Délmagyarország, 2006. augusztus (96. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-11 / 187. szám

PÉNTEK, 2006. AUGUSZTUS 11. • AKTUÁLIS* 5 Húsz évig is keresik Mancs gazdája az eltűnt lányról A sándorfalvi úti lerakó lehetne park, sípálya, fűpiramis Négyemeletnyi a szemét A hulladékhegy mellett a komposztálóüzem hangárjai Fotó: Segesvári Csaba Folytatás az 1. oldalról A 35 hektáros telep egyetlen gyáróriás - gi­gantikus méretű üzemekkel. Nem véletle­nül, hiszen - magyarázta Szabó Ferenc, a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. ügyveze­tő igazgatója - kétmillió köbméter hulladék lerakásával a következő 40-60 évben 33 kör­nyező település 250 ezer lakójának ellátására vállalkoznak. A hatalmas objektumok közül a szelektív hulladékválogatót már ismerik a környékbeliek, bár az évente szétválogatott háromezer tonna hulladékkal csak a kapaci­tásuk ötödét használják ki. Mellette új épü­letkolosszus, a komposztálóüzem három hangárja magasodik, kész az építésitörme­lék-feldolgozó. Nemsokára hadra fogható a biogáz-hasznosító, az ott termelt villany­áram a teljes nagyüzem energiáját termeli majd. Indításra vár az óriásüvegház, amelybe majd növényeket telepítenek, hogy a gyöke­rükkel ártalmatlanítsák a depóból származó csapadékot és csurgalékvizet. A telep csúcsa mégis a monumentális hul­ladéklerakó a maga 26 hektáros alapterületé­vel. - Négy emelet magasságban most a négy medencéből álló tároló első kazettáját szige­telik - mutatta Zalai Antal telepvezető. A szabálytalan trapéz alakú domb leghosszabb oldala fél kilométeres, a területére ráférne akár az egész Dóm tér, kétszer. Unokáink sok-sok év múlva egy lépcsőzetes piramist láthatnak majd, amely végül ötven méter magasra nyúlik, tehát olyan magas lesz, mint a fogadalmi templom, persze tornyok nélkül. Az oldalfalakat duplafalú szigetelő­rendszer zárja el a talajtól és a talajvíztől. A szigetelőfólia két és fél tonnás tekercseit markológép emeli magasba, hogy nyolc-tíz ember ráfektesse a fóliát a domb oldalára. A kukásautóknak út épült a hegyre, az idei év végén már az első szigetelt medencébe hord­hatják a szemetünket. Ha egy kazetta betehk, jöhet a következő. Ha a lerakó megtelik, akkor rekultiválják, azaz tájba illesztik. Persze az len­ne az igazi, ha egyre lassabban nőne a hegy. Ezt segíti elő a régióban párhuzamosan épülő 72 gyűjtősziget és 29 hulladékudvar. Ezek a hulla­dékot eleve szelektíven fogadják, azaz minden - üveg, műanyag, papír, fém, komposzt, építési törmelék, veszélyes hulladék - újrahasznosul. És már nem a piramist gyarapítja. DOMBAI TÜNDE SIPALYA. SZANK0D0MB, OLIMPIAI PARK Jól bevált európai példák bizonyítják, hogy - bár­milyen hihetetlen is - maga a szeméthegy szin­tén újrahasznosítható. Münchenben például egy ilyen objektumra épült az olimpiai park, Hollan­diában 300 méteres pályával műanyag borítású síparadicsom települt rá, Ausztriában pedig egy­előre folyóparti fűpiramis látható belőle. Két független csap össze Hiába a hatóságok összefogott akciója, a mai napig nem ta­lálták meg azt a kislányt, aki július 29-én tűnt el a Tiszában. A két hete történt eset óta nem­csak a megyei hatóságok, a Mis­kolci Speciális Mentők is ke­resik a lányt. - Az a tapasztalat, hogy ha egy uszadék alá sodródik az elme­rült személy, akár egy hónapba is beletelik, amíg a víz feldobja a testet. Manccsal és Radarral egy hete végigjártuk a Lapostól a határig tartó folyószakaszt. A sodorvonalban sehol sem akad­tunk a lány nyomára. Nagy a valószínűsége, hogy a víz átso­dorta a testet a határon. Más­különben a Tisza jelenlegi hő­mérsékletét nézve maximum hat-hét nap alatt rá kellett vol­na találni - magyarázta Lehócz­ki László, a miskolci Spider mentőcsoport vezetője. Mancs gazdája elmondta, fo­lyamatosan tartják a kapcsolatot a szegedi vízi mentőkkel, és való­színű, hogy újra bekapcsolódnak a Tiszában két hete eltűnt lány kutatásába. - Megnyugtatóbb lenne, ha a határ túloldalán is körülnézhetnénk, de nem na­gyon avatkozhatunk bele az ott dolgozó szakemberek munkájá­ba. Ez mindenhol presztízskér­dés - mondta Lehóczki. - Mivel Csongrád megye ha­tármegye, ilyen esetekben min­dig értesítjük a határon túli ha­tóságokat. Személyleírást és fényképet adunk nekik az el­tűntről - magyarázta M. To­ronykőy Márta. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense elmondta, ha va­laki öngyilkossági szándékkal ugrik vízbe, vagy fürdőzés köz­ÉLETBEN TALÁLTÁK Mint arról lapunk is beszá­molt, június 11-én a mind­szenti Nagyrév üdülőknél a megáradt Tiszába esett egy 55 éves hódmezővásárhelyi nő. Az asszony az úszóstégbe kapaszkodva több mint egy napot töltött a vízben, amikor egy helybeli férfi véletlenül rá­talált. ben merül el, és nem találják meg, a rendőrség közigazgatási eljárásban, eltűntként kezdi ke­resni az illetőt. Akár húsz éven át. Halottá nyilvánítani az el­tűnt személyt öt év után, a hoz­zátartozók kérésére lehet. Ezt a területileg illetékes bíróságnál lehet kezdeményezni. Az eltűnt kislány példája saj­nos nem egyedi: az elmúlt évek­ben, főleg a nyári nagy melegben, többen is halálukat lelték a me­gye különböző vizeiben. - A ta­pasztalatok azt mutatják, hogy a bányatavak a legveszélyesebbek, mert ezekbe bátrabban merész­kednek bele az emberek, nem mérve fel az ilyen vizek kiszá­míthatatlanságát - mondta a saj­tóreferens. A Tiszában eltűntek holttestére általában a Boszor­kánysziget környékén találnak rá, a „terepviszonyok" miatt. Vannak azonban megdöbbentő" adatok is. A Szegedi Rendőrkapi­tányság nyilvántartásában a mai napig szerepel az a hat évvel ez­előtti eset, amikor egy nő a Belvá­rosi hídról vetette magát a Tiszá­ba. Nyomára azóta sem akadtak, a rendőrség eltűntként keresi. K. G. G. Sorozatunkban a Csongrád me­gyei kistelepüléseken igyekszünk felmérni a politikai erőviszonyo­kat az önkormányzati választások előtt. Ki lesz a falu vezetője? - la­tolgatjuk, helyi politikusok segít­ségével, ezúttal Újszentivánon. Három polgármesterjelöltet uta­sított maga mögé négy évvel ez­előtt az Újszentivánt 1975 óta vezető Talpai János. Akkor a sza­vazatok 64,22 százalékát szerez­te meg. A faluban beszélték, ha­marosan nyugdíjba vonul, ám Talpai folytatni szeretné. - Szó sem volt visszavonulásról - pontosít Talpai János. - Az vi­szont igaz, hogy már ebben a cik­lusban szerettem volna kinevelni az utódomat. Meggyőződésem, hogy a polgármesternek nem az utcáról kell bejönni. Erre a mun­kára fel kell készülni. Remélem, a következő ciklusban sikerül jó DM-grafika utódot találnom - mondta Talpai János, aki ősszel is függetlenként indul a választáson. Esélyeket nem akart latolgatni, négy éve sem foglalkozott kihívóival ­most sem. Szilárd, reális elképze­lése van a településről, annak jö­vőjéről, a beruházásokról. Hozzá­tette: teszi a dolgát, szeretné befe­jezni azt, amit elkezdett. A jelenlegi polgármester kihí­vója a 29 éves Putnik Lázár, aki a falu önkormányzatának és a szerb kisebbségi önkormányzat­nak is tagja. 2002-ben jutott be a testületbe. - Független jelöltként indulok a polgármesteri posztért ­mondta Putnik Lázár. - Négy éve az emberek képviselőként bizalmat szavaztak nekem. Már akkor is szó volt arról Újszenti­vánon, hogy jó lenne fiatalítani a falu vezetését. Többen megke­restek, indulnék-e a polgármes­ter-választáson. Igent mond­tam, mert úgy látom: ez a falu megérdemli, hogy még többet tegyünk érte. A családi gazdál­kodó nem vállalkozott esélyla­tolgatásra. Csak annyit mon­dott: eddig is az újszentivánia­kért dolgozott, a jövőben is ezt a munkát szeretné folytatni. NYEMCSOK ÉVA HÍREK BELGA HULLÁMOK AZ ÉLMÉNYMEDENCÉBEN Belga hullámgömb kelt hetven-nyolcvan centiméteres hullámokat az Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdő 510 négyzetméteres élménymedencéjében. Az újdonságot augusztus eleje óta próbálhatják ki a látogatók. A másfél méter ármérőjű narancssárga gömböt egy belső motor mozgatja, mely csupán 700 wattot használ fel a hullámok létrehozásához. REGIÓRA Ma délután 1 -kor kezdődik a Regióra, a szegedi körzeti stúdió magazinja az m 1 -en. A vendég: Tóth Pál rajzfilmrendező, aki mesél a szegedi 3D animációs filmes táborról. Ezután dr. Sarungi Emőke felnőtt- és gyermekpszichiáter, valamint dr. Imre Gabriella pszichoterapeuta beszél gyerekekről, szülőkről és a művészetterápiáról. Megismerhetik a kosárfonás fortélyaitl. A zenéről Fábri Géza kobzos, Ivánovics Tünde népdalénekes és Lipták Dániel hegedűs gondoskodik. Játék, kívánságműsor és sok nyeremény várja a nézőket. TERMÉSZETFILM-FESZTIVÁL Második alkalommal rendezik meg a Csizmazia György országos természetfilm-fesztivált Pusztaszeren. A fiesztára idén másfélszer annyi - 75 ­produkciót neveztek, mint tavaly. Ebből - zsűri előválogatása után - 59 alkotást láthatnak az érdeklődök péntek reggeltől szombat késő estig a pusztaszeri Fűszercsarnokban. A versenyprogram után ma és holnap meglepetésfilmeket vetítenek, szombaton koncert, diaporámashow és tűzijáték zárja a napot. Az érdeklődők Büdösszékre kirándulhatnak. Villeroy & Boch márkabolt nyílt Európa számos nagyvárosa után Szegeden is porcelán- és üveg­márkaboltot nyitott tegnap délután a Villeroy & Boch. A Kölcsey utcai 85 négyzetméter alapterületű üzletben minden kapható, ami az asztalra való: étkészletek, poharak, abroszok, evőeszkö­zök, dísztárgyak. A márkaboltot Szentgyörgyi Pál alpolgármes­ter (jobbról] és Krausz András, a Villeroy & Boch Magyarország Zrt. elnöke adta át Fotó: Frank Yvette Dél-amerikai állatokat mentenek meg Szegeden Ezüst selyemmajomikrek születtek Ezüst selyemmajmok születtek a Szegedi Va­dasparkban. Az ország állatkertjei közül csak itt élnek ilyen állatok. Hazájában, Dél-Amerikában a kipusztulás szélén áll a faj - a vadaspark szerepet vállal megmenté­sében. Az ezüst selyemmajmok rendkívül fejlett csa­ládi életet élnek. A kölyköket, mint a vadas­parkban nemrég világra jött ikerbébik eseté­ben is történik, a szülőpár rendkívül gondo­san ápolja. Sőt - mondja Veprik Róbert, a va­daspark megbízott igazgatója - a szabad ter­mészetben a szülők az „idősebb gyerekeket" is bevonják a legújabban születettek gondozásá­ba: így ismerkednek meg a fiatalok a gyermek­neveléssel. Ezüst selyemmajmok egy ízben ­több, mint egy évtizede - egyszer már szapo­rodtak Szegeden, azóta csak most került erre sor: ez is mutatja, milyen nehéz föladatot vál­lal magára az őket a faj megmentése érdeké­ben szaporítani igyekvő intézmény. A szaporí­tás nehézségei miatt csupán alig néhány állat­kertben találhatók ezüst selyemmajmok Euró­pa-szerte. Pedig a faj állatkerti megőrzésére óriási szükség van: Dél-Amerika északi, at­lanti partvidékének őserdői - itt él az ezüst selyemmajom - folyamatosan zsugorodnak. A néhány napja világra jött ikreket és szüleiket a trópusi majomházban tekinthetik meg a lá­togatók. F. CS. A vadaspark új lakói - az anyjuk hátán Fotó: MTI/Németh György

Next

/
Oldalképek
Tartalom