Délmagyarország, 2006. április (96. évfolyam, 77-100. szám)

2006-04-08 / 83. szám

SZOMBAT, 2006. ÁPRILIS 8. • AKTUÁLIS« 5 A biciklis futár olcsó, gyors, és esőben-hóban is kézbesít Száz kilométer naponta, két keréken Gácsi Zoltán másfél évvel ez­előtt indította biciklisfu­tár-szolgálatát. A megrendelők kézről kézre adják, reggel 8-tól este 9-ig hozza-viszi a külde­ményeket, olykor napi száz ki­lométert teker. Néhány órára mellészegődtünk. Gácsi Zoltán házhoz jön, ezúttal a Sajtóházhoz. Hoz magával köl­csön bukósisakot, azt mondja, szükség van rá, őt háromhavonta egyszer elütik. A Csuka utcába megyünk. Kerüljük a forgalmas VESZÉLYES ÜZEM H Egy óra alatt baleset nem történt, de veszélyes helyzet adódott; egy­szer leszorított az útról bennünket egy terepjárós, három alkalommal nem adták meg nekünk az elsőbb­séget. egyszer pedig majdnem ránk tolatott egy parkolóból kiálló autó. Munkában Gácsi Zoltán kerékpáros fu­tár Fotó: Karnok Csaba főútvonalakat, a „kertek alatt" gurulunk. Egy szolgáltató cég irodájában Zoltán számlákat, le­veleket vesz át. A megbízó, Vas Károly azt mondja, a kerékpáros kézbesítés gyors, olcsó, környe­zetkímélő. Egy éve dolgoztatnak rendszeresen Zoltánnal. Egy Kossuth Lajos sugárúti nyomdába megyünk tovább. Út­közben Zoltán mesél: a barátnő­je kedvéért költözött Pestről Sze­gedre. Úgy gondolták, gyermeke­iket szívesebben nevelik fel a Ti­sza-parti városban. Kezdetben vendéglátóhelyen dolgozott, majd kitalálta a futárszolgálatot. - Először csak egy megrendelőm volt. Éjjel dolgoztam egy étte­remben, nappal kézbesítettem. Egy hónap alatt tíz céggel kerül­tem kapcsolatba. Egyszer hatvan órát dolgoztam alvás nélkül, ak­kor döntöttem: maradjon csak a futárszolgálat. A nyomdában megcímeznek egy borítékot, és már­is mehetünk. Min­den perc számít, ma­gyarázza a fiatalem­ber. Mobilon is vesz fel rendeléseket, de az állandó partnerek az otthoni számot hívják. Felesége a szervező, egyéves kis­fiúkkal van otthon. Zoltán postai jogok­kal van felruházva, az általa kézbesített és átvett levél éppen olyan, mintha aján­lott küldeményt ad­nánk fel a postán. Vannak szokatlan megbízások is. Zol­tán vitt már gyer­mekköpetmintát az ÁNTSZ-hez, két üveg bort egy cég­nek, ahova vendége­ket vártak. Vásárolt alkatrészt, fénymá­solópapírt. Alig több mint egy óra alatt 12 kilomé­tert tettünk meg. El­búcsúzunk. A holna­pi izomlázamra gon­dolok - és arra, hogy a fiatalember még este 9-ig folytatja a kerekezést. NY. É. A kőszegi diákotthont bezárták, a békéscsabait eladták Mi lesz a szegedi Bakterrel? A szegedi MAV-diákotthonban jelenleg több mint 300 diák la­kik. Az idén 110 éves intéz­ményt kezelő alapítvány az or­szág más városaiban már két hasonló diákotthontól meg­vált, ezért terjedhetett el a hír, hogy a szegedit is bezárják. Az alapítvány azonban - bár ne­hezedtek a feltételek - tovább­ra is működteti a szegedi kol­légiumot. Elterjedt a hír a városban: bezár­ják a szegedi MÁV diákotthont. A 110 éves intézményben - ame­lyet a MÁV épített - jelenleg 224 középiskolás és 115 egyetemista lakik, a diákotthon ma már nem csak a vasutas családok gyerme­keit fogadja. A tulajdonos MAV Rt. 1994-ben hozta létre a Vasút a Gyermekekért Alapítványt (VGYA), hogy kezelje intézmé­nyeit - így a szegedit is. Ehhez anyagi támogatást is biztosított, az országban működő mintegy 20 diákotthont és óvodát évente több száz millió forinttal segítet­te. 2003-ban azonban megszün­tették a támogatás folyósítását, azóta a szegedi „Bakter" a diákok után járó állami kvótából, és a kiegészítő tevékenységekből tart­ja fenn magát. Például rendezvé­nyek céljára adják bérbe a helyi­ségeket, illetve szállást adnak ki­ránduló osztályoknak. A diákok után az állami támogatás 50 mil­lió forint, a további 35 milliót maga az intézmény teremti elő. A hír - miszerint bezárják a szegedi „Baktert" - azért kapha­tott szárnyra, mert a VGYA ta­valy a kőszegi diákotthonra tett lakatot, idén, a tanév végén pedig eladja a békéscsabai épületet is. Ez utóbbi eset szerencsés: az új tulajdonos, az evangélikus egy­A szegedi MÁV diákotthonban több mint 300 középiskolás és egyetemista lakik Fotó: Karnok Csaba ház továbbra is kollégiumként kívánja üzemelteti az ingatlant. A „Baktert" azonban nem fe­nyegeti ez a veszély. Megkeresé­sünkre ugyanis a VGYA kurató­riuma közleményben tudatta la­punkkal: „az alapítvány kurató­riuma a nehezített körülményei ellenére is mindent megtesz a kezelésében lévő intézmények működtetéséért. A szegedi diák­otthon kiegyensúlyozott műkö­déséről továbbra is gondosko­dik." Emellett, mint írták, nyi­tottak minden olyan kezdemé­nyezésre, amely biztos garanciát jelent az intézmények hosszú tá­vú működtetésére, magas szintű Down-szimpózium Szegeden Tegnap rendezte meg Szegeden a hatodik Down­szimpóziumot a Szegedi Tudományegyetem Álta­lános Orvostudományi Kar Orvosi Genetikai Inté­zete a Szegedi Alapítvány a Magzati Genetikai Be­tegségek Megelőzéséért és Gyógyításáért Alapít­vánnyal együtt. A Down-kór súlyos, gyógyíthatat­lan fogyatékosságot eredményező kromoszóma rendellenesség, amely több életfontos szervet érin­tő fejlődési zavarral járhat. Az elváltozások kezelé­se, és ezzel a beteg gyermekek társadalomba való jobb beilleszkedése fontos orvosi és társadalmi fel­adat. A kórkép elsődleges és másodlagos megelőzé­se és a kezelése szempontjából rendkívül fontos a különböző diagnosztikus területek megismerése és megismertetése, nemzetközi összehasonlítása. A Down-szimpózium hiánypótló funkciót tölt be azzal, hogy lehetőséget nyújt az érintett szakembe­rek tudományos ismereteinek bemutatására, vala­mint a társadalmi szervezetekkel és az érintett szü­lőkkel való találkozására. Veszélyesnek tartják a vasoszlopokat a ligetben Az újszegedi ligetben sétálók attól tartanak, hogy valakire rádől a bitumenes pálya hálótartó vasoszlopa. A terület magánkézben van, oda nem lehetne belépni. A tulajdonos szerint a vandálok évente többször el­bontják a Vigadó és a hozzá tartozó pálya kerítését. TEMA az olvasótól né Mucsi Piroska. A tulaj­donos lapunktól tudta meg: ahhoz, hogy valaki a pályára bejusson, nem kell kerítést bontania, mert minden nehézség nélkül be lehet sétálni. A gyere­kek gyakran kerékpároz­nak, görkorcsolyáznak és labdáznak a bitumenes pá­lyán, mert nem tudják, hogy az magánterület, oda nem léphetnek be. Az arra sétálók félnek, hogy egy­szer valakire rádől a több méter magas vasszerkezet. Marosiné megígérte: ha­marosan megnézi az ingat­lant, és ha szükséges, is­mételten körülkerítteti. Szerinte az oszlopsor nem életveszélyes. - A kerítést évente több­ször is elbontják - jegyezte meg a tulajdonos, aki arra a kérdésünkre, mi a terve a Vigadóval, azt válaszolta: erről majd júniusban be­szél. CS. G. L. Életveszélyes az újszegedi liget bitumenes pályája, melyen rendkívül rozogák a dróthálótartó vasoszlo­pok - hívta fel figyelmün­ket egyik olvasónk. A szó­ban forgó terület, és a mel­lette lévő Vigadó katasztro­fális állapotban van. A liget felújítását tavalyelőtt kezdték el, de az önkor­mányzat nem végezhetett munkát ezen a területen, mert az magánkézben van. A Vigadót és a pályát a kilencvenes évek elején ér­tékesítette az önkormány­zat, amely azóta már kísér­letet tett a terület visszavá­sárlására - sikertelenül. ^^HHKSteÉű^S^'fi^':-: • J 4 'ti jAfl Korábban beszámoltunk arról, hogy a tulajdonos, Marosiné Mucsi Piroska ingatlanforgalmi szakér­tők tanácsára hallgatva százmillió forintot kért az ingatlanért. - A területet körülkerí­tettük, oda senki sem lép­hetne be - mondta Marosi- Veszélyes lehet a megrongált kerítés Fotó: Gyenes Kálmán Kiengedték az évtized eddigi legnagyobb utalóját Milliárdok kerültek ázsiai számlákra Szegedi rendőrök nyomoznak az utóbbi évtized egyik legnagyobb adócsalási ügyében. Egy cégcsoport öt év alatt leg­kevesebb 17 és fél milliárd forintnyi számítástechnikai alkatrészt értékesí­tett, adót nem fizetett és mintegy 3-4 milliárd forint kárt okozott. MUNKATÁRSUNKTÓL Tegnap szabadlábra helyezték azt a bolgár férfit, aki kezdetben az utóbbi öt évtized egyik legnagyobb csalásában kulcsszerep­lőnek tűnt. Az ügyben a Nemzeti Nyomo­zó Iroda Dél-alföldi Régiója, azaz szegedi rendőrök nyomoznak. Vezetőjük, Tóth Molnár István ezredes azt mondta, a bol­gár férfit azért engedték ki, mert valószí­nűleg stróman volt. A rendőrség eddigi adatai alapján maga­san kvalifikált budapesti jogászok is segí­tették annak a cégcsoportnak a működte­tését, amely mintegy 3-4 milliárd forint kárt okozott a költségvetésnek. A nyomo­zás az APEH feljelentése alapján kezdő­dött, ugyanis kiderült: több tucatnyi vál­lalkozás 2001 és 2005 között ismeretlen eredetű számítógép alkatrészekkel keres­kedett. Tóth Molnár ezredes elmondta, az ügy egyik végén álló szabályosan működő cé­gek tulajdonosai nem tudhatták, hogy ismeretlen eredetű számítástechnikai termékeket vásároltak különböző társa­ságoktól. Visszaigényelték az adót, és csak ekkor derült ki, hogy a „másik olda­lon" nem fizették be az áfát, a vételárat pedig átutalták egy másik vállalkozás számlájára. A pénz útját követve állapí­tották meg, hogy a milliárdok egy orosz állampolgár cégéhez kerültek, aki meg­bízta a fentebb már említett bolgár férfit, hogy a pénzt utalja át főleg ázsiai orszá­gokban bejegyzett off-shore cégek szám­láira. A fentiekből kiderül, hogy az adózás megkerüléséhez nem a korábban „jól be­vált" fiktív számlázási módszert alkal­mazták. A társaságok rendszeresen el­küldték adóbevallásaikat. Az adóhatóság­nak ezért nem szúrt szemet sokáig a- jól működtetett vállalkozások halmaza. A szervezők a közreműködő cégek tulajdon­jogát, telephelyeit és tulajdonosait is gya­korta változtatták. Ehhez strómanokat vontak be, köztük hajléktalanokat vagy egzisztenciálisan lezüllött magyar és kül­földi állampolgárokat. Hamis útlevelekkel bolgár és orosz cégvezetők is feltűntek, majd nyom nélkül felszívódtak. Az orosz férfi ellen nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki. Tóth Molnár István megjegyezte, egy­előre nem fedhetik fel az összes kártyáju­kat, mivel elképzelhetőnek tartják, hogy újabb, hasonló cégcsoportra bukkannak, amelyik ilyen módszerrel milliárdokkal kurtította meg a költségvetést. szakmai munkájára. Hasonló választ kaptunk a MÁV Zrt.-től is. Információnk szerint az el­múlt hetekben igazgatóváltás történt a szegedi intézményben, ennek okát azonban nem sike­rült megtudnunk. NYEMCSOKÉVA HÍREK OPERABARÁTOK ARANYKOPORSÓJA A Szegedi Operabarátok Egyesülete hétfőn 18 órától a Bartók Béla Művelődési Központ dísztermében zenés beszélgetést rendez a Szegedi Nemzeti Színház művészeivel Vántus István Aranykoporsó című operájának közelgő bemutatójáról. Az est házigazdája, Gyémánt Csilla színháztörténész, főiskolai docens és Kiss Ernő, a Vántus István Társaság titkára Kardos Gáborral, a produkció karmesterével, Toronykőy Attila rendezővel, Réti Attila és Dér Krisztina operaénekesekkel, valamint a korábbi előadás szereplőivel, Bajtay Horváth Ágotával, Gyimesi Kálmánnal, Juhász Józseffel és Réti Csabával beszélget. Zongorán közreműködik Rákay András. A LEDNITZKY ALAPÍTVÁNY NYERTESEI A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamaránál tegnap átadták a kamara volt alelnöke, a híres szegedi lokálpatrióta, Lednitzky Péter emlékére létrehozott ifjúsági alapítvány díjait. A nyertesek olyan fiatalok, akik kiemelkedő teljesitményt nyújtottak, Szegednek nemzetközi hírnevet szereztek. A jutalmazottak: Domonyik Norbert 8. osztályos tanuló (Tabán Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény), Varjú Péter V. éves matematikushallgató (SZTE Természettudományi Kar), Janáky Csaba IV. éves vegyészhallgató (SZTE Természettudományi Kar) és Fazekas Ildikó Ilonka VI. éves orvostanhallgató (SZTE Általános Orvostudományi Kar).

Next

/
Oldalképek
Tartalom