Délmagyarország, 2006. szeptember (96. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-25 / 225. szám

HÉTFŐ, 2006. SZEPTEMBER 25. •KAPCSOLATOK* 7 Mindentudás Egyeteme - Szeged: Mikó Tivadar Biopolisz, az egészségipari park Szeged milyen nagyberuházásra számíthat? Mit jelent: biopolisz? Milyen részekből áll az egészségipari kulcsprojekt? E kérdésre is válaszol a Mindentudás Egyeteme - Szeged sorozat előadásán Mikó Tivadar, a Szent-Györgyi Albert Orvos- és Gyógyszerésztudományi Centrum elnöke. MINDENTUDÁS SZEGED MUNKATÁRSUNKTÓL - Szeged egyetlen területen kiemelkedő, és ez az emberi tudás, ennélfogva Szeged kitörési pontja a tudásipar - jelenti ki Mikó Tivadar. Az egyetemen és a szegedi kutatóintézetekben kétezer kutató dolgozik, háromnegyed részük az élettudományok, negyven százalékuk az orvos- és gyógyszerészeti tudományok terén. A gazdaság fellendülését és Szeged jövőjét a biopolisz program keretében az egészségipar, a környezetvédelmi biotechnológia és az agrár-bioinnovációs biotechnológia jelenti. - Programunk az egészségipar három szintjének megfelelően, három egymásra támaszkodó, egymás munkahelyteremtő és gazdaságélénkítő hatásait kölcsönösen erősítő részből áll magyarázza a professzor. E körbe tartoznak az egészségügyi közszolgáltatások; az egészségüggyel vagy az egészséggel kapcsolatos térítéses szolgáltatások; továbbá az egészségipari K+F alapú gazdaságfejlesztés. - Az egészségipari projektet alulról szerveződő, regionális gazdaságfejlesztési stratégia keretében valósítjuk meg - jelzi a várható hatások mélységét Mikó Tivadar. - Közgazdasági törvényszerűségek szerint tovagyűrűző folyamat indul el: az első körben megerősödött vállalkozások a megnövekedett feladatot csak nagyobb üzemmérettel képesek ellátni, ami újabb beruházásokat indukál. Az új beruházás ismét elindítja az elsődleges, majd a másodlagos regionális multiplikátor hatást, és a tovagyűrűző folyamat révén Szeged, majd a dél-alföldi régió gazdasága önfenntartó növekedési pályára áll. A Mindentudás Egyeteme Szeged előadása szerdán 18 órakor kezdődik Szegeden az egyetemi TIK kongresszusi termében (Ady tér 10.). Ez - felvételről pénteken és vasárnap este fél nyolctól látható a Városi Televízió Szeged műsorán. A Mindentudás Egyeteme a Magyar Tudományos Akadémia tudományos vezetésével és a Magyar Telekom társadalmi szerepvállalásával jött létre. Magyar Tudományos Akadémia Magyar jT Telekom • • A nemzetközi sajtóban a Homokhátság elsivatagosodása Belvíztározók kellenek Már a nemzetközi sajtóban - a Reutersbcn is megjelent: sivatagosodik Mórahalom és térsége. Ha a tavasszal hulló, belvizet okozó csapadékot víztározó tavakba gyűjtenék, megálljt lehetne parancsolni a fenyegető környezeti katasztrófának. A kistérség uniós pénzekből is igyekszik erre lehetőséget teremteni. Gyorsulva halad az elsivatagosodás felé a negyvenezer embernek otthont adó mórahalnti kistérség - állapítja meg a Csatári Bálint vezette MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézete. Ennek oka részint a globális klímaváltozás, részint az előző évtizedekben folytatott helytelen gazdálkodás. Mindez a Duna-Tisza köze nagy részéről is elmondható: összesen 700-800 ezer embert érint az ügy. Csányi László, Mórahalom alpolgármestere egy internetes portálnak is nyilatkozott a fenyegető veszélyről a Reuters cikke nyomán. Lapunknak elmondta: a helyzet annak ellenére is rendkívül komoly, hogy tavaszonta nem ritka a belvíz, az idei tavasszal különösen sok sújtotta a területet. Az elszárazodás ennek ellenére is bekövetkezik, mert a homoktalaj nem tartja meg a vizet - ráadásul a fölösleges mennyiséget csatornán keresztül a Tiszába vezetik. Ehelyett „csatornával fürtszerűen egymásra kötött belvíztározókat kellene létrehozni", és ezekbe gyűjteni a tavasszal lehulló rengeteg esővizet. Az egykor itt jelen volt, azóta kiszáradt természetes tavakat is újra kellene éleszteni, beléjük vezetni a tavaszi vizet. Ezt már egy helyen meg is oldotta az önkormányzat; hogy túl sok víz gyűljön össze a tóban, bukózsilip akadályozza meg. A csepegtető öntözés további terjesztése is szükséges: a hagyományos öntözés rendkívül vízpazarló. - A vízhiány nagymértékben akadályozza a térségben a termelést - mondja Rácz József, a Mórakert Szövetkezet ügyvezető igazgatója, hozzátéve: minden más adott a sikeres gazdálkodáshoz. Az önkormányzat - mint Kuklis Nikoletta vidékfejlesztési menedzsertől tudjuk - a vízhiánnyal és a vízpótlással kapcsolatos terveket már továbbította a megyei közgyűlésnek, az úgynevezett kistérségi problémaleltárba. A gond megoldása sürgető: AGRESSZÍV GYOMOKTOL ZOLD Nem véletlen, hogy a FA0 (az ENSZ világélelmezéssel foglalkozó szervezete) a Homokhátságot besorolta a veszélyeztetett, félsivatagos területek közé - mondja lapunknak Csatári Bálint. Klímája egyre inkább kezd hasonlítani a tőlünk több száz, sőt több ezer kilométernyire délre lévő területekéhez. Egyébként pedig az, hogy a táj nagyon sok helyen zöld, ne tévesszen meg senkit: sokszor a terjedő, agresszív gyomoknak köszönhető, melyek gyökérzete jóval mélyebbről szívja föl a vizet, mint a hasznos növényeké. Porzik a föld: egyre több gondot okoz a szárazság és a csapadékhiány Fotó: Gyenes Kálmán hat év alatt két métert süllyedt a talajvíz. Balogh Imre , a megyei önkormányzat kabinetvezetője mondja: a mórahalmi gond megoldását bele is vették a nemzeti vidékfejlesztési tervbe. Tehát lehetőség nyílhat, hogy uniós pénzforrásokhoz jusson a kistérség az elsivatagosodás ellen. F.CS. Séta Magyarország első tudásközpontjában, a szegedi egyetem DNT-házában Fekete lyukként vonzza a cégeket is Bűvös szó lett az élettudományokkal foglalkozó kutatók körében a DNT, vagyis Dél-alföldi Neurobiológiai Hidásközpont. A nemrég átadott szegedi DNT-ház az első olyan hazai bázis, ahol közös épületben dolgoznak a tudósok és az eredményeik megszületésében, majd hasznosításában közreműködő ipari partnerek. Körülnéztünk az egyik első magyarországi tudásközpontban. - Négy évre szól a Dél-alföldi Neurobiológiai Tudásközpont, azaz a DNT-projekt, aminek az első fele - a kutatómunka elkezdése mellett - a tudásközpont épületének kialakításával, a berendezkedéssel, elhelyezkedéssel telt vág a történet közepébe a DNT-ház felső szintjén berendezett egyik biológiai kutató laboratórium vezetője, Datki Zsolt László. A biológus elmondja, hogy a DNT terápiás célú idegrendszeri kutatásokkal foglalkozik. Neki és munkatársainak közvetlen célja az Alzheimer-, és a Parkinson-kór gyógyítására alkalmas gyógyszer jelölt molekula keresése. A kutatás az ipar szolgálóleánya - A regionális egyetemi tudásközpontok az olyan kutatást finanszírozzák, melynek piacosítható haszna van. A cégek által fizetett innovációs hozzájárulással a vállalat közvetlenül finanszírozhat egy K+F kutatást. A konzorciumban az ÉGIS Gyógyszergyár NyRt. így vesz részt mondja I'app Csaba menedzser igazgató. A sejttenyésztő laborban a hatalmas hűtő ajtaját kinyitva DatIfjú biológus az elektrofiziológiai laborban Fotó: Frank Yvette ki Zsolt László megmutatja a minusz 80 Celsius-fokon tartott, vizsgálatra előkészített sejtvonalak egyikét. Aztán a sejttenyésztő inkubátor mellett egy kuktaszerű csillogó fémedényt ellenőriz, abban sterilizálja eszközeit. Föltárul a harmadik szoba „titka" is: ott a biokémiai folyamatokat vizsgálják. Milliók a laborban A szegedi tudásközpont Magyarországon egyedülálló - fölszereltségében is. Egy épületbe költöztették azokat a Szegedi Tudományegyetem különböző karaihoz, illetve intézeteihez tartozó kutatócsoportokat, laborokat, és az ezekkel együttműködő cégeket, melyek azonos, vagy hasonló célért dolgoznak. Az értékek tárának érzékeltetéséhez álljon itt két számszerűsíthető példa: a DNT-házban az Égis számítógépes laboratóriumát jelentő szobácskában 60 millió forint értékű berendezés duruzsol, míg a földszinten elhelyezett, a mágneses erőtérbeli vizsgálatokra alkalmas NMR-berendezés értéke 300 millió forint. A gyógyszerfejlesztő-kutató cégek biztonsági farmakológiai vizsgálatait végző Rytmion Kft. a DNT egyik konzorciumi partnere - irodája, az épület első szintjén kapott helyet. A cég vezetője, dr. Tóth-Molnár Edit orvos elmagyarázza: a gyógyszerjelölt vegyületek biztonságfarmakológiai tesztelése a feladatuk. Az állati szerv- és sejtszinten végzett kísérleteikkel azt vizsgálják, e neurobiológiai anyagoknak van-e olyan mellékhatása, amely károsodást okozhat. AGE K+F iroda missziója Fekete lyukként vonzza a DNT-ház a lehetséges partnereket. Ezek közül csak egy az itt otthonra lelt Cseltex Kft. Képviseletüket Szeg Csilla, az SZTE biológus szakán 2002-ben végzett fiatal szakember látja el. A világ egyik vezető cége, a General Electric (GE) 1989-ben érkezett hazánkba, s egy K+F irodája éppen költözik a szegedi DNT-házba. Az óriásvállalat 13 üzletága közül a Healthcare Divízió orvosi rendszerekkel foglalkozik, mely 2004 óta csúcstechnológiáját az élettudományokkal párosítja. Magyarországi leányvállalata 2005 óta ipari partnere a Dél-alföldi Elet és Anyagtudományi Kooperációs Kutatóközpontnak (DEÁK), majd az azóta született szegedi egyetemi tudásközpontoknak. - A DEÁK négy kutatási projektünket fogja össze, ezekre épül K+F irodánk tevékenysége, ahol mintegy tíz fő dolgozik. Öveges József ösztöndíjprogramunkkal tehetséges hallgatók is bekapcsolódhatnak ipari kutatásba - sorolta Fidrich Márta technologia fejlesztesi menedzser.- Missziónknak tartjuk, hogy összekötő híd legyünk a tudományos kutatás és az ipari termékfejlesztés között, hogy ide vonzzuk és a régióban tartsuk a kimagaslóan jó képességű egyetemi hallgatókat - fűzte hozzá az irodavezető. Ha mindenki megérkezik, félszáz kutató, illetve több mint tíz cég munkatársa dolgozik Szeged és az ország első tudásközpont jában. ÚJSZÁSZI ILONA Olasz Sándor tanulmánykötete A Széphalom Könyvműhely kiadásában nemrégiben jelent meg a'szegedi irodalomtörténész, Olasz Sándor tanulmánykötete, a Regénymúlt, regényjelen, amely különböző stílusirányzatokhoz tartozó 20. és 21. századi magyar prózaírók műveit elemzi. MUNKATÁRSUNKTÓL „A múlttá válás és jelentésvesztés folyamatában sokféle nézet, vélekedés kavarog. Legföljebb az elgondolkodtató, hogy a hetvenes-nyolcvanas évek fordulójának fővárosi értelmiségét izgató kérdéseknek nincs folytatásuk. Sajátos módon éppen akkor válik érvénytelenné, másodlagossá mindaz, ami életet alakító, befolyásoló gondolatrendszer volt, amikor legnagyobb szükség volna rá" írja új könyvében a regénykritikus. „A 'nagy elbeszélések' eltűnésének dogmája csak az utóbbi években vált tarthatatlanná. Jönnek a nagy történetek, igaz, nem a régi módon, nem lineárisan, nem a 'jól megírt' klasszikus regények szellemében. A regény most az 'elveszett' után a 'visszaszerzett' történettel jellemezhető. A formanyelvek változásaiban azonban nincsenek éles cezúrák, nincsenek végleges és megmásíthatatlan határvonalak. A regény műfajában is rejtett emlékképek működnek, s ezek termékeny szöveg- és műfajközi ösztönzések lehetnek" - összegzi kutatásait a szerző, a Tiszatáj főszerkesztője, akinek a kötete minden regényirodalmunk iránt mélyebben érdeklődő olvasónak bátran ajánlható.