Délmagyarország, 2006. augusztus (96. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-01 / 178. szám

MEGYEI TŰKOR" KEDD, 2006. AUGUSZTUS 1. A boltban legalább tizenöt kell belőle Nyugdíjaskorúvá vált a forint Még nem tudni pontosan, med­dig tartozik hozzá mindennap­jainkhoz, az viszont biztos: ma hatvanéves a forint. Utánajár­tunk, mikor volt a legpuhább, és hogy mit lehet ma kapni egy fo­rintért. Hatvan évvel ezelőtt a mai na­pon vezették be a forintot és a fil­lért. Az új fizetőeszköz a mind­össze húszesztendős pengőt vál­totta le, amely a világ legnagyobb mértékű - tizenkilenc nullájú trillió pengős - inflációjával elér­téktelenedett. A forint idehaza a tizenegyedik századtól bevált el­nevezés, az itáliai verde szék­helyének, Firenzének a nevét őr­zi. 1946-ban az elnevezésért még versenyben volt a tallér és a má­riás. Váltópénze a legújabb kor­ban a fillér volt, csakúgy, mint elődjeinek, a koronának és a pengőnek. A fillér azonban, an­nak ellenére, hogy számolunk vele és emlegetjük, 1999 óta nin­csen forgalomban. 1946. augusztus l-jétől fizet­hetünk 1 és 2 forintos alumíni­um* és 5 forintos ezüstérmével, 10-es és 100-as bankjeggyel. A filléreink közül a réz kettes, a tí­zes és a húszas a legöregebb. A második világháború után a né­metek által elhurcolt magyar aranykincseket az amerikai had­sereg visszaszállította az ország­ba, az lett a pénzkészlet nagy ré­szének fedezete. Közgazdasági megfontolásból először pénzszű­két alakítottak ki, hogy ne vásá­rolják el az emberek az egész készletet. A forint életében szá­mos címlet, sokféle ötvözetű ér­me, a címleteknek pedig jó né­hány kiadása jelent meg. A leg­puhább anyagú forint például az ötvenes évek elején készült, a vi­rágzó magyar alumíniumkohá­szat remekéből. - Hatvan év hosszú pályafutás, és ahogy az lenni szokott, a pén­zeink küllemével kapcsolatban mindig voltak kifogások - ma­gyarázta Nagy Ádám, a szegedi Móra-múzeum numizmatikusa. Sokáig a pénzjegynyomda és a verde művészeti csoportja dön­tötte el, mi legyen az egyes cím­leteken. 1991-ben pályáztatta meg először az alkotóművésze­ket a hazai és a nemzetközi zsű­ri. Az 1997-ben újjászületett új érmesorozatot Kása Istvánnak és Bartos Istvánnak, a bankjegyein­ket Vagyóczky Károlynak kö­szönhetjük. Amellett, hogy a pénzforgalmat szigorú szabályok kötik, a pén­zeknek illeszkedniük kell a nem­zetközi bankjegy- és érmevilág­EGY FORINTÉRT £ Két szegedi boltban is el akartunk költeni egy forintot - nem sikerült. A szegedi Cora arrekordere egy 15 forintos kisfüzet és a vaníliás cu­kor. A Printker papírboltban a leg­olcsóbb portéka egy 10 forintos radír. Érmék Év 1 1946 2 1946 5 1946 10 1971 20 1982 50 1992 100 1992 Bankjegyek Év 10 1946 20 1947 50 1953 100 1946 200 1998 500 1970 1000 1983 2000 1998 5000 1991 10000 1997 20000 2001 Felügyelőcserével razziáinak a megyei fogyasztóvédők Nyolcmillió az eddig kiszabott bírság Háromszáz ellenőrzést tart a nyáron a megyei cukrászdákban és vendéglátóhelyeken a megyei fogyasztóvédelem. Eddig csak kisebb szabályta­lanságokra bukkantak, mégis már nyolcmilliónyi bírságot szabtak ki. Kiemelten ellenőrzik a július-augusztusi idegenfor­galmi szezonban a megye vendéglátóhelyeit és cuk­rászdáit a Csongrád Megyei Fogyasztóvédelmi Fel­ügyelőség szakemberei. A próbavásárlások során a fagyizókban azt vizsgálják, hogy betartják-e a sza­vatosságra vonatkozó határidőket, megfelelő-e a hűtők hőmérséklete, van-e ártájékoztató, és elérhe­tő-e a vevőknek a panaszok rögzítését szolgáló vá­sárlók könyve. A vendéglőkben, kocsmákban főként a szakosí­tott tárolással, a szavatosságra vonatkozó címkék­kel, illetve a sör és sörhab arányaival kapcsolatban találtak eddig problémákat. Kovalcsik Andrea, a megyei felügyelőség igazgatóhelyettese szerint kirí­vó szabálytalanságra egyelőre nem bukkantak a há­romszáz ellenőrzésből álló akció eddig elvégzett száznyolcvan esetében. Ennek ellenére a sok kisebb hiányosság és probléma miatt csak júliusban nyolcmillió forintnyi bírságot szabtak ki. A legtöbb gonddal a kistelepülések vendéglátóhelyein talál­koztak: itt előfordult, hogy a szabályosan csak ti­zenkét óráig árusítható lágyfagyit két nappal ké­sőbb is kimérték - igaz, ez egészségügyi panaszt senkinél sem okozott. Az igazgatóhelyettes szerint a szegedi belváros cukrászdáiban ilyen probléma nemigen áll elő, ugyanis akkora a forgalmuk, hogy a fagyinak nincs ideje kifutni az előírt határidőből. Kovalcsik Andrea elmondta: a hatékonyabb ellen­őrzés érdekében a Bács-Kiskun és a Békés megyei kol­légákkal összefogva közös razziákat tartanak - a sze­gedieket ugyanis már arcról ismerik a helyi vendéglá­tósok. A Csongrád megyei felügyelők így a régió más megyéibe mennek dolgozni, míg ide a szomszédos megyék fogyasztóvédői jönnek vizsgálódni. A megyei felügyelőgárda nyáron kiegészül a civil fogyasztóvé­delmi egyesület munkatársaival, és néhány közigaz­gatási gyakorlatát töltő joghallgatóval is. T.R. Fagyizókban is vásároltak az el­lenőrök Illusztráció: Tésik Attila Forrás: DM-gyüjtés hoz. Érzékeny veszteséget okoz­hatott volna például a hetvenes években kibocsátott nagyméretű kétforintos japánban, mert tele­fonálni lehetett vele. Ugyanígy a mai ötforintossal megtéveszthe­tők az angliai telefonfülkék. - Múzeumi numizmatikus nem gyűjti a pénzt - árulja el Nagy Ádám, aki gyerekkora óta megszállottja az érméknek, de gyűjteményét felszámolta, ami­kor hivatása lett a pénzgyüjtés. Jelenleg a vidéki múzeumok kö­zül a legnagyobb numizmatikai gyűjteményt gondozza, a szobá­ja, az éremtár pedig a közgyűjte­mény legbiztonságosabb helyisé­ge. A pénztörténész megjegyzi, hogy a múzeumnak sajnos nem mindig van pénze a pénzre. A megjelenéskor illene eltenni a fo­rintból is a legfrissebbeket: a ver­defényes érméket és a hajtatlan bankókat. Ha nincs miből, elő­fordul, hogy a hivatásos pénz­gyújtó saját zsebből áldoz a tudo­mány oltárán. A múzeum forintgyüjteményét a numizmatikus 99 százalékosra becsüli, a teljes éremtár hatvan­ezer darabos. A legfrissebb pél­dány az idei új ezerforintos, az emlékpénzek közül várható még idén az 56-os arany százezer fo­rintos. Régi és új pénzeket or­szágszerte ötezren gyűjtenek, a vidéki gyüjtöcsoportok közül a kétszázötvenes tagságú Csongrád megyei csoport a legnépesebb. DOMBAI TÜNDE Két régebbi és négy mai bankjegy Fotó: Schmidt Andrea ON HOGYAN FOLYTATNA? Az Uj Magyarország Fejlesztési Terv tör­ténelmi lehetőség az ország számára. 2007-től az eddigi uniós tamogatás több mint tízszeresét. 8000 milliárd forintot fordíthatunk az ország fejlesz­tésere. A következő het évben mindannyiunkra több mint 800 ezer forintnyi fejlesztés jut fejenként. Ön mibe fektetné? Szóljon hozzá, vegyen részt az Uj Magyarország kitalálásában Ön is! www.nfh.hu Az Európai Unió tagjaként Magyarország nemzedékek óta várt esélyhez jutott. Az eddigi fejlesztési lehetőségekkel hatékonyan tudtunk élni: az elmúlt két évben 670 milliárd forint uniós támogatásról született döntés, amiből Magyarország nekirugaszkodhatott, hogy utolérje Európát. A több mint 16 ezer nyertes pályázatnak köszönhetóen 49 ezer új munkahely jött létre, 2 ezer településen indult el uniös beruházás; iskolák és óvodák, főterek százai újulnak meg. És mindez csupán a kezdet volt! A jövő évtől új feiezet kezdődik Magyarország történetében: az Új Magyar­ország Fejlesztési Terv keretében 2007 és 2013 között 8000 milliárd forintnyi uniós és állami forrás jut fejlesztésre. Ennek a pénznek az okos és hatékony felhasználásával az ország történetének legnagyobb fejlesztési programját hajthatjuk végre. Új Magyarországot teremthetünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom