Délmagyarország, 2006. január (96. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-14 / 12. szám

SZOMBAT, 2006. JANUÁR 14. • MEGYEI TÜKÖR« 7 Kalmár, a tartózkodó Szerda esténként fél 8-tól látható a Városi Televízió és a Délmagyarország közös műsora, a Szemközt. A héten Kalmár Ferenc szegedi önkormányzati képviselőt, a KDNP alelnökét arról kérdezte lapunk főmunkatársa, Oláh Zoltán, és a televízió szerkesztő-riportere, Márok Iámás, hogy miért nem támogatta a megyés püspök városi érdekből történő lakáshoz juttatását. MUNKATÁRSUNKTÓL - A püspök atya lakáshoz juttatásáról zárt ülésen döntött a közgyűlés - mondta Kalmár Ferenc önkormányzati képviselő, a Fidesz-KDNP-frakció tagja, a KDNP alelnöke. A képviselő szerint furcsa, hogy zárt ülésről kiszivárognak információk, de azzal kapcsolatban nem akart találgatásokba bocsátkozni, hogy ez melyik oldalnak állhatott az érdekében. Kalmár megismételte lapunkban is megjelent közleményét: azért nem nyomott igen gombot az előterjesztésre, mert a katolikus egyház mindig gondoskodott idős papjairól, főpapjairól, egyébként pedig szerinte nem szerencsés, ha egy olyan önkormányzat, mely néhány hónappal ezelőtt még arról döntött, hogy az egyházi óvodák támogatását megszünteti, most kívülről „besegít" más, egyházhoz tartozó ügyek megoldásába. A képviselő ezzel arra utalt, hogy Gyulay Endre lekötelezettje lett a baloldali többségnek. Kalmár megjegyezte, hogy szerinte az ilyen kérdésekben a polgármesternek egyeztetni kellett volna a frakciókkal. A politikus egyetértett azzal a megjegyzéssel, hogy „tartózkodása" azért kavart hullámokat, mert ő a KDNP alelnöke, pártja jó kapcsolatokat ápol az egyházakkal. Kalmár Ferenc arra a közbevetésre, hogy „még más is lehet a háttérben", azt válaszolta, nincs. Azt viszont elárulta, hogy szavazásának indokairól tájékoztatta a KDNP vezetőjét, Semjén Zsoltot, a pártelnök egyetértett vele. Kalmár Ferenc arra a kérdésre, hogy tájékoztatta-e Gyulay Endrét, elmondta-e neki, hogy miért nem szavazta meg a lakáshoz juttatását, azt válaszolta: a közgyűlés óta nem találkoztak, telefonon sem hívta fel, de erre sor kerül, elmondja az indokait. - Ha megismételnék a szavazást, ugyanígy döntenék - mondta Kalmár Ferenc. A cseh miniszterelnök megkövette a magyarokat a Benes-dekrétumok miatt A hatvan éve várt bocsánatkérés Az Emlékpark három malaca Disznóvégzet szőri módra - a januári évadnyitón Három disznó - köztük egy mangalica - végezte be sorsát ma reggel a disznó-szörön, vagyis az ópusztaszeri évadnyitó disznóvágáson a Szeri csárdában. A feldolgozásban és a finomságok elkészítésében több tucatnyian segédkeztek, a mozdonyvezetők vitték a prímet. Három brigádban kilencen dolgoztak tegnap hajnaltól kora délutánig a Szeri csárdában, hogy az ópusztaszeri emlékpark által megrendezett disznó-ször címet viselő összejövetelen a malacok a kondérba, a töltőbe, illetve az asztalra kerüljenek. - Három malacot vágtunk, köztük egy mangalicát - mondta Bakacsi László, a böllércsapat vezetője. - A mangalicát kopasztottuk, egy disznót gázperzselővel, egy másikat pedig fapörzsöléssel tisztítottunk meg. A civilben mozdonyvezetőként dolgozó férfitól megtudtuk: a jó hurka és kolbász készítésének titka a megfelelő arányú fűszerezés. Hetven kilogramm kolbászhúshoz például két kiló sót kell tenni, köménymagból viszont csupán 14 dekagrammot. Bakacsi Lászlónak segítettek mozdonyvezető munkatársai, valamint két lánya, Eszter és Hajni. Ok a kolbászba való húst darálták nagy igyekezettel. A sátor mellett az egyik melléképület szomszédságában több kondérban főtKészül a kolbász az évadnyitó disznótoroshoz Fotó: Karnok Csaba tek, sültek a disznóságok. Az egyik üst- munka számomra azonban nem szokat- gíthették át magukat. Többen nagyoben az ópusztaszeri ifjabb Huszka János lan, családunkban régi hagyomány a kat nyelve gusztálták az asztalon felkevergette a húst. disznóvágás. sorakoztatott abált szalonnát, az egyik - Hajnali fél hat óta itt vagyunk - A disznó-szörre érkező vendégek fü- kondérból többen csipegettek főtt mondta -, a disznóölési korán kelés és tyülős-mézes barackpálinkával mele- húst, májat, egy kis sóval megszórva 220 EZER LATOGATÓ ^ Az előremenekülést választja a nemzeti park, ezért a disznóször rendezvény az emlékpark történetének legkorábbi évadnyitója - mondta Nagy László igazgató. Az elmúlt esztendőben számos rendezvény közül válogathatott a parkban megforduló 220 ezer látogató. Idén ugyancsak színes programok sorát kínálják: január 21-én Vince-napi vicevesszővágást rendeznek, februárban farsangi cúcorkás bálra, márciusban Gergely-járásra várják a vendégeket. A néphagyományok felelevenítése áprilisban a húsvétolással folytatódik, a júniusi pünkösdölő után Szent Iván-napi programot is kínálnak, novemberben Borfujtó Szent Márton napját ünneplik, decemberben pedig Luca-napot rendeznek. Márciusban a XX. századi szegedi festők munkáiból nyílik kiállítás. A gyümölcsöknek és zöldségeknek is szentelnek ünnepet: augusztusban a dinnye, szeptemberben a hagyma, októberben a paprika és a kukorica kerül terítékre. kapták be a finom falatot. A kalákában dolgozókat a Kender zenekar szórakoztatta népzenével. Egy óra körül már sokan a fehér asztalnál várták az orjalevesből és pörköltből álló ebédet, amelyhez kiváló tájjellegű borokat kínáltak. NYEMCSOK ÉVA Tisztelem a cseh miniszterelnököt azért, hogy kiejtette ezt a szót: bocsánat mondja Steiner Béla vásárhelyi tanár. Hozzáteszi: amikor a családját a második világháború után erőszakkal áttelepítették Magyarországra, hat generáció munkájának eredménye veszett el. Mint ismert, a napokban a cseh kormányfő bocsánatot kért azoktól a csehszlovákiai magyaroktól, akiket bármilyen jogsérelem ért. Az érintettek közül sokan a megyénkben élnek. Hatvan év után a kitelepített, kényszermunkára vitt magyaroktól bocsánatot kért ¡irí Paroubek cseh miniszterelnök. A második világháború után Csehszlovákia miniszterelnöke, Eduárd Beneé kollektív bűnösnek mondta ki a csehszlovákiai németeket és magyarokat. A Szudéta-vidékről hárommillió németet toloncoltak ki. A magyarság kitelepítését a potsdami békemegállapodás nem engedélyezte, ezért a csehszlovák kormány úgynevezett lakosságcserével igyekezett megszabadulni a kisebbségtől. Csehszlovákiába a magyarországi szlovákok önként áttelepülhettek, a magyar kormány a helyükre költöztette az áttoloncolt felvidéki magyarokat. A még mindig érvényben lévő Beneé-dekrétumok visszavonásáról azonban szó sincs, ezt nem engedné a cseh politikai közhangulat. Jirí Paroubeket a bocsánatkérés miatt is bírálta az ottani ellenzéki Polgári Demokratikus Párt és Vacláv Klaus államfő is. - Hallottam a hírt, és én tisztelem Paroubek miniszterelnököt azért, hogy kimondta ezt a szót, bocsánat, ez sokat jelent, de hát nekünk mindenünket elvették: az én családomban hat generáció munkájának, törekvésének eredménye veszett oda - felelte kérdésemre a Hódmezővásárhelyen élő Steiner Béla. Az ismert tanárról, zeneszerzőről nem sokan tudják a megyében, hogy eredetileg érsekújvári lakos volt. A háború után családjával együtt Pitvarosra került. A Csehszlovákiából kitelepített magyarok jelentős részét ebbe a faluba költöztették. A Makó térségi szlovák településről sokan előbb - a jobb élet reményében - Csehszlovákiába költöztek. A faluban az ötvenes évek elején így két különböző szokású és vallású közösség tanulta az együttélést, és mint Katona Pál esperes, földeáki plébános - aki szintén áttelepített - mondta, szerencse, hogy az akkori helyi vezetők bölcsek voltak, és segítettek. Az „átdobott magyarok" katolikusok voltak, és bár majdhogynem a nulláról kellett kezdeniük az életet, rövid idő alatt fölépítettek a faluban egy templomot, amely azután a szó szoros értelmében a közösségi ház szerepét is betöltötte. Steiner Béla oratóriumot írt arról, mit éreztek a háború után „átdobott magyarok" Fotó: Tésik Attila amit sokan életük végéig nem tudtak földolgozni, megérteni. De a szlovákok iránt bennem nincs, és nem is volt harag: csallóközi népszokásokat tanítottam az ittenieknek, később pedig én írtam a magyarországi szlovák gimnáziumi énektankönyvet. A tanár úrnak több zeneművét is előadták, van egy gyerekoperája, az Üvegcipő, amelyet időnként bemutatnak. Nemrég viszont egy oratóriumot írt. A művet már tanulják a vásárhelyi iskolások, és február végén be is fogják mutatni. Steiner Béla azt mondja, a muzsika régóta érlelődött benne. Egyfajta válasz ez a dekrétumokra; egészen mostanáig kellett várnia azzal, hogy le tudja írni - a zene nyelvén és bántó indulat nélkül - azt a közösségi élményt, amit az akkori események kiváltottak belőle is. BAKOS ANDRÁS - A mi esküvőnk volt az első abban a zik Steiner Béla. - Bennünket eldobott templomban, 1950. április 9-én; akkor Csehszlovákia, az állam, hontalanok már be lehetett menni, annyira elké- voltunk, míg meg nem kaptuk a magyar szült, a padlót később rakták le - emléke- állampolgárságot. Ez olyan trauma volt, REG0TA VART GESZTUS Bár amit akkor elveszítettünk, vissza már nem adhatják, azért mindenképpen szép ez a gesztus: nagyon sok embernek jólesett volna, ha ez a bocsánatkérés már korábban elhangzik - véli Kondé Lajos (képünkön). A szegedi dóm plébánosáról sem közismert, hogy felvidéki származású. Szülei gútai lakosok, de már itt, Pitvaroson kötöttek házasságot. Kondé atya azt mondja, a nagypolitika következménye sajátos azonosságtudatot alakított ki az áttelepített emberekben. Idővel kötődtek Pitvaroson „vegyes" házasságok is, s az áttelepített magyarok egy része - a jobb munkalehetőségek miatt - elköltözött. Ha valaki a családban azt mondja, hazamegyek, az még mindig Gútát jelenti. Kondé Lajos is tudja, melyik házban született az édesapja, és gyakran jár „haza", hiszen ott élnek az unokatestvérei.