Délmagyarország, 2006. április (96. évfolyam, 77-100. szám)

2006-04-01 / 77. szám

SZOMBAT, 2006. ÁPRILIS 1. • MEGYEI TŰKOR" 7 Egy budapesti cég vásárolta meg a kisvendéglőt Anikó lett a Bárka új tulajdonosa Egy budapesti cég vásárolta meg a több mint négy éve üresen álló Bárkát. Szeged egykor volt leg­patinásabb kisvendéglőjét étte­remként, éjszakai bárként és já­tékteremként kívánják üzemel­tetni a befektetők. A Bárka fogalom Szegeden. Fel­sőváros patinás kisvendéglőjét 2002 januárjában zárták be, mert a közel százéves épület va­lamennyi szegletében elörege­dett, megfáradt. Az önkormány­zat tulajdonában lévő ingatlant nemrégiben hirdette meg az IKV Rt. A pályázati anyagot tizen­egyen vásárolták meg, de az épü­letre már csak ketten licitáltak. A budapesti székhelyű Anikó '84 Ingatlanforgalmazó és Szol­gáltató Kft. rendkívül éles ver­senyben szerezte meg a Bárkát. - 24 millió 850 ezer forintról indult a licit, és kétszázezer fo­rintjával lépcsőztünk felfelé ­nyilatkozta lapunknak a befekte­tő cég szegedi jogi képviselője. Hadfi fános ügyvéd elmondta, hogy végül 33 millió 250 ezer fo­rintért vitték el a patinás kisven­déglőt. A befektetők multifunkcioná­lis helyet szeretnének kialakíta­ni, így a Bárkában nem csupán étterem, de éjszakai bár és játék­terem is üzemel majd. Azt már láttuk - fogalmazott Hadfi -, hogy ijesztő állapotban van az épület, aminek a felújítására és átalakítására rengeteg pénzt kell költeni. Az ügyvéd elmondta, hogy tizenöt napon belül megkö­tik a szerződést az ingatlankeze­lő társasággal, ami után terveket készítenek, beszerzik a különbö­ző engedélyeket és elkezdik a re­konstrukciót. A szakemberek szerint a Bárka felújítása több tízmillió forintba kerül. Kérdésünkre, mikor fogad majd újra vendégeket a Bárka, Hadfi János azt válaszolta: „már ebben az évben szeretnénk meg­nyitni, de ez sok mindentől függ." sz. c. sz. VEÖETT HOMLOKZAT - A Bárka épületének homlokzata utcaképi védettség alatt áll ­mondta lapunknak Németh István. Az IKV Rt. elnök-vezérigazgatója hangsúlyozta: a homlokzatot csak a műemlékvédelmi hatóság enge­délyével lehet felújítani. Az épüle­ten belüli átalakítást nem korlá­tozzák műemlékvédelmi szabá­lyok. Étterem és éjszakai bár nyílik a Bárkában Fotó: Schmidt Andrea A tűzoltók ma már többször vonulnak ki műszaki mentéshez, mint tűzhöz Ha kigyullad a piros lámpa Megváltozott a szegedi tűzoltók munkája az utóbbi években, hi­szen ma már többször vonulnak ki műszaki mentéshez, mint tűzesethez. A tavasz a szivattyú­zás és az avartüzek szezonja, de húsvétkor az is előfordul, hogy sonkatűzhöz riasztják őket. A szegedi tűzoltó-parancsnokság statisztikája azt mutatja, hogy amíg tíz éve legtöbbször tűzese­tekhez vonultak ki, addig ma a riasztások több mint fele műsza­ki mentéssel kapcsolatos. - Évente átlagosan 800-1000 alkalommal vonulunk - mondta Makula Gábor szolgálatparancs­nok. - Az utóbbi időben több munkát adnak nekünk a közle­kedési balesetek és egyéb műsza­ki mentési feladatok (belvíz, vi­harkár], mint a tűzesetek. Riasztás: macska a fán A tűzoltók persze nem tesznek különbséget a tűzoltás és a mű­szaki mentés, között, már ami a gyorsaságot illeti. Bárhová hívják őket, a megfelelő egységeknek két percen belül el kell hagyni a lakta­nyát. Még akkor is, ha egy aggódó macskatulajdonos kedvencét kell lehozni a fáról. Merthogy ilyen esetek nem csupán a viccekben fordulnak elő, évente egy-két al­kalommal kapnak ilyen hívást is. A tűzoltóknak is vannak idényjellegű munkáik. A tavasz rendszerint a belvíz és az avartü­zek szezonja. - Múlt vasárnap 14-ből 8 esetben avartűzhöz hív­tak bennünket - mondta a szol­gálatparancsnok. - Az első jó időn felbuzdulva az emberek ki­mennek a telekre, meggyújtják a gazt, és sokszor nem tudják meg­fékezni a lángokat - tette hozzá Makula Gábor. A belvízzel az utóbbi hetekben sokat küzdöt­tek. - A szivattyúzás hosszan tartó, unalmas feladat - mondta a szolgálatparancsnök. - Kismé­retű, de nagy teljesítményű szi­vattyúkat használunk, ezek akár 1100-2000 liter vizet is képesek megmozgatni egy perc alatt. En­nek ellenére sokszor órákig tart a Tűzoltók a víz ellen Fotó: Karnok Csaba kármentés, közben csak tankol­ni kell néha a szivattyúba. A nyári hónapokban a nádas- és erdőtüzek, a fűtésszezon elején pedig a tetőtüzek gyakoriak. Rossz időben a közlekedési bal­esetek száma ugrik meg, télen a jégbeszakadások, jégről mentések adnak pluszmunkát a tűzoltók­nak. A karácsonyfatüzekről biz­tos mindenki hallott, de Makula Gábor furcsább esetekhez is vo­nult már ki. - Volt olyan húsvét, hogy öt sonkatűznél voltam kinn - mondta a szolgálatparancsnok. - Előfordul, hogy a háziasszonyok megfeledkeznek a finomságról, amit feltettek főni. Először a víz párolog el, majd lángra lobban a sonka és a konyha. Hathektáros területen égett a trágya Nem mindennapi feladata volt nemrégiben Faragó Mihály szer­parancsnoknak és társainak, amikor egy komolyabb trágyara­kástűzhöz kellett kivonulniuk. ­Hat hektáros területen égett a trágya. Az ilyen tüzeket nagyon nehéz eloltani, iszonyatos meny­nyiségű víz kell hozzá. A végén homlokrakodóval átpakoltuk az egészet - mondta Faragó Mihály. Álmában is válaszol a kérdésekre A szegedi tűzoltók szigorú na­pirend szerint élnek. Reggel hét­kor váltanak szolgálatot, majd következik a reggeli és az eligazí­tás. Délelőtt egy elméleti és egy gyakorlati oktatást tartanak, me­lyeket sportfoglalkozás követ. A szombat a laktanya-takarítás napja, ilyenkor nem takarítónők, hanem maguk a tűzoltók ragad­nak seprűt, felmosóvödröt. Egyéb laktanyai munkákat is ők végeznek: javításokat, cserépcse­rét, fűnyírást. A napirend persze azonnal megszakad, ha riasztást kapnak. Ilyenkor minden helyiségben ki­gyullad egy piros lámpa, majd egy gépi hang közli, mely egysé-. geknek kell vonulniuk. Noha nem könnyű szakma a tűzoltóké, Dudás Miklós parancs­nok szerint mégis sokan állnának tűzoltónak. - Február közepén hét új embert vehettünk fel. Ötvenen jelentkeztek a meghirdetett he­lyekre. Kemény egészségügyi vizs­gálaton kell keresztülmennie an­nak, aki tűzoltó akar lenni, sokan lemorzsolódnak - mondta a sze­gedi tűzoltók parancsnoka. Aki túljut az egészségügyi rostán és a többi vizsgán is, egy év próbaidőt kap, ami alatt számára is, a közös­ség számára is kiderül, alkalmas-e a nehéz feladatra. - Egy tűzoltó életében az első két-három év a legnehezebb ­mondta Faragó Mihály. - Hiába, hogy valakinek nincs tériszonya, nem könnyű első alkalommal 40 méter magasságban a lángoló tíz­emeletes tetejére átlépni a kosár­ból - tette hozzá a szerparancs­nok, aki szerint az állandó ké­szültséget néhány év alatt meg le­het szokni. - Az ember megtanul éberen aludni. Volt már, hogy éj­szaka otthon az asszony fölkap­csolta a villanyt, és én azonnal föl­ugrottam. De kérdezhetnek tőlem bármit álmomban, válaszolok rá, aztán alszom tovább. FAZEKAS GÁBOR Hallássérült gyerekeket segítenek Pályázaton nyert jelentős pénzösszeget a megyei önkormányzat és öt sérült gyere­keket ellátó iskola. Összefogtak a sajátos nevelési igényű gye­rekeket ellátó iskolák a megyei önkormány­zattal. A szegedi Krúg Péter Óvoda, Általá­nos Iskola és Szakiskola által létrehozott konzorciumuk 35 millió forintot nyert a Nemzeti fejlesztési terv pályázatán. Fej­lesztőszobákat. alakítanak ki, tanszereket vásárolnak és továbbképzéseket szerveznek a speciális végzettségű pedagógusoknak. Közös programjuk Együtt nevelünk . ­együtt nevetünk címmel tegnap szakmai konferenciával kezdődött a Krúg Péter-isko­lában. Az előadók a hallássérült tanulók más gyerekekkel együtt tanításáról, vala­mint magatartási és beilleszkedési zavarok­ról tartottak beszámolókat. A nyertes pá­lyázat elsősorban a diákok ellátását és mi­előbbi integrációját segíti. A színvonalas szakmai háttérhez ezzel jelentős anyagi tá­mogatást kap a szegedi Krúg Péter-, a Feke­te István- és a Jerney János-iskola, a vásár­helyi Szántó Kovács fános-, valamint a szegvári Forray Máté-iskola. Igazi „csapatember" a vásárhelyi rendőrkutya Guszti könnyen megtalálja az elveszett fiatalokat Elkóborolt gyerekeket, Nagyfáról megszökött rabokat is felkutatott már a vásárhelyi rendőrkapitányság nyomkövető kutyája. Augusztó, azaz Guszti a megye egyetlen nyomkövető négylábúja, amúgy barátságos, sőt gyermekszerető eb. Kotormán Fe­renc nyomozókutya-vezető naponta két órát „trenírozza", hétvégenként pedig hazaviszi a családjához. MUNKATÁRSUNKTÓL Augusztó - vagyis ahogy a gazdája hív­ja: Guszti - ránézésre semmiben sem különbözik egy hétköznapi németju­hász kutyától. Pedig Guszti minden, csak éppen nem hétköznapi, hiszen a vásárhelyi rendőrkapitányság állomá­nyába tartozik, mégpedig nyomköve­tőként. A barátságos és - Kotormán Ferenc nyomozókutya-vezető szerint ­gyerekszerető kutyus számos beveté­sen vett már részt, nem is akármilyen sikerrel. Megtalált eltűnt gyermekeket, de rablók nyomára is vezette már a rend­őröket, ugyanakkor a praxisában szö­kött rabok felkutatása is szerepel. Egy szegvári tanyából elkóborolt gyereke­ket például kilenc kilométerre az ott­honuktól találta meg Guszti, s ez azért is nagy teljesítmény tőle, mert a kétévenkénti alkalmassági vizsgáján külterületen 2 kilométerig, belterüle­ten pedig 1 kilométerig kell felkutat­nia a keresett tárgyat - tudtuk meg Kotormán Ferenctől. De néhány óra elteltével megtalálta azokat a rabokat is, aki évekkel ezelőtt Nagyfáról szök­tek meg. Az ötéves németjuhász egyébként teljesítőképessége csúcsán van. Annak idején az Országos Rendőr-főkapi­tányság dunakeszi kiképzőbázisán esett túl a kötelező gyakorlatokon. Mindezt Kotormán Ferenccel együtt csinálta végig, hiszen nagyon fontos, hogy a kutya elfogadja gazdájának. Ha nincs meg az összhang, akkor a csa­patmunka sem sikeres, s az ebet más­hoz osztják be. A vásárhelyi kapitány­ság főtörzsőrmestere naponta két órát foglalkozik Gusztival. Ilyenkor gyako­rolják a nyomkövetést, az őrző-védő-, valamint a fegyelmező gyakorlatokat. Ferenc azonban hétvégenként sem vá­lik meg a kutyájától, ugyanis hazavi­szi a németjuhászt. A kisfia és a kislánya is odáig van Gusztiért, sőt még a felesége is - me­séli a főtörzsőrmester, aki egyébként a megye egyetlen nyomkövető kutyájá­nak a gazdája. Ezért aztán Guszti nemcsak Vásárhelyen, hanem más te­lepüléseken is kisegíti a rendőröket, ha úgy adódik. Igaz - jegyezte meg Ko­tormán Ferenc -, manapság azért vál­toznak a bűnözési szokások. Ezt erősí­tette meg Paksi Zsolt, a vásárhelyi rendőrkapitányság bűnügyi osztályá­nak vezetője is. Nem kerékpárral vagy gyalog járnak már a bűnözők, hanem autóval, így a kutyának nem könnyű a dolga. A kapitányságnak egyébként van egy járőrkutyája Székkutason, Mártélyon pedig robbanószer-kereső kutyát tart a körzeti megbízott. Összhang. Guszti és Kotormán Ferenc: igazi csapatjátékosok Fotó: Tésik Attila

Next

/
Oldalképek
Tartalom