Délmagyarország, 2006. március (96. évfolyam, 51-76. szám)

2006-03-11 / 60. szám

NAPI MELLÉKLETEK Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek SZERKESZTI: ÚJSZÁSZI ILONA, WERNER KRISZTINA 2006. MÁRCIUS 11. WWW.DELMAGYAR.HU LUKÁCS JÁNOS: NEM KELL EGYMÁST ÁLTATNI, MA MAGYARORSZÁGON BÁRKI BÁRMILYEN KÁBÍTÓSZERHEZ HOZZÁJUTHAT - Az igazságszolgáltatás kü­lönböző szintjein visszatérő­en elhangzik: kevés a pénz. A pénzhiány mennyire befolyá­solja a rendőrség munkáját? - Tény, nem dúskálunk. Do­logi kiadásokra a tavalyinak a 60 százaléka jut. Takarékosan kell élnünk, terveinket a költ­ségkerethez igazítjuk. Megyénké a 11. hely - Anyagi okok miatt előfor­dulhat, hogy például a piti tolvaj elfogásáért nem tesznek meg mindent, a rablógyilkost, pedig „Pénz nem számít!" fel­kiáltással üldözőbe veszik? - Ilyen kizárt! Az eljárást minden esetben teljesíteni kell. Azt nem állítom, hogy a nagyobb költséggel járó szak­mai intézkedések előtt nem tűnődünk el, érdemes-e meg­csinálni vagy sem. - Statisztika szerint a bűn­cselekmények száma fokoza­tosan csökken, azonban egyre több a kegyetlen módon vég­rehajtott, több áldozattal já­ró fegyveres rablás. Ezeket meg lehet előzni? - A körülöttünk állandóan változó világ a bűnözőkre is hatással van. A statisztikai adatok persze sokat elárulnak, de csupán a számokból nem lehet kiindulni. Mi soha nem az egyik évet hasonlítjuk össze a másikkal, hanem ötéves adatokat veszünk figyelembe. Ebben az időszakban csök­kent az ismertté vált bűncse­lekmények száma. Jelenleg a megyék között az országos rangsorban a 11. helyen ál­lunk. Ez '96 óta a második legjobb eredményünk. Az em­bereket közvetlenül érintő erőszakos, garázda jellegű, a közterületen elkövetett bűn­cselekmények száma némi emelkedést mutat, hetvennel több, mint az előző évben. De ez nem rendezte át a bűnügyi helyzetet. - A fenti adatokból mi kö­vetkezik, a megyében jó vagy rossz a közbiztonság? - Kiszámítható, kiegyensú­lyozott, szélsőségektől mentes a megye közbiztonsága. Vi­szont még jobban kell figyel­nünk a közterületek rendjére, mert ez az, ami jelentősen be­folyásolja a szubjektív bizton­ságérzetet. - Csongrád megye két or­szággal is határos. Sok a kül­földiek által elkövetett bűn­cselekmény? - Nem, az ismertté vált ese­tek három és fél százaléka. - Mielőtt idejöttem, a kör­nyezetemben élőktől megkér­deztem: „Mi az, ami a rend­őrséghez kapcsolódóan legin­kább érdekli?" Az egyik ilyen téma, hogy az állam milli­árdokat költ a drogpreven­cióra, pedig a kábítószernek közel nincs annyi áldozata, mint az alkoholnak. Az al­kohol sokkal nagyobb káro­kat okoz: naponta történnek családi drámák, gyilkossá­gok, súlyos, gyakran halálos kimenetelű balesetek. Egyet­ért ezzel a felvetéssel? - Hadd jegyezzem meg: nemrégiben hazánkban járt az EU illetékes biztosa, aki szigo­rúbb fellépést sürgetett a gyorshajtókkal és az ittas veze­tőkkel szemben. Visszatérve az eredeti kérdésre: a drogfo­gyasztó saját magát pusztítja, a terjesztő másokat is. De ami miatt ez a kérdés az egyik leg­fontosabbá vált: a kábítószer megjelent az iskolákban. Ezt nem lehet hagyni, nem lehet eltűrni. Egyébként a rendelke­zésemre álló országos adatok szerint Csongrád megye nem a második legfertőzöttebb megye, hanem a tizedik. Ter­mészetesen ez is sok. Ha tudják, ki a tettes - Tavaly mennyi kábítószer­ügyük volt? - 312 esetet derítettünk fel. Nem kell egymást áltatni: ma Lukács János megyei rendőrfőkapitány a szegedi egyetemen is oktat FOTÓ: KARNOK CSABA Magyarországon bárki, bármi­lyen kábítószerhez hozzájut­hat. Ami bennünket illet: azok közül, akiket elfogtunk, volt, aki elmondta, „sajnos" Sze­geden a rendőrség „rajta van" a terjesztőkön, ezért el kellett utaznia Pestre. Ez egyfajta di­cséret a kollégáimnak, de ne­hogy valaki félreértsen, nincs hurráhangulat. De térjünk vissza az alkoholra, ami a köz­tudatban a kábítószernél do­minánsabban jelenik meg. Csongrád megyében a közle­kedési balesetek valamivel ke­vesebb mint 10 százalékánál játszott szerepet az ittasság. Tavaly összesen 716 baleset történt. - Ezek egy részében később, legalább is a közvélemény szerint, enyhe ítéletek szület­tek. Ön is így látja? - Az igazságszolgáltatás kü­lönböző szintjein hozott dön­téseket nem szokás kritikával illetni. - Akkor másképpen teszem fel a kérdést: a rendőrség elé­CSONGRÁD MEGYE FŐBB BŰNÜGYI ADATAI 1996-2005. ÉVBEN A bűncselekmény megnevezése/db 1996 1998 2000 2002 2005 0rszágos/2005 Ismertté vált 20843 8865 17687 14827 15882 436522 Százezer lakosra jutó 4881 4470 4231 3464 3737 4324 Országos rangsorbeli hely 3. 11. 7. 13. 11. _ j Erőszakos, garázda jellegű 947 886 1000 908 1090 32760 Szervezett 60 32 124 141 88 2229 Személy elleni 579 600 556 474 577 17780 I ; Közlekedési 752 766 709 578 688 22826 Gazdasági 232 394 608 596 1204 17106 Vagyon elleni 17079 12833 11866 9877 9912 270740 Forrás: DM-gyüjtés DM-grafika gedett egy-egy ügy végkime­netelével? - A nyomozás során a rend­őrben kialakul egy vélemény, egy elképzelés, amitől később az ítélet eltérhet. A bíróság szá­mos olyan körülményt mérle­gel, ami befolyásolja a végső döntés meghozatalában. - Mit tart legnagyobb si­kernek, és mi az, amit ku­darcként élt meg? - Ez érdekes összevetés. A siker azt jelenti, hogy elvé­geztük a munkánkat, ezért nem jár dicséret. A kudarc pe­dig azt jelenti, hogy vannak ügyek, amiket még nem si­került megoldanunk. Az utób­biak közé tartozik például a '90-es évek elején történt szi­káncsi gyilkosság, amikor a tettesek különös kegyetlen­séggel végeztek egy idős há­zaspárral. De említhetném a domaszéki gyilkosságot is. Előfordult, hogy tudtuk, ki a tettes, de nem sikerült annyi közvetlen bizonyítékot össze­gyűjtenünk, hogy a bíróság el­ítélje a gyanúsítottat. - Például a Z. Nagy-ügy is ilyen. - Igen, az is. - Különböző internetes fóru­mokon is olvasható vélemény: a rendőrség nem következetes, gyakran szemet huny például a tilosban parkolók, a kerék­párúton várakozók felett. Osztja ezeket az állításokat? - Ez a probléma megoldha­tó. Sajnos, mint az élet más te­rületén dolgozók, mi is hibá­zunk, és nálunk is előfordul­hatnak szakmai tévedések. Mi abból indulunk ki, és ezt senki ne vegye üres kijelentésnek, hogy az állampolgárnak igaza van. A hozzám érkező pana­szokat mindig kivizsgáljuk. A szegedi belváros közlekedési rendjével kapcsolatban is szá­mos kritikát fogalmaznak meg az emberek. Ugyanakkor meg kell jegyeznem, hogy Magyar­országon elsősorban a fejek­ben kellene rendet tenni. A közlekedési morál tekinteté­ben kell sikereket elérni, ha ez megvalósul, azaz ha a többség betartja a szabályokat, akkor majd jelentősen csökken az ilyen jellegű, egyébként hang­súlyozom, jogos kritikák szá­ma. Előráncigálhatnám azt a szlogent, hogy ha csak ez a baj, akkor nem olyan rossz a hely­zet. Még mindig jobb, ha a ke­rékpárúton áll meg valaki au­tóval, mintha lövöldöznének. De nem akarom elbagatelli­zálni a felvetést: ha az embe­rek szerint sok közlekedési szabálysértés marad megtor­latlan, akkor azokra jobban oda kell figyelnünk. Iskolai KRESZ-t! - A gyermekbalesetek szá­ma arra int: nem kellene már általános iskolában vagy akár már az óvodában meg­tanítani a gyerekeknek a KRESZ alapvetéseit? - Szerintem is jó lenne. Bár ez nem rendőri feladat, de sa­ját eszközeinkkel, különböző játékos vetélkedőkkel, rajzpá­lyázatokkal mindent megte­szünk, hogy a gyermekek megismerjék az őket érintő közlekedési szabályokat. - Időről időre lehet hallani, hogy bírókat és ügyészeket fe­nyegetnek meg. Például a Kecskeméten zajló maffia­bunrol es bunhodesrol Névjegy Lukács János dandártábor­nok, a Csongrád Megyei Rend­őr-főkapitányság vezetője 1982-ben szerzett diplomát a Szegedi József Attila Tudomány­egyetem Állam- és Jogtudomá­nyi Karán. Három éwel később elvégezte a rendőrtiszti főiskola átképző szakát, négy éwel ké­sőbb pedig jogi szakvizsgát tett. 1972-től 1977-ig a Hajdú-Bi­har Megyei Rendőr-főkapitány­ságon polgári alkalmazottként dolgozott, mellette a Debreceni Dózsa kézilabdacsapatában játszott. 1977-ben válogatott játékosként a Szegedi Volánba igazolt, 1982-ben pedig a Csongrád Megyei Rendör-főka­pitányságra. A rendőrségen is villámkarriert futott be: vizsgáló­ként végigjárta a ranglétrát, majd a megyei vizsgálati osztály éléről, 1991-ben, kinevezték a főkapitány bűnügyi helyettesé­nek. 1997-től megyei főkapi­tány, tudományos munkatárs, tanít a Szegedi Tudományegye­tem Állam- és Jogtudományi Karán. Számos publikációja is megjelent. Tavaly az államfőtől megkapta a Magyar Köztársa­sági Érdemrend Lovagkeresztjét (katonai tagozat). perben a vádat képviselő ügyészt kommandósok kísé­rik mindenhová. Csongrád megyében fenyegettek meg rendőröket? - Igen, az elmúlt években nálunk is előfordult. - Önt is? - Pályafutásom alatt előfor­dult. Hasonlókról kollégáim is tudnának beszélni. - Ennyi? Ezeket egy kézle­gyintéssel intézik el? - Felesleges erről többet be­szélni, megtesszük a szüksé­ges óvintézkedéseket, és dol­gozunk tovább. - Milyen a kapcsolata azok­kal, akiket még évekkel ez­előtt ön juttatott a rács mö­gé? - Normális. Ha az utcán ta­lálkozunk, köszönünk egy­másnak. Olyan is volt, hogy egyikük személyesen keresett meg, és pénzt kért. Adtam ne­ki. Becsületére legyen mond­va, megadta. - A napokban a Népsza­badságnak nyilatkozott a Belügyminisztérium Rendvé­delmi Szervek Védelmi Szol­gálatának a vezetője. Azt mondta, csak tavaly 25 eset­ben indítottak bűnszerveze­tek akciókat sikeres nyomo­zók ellehetetlenítésére. Csongrád megyében is elő­fordult hasonló? - Igen, az elmúlt években nálunk is voltak erre kísér­letek. Bár nem jártak ered­ménnyel, mégis zavart okoz­tak, mivel minden bejelentést ki kellett vizsgálni. A hetekig, hónapokig tartó vizsgálatok pedig akadályozták a mun­kát. OLÁH ZOLTÁN Az elmúlt években Csongrád megyében is előfordult, hogy különböző bűnszervezetek megpróbáltak ellehetetleníteni sikeres nyomozókat. Lukács János főkapitány a vele ké­szült interjúban beszélt arról is, hogy mit tart kudarcnak, szelektál-e a rendőrség. Nem tért ki az embereket fog­lalkoztató kritikai megjegyzések elől sem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom