Délmagyarország, 2006. június (96. évfolyam, 127-151. szám)

2006-06-10 / 134. szám

8 •MEGYEI TÜKÖR* SZOMBAT, 2006. JÚNIUS 10. A különlegesen képzett rendőrkutyákat nehéz megtéveszteni Ágnes pelenkában tárolják a szagot Nyomkövető és szagazonosításra kiképzett kutyák segítettek a tavaly év végi Csongrád megyei sorozatrablás felderítésében is. A kifinomult orrú kutyákat nagyon nehéz megtéveszteni: az ember eredetileg kódolt szagát pontosan kiszűrik. MUNKATÁRSUNKTÓL Kutyák és gazdáik mutatták be tudományukat a sándorfalvi úti rendőrségi objektumon. - Az egyik kutyánk segítségével sikerült tavaly egy sorozatrablás végére pontot tenni - mondta Nagy Mihály, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi igazgatója. A betöréseknél rögzített szagmintákat mindig elraktározza a rendőrség. Egy azonosítás során a kiváló orrú német juhász szagolta ki, hogy a bűncselekményt ugyanaz a személy követte el. " A jól képzett négylábúakat a parfüm, a mosószer vagy az öblítőszer nem zavarja meg, az emberben kódolt szagot százszázalékos biztonsággal kiválasztják. Kiss György A szakemberek szinte minden betörés, lopás vagy életellenes bűncselekmény helyszínén igyekeznek szagmintákat rögzíteni. Ez megelőz minden egyéb tevékenységet, mivel az ujjlenyomat-kutatáshoz, vagy más nyomok rögzítéshez használt vegyszerek megzavarnák a kutyákat. A szag tárolásához a legmegfelelőbb az Ágnes pelenka. - A magyarok által gyártott textíliát használják külföldön is - tudtuk meg Kiss Györgytói, a bűnügyi-technikai osztály munkatársától, aki elmagyarázta: a szagnyom rögzítését a lehető legkorábban kell elvégezni, hogy a szag minél intenzívebb maradjon. A jól képzett négyA jól képzett rendőrkutyák a nyomozókat segítik Fotó: Schmidt Andrea lábúakat a parfüm, a mosószer vagy az öblítőszer nem zavarja meg, az emberben kódolt szagot százszázalékos biztonsággal kiválasztják. Kiemelt bűncselekmények esetén az összehasonlítást néha több kutyával is elvégeztetik. Néhány éve történt, azóta jogerős ítélettel zárult emberölés esetében például egy szegedi, egy pécsi és egy fővárosi kutya jutott egymástól függetlenül ugyanarra az eredményre. A nyomkövető kutyák szintén kifinomult érzékkel rendelkeznek, de ők már terepen is dolgoznak, általában a bűncselekmény után három-négy órával érnek a helyszínre. Megtéveszteni elég nehezen lehet ezeket az ebeket is. Egy ilyen nyomkövető segítségével kerültek kézre az üllési benzinkút kirablói is. Az ott felejtett táska szagmintája alapján a nyomozókat a kutya elvezette arra a helyre, ahonnan a tettesek megfigyelték a töltőállomást, illetve azt az utat is behatárolta, amerre menekültek. - Kiképezett nyomkövető kutyák szinte minden kapitányságon vannak mondta Blaskó István bűnügyi technikus és nyomozó kutyavezető. Az urbanizáció nehezíti a nyomkövető kutyák munkáját, hiszen egyre több az elterelő, kutyákat megtévesztő szag. A kiképzők a kihívásokkal próbálnak lépést tartani: a kutyák naponta tréningeznek, gyakran tíz-tizenöt éves szagmintákat tesznek elébük, hogy a szaglásuk minél kifinomultabb legyen. Várjátékokra várják a családokat A Pinceszínház közel negyven programot kínál a családoknak a július 13-án induló Szegedi Várjátékokon. MUNKATÁRSUNKTÓL A Kancsár József vezetésével működő szegedi Pinceszínháznak sikerült hagyományt teremtenie a családi programsorozatnak szánt várjátékokkal. Az idén már negyedik alkalommal megszervezett fesztivál július 13-án indul, és hét nap alatt közel negyven programot kínál a várkertszínpadon, a vársétányon és a várszínpadon. A Móra Ferenc Múzeum ingyen biztosítja a történelmi hangulatú helyszínt a rendezvényhez, amely jól kiegészíti a szegedi fesztivál kínálatát. A gyerekeknek szóló előadások - például az Aliz Csodaországban, az Óz, a hatalmas varázsló, a Brémai muzsikusok, a Pinokkió, a Don Quijote kalandjai, a Jancsi és Juliska, az Aladdin és a csodalámpa vagy a Lúdas Matyi - mellett esténként a felnőtteket is várják az Egy szerelem három éjszakájával, a Pulővergyűjtőkkel, a Striptease című Mrozek-darabbal, a Pege Aladár Quartett jubileumi koncertjével. Lesz kirakodóvásár, gladiátorviadal, ügyességi játékokat, kézműves-foglalkozásokat is tartanak. SZIN-es tolerancia A Szegedi Ifjúsági Napokhoz kapcsolódóan rendezik meg idén a szerb .és magyar parlament által alapított toleranciatábort, amelyet a magyar és a szerb országgyűlés elnöke közösen nyit majd meg. A SZIN-en a fesztivállátogatók és a táborlakók mellett részt vesz a Szegedi Tudományegyetem, valamint a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem 200-200 hallgatója, aki részt vett az árvízi védekezésben. Időutazáson a vadasparkban Egy régi magyar háziállat. Egykor közismert volt - ma már őt is vadasparkban kell bemutatni Fotó: Schmidt Andrea Hagyományőrző tanyai udvart is láthatnak most már a gyerekek a Szegedi Vadasparkban. Egykor mindennapi, ma már ritkaságszámba menő háziállatok láthatók itt, múltidéző az egykori valóság megismerését segítő - környezetben. Svájcban a városi gyerekek - a nemzetközi legendárium szerint - azt hiszik a Milka-csoki tchénábrája alapján, hogy a tehén eredetileg lila. A szegedi gyerekeket ez a veszély ma már nem fenyegeti, mert a Szegedi Vadasparkban most már láthatnak tehenet, mégpedig hamisítatlan magyar tarkát. Ennek a fajtának a bemutatása fontos: nemcsak a szürke marhából van kevés, hanem a tarkából is - amióta Nyugat-Európából behozták a fekete-fehér húsmarhákat, és az eredeti, itt kialakult pirostarka fajta egyedei azokkal keveredtek. - Persze nem önmagában mutatja be a tehenet a vadaspark, hanem a hagyományőrző dél-alföldi tanyai udvar egyik lakójaként. Társai: a pödrött szarvú rackajuh, a ló, a szamár, a mangalica, s az erdélyi kendermagos tyúkok. És galambdúcban a galambok; a galambdúc érdekessége, hogy a szegedi polgármesteri hivatal titkárságán látható, réges-régi festmény ábrázolta galambház alapján készült „élethű" darab - mondja Veprik Róbert, a vadaspark megbízott igazgatója. Nem csupán az állatok érdekesek itt: a környezetük is. Százéves szekér áll az udvaron, mellette rekonstruált kerekól, nádtetővel, amelyet „eredeti", hortobágyi nádazók húztak föl - itt, a környéken már nem lehetett találni ehhez értő szakembert. Maga a kerekól sokkal több, mint egy „kerek ól" - az emberiség őstörténetében építettek ilyeneket, s szinte hihetetlen, hogy ez a tudás, nemzedékről nemzedékre megőrződött, és az országban néhány helyen mai napig fönnmaradt ilyen létesítmény. Például Szentes környékén is - ennek utánzata a vadasparki. Az ősépítményben - eredeti funkciójától eltérően - a látogató csoportok helyet foglalhatnak, s mintegy időutazás keretében megbeszélhetik az intézmény zoopedagógusával a látottakat. Magát a tanyaudvart kerítés veszi körül - elkülönül tehát a vadaspark egészétől. Létrehozását a szegedi önkormányzat, illetve a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatta. F. CS. Nyertes pályázat után kálvária Több pénz folyik el Naponta kell megküzdeniük a közbeszerzési eljárás abszurd elvárásaival a szegedi egyetem kutatóinak. A több százmilliós pályázatokat nyerő tudósok szerint idejük, energiájuk jelentős részét erre pazarolják. A kifizetések csúsznak, így a kutatók a műszereket, alapanyagokat jóval drágábban szerezhetik be. Mindig örömteli, ha arról számolhat be egy sajtóorgánum: újabb pályázati pénzt nyert valamelyik egyetem kutatócsoportja, tanszéke - főként, ha olyan városban történik mindez, mint Szeged, amely deklaráltan a tudásiparra épít. A pályázat sikere azonban nem biztos, hogy segíti a kutatók munkáját. Dékány Imre, az SZTE TTK kolloidkémiai tanszékének vezetője, tudományos és nemzetközi kapcsolatokért felelős rektorhelyettes még januárban hívott össze gyűlést, ahol az ötven legeredményesebben pályázó professzor tűrhetetlennek minősítette a közbeszerzési törvény jelenlegi szabályozását. Szerintük munkaés szabadidejük jelentős része azzal telik, hogy az állami pályázatok adminisztrációját látják el. A rektorhelyettes elmondta: ha például egy műszaki eszköz beszerzéséhez szükséges tenderkiírásban hiányzik egy jelentéktelen paraméter, vagy egy kisebb számbeli hibát ejtenek, a minisztériumi háttérintézmények rögtön visszadobják az elszámolást, vagy egy elutasított konkurens cég támadhatja meg a közbeszerzési eljárást. - Maga a tenderezési folyamat is hónapokig tart, a fenntartások miatt további hónapokat csúszunk, a kifizetéseket eltolják, és még mindig nincs műszerem - jellemezte az abszurd helyzetet az egyetem többmilliárdnyi pályázati pénzfelhasználását felügyelő akadémikus. Hozzátette: a kutatásban mindennap számít, a kiesés lemaradást, a világszínvonalú eredmények elmaradását jelentheti. A professzor szerint a legbosszantóbb mégis az, hogy a közbeszerzésen kívül akár harminc-ötven százalékkal olcsóbban is megvásárolhatók lennének ugyanazon műszerek, alapanyagok, alkatrészek, a törvény miatt mégis a magasabb árak kiegyenlítésére kényszerükiek. Dékány Imre elmondta: a magyar közbeszerzési törvény az unióra hivatkozva, de annál lényegesen szigorúbb követelményeket szab, teljesen fölöslegesen. A jelenség ellen, a törvény megváltoztatásáért országos aláírásgyűjtés kezdődött. E kezdeményezéshez több ezer kutató csatlakozott eddig. T.R. NAPI ABSZURDUMOK - A központi pályázatoknál nem fogadják el a teljes rezsiköltségünk beszámítását, csak azét a helyiségét, ahol az adott pályázattal kapcsolatos kutatás folyik. Mivel az egyetemet amúgy is a helyhiány jellemzi, kutatáshoz minden helyiséget használunk. Ez a szabály nonszensz - mondta Kovács Kornél, egyetemi tanár, a biotechnológiai tanszék vezetője. Hozzátette: a kéthavonta változó szabályok, és a lassú kifizetési rendszer miatt egyre több az olyan kutató, aki nem pályázik, mert nem akar ennyi nyűgöt a nyakába venni. Kemény Lajosnak, a bőrgyógyászati és allergológiai klinika tanszékvezetőjének a mindennapi vegyszerrendelésben is fennakadást okoz a közbeszerzés. A különféle tanszékek szükségleteit összeadják, a szereket az egyetem a közbeszerzési eljárásban nyertes cégtől rendeli meg - amelynek azonban gyakran nincs számukra megfelelő alapanyaga. így aztán a nyertesen keresztül megrendelik a mással nem helyettesíthető vegyszert - tizenöt százalékos felárral.