Délmagyarország, 2006. június (96. évfolyam, 127-151. szám)

2006-06-10 / 134. szám

MEGYEI TÜKÖR* SZOMBAT, 2006. JÚNIUS 10. Postás, jogász, trolibuszvezető fest, rajzol a rókusi szabadiskolában „Kinyitottam a kalitkám" Szürreális fénytörés A könyvhétre megjelent kötet címlapja. Naphal, lámpafényben Naphal, lámpafényben - ez a címe Farkas Csaba, lapunk munkatársa tizedik kötetének, amely a könyvhétre jelent meg a budapesti Accordia Kiadónál. Holnaptól Szegeden is kapni lehet. „Egy pszichopatát kéne játszani, ráá gondoltam " Az improvizált groteszk sikere sokkolta a rendezőt Közönségdíjat nyert az országos középiskolai videofilmszemlén A Félelmek, Gárdonyi Dániel és Gyémánt István filmje. A megváltásról, az eltűnésről, és egy rosszkor, rossz helyen felbukkanó TVabantről beszélgettünk az alkotókkal. Egy fiú egy nap arra ébred, hogy ő az egyetlen ember a földön. Később kiderül, meg kell halnia ahhoz, hogy a többiek visszatérhessenek. Vállalja a küldetést, és megváltja a világot, őt pedig eltűntnek nyilvánítják. A történet a Félelmek című film sztorija, melyet két szegedi középiskolás, Gyémánt István és Gárdonyi Dániel készített. A 26 perces alkotással a Budapesten rendezett országos középiskolai videofilmszemlén a közönség díját nyerték el. A szemlén olyan rangos rendezők adtak elő és zsűriztek, mint Jancsó Miklós, vagy Salamon András (Közel a szerelemhez). - Sokkot kaptam - válaszol röviden a rendező, Gárdonyi Dániel a kérdésre, milyen volt díjátadó. Dániel két éve, a főszerepet játszó Gyémánt István négy éve foglalkozik a mozival, elsősorban extrém sportot, agresszív görkorcsolyát filmeznek. A mostani pályázatba a sport nem illett, a téma ez volt: groteszk. A történetet Dániel találta ki, majd ezzel hívta fel Istvánt: „Csinálok egy filmet, egy pszichopatát kéne játszani, rád gondoltam." István elvállalta. Forgatókönyv és szövegkönyv nem volt, improvizáltak. István szerint nem is baj, a gyötrődést úgyis belülről kell meríteni. Voltak viszont trükkök és effektek: halszem optika, a szereplő megkettőzése és sokadik nekifutásra felvett verekedős, megváltós jelenetek. A szigorú forgatókönyv hiányának köszönhető néhány szereplő is. - Haverok felhívtak, hogy hol vagyunk, mit csinálunk. Mondtuk, hogy forgatunk, mire ők is jönni akartak. Ok lettek a hallucinációim - mesélte István. Gárdonyi Dániel és Gyémánt István a bakikat sem szégyellte Fotó: Segesvári Csaba - Hogy miért félelmek a címe? Ami- stabil elmét is darabokra téphet a makor egy ember egyedül marad, előjönnek gány - magyaráz a rendező. Filmje az ő a belső félelmei, a lélek sötét oldala. Egy értelmezésében arról szól, megérdemli-e A VÉGZET |gf Az országos középiskolai videofilmszemlére hatvanhat alkotást neveztek. Nem csak egyetlen szegedi siker született: megosztott fődíjat kapott Formanek Istvánnak, a Deák Ferenc Gimnázium tanulójának ötperces filmje, A végzet. az emberiség, hogy megmentsék, valamint sajátos válasz arra, hogy mi történhet azokkal, akik eltűnnek és soha többé nem kerülnek elő. A fiúk azonban nem mindig ilyen komolyak, maguktól ajánlják fel: megmutatják a film hibáit, bakijait. Például amikor az operatőr a rémülten rohanó szereplőt követi és felbukik Sütiben, a macskában, vagy amikor - bár a bolygó kihalt - elhúz a fák között egy fehér Trabant, a magányos főhőst pedig monológja közben hógolyótámadás éri. Dániel és István legközelebb a görkorisokról forgatnak, Szeged rulez címmel. GONDA ZSUZSANNA Postás, jogász, trolibuszvezető, vagyonőr, bankár, építész, tanárember. Közös bennük, hogy a Szegedi Alkotók Független Társaságának tagjai, és minden héten találkoznak, hogy a Szuromi Pál vezetésévei működő képzőművészeti szabadiskolában szenvedélyüknek hódolhassanak. - Eredeti foglalkozásom műbútorasztalos, de voltam szén- és uránbányász, sőt targoncavezető is. Már hetedik éve postásként dolgozom, ezerkétszáz rókusi lakás tartozik hozzám. Imádom a munkámat, mert szeretek emberekkel foglalkozni - meséli a rókusi pályaudvar mögötti MÁV-művelődési házban épp egy telt keblű modellről akvarellt festő Birinyi György. Húszévesen kezdett rajzolni, festeni, de aztán jött az öt gyerek, és jó időre abba kellett hagynia a „művészkedést". Sokat jelent, hogy most második feleségem biztat, értékeli a munkáimat. Nincsenek nagy terveim, egyszerűen örömforrás, kikapcsolódás számomra az alkotás. Volt már önálló kiállításom is a Bartókban, magam is elcsodálkoztam, amikor megláttam együtt a képeimet. A képzőművészeti szabadiskola talán legtehetségesebb tagja, Kereszty Zsolt a kilencvenes évek elején jogász diplomát szerzett, de két év ügyvédjelölti munka után váltott. Lakberendezőnek tanult, néhány évig ebből is élt, ma pedig oktatja. Már gimnazista korában a képzőművészet érdekelte, most azt csinálhatja, amire mindig vágyott. Idén végez a tanárképző főiskola rajz szakán. A Szegedi Alkotók Független Társasága a Széchenyi téren működő vasutas képzőművész körből vált ki, öt éve Szuromi Pál művészettörténész vezeti a Rókuson otthonra talált csoportot. - Sok egyetemista jár hozzánk ösztöndíja kiegészítéseként modellkedni. Ilyen lehetőség nem sok van Szegeden, ezért is szívesen jövünk - mondja Kereszty Zsolt. O már lassan nem számít amatőrnek, hiszen a B Galériában voltajt már önálló kiállításai, egyre több országos csoportos tárlaton vesz részt, Vásárhelyre is hívják. Tavaly bekerült a nyári tárlatra, idén a táblakép-festészeti biennálén szerepel munkájával. Rajzaival nagy sikere volt a belgrádi biennálén is: finom vonalas aktjai a kiállítás plakátjára, prospektusára kerültek. - Profi képzőművész szeretnék lenni. Jövőre leszek negyven, így kicsit már el vagyok ezzel csúszva. Jó időben, jó helyen kell lenni, és a tehetség mellett a kapcsolatrendszer, az ismertség is fontos. - Az érettségi után hét éven át trolibuszvezetőként dolgoztam, közben született két gyermekem. Először a főiskolára jártam modellkedni, végül magam is rajzolni kezdtem. Jelentkeztem rajz szakra, a felvételire készülök. Egyelőre sokat kell tanulnom, be kell hoznom a lemaradást. A művészet számomra ablakot nyitott a világra - állítja Németh Mária. Szerinte a szabadiskola mentorától, Szuromi Páltól kemény, szókimondó kritikát kapnak, ami segíti a fejlődésüket. Eddigi legnagyobb sikeremnek azt tekintem, hogy a magam építette kalitkám ajtaját végre ki tudtam nyitni. Az alkotókör kiállítása Fények, figurák és fordulatok címmel a hónap végéig látható a Bartók Béla Művelődési Központban. H. ZS. Baka István vers- és prózamondó verseny „Én itt vagyok - Üzenet Új-Huligániából" címmel idén tizedik alkalommal rendezi meg a Baka István Alapítvány a támogató intézményekkel az 1995-ben elhunyt szegedi költőről elnevezett vers-, énekelt vers- és prózamondó versenyt. Középiskolás és felnőtt kategóriában nem hivatásos vers- és prózamondók jelentkezését várják. A versenyzőknek három művet kell megtanulniuk: Baka István egyik művét, esetleg műfordítását, egy verset vagy prózát a magyar irodalomból, valamint egy kortárs magyar alkotást, amelyben kifejezésre jutnak a szerző hazájáról vagy 1956-ról megfogalmazott gondolatai. Egy-egy mű előadása nem haladhatja meg az öt percet. Jelentkezési batáridő: 2006. október 15. A döntőt 2006. november 11-én a szegedi Bartók Béla Művelődési Központban rendezik meg. Jelentkezni lehet levélben, faxon vagy e-mailben a név, életkor, (iskola), felkészítő tanár, levelezési cím, telefon, e-mail és a választott művek listájával. Cím: Baka István Alapítvány, 6723 Szeged, Molnár u. 4., vagy e-mail: baka-alapitvany@axelero.hu, honlap: www.baka.hu. Bartók Béla Művelődési Központ, 6720 Szeged, Vörösmarty u. 3., telefon: 62/475-190, fax: 62/426-008, e-mail: bbmk@ tiszaportai. hu. 'Ilii r ...22 5* .^•bBs-S, !... . 1! FARKAD CSABA mmmk Farkas Csaba legújabb könyvének címlapja Szépirodalom, a legkülönbözőbb, mégis egységet alkotó stíluselemekkel - tűnhet fel az olvasónak az év elejétől év végéig terjedő, egy évnyi időszakot felölelő kötet tárcanovelláinak olvastán. A lehető legrealistábbnak hat - sőt időnként természeti folyamatokat precízen leíró szikár ismeretterjesztésnek -, mégis végighúzódik a könyv egészén egyfajta szürreális fénytörés. Olykor mesei elemek keverednek a valóságba. A százéves belső udvaron beszélő árnyékliliomok virágoznak, másutt A. és Thakács, a kötet - a halakon, madarakon, növényeken s társaikon túli - állandó szereplői, az esti tücsökcirpelés hangjának repülőszőnyegén kelnek útra. De a mesét is természet tények szabályozzák: „- Éjfélre vissza kell érnünk, akkor kezdik abbahagyni - mondta A. Visszaérünk - így Thakács." Megint másutt abszurd elemek tűnnek fel, kötet alaphangjára azonban adegjellemzőbb a tűnődő líra. A folyosó - ahol várakozik Thakács kék műanyaggal borított padlója ügy tükrözi vissza a lámpavilágítást, mint a Balatonon a víz a lemenő nap fényét. A tavaly megjelent Tenger a telefonban, a korábbi Halak a város fölött, a még korábbi Tó a levegőben című kötetekkel egységet alkot ez a könyv, ugyanakkor továbblépést is jelent egy mágikus ökomeseregény felé. (Farkas Csaba: Naphal, lámpafényben. Accordia Kiadó, Budapest, 2006) Szuromi Pál irányításával modell után rajzol Kereszty Zsolt, Birinyi György és Németh Mária Kass János könyvei A Kass Galériában tegnap mutatták be a Holnap Kiadó írások és képek - Válogatás Kass János műveiből című kötetét. A grafikusművész nemcsak Kékszakállú-sorozatával, rajzaival és írásaival szerepel a könyvben, hanem róla szóló írások, versek is olvashatók Kass János új könyvével Fotó: Karnok Csaba benne. Bemutatták a Vár utcában a Fery Antal alkotásjegyzéke című kiadványt is, amely számba veszi az 1994-ben elhunyt kiváló grafikus 2500 fametszetét, ex librisét. Az ünnepi könyvhéthez kapcsolódva a Szép könyv-versenyben Gyurcsány Ferenc miniszterelnök különdíját kapta a Kass János Triptichonja című reprezentatív album, amit tavaly decemberben, a művész 78. születésnapjára jelentetett meg a szegedi Mozaik Kiadó. Az elismerést a kötet tervezője, Deák Ferenc grafikusművész és Kass János együtt kapta meg. Fotó: Schmidt Andrea