Délmagyarország, 2006. június (96. évfolyam, 127-151. szám)

2006-06-09 / 133. szám

•MEGYEI TÜKÖR* PÉNTEK, 2006. JÚNIUS 9. > SSANGYONG LUXUS TEREPJÁRÓK Csúcstechnika Versenyképes ár v 3 év garancia I LUXUS TEREPJÁRÓK Csúcstechnika Versenyképes ár v 3 év garancia LUXUS TEREPJÁRÓK Csúcstechnika Versenyképes ár v 3 év garancia triL. TESZTHÉTVÉGE: 2006. június 10-11. AUTÓ KONTÚR KFT. 6724 Szeged, Kálvária sgt. 83-85. Tel.: 62-554-554 Az utólagos finanszírozás ötletét elutasítják az egyetemisták „Kitör a forradalom, ha bevezetik a tandíj at" Az állami finanszírozású sza­kokon tanulóknak egy bizo­nyos jövedelem elérése esetén utólag képzésük teljes díját ki kellene fizetni - az oktatási tárca tervei szerint. A jövő szeptembertől lépcsőzetesen bevezetendő tandíjformát a hallgatók elutasítják, az érdek­képviselet tiltakozó akciókat tervez. Az oktatási tárca tervei szerint jövő szeptembertől felmenő rendszerben bevezetnék, hogy az állami finanszírozású képzésben részt vevőknek utólag ki kellene egyenlíteni képzésük számláját. A konstrukciót utólagos képzési hozzájárulásnak hívják, és azo­kat a diplomásokat érintené, akik a mindenkori minimálbér negyvenszeresénél többet keres­nének egy évben. Ez jelenleg havi 208 ezer forintos bruttó jövedel­met jelent. Ebből a fizetésből há­rom százalékot vonnának le az egykori tanulmányok díjának törlesztőrészleteként. Aki a leg­kisebb bér hatvanszorosát keresi egy évben, az hat százalékot fi­zetne. A tárca az Európában egye­dülálló lépést azzal indokolja, hogy aránytalanul sokat fizet a felsőoktatási képzésért az ál­lam, és túl keveset a diákok. Ha bevezetik az „utólagos tan­díjat", a versenyszférában elhe­lyezkedők mindegyikének, il­letve a közszférában dolgozók egy részének a képzésük teljes költségét vissza kell majd fizet­ni - a hatástanulmány szerint. - Még a tanári pályán sem túl magas ez a kétszázezres határ, pár éven belül biztosan átlép­ném, és akkor fizethetnék. A tandíjtörlesztés mellett nem tu­dom, miből vennék egyszer la­kást, miből tartanám el a csalá­domat. Igazságtalannak tartom a tervet: akit állami finanszírozású képzésre vettek föl, azzal se dip­loma előtt, se utána ne fizettes­senek tandíjat - mondta a böl­csészkaron tegnap vizsgájára vá­ró Szűcs Márta, aki magyarta­nárnak tanul. Amikor közöltük vele, hogy az OM becslése sze­rint képzése közel hárommillió­ba kerül, azt mondta, ennyit biz­tosan nem fizetne érte. - Nem lenne tisztességes en­nek az utólagos tandíjnak a megfizettetése. Amíg nem ke­resünk úgy, mint Nyugat-Euró­pában vagy Amerikában, addig ezt a rendszert se kellene beve­zetni. Már most is magasak a költségtérítések, ha ezt is beve­zetik, nem tudom, mennyire ugranának föl a nem állami fi­nanszírozású képzések tarifái, de azt biztosan csak a töredé­künk tudná megfizetni - hang­súlyozta a tolmácsképzésre já­ró Papp Vivien. Úgy véli, az in­gyenes képzés mindenkinek ál­lampolgári jogon jár. - Forradalom lesz, ha ezt tényleg bevezetik. Meg fog mozdulni az összes hallgató, sztrájkolni, tüntetni fogunk, mert ez már sok! Mondják azt, hogy megszüntetik az állami fi­nanszírozást, de ne jöjjenek ez­zel a fából vaskarikával! - ér­velt Choppon Alexandra köz­gazdászhallgató, majd kérde­zett: - A következő az lesz, hogy az érettségiért is fizetni kell? TOMBÁCZ RÓBERT TÁRGYALÁS ÉS TÜNTETÉS - Elutasítjuk, hogy az állami finanszírozású képzések teljes vagy részkölt­ségeit a hallgatókra hárítsák. Az ilyen tervek ellen minden törvényes esz­közzel föl fogunk lépni - mondta Telegdy Gergely. A szegedi egyetem hall­gatói önkormányzatának vezetője szerint jelenleg is tárgyalások folynak a tárca és az országos érdekképviselet (HÖOK) között a tervezet megváltoz­tatásáért vagy visszavonásáért, emellett sok részlet is tisztázatlan. A tár­gyalások eredményétől függ, hogy lesznek-e tiltakozó akciók, sztrájkok, de­monstrációk Szegeden. Csak azért is: ablak! Tisztességes nyugdíjas lett abból is, akit megboldogult tanárko­romban naponta szekíroztam. Nem osztályzatfal, persze nem is adott volna rá okot. Annyi volt csak a vétke, hogy pedig helyett pediglent mondott. Nem tudom, hol hallotta, de biztos, hogy ott­hon nem kergették addig az asztal körül, amíg meg nem tanulja. Egyszerű és nagyszerű szülei voltak. Sokkal, de sokkal később azt hallottam az egyik rádióban, télvíz idején, amikor ólmos esők jártak, hogy síkosságmentesítik a hídfői­járót. Úgy megütötte a fülemet, majdnem fenékre tottyantam. Ösz­szefutottam aznap még a riporterrel. Avval védekezett, neki kikö­pött szakember mondta így, ő csak átvette. Vissza is kérdezett azon­nal: te hogj'an mondtad volna ' Gazdag a mi nyelvünk, ezer változat ha nincsen is rá, de akadna más is. Például' Például: érdesítik. Ho­mokkal szórják be. Úgy nézett rám, minta meghibbantam volna. Neki stopperrel kell kimérnie az időt, nem ér rá nyalánknak lenni. Föltehetően azok is hibbantnak tartanak, akik tovább is olvas­sák pöntyögésemet. Nagy átok a tervezőkön, hogy ablakokat is, ajtókat is kell rajzolniuk minden épület majdnem minden szobá­jára. Szeretünk bemenni az ajtón, és kijönni legalább annyiszor, és az is nagyon jó, ha nappal világosság jön be az ablakunkon. Kü­lönben azt se tudnánk, mikor van éjszaka. Szellőztetni is tudunk a nyitott ablaknál. Az is nagyon jó, ha elénekelhetjük a hetyke le­gények beköszönő nótáját: ajtó-ablak nyitva-tárva. De ha szak­mányban kell valakinek leírogatnia, hogy ajtók és ablakok, akkor előbb-utóbb összecsomósodik a fejében a gondolat, és erős aka­rattal vadonatúj szörnyeteget gyúr helyette: nyílászáró. Ettől megyek a falnak. Panellikból panelszél fúj. engedelmet kérek. Végre eljutott hoz­zánk is a betonpanel szigetelése. Egyelőre a lehetősége. Még csak húzogatták föl a falakat, amikor kötekedtem a vállalati igazgató­val: legalább egy vödör habarccsal áldozzatok többet minden emeletre. Csapkodjátok be avval a hézagokat, mert az a gumi, amit behúztok, gyalázat inkább, de nem építészet. A felelet az volt természetesen, hogy nem értesz te ehhez. Egyébként se sza­badna elfelejtenem, hogy a technológiát a nagy Szovjetuniótól vettük át. Én meg azóta egyfolytában tapasztalom, ha aprócska előszobánk közepébe beállítanék egy szélkereket, egész lakásunk áramszükségletét födözné, akkora a huzat. A hatalmas pénzekért számlázott fűtés nagyobbik része meg szökik ki az utcára. Végre ígéret van rá: ha megnyerjük a pályázatot, talán jövőre szigetelik a falakat. Kicserélik a nyílászárókat is. Kiguvad a fülem, úgy hallgatom. Ajtók cseréjéről mindenestre egy kutnma szó nincsen. Két szótagú örök szócska az ablak, Isten tudja, mióta ismerős nyelvünkben, Bárdzi Géza szófejtő szótára valamilyen szláv bölcsöt sejt mögötte. Miért nem mondunk akkor csak ablakot, hogyan jön ide ortopéd gyűjtőnévként a nyílászáró ? Megfejtettem, egyenes az útja. Akinek kisdiák korában nem rótták föl a pediglent, később a síkosságmentesítést se tették szó­vá, törvényszerűen jutott el erie a mély szintre. Hadd őrizzem örök és konok korszerűtlenségemet: csak azért is ablak az ablak! Úgyis én leszek a vesztes. H.D. Képvándorlás Útra kelt a szegedi városháza dísztermének négy hatalmas méretű festménye. A Deákot, Széchenyit, Kossuthot és Andrássy Gyulát áb­rázoló portré a Móra-múzeum nagytermében hamarosan nyíló jubi­leumi kiállítást gazdagítja. A tárlat Szabó Csaba restaurátor (képün­kön fehér köpenyben) huszonöt éves munkáját mutatja be július kö­zepétől, a Munkácsy-kiállítás után Fotó: Segesvári Csaba Lazítás záróvizsga után, függönymosással és bulival Mit ér a bölcsészoklevél ? Balatoni expressz Új expresszvonat közlekedik a nyáron Szeged és Fonyód között. A helyjegyes balatoni járat szom­baton, vasárnap és ünnepnap­okon indul Szegedről 7.39-kor, Kőbánya-Kispest érintésével közlekedik. Az utasok Székesfe­hérváron át tudnak szállni az északi part felé induló gyorsvo­natra is. Fonyódról az expressz 16.28-kor indul vissza. A vonat kerékpárszállító kocsit is to­vábbít. Mire jó a bölcsészdiploma? Meg lehet köszönni a szülőknek, ki­tehető a falra, illetve tanári ál­lást biztosít. Végzősökkel beszélgettünk államvizsgájuk napján. Fekete-fehérbe öltöztek, körben guggolnak. Végzős egyetemisták. Egyikük most vizsgázott, a többi­ek faggatják. Van, aki már túl van a megmérettetésen, mégis ide­ges, más most következik, még­sem fél. A Szegedi Tudomány­egyetem bölcsészkarán jártunk, hogy megtudjuk, vajon milyen reményekre jogosítja föl a frissen végzett hallgatókat bölcsészdip­lomájuk. Az államvizsga ezen a karon már nem vészes, a szak­dolgozat védéséből, illetve tanár­szakon a módszertani feladatok­ból áll. Váratlan tanári kérdések­re azért mindig számítani kell. A nyelvészeti tanszéken Janu­rik Boglárkával találkozunk, aki magyar, angol, finnugor szakos, ezenkívül magyar nyelvtörténet, hungarológia és általános nyel­vészet speciális képzésre járt. Phd-sként tartott az egyetemen finn- és észt-órát, illetve kutatja az erza mordvin nyelvet. - Ebben mi a jó? - fordulunk az államvizsgára várakozó lányhoz. Nyilván megszokta már a kér­dést, mert nyugodtan magyaráz­za: „A nyelvrokonság bizonyítá­sa logikai játék, a kisebbségi nyelvek rendkívül érdekesek, és a finnugor tanszék hangulata is remek." Hogy mi lesz vele, egy­előre nem tudja, talán magyar lektor lenne külföldön, vagy kö­zépiskolában tanítana, persze ­hiába szereti - nem mordvint, hanem angolt. Tanítani akar cso­porttársa, a zentai Dukai Virág is, ő pénteken már állásinterjúra megy egy szerbiai iskolába. Úgy tudják, Szegeden kevés a tanári állás, korábban végzett ismerőse­ik például könyvesboltban, kiste­lepülések iskoláiban, fordítóiro­dánál dolgoznak. Körülbelül húszpercenként váltják egymást a bizottság előtt az angol szak vizsgázói. Elmesé­lik, hogy előző este kétségbeestek, attól féltek, semmire sem emlé­keznek majd a tanultakból. Most egymást riogatják: a történelmi témájú szakdolgozat írójától a bi­zottság irodalmat kérdezett! A vizsgát egyesek ablakpuco­lással és függönymosással pihe­nik ki, mások buliznak. Néhá­nyan már tanítanak, számukra nem kérdés a további hivatás. Másoknak sem, csak épp ellenke­ző előjellel. Az amerikanisztiká­ból államvizsgázó Fogas Katalin­nak például esze ágában sincs kö­zépiskolai tanár néniként dolgoz­ni. Már próbálta, rövid ideig he­lyettesített egy iskolában. - Ez a generáció nem az én vi­lágom. Visszabeszéltek, semmi­be vettek - emlékezik. - Velem rendesek voltak a gi­misek, csak nem tanultak - szól közbe csoporttársa. Arra a kérdésre, hogy akkor mihez kezdenek a diplomájuk­kal, a következő válaszokat kap­juk: „Kirakjuk a falra!", „Megkö­szönjük a szüleinknek!", „Vagy kitöröljük vele..." - vázolt még egy lehetőséget egy harmadik lány. GONDA ZSUZSANNA Fotó: Karnok Csaba Van, aki szeretne tanítani a diploma után, másnak eszében sincs katedrára állni

Next

/
Oldalképek
Tartalom