Délmagyarország, 2006. február (96. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-11 / 36. szám

Szombat, 2006. február 11. SZIESZTA 11 Napóleon óriáskönyve Tízmilliókat érő hétnyelvű biblia, Nagy Katalin cárnő és Napóleon szótárritkaságai, a tragikus sorsú Miksa császár Mexikót megjárt enciklopédiája, a világon egyedüli példányként őrzött, rézmetszetű kotta, s az első szegedi nyomdász kisfiának kétszáz éves írásfüzete - csupán néhány különlegesség az alapításának 125. évét ünneplő Somogyi-könyvtár kincsestárából. Még a Dóm téri Somogyi-könyvtár kapuját naponta átlépők közül is kevesen tudják, hogy a bibliotéka a város legrégebbi, folyamatosan működő közművelődési intézménye. Az már közismert, hogy létét az 1879-es árvíz után könyvtárát Szegednek fölajánló Somogyi Károlynak köszönheti. Az alapító oklevelet 1881. február 15-én hitelesítették. Szőkefalvi-Nagy Erzsébet könyvtárigazgató kérésünkre a 125 éves közgyűjtemény „leg"-jeiből sorolt föl néhányat. A legrégebbi kéziratos könyvként őrzött Prágai Missaléhoz mindjárt bájos anekdota is fűződik. Az 1492-ből való, bőrhártyára írt misekönyvnek ugyanis előbb volt meg a kötése, mint a belevaló tartalom. A díszes, ámde üres borítóhoz méretben és tartalomban is illő kódexet hirdetés útján, a millennium évében vásárolta meg a könyvtár. A korának leggazdagabban illusztrált, fametszetekkel (köztük a híres Buda-ábrázolással) díszített könyvének számító, 1493-as Schedel-világkrónika népszerűségét jelzi, hogy utóbb kalózkiadásban is megjelent. A legkülönlegesebb könyv talán az a kínai-francia-latin szótár, amelyet Bonaparte Napóleon adatott ki, s amely mérete és súlya miatt csak fektetve tárolható. Méltó párja a Nagy Katalin orosz cárnő parancsára kiadott, kétszáz (!) nyelvű, cirill betűs szótár, amelyből mindössze negyven példány került könyvárusi forgalomba. A legértékesebb kotta, Westhoff műve 1696-ból való: rézmetszéssel készült, s nincs párja a világon: az egyedül megmaradt példánnyal a Somogyi-könyvtár dicsekedhet. A legnagyobb könyv a müncheni régi képtár festményeit rézés acélmetszeteken bemutató album: 82x60 centiméteres, egy kötet 15 kilogrammot nyom. A legkisebb régi könyvecske egy 1628-ból származó, kétnyelvű, klasszikus görög-latin szöveggyűjtemény (4x9 centiméteres), amelybe egykori tulajdonosa a nyomtatott betűkkel arányosan picinyke megjegyzéseket is írt. A leghosszabb dokumentum egy 6,82 méteres, 1825-ből való térképtekercs, amely az ókori Róma úthálózatát ábrázolja. - A legértékesebb könyv címet nehéz lenne odaítélni mondta az igazgató. A kötetek értéke növekszik, árfolyamuk az interneten is követhető. Viszonyításképpen: egy kézzel színezett, egylapos kiadványért hat éve 16 ezer dollárt kínáltak; a Somogyi páncélszekrényében a teljes, négy darabból álló sorozatot őrzik. Egy ötkötetes, hétnyelvű biblia értéke ma mintegy 30 millió forintra becsülhető. A legkalandosabb úton Szegedre került könyvek bizonyára a Mexikóban kivégzett Miksa császár könyvtárának darabjai, amelyek az Újvilágot is megjárták. Tragikus sorsokat idéz föl a kufsteini várbörtönben 28 évesen elhunyt költő, Szentjóbi Szabó László és az ugyanott raboskodó Batsányi János rejtjeles levelezését is őrző kötet. A könyvtárigazgató legkedSzerelmes levelek A régi könyvek lapjai között hajdanvolt szerelmesek leveleire bukkanhat a kutató. De akad más is: Somogyi Károly egy miseruhához való anyag darabkáját rejtette el egy kötetben. A selyemhernyók tenyésztéséről szóló szakmunka borítójában pedig még a lepkék biztonságos szaporításához nélkülözhetetlen „nászzsákocskák" is ott lapultak... vesebb kincsei között Somogyi Károly rajzalbumát, a könyvtáralapító fordításában kiadott, Piros tojások című, jó tanulóknak járó jutalomkönyvet, valamint az első szegedi nyomdász kisfia, Grünn Jancsika 1800-as évek elejéről megmaradt írásfüzetét tartja számon. (A Somogyi-könyvtár ritkaságait ejőzetesen egyeztetett időpontban megtekinthetik az érdeklődők.) NYILAS PÉTÍR Az emlékkönyvtárban őrzik a legértékesebb dokumentumokat FOTÓ: FRANK YVETTE TORINO 2006: OLIMPIA A JEG ES A SZENVEDELY JEGYEBEN A sportolók t A huszadik téli olimpiára 2500 versenyző érkezett és 1 milliónál is több nézőt várnak FOTÓ: MTI/EPA CLAUDIO ÁGNESE A franciaországi Chamonix-ban, 1924-ben rendezték az első téli olimpiát - igaz, a versenyzők akkor még nem tudták, hogy ötkarikás játékokon vesznek részt, a viadalt ugyanis csak később nyilvánították olimpiának. Torinóban tegnap kezdődött, február 26-ig tart az olimpia, huszadik alkalommal gyűltek össze a téli sportok szerelmesei. MUNKATÁRSUNKTÓL Az olimpiai lángot november 27-én, a hagyományoknak megfelelően az ókori játékok helyszínén, Olümpiában gyújtották meg, majd ezt követően 2006 kilométer és 534 váltás után Fani Halkia, a női 400 méteres gátfutás tavalyelőtti ötkarikás győztese futott be vele az első újkori olimpia központi arénájába, az athéni Panathinaikó-stadionba. Láng a Ferrariban A becses kincset egy olasz katonai gép szállította a görög fővárosból a római Ciampino repülőtérre. Egy rövid ideig egy Ferrariban is „utazhatott" a téli olimpia lángja: Luca Badoer, az olasz Forma-l-es istálló tesztpilótája egy másik fáklyavivőtől kapta meg az ötkarikás játékok egyik jelképét, majd egy kétüléses modellben lassan végigautózott vele a vállalat maranellói központjában. Aztán a szomszédos országok - San Marino, Szlovénia, Ausztria, Svájc és Franciaország - egy-egy települését is érintette a váltófutás, mielőtt február 10-én a téli játékok ünnepélyes megnyitójára Torinóba érkezett. Áll 300 kilométeres staféta során 10 001 futó adta kézről kézre a fáklyát, amely Olaszország valamennyi tartományát érintve, 140 városban járult hozzá az olimpiai hangulat erősítéséhez. A magyarok olimpiái A stafétában a magyarok január 29-én vették kézbe az olimpiai fáklyát, hogy végigfussanak vele a számukra kijelölt távon, az északon fekvő Bergamo városában. A csapat tagja volt - többek közt - Béres Alexandra korábbi fitnesz viHelyek és számok Míg a nyári olimpiákat pár kivétellel mindig fővárosok rendezték (főként a fejlett Infrastruktúra miatt), addig téli olimpiának akár kis lélekszámú hegyvidéki üdülőfalvak is otthont nyújtottak. így aztán 1924-ben Chamonix (Franciaország), 1928-ban és 1948-ban St. Moritz (Svájc), 1932-ben Laké Piacid (USA), 1936-ban Garmisch Partenkirchen (Németország), 1952-ben Oslo (kivételesen egy főváros, Norvégia), 1956-ban Cortina d1 Ampezzo (Olaszország), 1960-ban Squaw Valley (USA), 1964-ben és 1976-ban Innsbruck (Ausztria), 1968-ban Grenoble (Franciaország), 1972-ben Sapporo (Japán), 1980-ban Laké Piacid (USA), 1984-ben Szarajevó (Jugoszlávia), 1988-ban Calgary (Kanada), 1992-ben Albertville (Franciaország), 1994-ben Lillehammer (Norvégia), 1998-ban Nagano (Japán), 2002-ben Salt Laké City (USA) a téli sportok központja. A 2006-os XX. téli olimpiának az olaszországi Torino ad otthont, míg 2010-ben kanadai Vancouverben találkoznak a téli sportok szerelmesei. A rendezvények sikeres lebonyolítása sokkal inkább függ az időjárási és földrajzi tényezőktől, mint a nyári olimpiák esetében. Például 1964-ben Innsbruckban a hóhiány és az enyhe Idő, 1984-ben, Szarajevóban pedig a hirtelen leesett hatalmas hőmennyiség okozott gondot, a New York állambeli, mindössze 568 méteres tengerszint felett fekvő Laké Piacidben pedig annak ellenére rendeztek kétszer téli olimpiát, hogy először vasúton szállították a havat a rendezvény színhelyére. A második olimpián pedig a kor akkori legkomolyabb hóágyúparkja biztosította a megfelelő hóréteget a sípályákon. TÉLI OLIMPIÁK Éremtáblázat i 1 ORSZÁG ARANY EZÜST BRONZ j- i. Szovjetunió 87 63 67 i 2. Norvégia 83 87 70 1 3USA 59 59 40 1 4' NDK 43 39 36 ; s. 1 Ausztria 39 53 53 6Svédország 39 28 35 7. Finnország 38 49 48 ; 8. Németország 35 30 25 1 9Svájc 29 31 32 10. 1 Olaszország 27 27 23 I 11Kanada 25 25 29 I 12. Oroszország 21 14 7 : 1 13Hollandia 19 22 19 14. NSZK 18 20 19 1 15. Franciaország 18 17 26 30 Magyarország 0 2 4 Forrás: olimpia webmania.hu DM-grafika lág-, Európa- és magyar bajnok, háromszoros curling magyar bajnok, valamint Gyulai Miklós, a magyar bobválogatott alapító tagja. Érdekesség, hogy a váltófutócsapat két tagja úgy nyerte a részvételt: Papp Eszter és Rajnai Tamás a „Ki vigye a lángot?" kampány győztese. A torinói téli olimpián 19 magyar versenyző (és egy tartalék) vesz részt. Téli olimpián magyar éremnek 1980-ban örülhettünk utoljára: Laké Piacidben a Regőczy-Sallai jégtánckettős ezüstöt szerzett. Az összesített éremtáblázaton Magyarország 2 ezüst- és 4 bronzéremmel a 30. helyen áll. Hazánkat megelőzi a hasonló adottságú Hollandia, de még a csak a rendszerváltozásig, illetve a csak azóta versenyben álló Szovjetunió Oroszország, NDK-NSZK Németország is. A huszadik téli olimpia központját, Torinót és az ott lévő jeges versenyhelyszíneket, valamint a távolabbi létesítményeket vörös és kék színek uralják. A vörös a szenvedélyt, a kék a jeget, az égboltot és az éjszakát jelképezi. A méretekre jellemző, hogy többek között 7 ezer zászló és 28 ezer óriásplakát adja az említett olimpiai köntöst. Az aggodalmaskodók attól tartanak nem lesz elegendő hó a versenyekhez, az állatvédők meg azt követelik, hogy a norvég küldöttség formaruhájáról távolítsák el a kapucnit díszítő szőrmét. Búcsúdal Bocellitől Előzetes becslések szerint a televíziós közvetítés jóvoltából mintegy kétmilliárd néző követi majd figyelemmel a torinói téli játékok záróünnepélyét. Az olimpiai stadionban február 26-án este 8 órakor kezdődő műsor első felében a hagyományos búcsúparádét láthatják az érdeklődők, a szokásokhoz híven a résztvevők nemzeti hovatartozásuktól függetlenül együtt vonulnak fel, majd - a MOB tájékoztatása szerint olaszos karnevál következik. Az álarcos szereplők Federico Fellini Bohócok című filmjének eredeti jelmezeiben lépnek a közönség elé. A műsor csillaga Andrea Bocelli világhírű vak tenor, aki az olimpia búcsúdalát énekli majd. Az ünnepélyen a hagyományoknak megfelelően a következő téli játékok városának, a kanadai Vancouvernek a polgármestere, Sam Suliivan veszi át az olimpiai zászlót.