy­előre, mert még nincs kész a könyv. Ö a Névtelen Gimnazista. Nem változott meg a véleményem, de nem volt kedvem tovább vitatkozni. A hangjából érződő keserűség érintett meg előbb. Az­tán a története. Egy hatvanas éveiben járó férfi, aki gimnazista korában elszenvedte, és azóta sem felejtette el a testi és lelki sé­rüléseket, évek óta arra a napra készül, amikor kilép a nyilvános­ság elé, és fölmutatja a könyvet. Amely egy magánítélet a történe­lemről, és talán felold a lélekben egy ötven éve tartó görcsöt. Sajnálom, hogy ebben megzavartam. Ő megtette, amit sokan az akkori események résztvevői közül nem. Minden kérdésére választ keresett, és most a maga részéről lezárja a drámát - ami sokakban tovább él odabenn, rendszerváltástól, tüntetésektől, jó­léttől és megszorításoktól függetlenül. BAKOS ANDRÁS Don Giovanni-est A Szegedi Operabarátok Egyesületének évadnyitó estjén, kedden 18 órától a Bartók Béla Művelődési Központ dísztermében az új szezon első bemutatójának, Mozart Don Giovanni című operájának alkotó­gárdájával beszélget az egyesület elnöke, Gyémánt Csilla színháztör­ténész. A vendégek: Bagossy László rendező, Oberfrank Péter karmester, valamint az opera népszerű részleteit is megszólaltató Bátki Fazekas Zoltán (Don Giovanni), Simon Krisztina (Zerlina) és Merényi Nico­lette (Donna Anna). Zongorán kísér: HerczegÁgnes. Emberfejjel kezdte a 79 éves vásárhelyi alkotó Hegyi Flórián már nem farag VELÜNK KÖNNYEBB TP 0640484848 www.raiffeisen.hu Raíffeisen BANK I A szegedi társulat három frissen szerződ­tetett, pályakezdő tagja Tbronykőy Attila rendezésében a magyar dráma napján mu­tatta bc a kisszínházban Egressy Zoltán Sóska, sült krumpli című darabját, amely egy fociöltőzőbcn játszódik. Az irodalom számára is hálás téma a foci ­Esterházy Péter és Darvasi László nemrégi­ben megjelent könyvének sikere is bizonyí­totta. Hogy mennyire szeretnek és tudnak futballozni a magyar szerzők, jól jelzi, hogy íróválogatottunk a nemzeti tizeneggyel szemben rendre jól szerepel a költők, írók, drámaírók számára rendezett nemzetközi tornákon. (Úgy hírlik, hamarosan Szegeden is összecsapnak az alkotók az egyetemi okta­tók csapatával.) Egressy Zoltán fociimádata is ismert. A futballöltözőben játszódó Sóska, sült krumpli című darabját az elmúlt évek­ben sorra tűzték műsorra színházaink, né­hány napja pedig az olasz Tramedautore el­nevezésű nemzetközi drámafesztiválon a mi­lánói Piccolo Teatróban játszották. Tbronykőy Attila a társulati taggá lett egykori színitanodás növendékeinek szeretett volna bemutatkozási lehetőséget teremteni a siker­darab stúdió-előadásával. A kisszínház színpa­dán, a leengedett vasfüggöny mögött tornapa­dok, szódásballon, asztal székekkel, tükör, to­vábbá a szépségkirálynő Horváth Eva erotikus poszterei és egy focicsapat plakátja idézni az öl­tözőt, ahol a három jelenet játszódik. A két partjelző, Művész és Szappan párbeszéde rög­tön megadja a darab tragikomikus alaphang­ját: jellegzetes, periférikus figurák a maguk ke­serveiről, elrontott, kilátástalan életükről be­szélgetnek. Szívós László alakítja az ábrándo­zó, kínrímes verseket faragó alkoholista Mű­vészt, aki azt panaszolja: szerelme elhagyta, nem főz neki többé utolérhetetlen sóskát sült krumplival. Bánvölgyi Tamás játssza a másik partjelzőt, a vagány és kétszínű Szappant, aki jiem tudja feldolgozni, hogy a pályán kívül is sikeresebb harmadiknak, az ifjú titán bírónak civilben és a focivilágban is több babér terem. Tóth Lambert antipatikus ficsúrnak mutatja a játékvezetőt, aki focikarrierjét betetőzve min­denáron FIFA-bíró szeretne lenni. Álmát az el­lene áskálódó Szappan meghiúsítja... A sok szóviccel, apró gegekkel, váratlan for­dulatokkal operáló darab üresjáratok nélküli pergő játékot, virtuóz karakterformálást, jó ritmusérzéket, profi beszédtechnikát kíván­na. A három ifjú színészjelölt számára egy­előre túl nagy kihívásnak, korainak tűnik egy ekkora feladat. Imponáló lelkesedésük, fel-felvillanó tehetségük sem pótolhatja a még láthatóan hiányzó színpadi rutint, ma­gabiztos szaktudást. Amatőr csapattól nagy­szerű teljesítmény lenne ez így is, hiszen alapjáraton üzembiztosan működik a pro­dukció. Csak az a plusz hiányzik, amitől iga­zán élvezetessé, hitelessé válna a játék - és professzionális előadás születne. H.ZS. harmados kukoricám, azaz, parasztemberek között forogtam. Nem gondoltam volna, hogy az itt szer­zett saját élményeket, történeteket és témákat egy­szer még megörökíthetem - mondta a mester. Fafaragó karrierje egy aprósággal kezdődött. 1972-ben, egy balatoni nyaraláson olyan bort vásá­roltak a feleségével, melyet nem dugóval, hanem fém koronával zártak le. Kinyitotta az üveget, de mivel egy liter bort nem tudtak meginni, valahogy le kellett zárni az üveget. Felesége ösztönzésére ha­mar elkészült az emberfejet ábrázoló dugó. Flórián bácsinak is megtetszett saját alkotása, s elkezdett kis alakokat faragni. Tette ezt mindaddig, míg egy alkalommal meg nem mutatta munkáit a fafara­gókról könyvet is írt Bánszki Pálnak. Az megnéze­gette az alkotásokat, majd azt mondta: „ne nippe­ket faragjon maga, hanem szobrokat!" Hegyi Flórián megfogadta a tanácsot. Sógora bog­nárműhelyében nagyobb darabokat is meg tudott munkálni. Munkássága egy részét ma vásárhelyi házában lehet megnézni. De embernagyságnál na­gyobb szobrait őrzi a városi kórház, kopjafái pedig a temetőben láthatók. O készítette Nagy Jocó opera­tőrét is, mely a mártélyi út mellett áll. - Édesanyám gyönyörűen kézimunkázott, édes­apám ügyes kezű kőműves volt, s a régmúlt idők­ben volt egy faragóbéres ősöm is - sorolta fel, kiktől örökölhette tehetségét, kézügyességét. Ősei az 1764-es mádéfalvi veszedelem idején menekültek el az erdélyi Zsögöd községből Békéssámsonra, majd kerültek onnan Vásárhelyre. A mester szerint a legjobban a gyümölcsfákkal le­het dolgozni, de faragott már platánt is. Ez utóbbi annak idején az áramszolgáltató épületére dőlt, s ő megkapta: cserébe csak néhány faragványt kértek. A legnehezebb, s a legtöbb örömet adó munkájának az egy darab fából készített Pusztaötös című mun­káját tartja. Hegyi Flórián számára a legnagyobb gyönyörűséget a kiállítások jelentették. Kétszáz­negyvenkilenc alkalommal mutathatta be munká­it, ezekből száznyolcvan alkalommal önállóan. Fe­lesége szerint a faragásnak köszönhetően olyan he­lyekre is eljutottak, ahová amúgy sohasem mehet­tek volna. Flórián bácsi azonban a bicskát ma már legfel­jebb a falatozáshoz használja, a faragást ugyanis abbahagyta. Azért, mert az erőltetéstől már megfe­ketedik a csuklója. Hiába, harminc esztendeig ne­héz gépekkel dolgozott, s már az egykori táncos lá­ba sem a régi. KOROM ANDRÁS Egressy-bemutató a kisszínház színpadán Hárman a fociöltözőből A két partjelző: Bánvölgyi Tamás és Szívós László Fotó: Schmidt Andrea Egészségi okok miatt abbahagyta a munkát Hegyi Flórián vásárhelyi fafaragó. A hctvcnkilcnccdik életévét betöltött mester munkásságáért szám­talan elismerést, kitüntetést vehetett át, köztük 1995-ben a várostól a Pro Urbe-díjat. A volt harisnyagyári munkás karrierje egy borosüveg dugójának megfaragásával kezdődött. Hegyi Flóriánt rosszul érintette, amikor a háború után kiderült: megszüntetik a munkaviszonyát, mert 1944-ben nagyapját és édesapját vitézzé avat­ták. Ez egy rövid időszak volt, visszatérhetett az üzembe, ahol negyvenkét évig dolgozott. - Az átmeneti időszakban arató- és cséplórészes­ként kerestem a kenyerem, de volt árendásföldem, Hegyi Flórián alkotásaival. Kicsiből lett nagy­gyá Fotó: Segesvári Csalta

Next

/
Oldalképek
Tartalom