Délmagyarország, 2006. március (96. évfolyam, 51-76. szám)

2006-03-30 / 75. szám

CSÜTÖRTÖK, 2006. MÁRCIUS 30. •AKTUALIS" Az egészségügyi miniszter szerint a Fidesz rémképekkel fenyeget Rácz: Nem privatizálunk Tőkebevonásra az egészségügy szinte minden területén szükség van, kórházeladásról azonban nem lehet szó - mondta Rácz Jenő egészségügyi miniszter Szegeden. A felújított kórház átadására érkezett tárcavezető hangsúlyozta: az elmúlt négy évben lényegesen több pénzt sikerült az egészségügyre fordítani, mint azt az előző választásokkor bárki remélni merte volna. Nem altarunk, és soha nem is akartunk kórházakat privatizálni jelentette ki Szegeden Rácz fenő egészségügyi miniszter, reagálva a Fidesz egészségpolitikusának tegnapi tájékoztatójára, ahol az egészségügy fizetőssé tétele és a kórházak eladása ellen emelt szót. - Az elmúlt négy évben egyetlen kórházat sem adott el vagy vett meg senki, és ebhez ezután is ragaszkodunk. Az ellenzéki párt ennek ellenére most kórházmegmentő programot hirdetett. Erre csak azt tudom mondani: hasonló jellegű programot lehetne indítani mondjuk a magyarországi dinoszauruszok túlzott szaporodásának megakadályozására, mert körülbelül annyi realitása van ennek is. A tárcavezető hozzátette: a magántőke szerepét korábban is hangsúlyozták, hiszen minden forrásra szükség van az egészségügyben ahhoz, hogy a fejlődést biztosítani lehessen. - Ez azonban nem jelenti az intézmények eladáRácz Jenő miniszter (középen) a felújított szegedi kórházban Fotó: Gyenes Kálmán sát. Akik ezzel riogatnak, vagy nem ismerik a tényeket, vagy szándékosan uszítanak. Vannak területek, ahol a működtetésben és a tulajdon tekintetében is az állami monopólium megtartása mellett vagyunk. Ilyen például a mentés, a vérellátás, vagy éppen az egyetemi oktatás - mondta. Rácz Jenő arra a kérdésre, mennyire elégedett az elmúlt négy évvel, azt válaszolta, a teljes államháztartás pénzét hasznosan el tudná költeni, ez azonban egyetlen ország egészségügyi miniszterének sem adatik meg. - De elmondhatjuk, hogy az uniós átlagnak megfelelő működési és fejlesztési forrásokat tudtunk biztosítani az egészségügyre, és lényegesen több pénzt tudtunk beletenni, mint azt bárki is remélte négy évvel ezelőtt. Ez több mint 1300 milliárd forint többletet jelent. Az MSZP és a Fidesz egészségügyi szakértői között - mint ahogy ezt a nyilatkozatháború is mutatja - komoly ellentétek feszülnek. Rácz Jenő szerint ha a betegeket rémképekkel fenyegetik, olyan intézkedésekkel, amelyekről soha nem is volt szó, az nem tolerálható. - Célszerűbbnek tartanám, ha a Fidesz politikusai inkább azzal foglalkoznának, hogy miért kell programjukban négyévente 180 fokos fordulatokat tenniük, ha pedig módjuk van cselekedni, miért valósítanak meg teljesen másfajta programokat, mint amit megígértek. TÍMÁR KRISZTA Mikola: Nem privatizálunk Mikola István, a Fidesz-MPSZ miniszterelnökhelyettes-jelöltje tegnap Szegeden elmondta, hogy miért változtatta meg álláspontját a tervezett szegedi kórház-privatizációról, és kitért arra is, hogy kijelentéseit szándékosan elferdítik. - Öt éve előbb példaértékűnek nevezte és támogatta, majd nem sokkal később megakadályozta a szegedi kórház-privatizációt. Miért változott meg a véleménye 1 - Fájó kérdés, amire ennek ellenére egyszerű választ tudok adni: az előzetes elképzelések szerint közhasznú-társasági formában működtették volna a szegedi kórházakat és a járóbeteg-ellátást, utána, ezt megváltoztatva, nyereségérdekeltségű kft. kezébe adták volna az intézményeket. Ez elfogadhatatlan volt számomra, ezért akadályoztam meg. A kérdés azért fájó, mert ha emlékszik, saját emberünkkel szemben kellett meghozni a döntést. - Az elmúlt napokban számos kijelentése (szinglik, bőrnadrágos, fülbevalós fiúk, techno) miatt támadták, amire ön azzal válaszolt, hogy kórházprivatizáció-ellenessége miatt vált célponttá. Ezt továbbra is fenntartja: - Kampány van, ez is a kampány részévé vált. Azt tartom fenn, hogy beszédeimből, nyilatkozataimból kiragadtak, megváltoztattak, elferdítettek egy-egy kijelentést, amit utána gunyorosan tálaltak. Hogy csak egyet említsek: én éppen segíteni akarok az egyedül élőknek, a szingliknek. Meggyőződésem, nekik is jó lenne, ha részt vennének különböző közösségek életében és munkájában. Tehát sem az említett, sem a többi kifejezést nem pejoratív értelemben használtam. - Kibővítve az előbbi kérdést: a minap azt mondta, hogy a kórházakat csak a testén keresztül engedi privatizálni. Kormányzati poMikola István (balról) a Fidesz szegedi székháza előtt Fotó: Schmidt Andrea zícióba kerülve, miniszterelnök-helyettesként meg tudja akadályozni a kórház-privatizációt, amit egyébként az MSZP is elutasít ? - Kormánypárti politikusok ott ólálkodnak a kórházak környékén, hiába mondanak mást, zajlanak az előkészületek a kórház-privatizációra. Az egészségügy zsíros üzlet, évi 1500 milliárd forintról van szó. Hogy a konkrét kérdésre is válaszoljak: a Fidesz nem támogatja a kórházak magánosítását és elutasítja az egészségügy fizetőssé tételét. - Mit gondol, a sokat kritizált kijelentéseivel hozhat pluszszavazókat a FideszMPSZ-nek a bizonytalanok vagy a választásoktól tartózkodók táborából? - Higgye el, amikor a Fidesz-MPSZ egészségügyi álláspontjáról beszélek, arról tájékoztatom az embereket, hogy kormányra kerülve melyek a legfontosabb szándékaink. o. z. BftRTHA LASZLÖ; NEM KFT., KHT. - Ha a miniszterelnökhelyettes-jelölt úrnak fájó a kérdés, akkor nekem duplán fájó. Ugyanis nem változott meg a korábbi elképzelés, az intézmények egészségügyi szolgáltatását továbbra is többségi önkormányzati tulajdonú kht. formában akartuk megvalósítani. Ez szerepelt abban az előterjesztésben is, amit személyesen vittem el Mikola Istvánnak - nyilatkozta lapunknak Bartha László fideszes országgyűlési képviselő, volt szegedi polgármester. Ha én paszszív lennék SULYOK ERZSEBET Vannak a bizonytalanok, akik minden bizonnyal elmennek szavazni, csak még nem tudtak dönteni: kire és mire ? Ennél jóval nagyobb tábor lehet a - nevezzük így - passzívak csapata. Akik nem szándékoznak elmenni voksolni. Akadnak, akik úgy gondolják, ez a két csoport együtt - a bizonytalanok-hallgatagok - egykönnyen eldönthetné a kampányban hangoskodók sorsát, a választások kimenetelét. Mert elegen vannak hozzá. A kampányolók ezért akarják megmozdítani őket, ki-ki maga felé persze. Az elemzők hasonlóan magyarázzák az utóbbi napokban besűrűsödött botrányokat. Nem egyszerűen az a dolguk a pártok megmondó embereinek, hogy a saját tábor tetszésére beszéljenek. Mindenki tudja, még akkor is, ha erről csak elvétve esik szó: Magyarországon igen sokan gondolkodnak „rózsaszín bőrtangás buzikról" ugyanúgy, ahogyan a mostani kampányban „szónoklók". De még a szinghkről, a technóról, meg a makarenkói körmösről is nagyjából hasonlóan vélekednek, nem beszélve a vallásról, amelyet szintén igen sokan szívesen tekintenek inkább köz-, mint magánügynek. Vannak ilyenek a baloldali, sőt a magukat liberálisnak valló szavazók között is, a bizonytalanok és a szavazni nem akarók között is. Nem árt kimondani, azaz szembesülni vele: sokan vallják magukat demokratának, s aztán ugyanezek mégis megengedik maguknak, hogy ne tiszteljenek minden még egyszer: minden! - embert. Következtetés: a hirtelen élvonalba tolt odamondó emberek tényleg megmozgathatják a bizonytalan-passzívakat. Kérdés: melyik oldalra terelnek többet ? Ha én bizonytalan lennék, alighanem már ma tudnék választani. Ha passzív lennék, már ma elhatároznám: mégis elmegyek szavazni. A talajvíz károsítja a barackosokat Az idén nem a fagy, hanem a talajvíz károsítja leginkább a gyümölcsösöket. Csongrád megyében a barackosok negyven százalékát felszámolják. A tavaszi mezőgazdasági munkák csúsznak: az őszi kalászosok nagy része víz alatt van. A tavasziasra fordult időben vetni kellene. Mennének a földekre a gépek, de a sárban és vízben nem tudnak mozogni. Csongrád megyében a belvízzel borított, harminc hektár körüli terület kétharmad része szántó. Nem halad a talaj-előkészítés, a fejtrágyázás, valamint a gyökérfélék, a mák, a borsó és a tavaszi árpa vetése. Cserjési Lajos, a Csongrád megyei földművelésügy hivatal növénytermesztési főfelügyelője elmondta: jó ha a munkák két hét múlva elkezdődhetnek. - A belvízzel elöntött területeken az őszi kalászosok nagy valószínűséggel kipusztultak, talán a partosabb helyeken nem lesz olyan nagy a kár - jelentette ki a szakember, aki ennél is súlyosabbnak ítélte meg a helyzetet a homokhátság gyümölcsöseiben, ahol a magas talajvíz okoz gondot. A gazdák jelzése szerint az őszibarackosok negyven százaléka megsemmisült, a fákat ki kell húzgálni a földből. A fagykárt kiheveri a fa, hiszen ha a hideg miatt a tcrmőrügyek elhalnak, ettől még a növény tovább él, de a mértéktelen vízzel nem bír. - Az idén eddig nem volt olyan nagy mértékű a fagykár, mint tavaly - mondta a főfelügyelő. Az viheti el a termés egy részét, ha a kirügyezett fákat hirtelen fagy éri. A meteorológiai előrejelzés szerint ettől egyelőre nem kell tartani, de eső jöhet, ami viszont nem használ a növényeknek. A szőlők kifakadása és a nedvkeringése viszont megindult, ezért nem kell késleltetett metszést alkalmazni. Megkezdődött a fóliákban és az üvegházakban a káposzta, a paprika és a paradicsom palán tása. A terméssel hamarosan a piacon találkozhatunk. Jó hír: a piros retek néhány árusnál már kapható - igaz nem túl olcsón. CS. G. L. KISZÁNTJÁK A SZOLOKÉT Csongrád megyében eddig körülbelül Kétezer hektáron termesztettek szőlőt. Ez a terület az idén 15 százalékkal csökken, mert a gazdák uniós ösztönzésre kiszántják a tőkéket. Az EU ugyanis a túltermelés miatt az ültetvények felszámolásáért hektáronként néhány százezer forint támogatást ad a termelőknek. A szegedi kórház-magánosítási kísérlet története Öt évvel ezelőtt támadások kereszttüzében zajlott a szegedi kórház-privatizációs kísérlet: Mikola István akkori egészségügyi miniszter előbb azt mondta, elképzelhető, hogy a magyar egészségügy számára olyan modellül szolgál majd, ami mások számára is vonzó lehet. Ugyanő néhány hónappal később arról beszélt: sikerült megállítani azokat a törekvéseket, amelyek Szegeden indultak. 2001. április: Kiderül, hogy a szegedi önkormányzat a tulajdonában lévő két kórház és egy szakrendelő üzemeltetésére pályázatot ír ki. Öt ajánlatot adtak be, a közgyűlés elé a helyi Fidesz által támogatott Fuziomed Kft. pályázata kerülhet. Május: A Miniszterelnöki Hivatal meg az Országos Egészségbiztosítási Pénztár támadja a kiskunhalasi kórházat. (Kiskunhalason MSZP-SZDSZ koalíció irányítja a várost.) A támadások egy idő után elcsendesednek, egyes vélemények szerint azért, mert a szegedi önkormányzat is privatizálni kívánja a járó- és fekvőbeteg-ellátást. Ezt Szegeden tőkebevonásnak és szerkezetátalakításnak nevezik. Kiskunhalason a kormánypártok, Szegeden az ellenzék állítja, hogy az intézmény átalakítása törvénytelen, meg kellene várni a törvényt az egészségügy privatizációjáról. Június: Mikola István egészségügyi miniszter egy vele készült interjúban kijelenti: „Napjainkban többféle egészségügyi privatizációs folyamat is zajlik az országban. Ilyenek például a kiskunhalasi és a szegedi próbálkozások, amelyek mindegyikét jól ismerem. A szegedit ígéretes modellkísérletnek tartom. (...) Valóban létezik egyfajta elvárás a tárca felé, hogy csináljunk egy jogszabályt, és abban mindent aprólékosan szabályozzunk le már jó előre, és csak utána kezdődhessen a privatizáció. Nos, erről elég határozott álláspontom van: szó sem lehet róla. A folyamatnak véleményem szerint éppen ellenkezőleg kell zajlania: először a bátrak alakítsák ki a működőképes modelleket, és a jogszabálynak majd a sikeres modellkísérletek eredményeire épülve kell kodifikálnia a változásokat." Az országgyűlésben Géczi József azonnali kérdést intéz a miniszterhez „Kinek az érdekét szolgálja a szegedi egészségügyi privatizáció, avagy milyen modellt támogat a miniszter?" címmel. Válaszában Mikola István kijelenti: „A tárca nagyon érzékenyen követi a szegedi kórház-privatizációt. A dolog törvényes, rendben megy, és valóban elképzelhető, hogy néhány év múlva a magyar egészségügy számára olyan modellül szolgál, ami esetleg mások számára is vonzó lehet." Július: Mikola István Makón megerősíti, hogy a minisztérium támogatja a szegedi önkormányzat privatizációs elképzeléseit. Szeptember: Mikola István és Bartha László fideszes polgármester megegyezik a szegedi önkormányzati döntés elhalasztásában. November: A polgármester bejelenti, hogy a szegedi egészségügyi intézményeket ebben az önkormányzati ciklusban már akkor sem privatizálják, ha erre a decemberben elfogadni tervezett kórháztörvény lehetőséget ad. Az MSZP szegedi közgyűlési frakciója szerint a városvezetés nem mond le szakellátás privatizációjáról. A javaslat nem a rendszer korszerű átalakítását, hanem „magánszemélyek egy kisebb csoportjának meggazdagodását szolgálja". A rendszer átalakítását csak az orvostudományi egyetem bevonásával, a kórháztörvény hatályba lépése, 2002. január 1-je után tudják elképzelni. „Az átalakítás és a konszolidáció csak együtt képzelhető el. Nem szabad egy olyan rendszerbe pénzt pumpálni, amelyik nem működik jól" - nyilatkozza lapunknak Bartha László. A Fuziomed Kft. ügyvezetője, Bozó Attila: „Valószínűleg hiába dolgoztunk, hiszen a jogszabály vélhetőleg nem teszi majd lehetővé a privatizációt a cég számára a tervezett módon." December: Az MSZP szegedi szervezete és a Szegedért Egyesület bejelenti, hogy népszavazást kezdeményez a tervezett kórház-privatizáció megakadályozására. A kezdeményezést tartalmi és formai okokra hivatkozással a jegyző elutasítja. Mikola István egy parlamenti vitában azt mondja: „Megállítottuk azokat a nagy törekvéseket, amelyek Kiskunhalason vagy éppen Szegeden indultak. Éppen azért állítottuk meg, hogy már egy új, közgazdaságilag értelmezhető működési formába tudjuk ezeket az ambíciókat bevezetni." ÖSSZEÁLLÍTOTTA: OLÁH ZOLTÁN