Délmagyarország, 2006. február (96. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-11 / 36. szám

10 SZIESZTA » 2006. február 11., szombat MEGÉTETVE, MEGITATVA, MEGKÖTVE, ELVARÁZSOLVA „Úgy égjen benned a szerelem" A szerelmesek, a párválasztók, a hódítani akarók, a romantikát, a titkokat kedvelök, a szeretetet kifejezni készek Valentin-Bálint napja közeleg. Bálint-Valentin napja ürügyén szórakoztató betekinteni a párkereső, -kötő hiedelem- és szokásvilágba. A szerelmi varázslásoknak évszázadok óta fontos szerepe van: arra a hitre alapozódnak, hogy varázserőt lehet szerezni a kiszemelt személy felett, azt magukhoz lehet kötni. Sűrűn gyakorolt, hathatós szerelembe bódító módszer volt régebben a magyaroknál a megétetés, itatás, a megkötés, a nyomfelszedés, a kapcafőzés. A megitatással próbálkozó leányok kilenc kútból vett és öszszekevert vizet adtak annak, a legénynek, akivel el akarták vetetni magukat. A kilences bűvös erejét más módon is alkalmazták, hogy szerelmessé tegyék a fiút: Bálint napon egy olyan alma magjait tették titkon a zsebébe, amiben összesen kilenc magocska volt. A megétetésnek sokféle változata ismeretes, és az a legény még szerencsésnek volt tekinthető, akinek csak olyan pogácsát kellett elharapdálnia, amit a leányzó az inge alsó szélén átszűrt tejjel gyűrt meg. De volt sok olyan fiatalember, aki mit sem sejtve a pogácsává sütve a lány havivérének cseppjeit ette meg. „Szerelemszerként" került a levesbe sokfelé szárított, őrölt kőrisbogás, bazsarózsaszirom, liliom gyökere, négylevelű lóhere. Aki nagyon biztosan magába akarta bolondítani a legényt, az három fehér galamb vérét, máját, zúzáját sütötte meg neki. Az édesszájú fiút cukorral is próbálták „fogni": a Jászságban olyan kockacukorral kínálták, amit a lány korábban a hóna alatt tartott, hogy beleitatódjék a verejtéke. Más tájon a férjfogó verejtéket pogácsába gyúrták vagy pálinkába keverték. A megkötés egyik módszere a szegedi tájon is közismert volt, még a múlt században is: a leány levágta valamennyi körmét és a küszöb alá tette, amikor kiszemeltje átment a küszöbön elégette, s azt mondogatta közben: „Úgy égjen benned a szerelem, mint a körmöm ég". A göcseji legények is égettek, kiválasztottjuk néhány hajszálát lopták el, és vetették tűzbe „varázsszerként". Az egymásba nagyon szerelmesek örökös kötésnek hitték, hogyha hajuk aprólékát pogácsába sütve közösen ették meg. Sokfelé a csábító lányok a hajukat tűbe fűzték és bevarrták a fiű A vonzalom jelei ruhájába, például a gatyájának a korcába. Mások meg kilopták a legény gatyájából a madzagot, és elégették, hogy azzal kössék őt magukhoz. E célból a gatyamadzagot néhol főzték is a leányok, volt aki a férjül megfogni akart fiatal ember kapcájával együtt. A szerelmes bűbájoskodások ILLUSZTRÁCIÓ: SCHMIDT ANDREA ideje többnyire nem volt naptári napokhoz kötve, akkor varázsoltak, amikor az érzelmeik diktálták. A bálozós, ismerkedős, párkereső farsangidő azonban „szezonja" volt a szerelmi praktikázásnak. S talán még ma is az, kicsit más módszerekkel. SZABÓ MAGDOLNA MELISSA MORETTIMEGSZÓLAL - A LEKTŰR A LEGNÉPSZERŰBB IRODALOM A romantikus író érzelmei Könnyfakasztó boldogság, végeérhetetlen érzelmi hullámzás, andalító vallomások és fordulatos életutak - alapelemei egy romantikus regénynek. Nemere István Melissa Moretti álnéven írt könyvei a nők körében a legnépszerűbbek Csongrád megyében is. A Csengelén élő író azt vallja: a nöi érzékenységben bízva szebbé tehető a minket körülvevő világ. A párkapcsolat témakörében a nők merészebben álmodnak a férfiaknál. Ha nincs a környezetükben olyan férfi, aki megvalósítaná elképzeléseiket, egykönynyen előkerül a lektűr, amiben a hősnőt megtalálja szívszerelme - kikapcsolódásként következik például Melissa Moretti valamelyik regénye. Az álnév Nemere Istvánt takarja. A Csengelén élő író minden idők legtermékenyebb magyar szerzője, eddig több mint négyszáz könyvet írt. Ezek közül harmincegy Melissa Moretti álnéven jelent meg, a kötetek mindegyikét folyamatosan űjranyomják, a regényekből egyenként közel tízezer példány kelt el. Melissa Moretti történeteiben az író közel negyven különböző szakma képviselőiként vonultatta fel a nőket, akik különös, mégis elképzelhető környezetben élik az életüket: akad köztük afrikai haditudósító és illatszergyártó is. Minden történet szereplője kifejezetten európai, s a modern korra jellemző problémák jelentenek feladatot számukra - köztük az állatvédelem vagy a környezetvédelem. Egyféle nemesség jellemzi tehát eleve a nőket, akik a regény elején vagy a közepén mély tragédiát élnek át, a további oldalakon érzelmi alapon hozott döntéseiknek köszönhetően pedig megoldják a problémát. Lélekemelő történetek ezek, melyeknek mindig jó a vége - mondta Nemere István. A női álnév a kiadó kérése. Nemere Melissa Moretti egyik regénye István számára Melissa Morettiként írni önmagában is szellemi kaland, hiszen ebben a szerepben nőként láttatja a világot. A nők alapvetően életpártiak, és minden helyzetben megtalálják a kivezető utat. Nemere úgy véli, az elmúlt tízezer év férfiuralma alatt számtalan tragédia érte az emberiséget, a döntésekben pedig nagyobb teret kellene hagyni a nőknek, éppen a túlélés tehetségében való adottságaik miatt. Nemere elmesélte, hogy az Amerikai Egyesült Államokban rendezett hazugságbajnokságot egy olyan férfi nyerte, aki azt állította, ismeri a nőket. Az író magával kapcsolatban kis túlzásnak tartja ugyanezt a kijelentést, mégis úgy érzi, van alapja. Az érzelmek megjelenítése a regényekben számára nem különösebb feladat, hiszen maga is szerelmes. Talán egész életében szerelmes volt, ez a folyamat huszonegy éves korában vette kezdetét, s hatvanon túl kísér. A női fogyasztó sokkal könnyebben vásárol meg egy neki szóló könyvet, ha azt látja, hogy nő a szerző - tapasztalják a könyvkiadás piacán tevékenykedők. A lektűr a nők otthonában megbecsült helyre kerül, a fogyasztó a komoly ítészek véleményére kevéssé kíváncsi, amikor olvas. A ma igényesnek tartott irodalom képviselői szerint ezek a kötetek nem értékelhetők. Nemere István ezzel kapcsolatban elmondta, hogy Petőfi korában egy Horváth vezetéknevű költőt istenített a nép, mégis másként alakult. A mai, főként Péter keresztnevű szerzők számíthatnak rá, hogy részei lesznek az irodalomtankönyveknek, néhányuk esetében ez már meg is történt - Nemere nem vágyik erre. Az író határtalan fantáziájával fordulatos, érzelmes regények alkotójaként mindig pozitív üzenetet formál - ez számára felemelő érzés. BLAHÓ GABRIELLA Könyvtáros, olvasó A romantikus regény tulajdonképpen mese felnőtteknek. A szentesi könyvtárból kölcsönzött irodalmak között előkelő helyet foglalnak el Melissa Moretti kötetei - mondta G. Szabó Lenke. A könyvtár igazgatója úgy látja, hogy a regények valóságalapja megfogható, ugyanakkor egy sajátos álomvilágba vezetnek, ami igazi szórakozást nyújt. Előszeretettel olvas lektűröket Kovács Sándorné. A hölgy egy szentesi nagyvállalat igazgatója mellett dolgozik asszisztensként. Azt mondja, tisztában van vele, hogy sokak szerint ezek a könyvek legfeljebb a polc aljára valók, ő azonban nem így gondolja. A napi munka után nincs kedve bekapcsolni a televíziót, hiszen ott csak rossz híreket láthat, hallhat. Melissa Moretti írásaiba viszont boldogan belefeledkezik, és valódi felüdülést jelent számára az olvasás. HITVALLÁS Kultúrházaié a néptáncról Emberien szólni az emberiről. Ez a hitvallás, mely a személyes sorsot vezérlő elvek tételes, tömör megfogalmazása. Simoncsics János, a szegedi Bartók Béla Művelődési Központ vezetője, a szegedi nyári nemzetkézi néptáncfesztivál igazgatója (képünkön) hitvallásának megismerése segíthet, hogy a hétvégi szieszta idején testünk utolérje lelkünket, hogy értelmet nyerjenek a hétköznapok. „Művésznek, alkotónak lenni, a semmiből teremteni valamit - ezt szerettem volna. Először szobrász, aztán keramikus, később színész (vagy pantomimos) akartam lenni, de valami mindig hiányzott: hol a szórgalom, hol a kitartás, de leginkább a tehetség... A magyar néptáncban, ezen belül is a táncházmozgalomban aztán magamra találtam. Ez a mozgalom a bartóki eszmeiségen alapul olyan közvetítő révén, mint amilyen Martin György volt, aki a tiszta, őszinte, az évszázadok alatt kikristályosodott paraszti hagyományokat - a népdalt, a népzenét és a néptáncot - „a huszonnegyedik órában" gyűjtötte és földolgozta. Tehetséges közvetítőkön keresztül (Tímár Sándor, Halmos Béla, Sebő Ferenc, a Muzsikás Együttes), de általa újult meg a színpadi néptánc, valamint általa vált a városi ifjúság tömeges szórakozásává a táncház. Ez a mozgalom nekem jó iskola volt. Itt lehetett tanulni demokráciát, nyitottságot, őszinteséget, egymásra figyelést! A nyári néptáncfesztiválra, a Bartók Béla művelődési központbeli táncházaimra idehozom azokat, akik ezt a legjobban csinálják. Későn érő típus vagyok. Már fölnőtt voltam, de mégis éretlen arra, hogy a közelemben élő szellemi nagyságok tanításait magamévá tegyem. Kalmár László matematikus (keresztapám) szellemi hagyatékából csak a személyét övező anekdotákig jutottam, Vinkler László festőművész művészi nagyságát, sziporkázó szellemét csak későn és rövid ideig, a halála előtti hónapokban, modellülés közben élvezhettem, Bálint Sándor néprajztudóst túlságosan tiszteltem: a tudás- és korkülönbség is nagy volt. Elhatároztam tehát, hogy művelődésiközpont-igazgatóként - sok más föladat mellett - hármójuk emlékét különös figyelemmel ápolom olyan tudósok, művészek, hajdani barátok segítségével, akik őket nálam sokkal mélyebben, alaposabban ismerik. Mi vagyok tehát? Egy médium, egy vigéc, egy kultúrházaié (kultúrházban kultúrával házaló), aki maga ugyan nem művész, nem alkotó, de aki eljuttatja a művészetet, a szellemi táplálékot azokhoz, akik azt szeretik és igénylik." 9 SZEMKÖZT j Korszerűbb kampány, egyszerűbb üzenet Szerdán este a szegedi Városi Televízió és a Délmagyarország közös tévéműsorában, a Szemköztben Fábián György politológust faggatta Vass Imre szerkesztő-riporter és Szabó C. Szilárd újságíró a választási kampányról. Egy héttel korábban dr. Pajor Lászlót, a szegedi városi kórház főigazgatója az egészségügyi reform nehézségeiről beszélt. MUNKATÁRSUNKTÓL A választópolgárok ma még kevésbé égnek lázban, mint a pártok, amelyek hatalmas lendülettel kezdték a kampányt a parlamenti választások időpontjának bejelentése után - mondta Fábián György. A politológus szerint az elmúlt hetek „ígéretcunamiját" már nehéz lesz túlszárnyalniuk a pártoknak a hátralévő időszakban. Ugyanakkor a választási hadjárat erről is szól. Ez történt 1998-ban és 2002-ben is - ígértek a pártok, aztán nem mindent teljesítettek. Fábián György szerint mára a kampánytechnikák korszerűbbek, az üzenetek pedig egyszerűbbek lettek. Az egymondatos szlogenek hívó szóként működnek. Azért választják ezt a pártok, mert még mindig nagyon sok a bizonytalan szavazó. A politológus szerint az alacsonyabb részvétel a kisebb pártoknak kedvez. Jobb lenne, ha több párt is bekerülne a parlamentbe - magyarázta -, mert a magyar társadalom tagozódása nem kétpárti. A műsorban egy héttel korábban arról esett szó, hogy ugyanaz a cég világítja át a városi kórház gazdálkodását, mint amelyik a rendelőintézetben is vizsgálódott. A Tig-Res Rt. vezetőjét Pajor László abban a reményben kérte fel vizsgálatra, hogy hátha kapnak tőlünk olyan jó ötleteket, amelyeket tudnak hasznosítani, hiszen a külső szem mindig másként látja a helyzetet. A főigazgató szerint az egészségügy reformjára a pártok eddig nem mertek vállalkozni. Hogy miért nem? Mert olyan döntéseket kell felvállalniuk, amelyek népszerűség- és szavazatvesztést is eredményezhetnek. Pajor szerint a magyar egészségügy átalakításához szemléletváltásra és rengeteg pénzre van szükség. Az orvosok jogállásáról szólva elmondta, hogy a kórházban az orvosok döntő többsége közalkalmazottként dolgozik, de az ügyeleti szolgálatot vállalkozási formában teljesítik, ami jó nekik is és az intézménynek is.