Délmagyarország, 2006. június (96. évfolyam, 127-151. szám)

2006-06-09 / 133. szám

PÉNTEK, 2006. JÚNIUS 9. • KULTÚRA" 7 A SZEGEDI SZABADTÉRI JÁTÉKOK / A 75 éve 'Mr - a Délmagyarország tükrében >3 • %% „... művészeink tehetsége, nagyszerű játéka, lélekkel teli munkája a biztosítéka a további sikereknek" (Délmagyarország, 1961. augusztus 19.) A Szegedi Szabadtéri Játékok idén ünnepli 75. születésnapját. A fesztivál megszervezését kezdettől pártfogolta a Délmagyarország. A július 7-i nyitó előadásig hét részből álló sorozatban elevenítjük fel a Játékok történetét lapunk korabeli beszámolóit is felhasználva. MUNKATÁRSUNKTÓL Balázs Béla már 1946 októberében javasolta a Délmagyarországban a háború kitörése után abbamaradt szabadtéri játékok újraélesztését, ám a következő években a bel- és külpolitikai helyzet miatt remény sem volt erre. Az '56-os forradalom után Tarí János művelődési osztályvezető - a szabadtéri későbbi igazgatója - terjesztette a városatyák elé a fesztivál újjászervezésének programját, amit Vaszy Viktor, Varga Mátyás, Major Tamás és Nádasdy Kálmán is lelkesen támogatott. 1959. július 25-én - mellesleg a dirigáló Vaszy Viktor 56. születésnapján csendült fel először az azóta is minden nyáron hallható fesztiválszignál, amit a „Szeged híres város" dallamára a legendás szegedi zeneigazgató komponált. A Hunyadi Lászlóval újjászületett a fesztivál, és elkezdődött a Játékok történetének második szakasza, amelyben már nem múlhatott el egyetlen nyár sem szabadtéri előadások nélkül. Vaszy a legnevesebb operistákat kérte fel a bemutatóra. A címszerepet Simándy József énekelte, Szilágyi Erzsébet Takács Paula, Gara Mária Orosz Júlia, V. László Szabó Miklós volt. A díszletet Varga Mátyás, a korhű jelmezeket Márk Tivadar tervezte, a produkciót Mikó András rendezte. „Szép előadás lett belőle. Akadtak még kezdetlegességek. A hátteret például vászonból, hagyományos módon oldották meg. Ha fújt a szél, az minden volt, csak nem háttér. De ezek csak apróságok. Mi, a szereplők mindent elkövettünk, hogy Erkel Ferenc operáját ezen az ünnepi megnyitón méltóképpen szólaltassuk meg. Nagy volt az összefogás a szent ügy érdekében. Vaszy Viktor szervezőerejének és szívósságának köszönhető, hogy újjászületett ez a szegedi kezdeményezés" - emlékezett később Simándy József, aki a nyitó előadásra tanulta meg a szerepet. 1959 nyarán játszották a János vitézt Sárdy Jánossal, Házy Erzsébettel és Gobbi Hildával, a Budai Nagy Antal című Kós Károly-drámát pedig Bessenyei Ferenc címszereplésével, aki a korszak egyik legtöbbet foglalkoztatott színésze lett a Dóm téren. Hatszor volt az Úr hangja, és összesen tizenegy főszerepet többek között Theseus, Claudius, Dózsa, Háry, Lear király és Bánk bán - játszott el itt. Siker volt az Esmeralda című szovjet balett, próbálkoztak hangversennyel, és fellépett az Állami Népi Együttes is. A Játékoknak már az első évben közel 75 ezer fizető nézője volt. A következő évtizedben a hétezresre növelt tribünön a rekordot hozó években 111 ezer néző is megfordult. A hatvanas években számos nagyszabású, emlékezetes előadást tartottak. 1960-tól három nyáron át a Lucifert is alakító Major Tamás rendezésében Básti Lajossal és Lukács Margittal láthatta a közönség Az ember tragédiáját, amit rendre a legnevesebb színészekkel vittek színre, például Vámos László 1965-66-ban Ruttkai Évával, Nagy Attilával és Gábor Miklóssal. 1961-ben tűzték műsorra először a Bánk bánt, amelynek címszerepét Simándy József számtalanszor énekelte itt. „Emlékszem, amikor ott a szegedi égbolt alatt, ott a Tisza partján elkezdtem: 'Hazám, hazám, te mindenem!', majdnem elcsuklott a hangom, alig tudtam tovább énekelni. Úgy éreztem, ott, akkor, 1961-ben, Szegeden lettem igazán Bánk bán." A hatvanas évek legnagyobb sikerei közé tartozott Mikó András rendezésében Verdi Aidája a neves amerikai szoprán, Margaret Tynes címszereplésével, aki az 1962-es bemutató után 1964-ben is magával ragadta a publikumot. Ezt az operaprodukciót a két nyáron összesen közel negyvenezer néző látta. Hasonlóan népszerű volt Melis György címszereplésével a Háry János, amit Szinetár Miklós rendezésében 1966-ban és 1969-ben is rekordszámú, 26-27 ezer néző látott. Szikora a Dóm téri Bánk bán-produkcióra készül „Világcsúcsot kell ugranunk" A szegedi színház egykori művészeti vezetője, Szikora János rendezi a szabadtérin azt a Bánk bán-produkciót, amit a tervek szerint az állami ünnephez kapcsolódva ezentúl minden augusztusban műsorra tűznek majd a Dóm téren. - Mérhetetlen örömmel fogadtam a felkérést, mert mindig szívesen jövök vissza rendezni a Dóm térre. Magamban kicsit könnyű menetnek gondoltam a feladatot, hiszen a Bánk bán esetében szinte borítékolni lehet a sikert. Amikor jobban beleástam magam az operába, megijedtem, mert rendezőként sok olyan kihívás elé állítja az embert, amire válaszolni kell. Mit kezdjünk a Bánk bán sztorijával akkor, amikor kivonult már mögüle a történelem, és így el is veszítette ezt a dimenzióját? Mivel lehet ezt a veszteséget pótolni ? Én az etikai dimenzióban próbálom a történet üzenetét kitágítani - árulja el Szikora János. Szerinte jó ötlet, hogy ezentúl minden évben augusztus 20-ához kapcsolódva műsorra tűzik majd az Erkel-operát. - Nem mondanám, hogy nem rak ez nagy terheket a vállamra, hiszen az ötlet akkor válik életrevalóvá, ha jól sikerül az előadás. Legyél nagyon jó! így hangzott a felkérés. Az ember mindig erre törekszik, de annyi mindentől függ, hogy valami tényleg nagyot szól-e vagy sem. Magasra tették a mércét, világcsúcsot kell ugranunk. Sikerült a lehető legjobban kiosztani a szerepeket. Izgalmas hatás lehet, hogy nemcsak hangban, hanem színpadi jelenségben, karakterformáló képességben is most ez a létező legjobb gárda Marton Évával, Tokody Ilonával, Kiss B. Atillával az élen. Szikora János Nikolényi István igazgatósága idején 1996-tól 1999-ig volt a Szegedi Nemzeti Színház főrendezője, művészeti vezetője. Akkoriban sok izgalmas előadás született, Zsótér Sándornak és Telihay Péternek is köszönhetően a színházi szakma és a sajtó is megkülönböztető figyelemben részesítette a szegedi produkciókat. 1997-ben az országos színházi találkozót is itt rendezték, hatalmas sikerrel. Szikora most a Szolnoki Szigligeti Színház direktora, Szegedről is sokan járnak át a legjobb előadásaira. Alföldi Róbert főszereplésével állította színpadra legutóbbi produkcióját, a Proust-regényből készült Pinter-darabot, Az eltűnt idők nyomábant. Szinte lehetetlen rá jegyet kapni. A szolnoki társulat minden évben meghívást kap a POSZT-ra is. - A két színházat nem tudom összehasonlítani. Szeged sokkal nagyobb, teátruma is egy háromtagozatos, nagy színház. Ez meghatározza a működését. A szolnoki a nyugalom szigete abból a szempontból, hogy csak egy tagozata van, amely elvan a maga problémáival. A vidéki színházigazgatók egyesülete havonta szervez találkozókat, ilyenkor beszélgetünk a gondjainkról a kollégáimmal. Érdekes, hogy fajsúlyukban, léptékükben nagyon különböznek a színházaink, mégis pillanatokon belül megtaláljuk a közös nevezőt. Ez nem a sokat emlegetett pénzszűke, hanem egy annak kapcsán begyűrűző másik gond: hogyan lehet az esztétikai és erkölcsi devalválódás korszakában a színházaknak ezzel a folyamattal érvényesen szembeállítani valamit. Szerintem ez az igazi komoly feladat minden színigazgató számára. Valamennyien ezért harcolunk, ki több, ki kevesebb pénzből - mondja Szikora János. A Jézus Krisztus Szupersztár, a Cyrano, a Háry és más Dóm téri sikerprodukciók rendezőjeként úgy véli, a Szegedi Szabadtéri Játékokat Hont Ferencék értékes népszínházként indították el, jó, hogy műfaji gazdagságát minden művészeti vezetés alatt sikerült megtartania. H. ZS. Szikora János szerint a létező legjobb szereplőgárdát szerződtették a Bánk bánra Fotó: Karnok Csaba A Szegedi Szabadtéri Játékok 75 éve a Délmagyarország tükrében (3.) •• 1 , / és Simándy Józseffel Tari János, Ruttkai Éva, Gábor Miklós és Vámos László rendező Az ember tragédiája Simándy József a 60-as években Bánk bán próbáján Fotó: Uebmann Béla jelmezében Fotó: Somogyi Károlyné A volt szegedi színész egy ismert kanadai kollégája elől halászta el A harag napja főszerepét Nemzetközi karrier kapujában Bicskey Lukács „Most derül majd ki, át tudom-e úszni a medencét" Fotó: Frank Yvette Egy nemzetközi filmprodukció világpremierjét és Christopher Lambert látogatását köszönheti Szeged Bicskey Lukácsnak. A szülővárosából elszármazott színész filmkarriert remél A harag napja főszerepe után, amelyet pedig eredetileg nem is rá osztottak. A Szegedről elszármazott színész, Bicskey Lukács azt mondja: arra, hogy Christopher Lambertet és A harag napjának világpremierjét el tudta hozni szülővárosába, sokkal büszkébb, mint arra, hogy maga is a produkció részese lehetett. Pedig ez sem kis dolog. - Magyarországon forgathattam egy olyan, általam is nagyra becsült színész partnereként, mint Christopher Lambert, ezt én nagy szerencsének élem meg - mondta. - De ugyanígy azt is, hogy megvalósulhatott, ami mellett végig kiálltam: hogy itthon mutathassuk be először ezt a fantasztikus produkciót. A szegedi színész elárulta, hogy eredetileg nem a főszerepet kapta az angol-magyar koprodukciós filmben. Két évvel a forgatás megkezdése előtt, a válogatáson, egy középszerepre, Haramillo gróf megformálására választották ki. A rendezőnek azonban anynyira megtetszett a játéka, hogy már a második találkozásukkor a kezébe nyomta a negatív hős, Miguel de Alvarado szövegét: próbálja meg! Ezt a karaktert akkorra már ráosztották Michael Wincottra. O az, aki többek között az 1492, A paradicsom meghódításában játszotta Moxica szerepét, a Kevin Costner-es Robin Hoodban pedig a főgonosz testvérét. Gyakorlatilag tehát egy jóval ismertebb, gonosz szerepekben már többször bizonyított színésszel szemben választották Bicskey Lukácsot főszereplőnek. A filmet angol nyelven forgatták, mely l külön kihívást jelentett. - Volt három nap felkészülési időm. Reggeltől estig gyűrtem a szöveget a feleségem, Pethő Kincső segítsé- í gével, hogy ne legyenek nyelvi nehézségeim - mesélte. Végül már annyira belejött, hogy éppen a magyar nyelvű szinkronizálás tűnt furcsának számára. Bár korábban is számos külföldi filmben kapott már kisebb szerepeket, ez a film jelenti számára az első igazán nagy kiugrási lehetőséget. Még akkor is, ha egy világsztár partnereként óhatatlanul háttérbe szorul. - Amikor Lambert elkezdte forgatni a Hegylakót, Sean Connery mellett ő is egy ismeretlen színész volt. Én azt mondom, mindent rá kell bízni az időre. Csupán az a kérdés, hogy amit játszom ebben a filmben, tetszik-e az embereknek. Ha igen, akkor talán elindulhat valami. Itt állok most egy kövön, ami talán sokaknak a csúcspontot jelentené, nekem viszont a startkövet. Most derül majd ki, hogy miután eldördült a pisztoly, át tudom-e úszni a medencét. TÍMÁR KRISZTA SIKER fl SZÜLŐVÁROSBAN A harag napja szegedi bemutatójának visszhangos sikere volt. Christopher Lambert sokkal jobban érezte magát nálunk, mint a fővárosban, ezért Bicskey Lukács ezúton is szeretne köszönetet mondani mindazoknak, akik részt vettek a szervezésben.