Délmagyarország, 2006. január (96. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-14 / 12. szám

6 •MEGYEI TÜKÖR» SZOMBAT, 2006. JANUÁR 14. HERCZEG TAMÁS A HELYETTES Herczeg Tamás, aki a fesztivál kommunikációs tanácsadójaként szerződéssel már az elmúlt nyáron is Szegeden dolgozott, a menedzsmentétől eltérő szakmai elképzelései miatt február 1-jei hatállyal le­mondott a Magyar Állami Operaház kommunikációs igazgatói posztjáról. A jövőben a Szegedi Szabad­téri Játékok és Fesztiválszervező Kht. igazgatóhelyetteseként folytatja a munkát. A sztráda árnyéka Nincsen rá még jó magyar szavunk, és erősen gyanítom, már nem is lesz. Az autópálya kerek három szótaggal hosszabb, aki annyira siet, kimondani sincsen ideje. Bukfences valami egyéb­ként annak az árnyékáról beszélnünk, a közel vízszintesnek ná­lunk nem szokott árnyéka lenni. Ennek azonban annyi van, ösz­szeszámlálni se tudjuk. Most nem is akarom. Csak néhányat. Beleütöttem már az orromat, a pályarégészekkel, néprajzossal és fömadarásszal is beszélgetvén, egyszer talán még előhozom az ő érveiket és tapasztalataikat is, de most más szememre való dol­gok is előtünedeznek szépen. Kezdem ott, hogy évekkel ezelőtt riogattam már egynéhány út­széli kereskedőt, vendéglőst, akárkit - a „sztrádaszüzek" kivételé­vel talán mindenkit -, ne törekedjenek annyira nagy summák be­fektetésére, mert elúszik a szerencséjük, ha készen lesz az új nyomvonal. Legtöbben legyintettek egy nagyot: hol van az még! Egyre többen panaszkodnak, és egyre hangosabban, hogy olyan hirtelen csappant meg a forgalmuk, mintha a levegőt is kiszivaty­tyúzták volna mellőlük. Olyan is van, aki az államtól várná a kárpótlást. Csakhogy ez az állam már nem az az állam. Aztán: szinte ősidőktől fogva - a sztrádaidőben mérem ősidő­nek - polgármesterek hada tiltakozott ott, ahol már volt ilyen. Drága a sztráda, tehát a régin járnak az autók is, kamionok is. Tüntetők is csatlakoztak hozzájuk, és előszeretettel mutogatta a televízió azokat a helyszíneket, ahol falak repedeztek, vagy nem lehetett átmenni a túlsó oldalra veszedelem nélkül, fogos lehet a panasz, ilyesmit kitalálni nem lehet, föltupírozni pedig szemen­szedett botorság volna. És mi van nálunk, idelenn, délen ' Kiáll a tévériporter az út egyik szélére, veszi a kamera veszettül, és simán átsétál a másik oldalra. Még csak cifráznia se kell a lépéseit. Mi még azzal vagyunk eltelve, hogy mennyi idő alatt lehet ide érni Pestről, illetve följutni Pestre. Van ennek üzemanyagvonzata is, autókopási nézete is, de a leg­főbb, azt hiszem, az idő. Hallottam másfél óráról is, de - tessék megkapaszkodni - olyan is volt, aki egy óra alatt pörkölte végig. Megkérdeztem: és hány rendőrt ütöttél el közben ?Azt felelte, még nem derült ki. Az azonban biztos, el se szunnyadt útközben. Most megint hallom a siófoki polgármester panaszát: amióta fi­zetős lett az M7-es, lehetetlen a város belső forgalma. Mindenki ott jár, mert senki se szeret fizetni. A magam eszével elüthetném úgy is az egészet, hogy a tíz uj­junk se egyforma, és egészen más a dunántúli ember, mint az al­földi, de nincsen itt helye még önugratásnak se. Tanulók vagyunk mi még csak sztrádatanban, sok minden lehet, amit eddig nem úgy láttunk. A forgalom emberei közül néhányan nyilván azt mondják, majd beleszokunk ebbe is, én azonban mást is tudok mondani: majd megszokják ők is, annyira még nem vagyunk egy­formák, hogy egy kaptafára lehessen húzni bennünket. H. D. Tehetségkutató A Magyar Rádió Részvénytársa­ság Bartók Főszerkesztőség Hangverseny Szerkesztősége dzsesszhegedű tehetségkutató versenyt indít 1977. január 1-je után született, önálló lemezzel nem rendelkező hegedűsök ré­szére. A versenyen indulni szán­dékozóknak a zenéjüket illuszt­ráló, akár házilagos felvételt tar­talmazó kazettát vagy CD-t (szakmai előselejtezésre), egy igazolványképet és 5-6 monda­tos szakmai önéletrajzukat kell beküldeniük január 31-éig a kö­vetkező címre: Bartók rádió ­Jazzverseny, 1800 Budapest, Bródy Sándor utca 5-7. További információ kérhető a verseny szervezőjénél, Malo­schik Róbertnél a 06-1­328-7026-os, illetve munkatár­sánál, Smid Erikánál a 06- T-328-8906-OS számokon. Kesselyák Gergely művészeti vezető marad a szabadtérin A Bánk bánt vezényli nyáron a dómszínpadon Főzencigazgatőként öt esztendőn át Kes­selyák Gergely határozza meg a Magyar Állami Operaház művészeti arculatát. A fiatal karmester a szegedi szabadtéri mű­vészeti vezetőjeként is tovább dolgozik. A Szegedi Szabadtéri látékok művészeti veze­tője, Kesselyák Gergely múlt szeptembertől már művészeti igazgatója és megbízott főze­ncigazgatója volt a Magyar Állami Operaház­nak. A napokban öt évre szóló hivatalos ki­nevezését is megkapta, ami a mostani felál­lásban azt jelenti: Hegyi Árpád jutocsa fő­igazgató mellett ő határozza meg nemzeti dalszínházunk művészi arculatát. - Nagy megtiszteltetésnek és hatalmas ki­hívásnak tartom a megbízatást. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a szegedi szabadtérivel megszakadna a kapcsolatom, továbbra is művészeti vezetőjeként is dolgozom - mond­ta el megkeresésünkre Kesselyák Gergely. ­Folyamatosan gondolkodom arról, hogyan lehetne a két intézmény kapcsolatát még erő­síteni is a jövőben. Eltökélt szándékom, hogy szorosabbra fűzzem az Operaház és a Szegedi Nemzeti Színház operatagozatának együtt­működését is, amelyre már a múltban is szá­mos jó példa akadt. Hogy más ne említsek, a Tlirandot-, a Pillangókisasszony- és a Vér­nász-produkeió is Szegeden született meg, majd miután ott nagy sikert aratott, Buda­pestre került. A főváros után Szeged a legna­gyobb operai hagyományokkal rendelkező város Magyarországon, ezért azt remélem, hogy a feszített következő operaházi évad után a jövőben lehetőség lesz koprodukciók­ra nemcsak a szabadtérivel, hanem a kőszín­házzal is. A Dóm téren jövő augusztusban még saját, szegedi produkcióként hozzuk lét­re azt a Bánk bánt, amit azután minden nyá­ron felújítunk majd augusztus 20-ára. Egy­előre tárgyalunk a szereplőgárdával. Az elő­adást valószínűleg Szikora lános, a szolnoki színház igazgatója rendezi, én dirigálom, az énekesek pedig a magyar operajátszás élvo­nalából kerülnek ki. Két szereposztást terve­zünk, világsztárokat és már nemzetközi szín­padokon is bizonyított fiatalokat is meghí­vunk. Neveket egyelőre azért nem mondha­tok, mert még tartanak a szerzódtetési tár­gyalások. Bár Kesselyák Gergely 2004 decemberében 1 +1 évadra szóló szerződést kötött a szabad­térivel, Bátyai Edina, a játékok ügyvezető igazgatója megerősítette: hosszabb távon is együtt szeretne vele dolgozni. A két funkció ugyanis nem zárja ki egymást, sőt a szabadté­ri csak profitálhat abból, ha művészeti veze­tője az Operaháznak is meghatározó egyéni­sége. H. ZS. Kesselyák Gergely Kevével, a Nabucco kesely paripájával a Dóm téren Fotó: FlollósiZsolt O SCANIA W Scania Hungária Kft A Scania Hungária Kft. használtjármű üzletága a növekvő piaci igények kielégítésére a szegedi márkakereskedésén belül 2006 tavaszán használtjármű-telepet nyit. Az új tevékenység beindítására, az értékesítés és a teljes körű ügyintézés lebonyolítására keresünk HASZNÁLTJÁRMÜ-ÉRTÉKESÍTŐ munkatársat. Elvárásaink: • Középfokú műszaki vagy felsőfokú közgazdasági végzettség • Jármű-értékesítés területén szerzett munkatapasztalat • C kategóriás jogosítvány • Felhasználói szintű számítástechnikai ismeretek • Kiváló kommunikációs készség, gyors, határozott, magabiztos fellépés • Önálló munkavégzésre alkalmas, nyitott, „csapatjátékos" személyiség • Kiváló problémamegoldó képesség Előnyök: • Használt tehergépjárművek értékesítésében szerzett munkatapasztalat • Alapfokú angol- vagy németnyelv-tudás • E kategóriás jogosítvány Munkavégzés helye: Szeged Jelentkezés: fényképes szakmai önéletrajzát a pozíció feltünte­tésével az alábbi címre szíveskedjen eljuttatni: Scania Hungária Kft. E-mail: jobs@scania.hu Kovács Annamária Levélcím: 2051 Biatorbágy, Pf. 8. humánerőforrás-vezető www.scania.hu A vásárhelyi doktornő pályázaton nyert pénzt a szájbetegségek megelőzésére Az OEP is segíti a fogprogramot Vásárhelyi intézményekben, gyerekek és fiatal felnőttek körében népszerűsítette a fogápolást Kenyeres Krisztina fogorvos, az OEP pályázatának köszönhetően. A prog­ram célja a megelőzés, amit nem lehet elég korán kezdeni: tavalyi adatok szerint még mindig százak halnak meg Magyarországon valamilyen szájüregi daganatos betegség­ben, s ennek fő oka a nemtörődömség. Körülbelül háromszáz gyereket és fiatal fel­nőttet érintett az a fogászati megelőző prog­ram, melyet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár jóvoltából négy hónapig folytatott Kenyeres Krisztina vásárhelyi fogorvos. A doktor szerint a fogbetegségek megelőzése il­letve korai stádiumban való felismerése a leg­fontosabb, ugyanis ez a társadalombiztosí­tásnak kevesebb pénzbe, a pácienseknek pe­dig kevesebb fáradságba, illetve izgalomba kerül. - A tavalyi adatok szerint Magyarországon még mindig százak balnak meg különböző szájüregi daganatos betegségekben. Sok hát­terében a nemtörődömség áll, azaz, hogy a tünetekkel nem foglalkoznak az emberek ­mondta a doktornő. Hozzátette: azért pályá­zott az OEP-nél a fogyatékos gyermekek pre­venciós felvilágosítására, mert a városban három olyan intézmény is van, ahol velük, il­letve fiatal felnőttekkel foglalkoznak: az Ara­nyossy-iskola, a Kozmutza Flóra-gyermekin­tézmény illetve a fogyatékosok nappali intéz­ménye, s ezekkel évek óta együtt dolgoznak. A négy hónapig tartó program során a gye­rekek is felkeresték az intézmények szervezé­Kezelés a fogorvosnál. Jobb a megelőzés Fotó: Tésik Attila sében a fogorvosi rendelőt, de jellemzőbb volt az, hogy a doktornő az iskolákban játékos formában beszélt a fogápolásról, s arról, mi a teendő, ha valami bajt észlelnek. - Bizalmi viszonyt igyekeztem kialakítani a gyerekekkel, annak érdekében, hogy megfo­gadják a tanácsaimat, s rendszeresen mossa­nak fogat. A program a megelőzésről, s nem a fogak állapotfelméréséről szólt, így a gyerekek fog­kefét és krémet, valamint színezéket kaptak. A program ugyan most egyszeri volt, ám a fogorvos félévenként rendszeresen jár az is­kolákba, így nyomon követheti, megfogad­ták-e a tanácsait. B.K.A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom