Délmagyarország, 2006. június (96. évfolyam, 127-151. szám)

2006-06-10 / 134. szám

SZOMBAT, 2006. JÚNIUS 10. •MEGYEI TÜKÖR® 7 Tanya A faluban Nincsen tévedés a címben, jogosan nagybetű a névelő. Ez a falu most mind tanya. Van egy negyedévenként megjelenő folyóirat, annak a címe A falu. A nyári száma kizárólag a tanyával foglalkozik. A tanyákkal. Annak idején sikerült odáig eljutnom, hogy Kiskunmajsa és Békéscsaba között húzott képzeletbeti vonal „fölött" általában tanyasit mondanak, az „alatta " lakóknak viszont viszketni kezd a tenyerük, és akár ütnének is, ha tanyasinak mondják őket. A tanyasit mondók írták a folyóirat tanulmányait, többségük a Magyar Tudományos Akadémia Kecskeméten székelő Regionábs Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézetének a munkatársa. Hogy ez a kicsi különbség nem jelent semmit? A mi vidékünkön állítják, egyszerre két lábbal nem lehet állni ugyanazon a földön. Annyira más. Ha a talaj ennyire különbözik, hogyne különbözne az ember? Ha hírt hallok róluk, első gondolatom mégis az, jó annak a megyének, amelyik helyet adott az intézetnek. A dánokat is befogadta, és azzal is jól járt. (Egyébként a tanyasi változat is normális. Körülbelül a múlt század harmincas éveiben kezdett terjedni. Ahogy van városi és falusi, ugyanúgy lett a tanyasi is. Már Móricz Zsigmond is használta.) Mit mondanak a kutatók a ma tanyáiról?Legalább a nevüket ide írom: Agócs Bernadett, Czene Zsolt, Csatári Bálint, Dóka Richárd, Farkas Jenő Zsolt, Font Erzsébet, Gáborjákné Vydareny Klára, Jávor Károly, Kanalas Imre, Kiss Attila, Kovács András Donát, Petrás Ede, Rendek Lászlóné. Csaknem ötezret kerestek föl tavaly, és negyvenezret térképre tettek. Már a bevezetőben olvasható ez a töredékmondat: „...az egykori alföldi tanyavilág lényegében az elmúlás utolsó fázisának állapotában van." Szomorú a kép. A Duna-Tisza-közi homokhátság tanyáit vizsgálták, bevonva a legilletékesebbeket, támaszkodva az érdekelt minisztériumok szakmai kompetenciájára is, és arra a következtetésre jutottak, bőven lenne mit megőriznünk belőlük. Szívemből beszélnek. Emberek sokasága szenvedte végig azt a századot, amelyik ide torkollott. Tragédiák koszorúzták a végig soha nem gondolt intézkedéseket. Örömök is voltak, hogyne lettek volna. Ahol ember él, ott megterem a boldogság is, mégis inkább fekete szivárvány borult erre a tájra. Az öregátkosban szinte tombolt az a fölsőbbségi tévhit, hogy minden fejlesztés konzerválná a tanyát, a szocialista nagyüzem érdekében inkább leradírozni szerették volna valamennyit a térképről. Építési tilalom szegte útját még a javítási szándéknak is, és a tanyai iskolákat is elfújták a központi szelek. Ez jelentette a legnagyobb döfést. Amikor már lehet építeni, amikor már nem korlátozó tényező az erőltetett nagyüzem se, megállíthatatlan a pusztulás. Mit mondott a szülő gyermekének? Akárhová mehetsz, csak a földtől messzire menj! A gyerek elment, és a szülő is, legtöbbször a föld alá. Szegényedünk vele, vagy gazdagodunk? Társadalmi és gazdasági változásokra soha nem lehet egyértelmű feleletet adni. Megbomlott a tanyák szellemi hajszálcsövessége, azt a bizonyos fekete szivárványt erre értem. Még mindig vannak villany nélküliek, és a központi műsorszórók igénytelen sugallata is itt csapódik le leginkább. Sorsukban megszorult városiak is itt próbálnak szerencsét, és a kitüremkedő lumpenáradat is itt éh meg a teljes kilátástalanságot. Illene legalább összefoglalnom azt a sok okos fölvetést, ami ebben a számban tálalva van, de minden krvonatolás csorbítás is lenne. Ha van még valaki, akit érdekel a kint élők sorsra, az egészet el kell olvasnia. Sűrítmény ez is, a nagy számokból vonja le következtetéseit, de hasznos. Figyelmet és megbecsülést érdemelnek, akik törődnek velük. H. D. Sokan választják a tanyai életet azok közül, akik nem tudják fizetni a városi rezsit A Tóth család már csak villanyszámlát kap és az uniós érdekek védelmének. Becsey Zsolt - Pozitív, ha Románia az ottani magyarokkal csatlakozhat, ám sok kétely merül fel a román tagság ügyében - nyilatkozta lapunknak a múlt pénteki brüsszeli plenáris ülés előtt Becsey Zsolt európai parlamenti képviselő. - Az EP Gazdasági és Pénzügyi Bizottsága magyar tagjaként is felvetettem: kétlem, hogy a bolgár és román vám-, illetve adóhatóságok felkészültek lennének arra, hogy eleget tegyenek az uniós elvárásoknak és az uniós érdekek védelmének. A nemzetközi szakmai szervezetek értékelése szerint ugyanis súlyos a korrupció mértéke Románia és Bulgária illetékes hatóságain belül. Az új költségvetési időszakban számunkra az egyik legfontosabb kérdés, hogy marad-e párhuzamosan egymás mellett a megye- és a régiórendszer, vagy - összhangban a kormányzat törekvéseivel - Magyaroszágon is nagyobb szerephez jutnak a régiók. -A legfejlettebb régióra, Budapestre és Pest megyére egy külön fejlesztési program készül - mondta Kóti Éva, a Magyar Köztársaság EU melletti Állandó Magyar Képviseletének regionális politikáért felelős munkatársa. - A többi régió saját területi programot készít, az azonban még kérdéses, hogy ezen felül egy, négy, vagy akár hat régiót érdemes létrehozni. Erről a kormányzatnak kell dönteni. Az EU-ban ötféle területi felosztás létezik, ezek egyike, a NUTSII. a következőket írja elő a régiókról: a terület minimum 23 ezer négyzetkilométer, a népesség legalább 1,8 milhó. A régiók rendszere egyébként csak a magyarok számára idegen: Olaszországban, Hollandiában, Franciaországban, Belgiumban a 12-13. század óta van hagyománya ennek a közigazgatási egységnek. Az európai közösség alapítói saját magukra szabták a kabátot. Némi játéktér azonban az új tagállamok számára is adott: volt rá példa, hogy olyan régiót, amely elért bizonyos fejlettségi szintet, a támogatások érdekében kettéosztották, így továbbra is igénybe vehették az uniós pénzeket. Vagyis a területi és KIEMELTEN TÁMÖGATJAK jH Az EU 2007-ben életbe lépő hétesztendős költségvetéséből 33 milliárd euró áll Magyarország rendelkezésére. Ahhoz, hogy ez az összeg - uniós szaknyelven szólva - lehívható legyen a közösségi számláról, mindegyik tagállamnak meg kell határoznia, mire akarja a pénzt költeni. Ki kell építeni az intézményrendszert, amely egy-egy területen a pályázatok kiírását, lebonyolítását felügyeli. Az EU kiemelten támogatja az ipari technológiával épült - panel - lakások felújítását, a komplex kerületrehabilitációt, az energetikai fejlesztéseket Lehetőség lesz a kétszámjegyű utak felújítására. A Nemzeti Stratégiai Referencia Kereten belül a gazdasági versenyképesség növelésére, a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére, a környezet-, víz- és természetvédelemre biztosítanak támogatást. népességi előírásokat betartva, de lehet változtatni a régiók számát. Magyarország tekintheti magát akár egyetlen régiónak, de feloszthatja területét négy, vagy ennél több egységre is. NYEMCSOKÉVA Tóthné két kisebb gyermekével és a kutyákkal: Tamara és Alex is jól érzi magát a tanyán Fotó: Segesvári Csaba Egyre többen költöznek Szegedről tanyára, mert a városi lakás rezsijét képtelenek kigazdálkodni. Sokan azonban csak utólag szembesülnek azzal, milyen összkomfortot adtak fel a tanyai romantika kedvéért. Onnan viszont már nincs visszaút. A mórahalmi tanyavilág üde látvány a városból érkezőknek. De nem csak látvány: ez stresszmentes világ, utazási irodák reklámfilmjébe kívánkozó házakkal, muskátlis ablakokkal és kutyákkal. Ráérősen karikázó biciklisek, békésen a buszra várakozó emberek. Ahol a kövesút véget ér Itt kövesút van, azon a Szeged-Madarász-tó járatot közlekedteti a Tisza Volán, igaz, nem túl sűrűn. A kövesútnak azonban egyszer vége szakad. Onnan kátyús, sáros, belvizes úton próbáljuk megközelíteni Tóthék tanyáját. A városból tanyára költözött ötgyermekes családot, azt a hét embert, akik kényszerűségből hagyták el a panelt. Tóthné Afra Eváék négy évvel ezelőtt három gyermekkel a szegedi Csongrádi sugárúti kettő plusz egyes panelből hurcolkodtak tanyára. Azóta itt, a „világ végén" még két pici született: most a legnagyobb gyermek 13, a legkisebb egyesztendős. Éva elmondta, hogy nem győzték fizetni a közel 30 ezer forintos rezsit, mivel ő gyesen volt, a férje egy fuvarosnál dolgozott. Kétszázezer forintos fűtéshátralékkal a nyakukban vágtak bele a tanyakeresésbe. Kétmilliót kaptak a panelért, 800 ezerért vették a kétszobás házikót, a különbözetből a tartozásokat rendezték, és például a fúrt kútból a házba vezették a vizet, áthúzatták a hetvenéves villanyvezetéket. Itt nem nyomasztják őket a számlák, csak a Démásznak kell havi rendszerességgel fizetni, no és a mobiltetelefon-szolgáltatónak. A fűtéshez a fa „megterem", nincs közös költség, hús is mindig kerül az asztalra: elég megkopasztani az udvaron kapirgáló tyúkot. Beleszerettek a tájba „Amikor ide először kijöttünk, beleszerettünk a tájba, a csendbe, a nyugalomba. Csak amikor megérkeztek az első fagyok, akkor vettük észre, mennyire messze vagyunk a világtól" - meséli Éva. Annyi pénzük azonban nem maradt, hogy közelebb költözzenek a civilizációhoz. Még egy ára volt a váltásnak: férje hosszú ideig nem talált munkát. Most a hídépítőknél dolgozik vasbetonszerelőként az ország távoli vidékein, két hét után két nap szabadságot kap, akkor látja a családját. Akik tanyára költöznek - magyarázza Bozóki Imre tanyagondnok -, általában nem számolnak azokkal a nehézségekkel, amiket a tősgyökeres tanyaiak tudnak. Például hogy mi van akkor, amikor leesik az első hó, és a kövesútig a dermesztő hidegben kell kutyagolni. Ekkor fordulnak az önkormányzathoz - teszi hozzá. Gyökeret ereszteni Az önkormányzat pedig segít, de csak a rászorulóknak. Például az őszi szünettől a tavaszi szünetig terepjárókon viszik a gyerekeket iskolába - de csak az olyan családoktól, akiknek nincs valamilyen négykerekű járművük. A Tóth gyerekeknek gyalog kell járni, mivel a családi vagyonhoz tartozik egy öreg Lada is. Bozóki Imre szerint ha a családok a városi lakásért kapott pénzzel jól bánnak, a szükséges fejlesztésekbe belevágnak, gyökeret tudnak ereszteni, még gyarapodhatnak is. Ha nem, akkor számukra a tanyai lét olyan zsákutcává válik, ahonnan soha többé nincs visszaút a városba. FEKETE KLÁRA Brüsszelben már épül a románok és a bolgárok háza Pénzek, régiók, korrupció Brüsszelben a tagállamok és a csatlakozni kívánó országok jelenlévő képviselőit két kérdés foglalkoztatja: az unió további bővítése, illetve a 2007-ben életbe lépő, hétéves új költségvetés. Ottjártunkkor az Európai Parlament plenáris ülésén éles vita zajlott a bővítésről, miközben az európai negyedben már épül a románok és a bolgárok háza. Az Európai Parlament (EP) ülésszakának utolsó napjaiban, a brüsszeli plenáris üléseken éles vita zajlik az unió további bővítéséről. A román és bolgár tisztségviselőket, képviselőket befogadó épületet már teljesen felhúzták az európai negyedben, bár szakértők úgy vélik: a nagyszámú magyar kisebbséget számláló déli szomszédunk valamint Bulgária belépése csúszik. Az Európai Bizottság csak ősszel dönt arról, hogy a két ország 2007. január l-jén, vagy csak egy évvel ké' sőbb lehet az EU tagja. * Kétlem, hogy a bolgár és román vám-, illetve adóhatóságok felkészültek lennének arra, hogy eleget tegyenek az uniós elvárásoknak Becsey Zsolt európai uniós parlamenti képviselő szerint akár egy évig is elhúzódhat Románia csatlakozása Fotó: DM/DV