Délmagyarország, 2006. április (96. évfolyam, 77-100. szám)

2006-04-18 / 90. szám

EGÉSZSÉG, ÉLETMÓD, TÁPLÁLKOZÁS MINDEN KEDDEN NAPI MELLÉKLETEK GYOGY-IR SZERKESZTI: LÉVAY GIZELLA, DR. DÉZSI CSABA ANDRÁS • 2006. ÁPRILIS 18. Szerda LÉGYOTT Csütörtök BIZALMASAN Péntek DÉLMADÁR ' Szombat SZIESZTA Hétfő A DÉL SPORTJA, A PÉNZ BESZÉL WWW.DELMAGYAR.HU NAPI TÍZ DEKA SONKA ÉS EGY TOJÁS MEG NEM KAROS Telítetlen zsírsavak és a mangalica A húsvéti csemegékkel húsvét után is vigyázni kell ILLUSZTRÁCIÓ: KISALFÖLD-ARCHÍVUM A húsvéti ételek jelképes tartalommal bírnak, a gond csak az, hogy egyáltalán nem jelképes mennyiséget fogyaszt belőlük az ember, hanem éppen annyit, mint a minden jelképiség nélküliekből. Bár túlvagyunk a húsvéton, de még mindig akad az ünnepi ételekből a hűtőben-kamrában. Nem mindegy, milyen ütemben fogyasztjuk el - hívja föl a figyelmet a táplálkozástudományi szakember. A szívkoszorűér-meszesedésért és a szívinfarktusért nagymértékben felelős koleszterinből naponta 200-250 milligramm fogyasztása megengedhető. Tízdekányi zsírosabb sonkában mintegy 100 milligramm, egyetlen tojásban pedig 180 milligramm koleszterin van, tehát már ezzel a kis mennyiséggel is túllépte az ember az egészségre ártalmaüan menynyiséget - mondja Losoncz TíTavaszi megbetegedések Fia valaki magas vérnyomással vagy epebetegséggel küzd, különösen nagy veszélyt jelent számára a húsvét. Nem kell teljesen nélkülözni a sonkát-tojást, de ha szendvics-alkotóelemként fogyasztjuk őket, például félbarna kenyéren, nem következhet be baj. A húsvéti túlevéseket egyébként gyakran követi náthaszerű megbetegedés. Nem csoda: a szervezet legyöngül a bejuttatott, fölös menynyiségű és nem igazán egészséges élelmiszerek káros hatásainak leküzdése során, s a kórokozóknak nagyobb az esélyük. így azután előfordul: valaki nemcsak alapos gyomorrontásra tesz szert húsvétkor, hanem rögtön náthára is. mea, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) dietetikusa. Fából vaskarika Tojásból annak ellenére nem célszerű túllépni az említettet, hogy az utóbbi időkben „rehabilitálták" ezt az ételt - szemben a még korábbi idők teljes tiltásával -, mert kimutatták, hogy a tojásban található koleszterin bizonyos fajtája „jó koleszterin", megakadályozza a kevésbé jó koleszterin lerakódását az érfalakon. E védő hatású „jókoleszterin-mennyiség" azonban messze nem akkora, hogy megérné bevinni vele együtt a szervezetbe a rengeteg „rossz koleszterint" is. S hogy sonkából létezik-e koleszterinszegény? Nem létezik, mi több, ez fából vaskarika, annak ellenére, hogy a mangalicasertés húsát olykor koleszterinszegényként reklámozzák. Kicsit ugyan kevesebb benne a koleszterin, mint a „közönséges" sertésében, de ez nem számottevő. Pozitívum viszont: telítetlenzsírsav-tartalma egymásfélszer több a többi sertés sonkájához képest. Ez azonban - mutat rá a táplálkozástudományi szakember - nem jelenti azt, hogy másfélszer annyit lehet egészségünk veszélyeztetése nélkül mangalicasonkából fogyasztani, mint a szokványos sertéséből. Nem egészségbarát A sonka gyakran füstölt, és a füstölés sem kiemelten egészségbarát, mint tartósítási technika. Ugyanez a különböző, E-jelzésű adalékanyagokkal dúsított páclevekről is elmondható - persze, ezek az E-adalékanyagok sosem lépik túl a megengedett mennyiségeket. Sokszor bárány- vagy birkahúst fogyasztanak húsvétkor - ez táplálkozástanilag a sovány sertéshúshoz hasonlítható. Vitamindús torma A húsvéti konyha lényeges alkotóeleme a kalács is. Miután fehér lisztből készült, nélkülözi a szükséges rosttartalmat. Márpedig rostokra szükségünk van: a rostok meg tudják kötni és magukkal tudják vinni a lerakódásra kész koleszterint, és az emésztésben is jótékony szerepet töltenek be. A torma kimondottan egészséges: jelentős a vitamin- s ásványianyag-tartalma, mindez azonban a földolgozás során csökkenhet. És például a tejszínes torma szintén hozzájárul a zsírbevitelhez, miközben nem tudatosodik bennünk, hogy zsírt eszünk. FARKAS CSABA A száraz bőr kezelése Segítő alapanyagok A legrégibb természetes zsírozószerek a gyapjúzsír (lanolin), a szarvasfaggyú, a nálunk kevésbé alkalmazott fóka-, illetve bálnazsír, valamint különböző növényi olajok, mint napraforgó-, olíva-, mandula-, áfonya-, szójastb. olajok. Ezek mellett jól bevált szer a vazelin (fehér, sárga, koleszterines stb.) és számtalan mesterséges bőrbarát zsírozó. Forgalomban van már olyan készítmény is, melynek szintetikus vitamintartalma a bőr saját természetes lipidtermelését serkenti, ezáltal az öngyógyulását segíti. Számos tényező vezethet a száraz bőr kialakulásához, ennek megfelelően először alaposan vessünk számot magunkkal, hol lehet a probléma magva. Lehet, hogy egyedül nem tudjuk megoldani gondunkat, annak ellenére, hogy odafigyelünk az étkezésünk kiegyensúlyozottságára, a folyadékbevitelre, a lakásunk párásítására. Ne feledkezzünk meg a megfelelő bőrápoló szerekről sem. A legelső lépéseink általában illatszerboltba, drogériába vezetnek, ahol számos kozmetikai cég száraz bőrre kifejlesztett arc-, testápoló kozmetikumaiból válogathatunk. Nem könnyű a választás, és igazán csak a „saját bőrünkön" kipróbálva jutunk igazi információhoz. Érdemes először kisebb kiszerelésű készítményt venni, mert bármilyen márkás is az adott szer, egyáltalán nem biztos, hogy az az „igazi". Ugyanis bármennyire ismerjük a bőr felépítését, tulajdonságait, működését, általában az egyéni sajátosságokat, egy-egy emberi szervezet egyedi és utánozhatatlan tulajdonságait legtökéletesebben „viselője" tudja kiismerni. Ha nem válnak be a kozmetikai készítmények, lehetőségünk van gyógyszerészekhez fordulni. Egyes cégek kifejezetten gyógykozmetikai készítményeket készítenek, melyek csak gyógyszertárakban kaphatók. Amennyiben így sem jutunk sikerre, kozmetikus, illetve bőrgyógyász segítségét is kérhetjük. Ha valamilyen betegség vezet a bőrszárazság kialakulásához, az első az alapbetegség rendezése, mely akár teljesen megszüntetheti a bőrpanaszokat. DR. KISS ZSUZSANNA BŐRGYÓGYÁSZ-KOZMETOLÓGUS FŐORVOS Új allergén növény Új, virágpor-érzékenységet kiváltó növény jelent meg Csongrád megyében: az íva, azaz parlagi rézgyom. Már évtizedek óta jelen van Magyarországon, de csak nemrégiben tűnt fel nagy mennyiségben. Pollenje oly mértékben hasonló a parlagfűéhez, hogy tőle alig különböztethető meg. A parlagi rézgyom néven is ismert, észak-amerikai illetőségű növény még az ötvenes években honosodott meg Magyarországon, Mezőhegyesen - tudtuk megJuhász Miklóstól, a Szegedi Tudományegyetem Növénytani Tanszéke nyugalmazott docensétől. Egyértelműen allergén növény, éppúgy, mint rokona, a parlagfű amelynek pollenjéhez virágpora rendkívül hasonló is illetve a különféle ürmök. Több forrás szerint Szlovákia felől terjed, ez azonban téves - hívja föl a figyelmet a szakember. Flozzátéve azonban azt is: Ukrajnában már oly mértéket öltött az íva elszaporodása, hogy ott, ha magvát termesztett növények magvait tartalmazó szállítmányban megtalálják, akkor a szállítmányt nem vihetik más területre. Miképp kerülhetett ez a növény Magyarországra, ezen belül is épp Mezőhegyesre, évtizedekkel ezelőtt? Föltehetően a mezőhegyesi ménes számára külföldről szállított lucernamagvakkal. Hogy az ötvenes évek óta is csak Csongrád megyéig terjeszkedett - bár több más helyen is megtalálták az országban -, arra utal, terjedése nem túl gyors. Annál sajnálatosabb viszont: a mi területünkre mindenképpen eljutottnak tekinthető. F.CS. A világ gyógyszerslágerei A világ legnépszerűbb gyógyszereinek listáján a magas koleszterinszintet és vérnyomást csökkentő, szívbántalmak miatt szedett, gyomorégés és asztma elleni, valamint a depressziót és a skizofréniát gyógyító készítmények állnak, amint az egyik magyar kórház belső kiadványából kiderül. MTI Az emberek szerte a világon, de elsősorban a fejlett, fogyasztói társadalmakban a magas koleszterinszinttel küzdenek. Ez egyetlen konszern ilyen készítményéből egy év alatt mintegy 13 milliárd dollárnyi forgalmat, s az előző évhez képest 6,4 százalékos növekedést jelent. Az Egyesült Államokban és Európában különféle termék- és márkaneveken szereplő készítmények többsége a magyar gyógyszerpiacon is megtalálható, más, ugyanolyan vagy hasonló elnevezés alatt. Ahhoz, hogy egy újdonság eljusson a gyógyszertárak polcaira, sokéves kutatómunka, jelentős beruházás és hosszadalmas tesztvizsgálat szükséges. Tavaly a világ nagy nyugati gyógyszergyáraiban 2300 új készítmény jutott el az embereken való tesztelésig, s ezek között 96 új rákgyógyszer van - idézi az egyik amerikai gazdasági magazin kimutatását a budapesti Nyírő Gyula Kórház hírlevele. Baktériumhordozó toplista A bevásárlókocsik fogantyúin van a legtöbb baktérium, míg a nyilvános vécék kilincsei nem annyira fertőzésveszélyesek, mint gondolnánk - áll egy dél-koreai egészségügyi felmérésben. A bevásárlókocsik tolórudacskáján négyzetcentiméterenként 1100 baktériumkolóniára bukkantak a kórokozóvadászok, ezzel a gazdagsággal ez a tárgy lett toplistájukon az elsőszámú baktériumtenyészet. A második a számítógép egere egy internetes kávézóban 690 kolóniával, a harmadik helyen a buszok kapaszkodói végeztek 380 kolóniával, negyedikek a vécékilincsek lettek 340-es számmal. A jelentés arra is kitér, hogy a szappanos mosás csaknem minden baktériumtól megszabadítja a kezet. Leginkább saját bőrünkön tapasztalhatjuk meg, hogy valójában mely készítmények használnak