Délmagyarország, 2006. február (96. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-11 / 36. szám

10 SZIESZTA » 2006. február 11., szombat MEGÉTETVE, MEGITATVA, MEGKÖTVE, ELVARÁZSOLVA „Úgy égjen benned a szerelem" A szerelmesek, a párválasztók, a hódítani akarók, a romantikát, a titkokat kedvelök, a szeretetet kifejezni készek Valentin-Bálint napja közeleg. Bálint-Valentin napja ürügyén szórakoztató betekinteni a pár­kereső, -kötő hiedelem- és szo­kásvilágba. A szerelmi varázs­lásoknak évszázadok óta fon­tos szerepe van: arra a hitre ala­pozódnak, hogy varázserőt le­het szerezni a kiszemelt sze­mély felett, azt magukhoz lehet kötni. Sűrűn gyakorolt, hatha­tós szerelembe bódító módszer volt régebben a magyaroknál a megétetés, itatás, a megkötés, a nyomfelszedés, a kapcafőzés. A megitatással próbálkozó leá­nyok kilenc kútból vett és ösz­szekevert vizet adtak annak, a legénynek, akivel el akarták ve­tetni magukat. A kilences bűvös erejét más módon is alkalmazták, hogy szerelmessé tegyék a fiút: Bá­lint napon egy olyan alma magjait tették titkon a zsebébe, amiben összesen kilenc ma­gocska volt. A megétetésnek sokféle vál­tozata ismeretes, és az a le­gény még szerencsésnek volt tekinthető, akinek csak olyan pogácsát kellett elharapdál­nia, amit a leányzó az inge alsó szélén átszűrt tejjel gyűrt meg. De volt sok olyan fi­atalember, aki mit sem sejtve a pogácsává sütve a lány ha­vivérének cseppjeit ette meg. „Szerelemszerként" került a levesbe sokfelé szárított, őrölt kőrisbogás, bazsarózsaszi­rom, liliom gyökere, négyle­velű lóhere. Aki nagyon biz­tosan magába akarta bolon­dítani a legényt, az három fe­hér galamb vérét, máját, zú­záját sütötte meg neki. Az édesszájú fiút cukorral is pró­bálták „fogni": a Jászságban olyan kockacukorral kínálták, amit a lány korábban a hóna alatt tartott, hogy beleitatód­jék a verejtéke. Más tájon a férjfogó verejtéket pogácsába gyúrták vagy pálinkába kever­ték. A megkötés egyik módszere a szegedi tájon is közismert volt, még a múlt században is: a le­ány levágta valamennyi kör­mét és a küszöb alá tette, ami­kor kiszemeltje átment a kü­szöbön elégette, s azt mondo­gatta közben: „Úgy égjen ben­ned a szerelem, mint a kör­möm ég". A göcseji legények is égettek, kiválasztottjuk néhány hajszálát lopták el, és vetették tűzbe „varázsszerként". Az egy­másba nagyon szerelmesek örökös kötésnek hitték, hogyha hajuk aprólékát pogácsába sütve közösen ették meg. Sok­felé a csábító lányok a hajukat tűbe fűzték és bevarrták a fiű A vonzalom jelei ruhájába, például a gatyájának a korcába. Mások meg kilopták a legény gatyájából a madza­got, és elégették, hogy azzal kössék őt magukhoz. E célból a gatyamadzagot néhol főzték is a leányok, volt aki a férjül meg­fogni akart fiatal ember kapcá­jával együtt. A szerelmes bűbájoskodások ILLUSZTRÁCIÓ: SCHMIDT ANDREA ideje többnyire nem volt nap­tári napokhoz kötve, akkor va­rázsoltak, amikor az érzelmeik diktálták. A bálozós, ismerke­dős, párkereső farsangidő azonban „szezonja" volt a sze­relmi praktikázásnak. S talán még ma is az, kicsit más mód­szerekkel. SZABÓ MAGDOLNA MELISSA MORETTIMEGSZÓLAL - A LEKTŰR A LEGNÉPSZERŰBB IRODALOM A romantikus író érzelmei Könnyfakasztó boldogság, végeérhetet­len érzelmi hullámzás, andalító vallomá­sok és fordulatos életutak - alapelemei egy romantikus regénynek. Nemere Ist­ván Melissa Moretti álnéven írt könyvei a nők körében a legnépszerűbbek Csong­rád megyében is. A Csengelén élő író azt vallja: a nöi érzékenységben bízva szeb­bé tehető a minket körülvevő világ. A párkapcsolat témakörében a nők me­részebben álmodnak a férfiaknál. Ha nincs a környezetükben olyan férfi, aki megvalósítaná elképzeléseiket, egyköny­nyen előkerül a lektűr, amiben a hősnőt megtalálja szívszerelme - kikapcsolódás­ként következik például Melissa Moretti valamelyik regénye. Az álnév Nemere Istvánt takarja. A Csen­gelén élő író minden idők legterméke­nyebb magyar szerzője, eddig több mint négyszáz könyvet írt. Ezek közül har­mincegy Melissa Moretti álnéven jelent meg, a kötetek mindegyikét folyamato­san űjranyomják, a regényekből egyen­ként közel tízezer példány kelt el. Melissa Moretti történeteiben az író közel negyven különböző szakma kép­viselőiként vonultatta fel a nőket, akik különös, mégis elképzelhető környezet­ben élik az életüket: akad köztük afrikai haditudósító és illatszergyártó is. Minden történet szereplője kifejezetten európai, s a modern korra jellemző problémák je­lentenek feladatot számukra - köztük az állatvédelem vagy a környezetvédelem. Egyféle nemesség jellemzi tehát eleve a nőket, akik a regény elején vagy a kö­zepén mély tragédiát élnek át, a további oldalakon érzelmi alapon hozott dön­téseiknek köszönhetően pedig megoldják a problémát. Lélekemelő történetek ezek, melyeknek mindig jó a vége - mondta Nemere István. A női álnév a kiadó kérése. Nemere Melissa Moretti egyik regénye István számára Melissa Morettiként írni önmagában is szellemi kaland, hiszen ebben a szerepben nőként láttatja a vi­lágot. A nők alapvetően életpártiak, és min­den helyzetben megtalálják a kivezető utat. Nemere úgy véli, az elmúlt tízezer év férfiuralma alatt számtalan tragédia érte az emberiséget, a döntésekben pedig na­gyobb teret kellene hagyni a nőknek, éppen a túlélés tehetségében való adott­ságaik miatt. Nemere elmesélte, hogy az Amerikai Egyesült Államokban rendezett hazugságbajnokságot egy olyan férfi nyerte, aki azt állította, ismeri a nőket. Az író magával kapcsolatban kis túlzásnak tartja ugyanezt a kijelentést, mégis úgy érzi, van alapja. Az érzelmek megjele­nítése a regényekben számára nem kü­lönösebb feladat, hiszen maga is sze­relmes. Talán egész életében szerelmes volt, ez a folyamat huszonegy éves ko­rában vette kezdetét, s hatvanon túl kí­sér. A női fogyasztó sokkal könnyebben vásárol meg egy neki szóló könyvet, ha azt látja, hogy nő a szerző - tapasztal­ják a könyvkiadás piacán tevékenyke­dők. A lektűr a nők otthonában megbe­csült helyre kerül, a fogyasztó a komoly ítészek véleményére kevéssé kíváncsi, amikor olvas. A ma igényesnek tartott irodalom képviselői szerint ezek a köte­tek nem értékelhetők. Nemere István ezzel kapcsolatban elmondta, hogy Pe­tőfi korában egy Horváth vezetéknevű költőt istenített a nép, mégis másként alakult. A mai, főként Péter keresztne­vű szerzők számíthatnak rá, hogy részei lesznek az irodalomtankönyveknek, néhányuk esetében ez már meg is tör­tént - Nemere nem vágyik erre. Az író határtalan fantáziájával fordulatos, ér­zelmes regények alkotójaként mindig pozitív üzenetet formál - ez számára felemelő érzés. BLAHÓ GABRIELLA Könyvtáros, olvasó A romantikus regény tulajdonképpen mese felnőtteknek. A szentesi könyv­tárból kölcsönzött irodalmak között elő­kelő helyet foglalnak el Melissa Moretti kötetei - mondta G. Szabó Lenke. A könyvtár igazgatója úgy látja, hogy a regények valóságalapja megfogható, ugyanakkor egy sajátos álomvilágba ve­zetnek, ami igazi szórakozást nyújt. Elő­szeretettel olvas lektűröket Kovács Sán­dorné. A hölgy egy szentesi nagyvállalat igazgatója mellett dolgozik asszisztens­ként. Azt mondja, tisztában van vele, hogy sokak szerint ezek a könyvek leg­feljebb a polc aljára valók, ő azonban nem így gondolja. A napi munka után nincs kedve bekapcsolni a televíziót, hiszen ott csak rossz híreket láthat, hallhat. Melissa Moretti írásaiba viszont boldogan belefeledkezik, és valódi fel­üdülést jelent számára az olvasás. HITVALLÁS Kultúrházaié a néptáncról Emberien szólni az emberiről. Ez a hitvallás, mely a személyes sorsot vezérlő elvek tételes, tömör megfogalmazása. Si­moncsics János, a szegedi Bartók Béla Művelődési Központ vezetője, a szegedi nyári nemzetkézi néptáncfesztivál igaz­gatója (képünkön) hitvallásának megismerése segíthet, hogy a hétvégi szieszta idején testünk utolérje lelkünket, hogy értelmet nyerjenek a hétköznapok. „Művésznek, alkotónak len­ni, a semmiből teremteni va­lamit - ezt szerettem volna. Először szobrász, aztán kera­mikus, később színész (vagy pantomimos) akartam lenni, de valami mindig hiányzott: hol a szórgalom, hol a kitartás, de leginkább a tehetség... A magyar néptáncban, ezen belül is a táncházmozgalom­ban aztán magamra találtam. Ez a mozgalom a bartóki esz­meiségen alapul olyan közvetítő révén, mint amilyen Martin György volt, aki a tiszta, őszinte, az évszázadok alatt ki­kristályosodott paraszti hagyományokat - a népdalt, a népzenét és a néptáncot - „a huszonnegyedik órában" gyűjtötte és földolgozta. Tehetséges közvetítőkön keresztül (Tímár Sándor, Halmos Béla, Sebő Ferenc, a Muzsikás Együttes), de általa újult meg a színpadi néptánc, valamint általa vált a városi ifjúság tömeges szórakozásává a táncház. Ez a mozgalom nekem jó iskola volt. Itt lehetett tanulni demokráciát, nyitottságot, őszin­teséget, egymásra figyelést! A nyári néptáncfesztiválra, a Bartók Béla művelődési központbeli táncházaimra idehozom azokat, akik ezt a legjobban csinálják. Későn érő típus vagyok. Már fölnőtt voltam, de mégis éretlen arra, hogy a közelemben élő szellemi nagyságok tanításait magamévá tegyem. Kalmár László matematikus (keresztapám) szellemi hagyatékából csak a személyét övező anekdotákig jutottam, Vinkler László festőművész művészi nagyságát, szi­porkázó szellemét csak későn és rövid ideig, a halála előtti hónapokban, modellülés közben élvezhettem, Bálint Sándor néprajztudóst túlságosan tiszteltem: a tudás- és korkülönbség is nagy volt. Elhatároztam tehát, hogy művelődésiközpont-igaz­gatóként - sok más föladat mellett - hármójuk emlékét különös figyelemmel ápolom olyan tudósok, művészek, hajdani barátok segítségével, akik őket nálam sokkal mélyebben, alaposabban ismerik. Mi vagyok tehát? Egy médium, egy vigéc, egy kultúrházaié (kultúrházban kultúrával házaló), aki maga ugyan nem művész, nem alkotó, de aki eljuttatja a művészetet, a szellemi táplálékot azokhoz, akik azt szeretik és igénylik." 9 SZEMKÖZT j Korszerűbb kampány, egyszerűbb üzenet Szerdán este a szegedi Városi Televízió és a Délmagyaror­szág közös tévéműsorában, a Szemköztben Fábián György politológust faggatta Vass Imre szerkesztő-riporter és Sza­bó C. Szilárd újságíró a választási kampányról. Egy héttel korábban dr. Pajor Lászlót, a szegedi városi kórház főigaz­gatója az egészségügyi reform nehézségeiről beszélt. MUNKATÁRSUNKTÓL A választópolgárok ma még kevésbé égnek lázban, mint a pár­tok, amelyek hatalmas lendülettel kezdték a kampányt a parla­menti választások időpontjának bejelentése után - mondta Fá­bián György. A politológus szerint az elmúlt hetek „ígéretcuna­miját" már nehéz lesz túlszárnyalniuk a pártoknak a hátralévő időszakban. Ugyanakkor a választási hadjárat erről is szól. Ez történt 1998-ban és 2002-ben is - ígértek a pártok, aztán nem mindent teljesítettek. Fábián György szerint mára a kampány­technikák korszerűbbek, az üzenetek pedig egyszerűbbek let­tek. Az egymondatos szlogenek hívó szóként működnek. Azért választják ezt a pártok, mert még mindig nagyon sok a bizony­talan szavazó. A politológus szerint az alacsonyabb részvétel a kisebb pártoknak kedvez. Jobb lenne, ha több párt is bekerülne a parlamentbe - magyarázta -, mert a magyar társadalom tago­zódása nem kétpárti. A műsorban egy héttel korábban arról esett szó, hogy ugyanaz a cég világítja át a városi kórház gazdál­kodását, mint amelyik a rendelőintézetben is vizsgálódott. A Tig-Res Rt. vezetőjét Pajor László abban a reményben kérte fel vizsgálatra, hogy hátha kapnak tőlünk olyan jó ötleteket, ame­lyeket tudnak hasznosítani, hiszen a külső szem mindig más­ként látja a helyzetet. A főigazgató szerint az egészségügy re­formjára a pártok eddig nem mertek vállalkozni. Hogy miért nem? Mert olyan döntéseket kell felvállalniuk, amelyek népsze­rűség- és szavazatvesztést is eredményezhetnek. Pajor szerint a magyar egészségügy átalakításához szemléletváltásra és renge­teg pénzre van szükség. Az orvosok jogállásáról szólva elmond­ta, hogy a kórházban az orvosok döntő többsége közalkalma­zottként dolgozik, de az ügyeleti szolgálatot vállalkozási formá­ban teljesítik, ami jó nekik is és az intézménynek is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom